Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Végeztek a vetéssel Takarmány lesz a répafej Abony határában minden­felé zöldellnek az őszi gabo­navetések. A mezőgazdasági nagyüzemek tervszerű és gon­dos munkáidról tanúskodik ez a látvány. Mindhárom közös gazdaság fontosnak tartotta, hogy a gabona mielőbb a jól előkészített magágyba kerül­jön. A vetéssel október vé­gére végeztek, s most bőséges csapadékra lenne szükség, hogy a növényűték megerősöd­jenek. A József Attila Tsz 873 hek­tár búzát és 255 hektár árpát vetett. A tél beköszöntőig még 900 hektár mélyszántás van hátra, továbbá a bálázott ku­koricaszár még kint lévő ré­szét kell összehordani. Állatál­lományuknak elegendő takar­mányt tudtak összegyűjteni, 130 vagonnyi silócsalamádéjuk van. A Ságvári Endre Tsz-ben is véget ért a vetés, folyamato­san halad a mélyszántás. A héten befejezik a cukorrépa szedését. Ez a tervezettnél ala­csonyabb hozammal, hektá­ronként 300 mázsás átlaggal fizet, de a cukortartalma jobb a tavalyinál. A szövetkezet az idén vásárolt egy répafejelő gépet, így a növény föld fe­letti részét takarmányozásra használhatják. Nem a tsz ha­nyagságán múlt, hogy még mindig tart a szüret. A fel­vásárló tápiószelei pincegaz­daság hely hiányában nem tudta hamarabb átvenni a termést, amely egyébként jó minőségű. Az Üj Világ Tsz-ben is a vége felé járnak az őszi teen­dők. A sárgarépa, a kései ká­poszta és a karalábé szedését befejezték. A sárgarépa 150— 160 mázsás hozamot ért el hektáronként. A traktorok zö­me még a szántással van foglalva. e­Uelefér a garanciába Felderítőt küld a Javszer A szolgáltatások vadhajtá­sairól sok szó esik mostaná­ban. Abonyi olvasónk, Z. J. rriost példatárunkat gyarapít­ja. A Fővárosi Javító Szerelő Vállalat kicsit furcsán tesz eleget kötelességének. Történt, hogy tavaly nyáron másfél éves garanciával egy heverőt vásárolt olvasónk, amely egyévi használat után felmondta a szolgálatot. Rövid vizsgálódás után megállapítot­ta, hogy a vasalása rossz. (Nem kellett hozzá sok tudo­mány.) Kitöltötte a vásárlás­kor kapott levelezőlapot, és bejelentette a hibát a fenti vállalatnál. Gyorsan megjött a válasz, amelyben értesítették, hogy a cég megbízottja októ­ber 19-én 10 és 14 óra között felkeresi. A panaszos családja öröm­mel fogadta a hírt, és a férj szabadságot vett ki. A megbí­zott megérkezett, megállapí­totta a hiba tényét, majd kö­zölte, hogy a munkát más fog­ja elvégezni, s ezzel távozott. Néhány nap elteltével újabb értesítést kaptak, amely így szólt: „Tisztelt Megrendelőnk! Köszönettel vettük bútorának garanciális javítására vonat­kozó bejelentését. Kérjük, hogy 1983. november 1-én 8 és 16 óra között bútorának laká­sában történő javítását feltét­lenül biztosítani szíveskedjék.” A tisztelt megrendelő — ha bosszankodva is — kivett volna még egy nap szabadságot, ám fontos munkahelyi elfoglaltsá­gára való tekintettel kényte­len volt a rég várt javítást le­mondani. Most aztán várhat, amíg odavetődik valami hoz­záértő vándorlegény. Csak azt nem érti, hogyan fér bele a javító vállalat költséggazdál­kodásába, hogy először i felde- rítöt küldjön oda, ahová mindjárt a mestert szalajthat- ná. Gy. F. Kétkerekűt kormányoztak A közúti balesetek egy ré­szét a szabálytalanul közleke­dő kerékpárosok okozzák. Mit lehet tenni a megelőzés ér­dekében? Elvileg keveset, hi­szen a kétkerekű jármű hasz­nálata nincs engedélyhez, vizs­gához kötve. Ám' akik akar­nak, találnak megoldást. Követendő példára bukkan­tunk a Mechanikai Művek abonyi gyáregységénél, ahol minden évben megrendezik a hagyományos KRESZ-vetélke- dőt. Az idei esemény a közel­múltban zajlott le, mintegy száz résztvevővel. A három főből álló csapatoknak először kát tesztlapot kellett kitölteniük. Egyik a közúti közlekedés sza­bályaiból merített, a másjk la­pon pedig a gyáron belüli köz­lekedési rendre vonatkozó, va­lamint munkavédelmi kérdé­sek szerepeltek. Végül a csa­patok kerékpáros ügyességi versenyen vettek részt. A pá­lyát hivatásos rendőrök segít­ségével állították össze. Az in­dulók számot adhattak arról, tudásukat miként képesek a gyakorlatban alkalmazni. Az ötletes, hasznos vetél­kedőről Kovács György, a ver­seny szervezője így beszélt: — A gyáregységben hétszá- zan dolgoznak, nyolcvan szá­zalékuk kerékpáron közelíti meg munkahelyét. A vetélke­dőnek három fontos célkitű­zése volt. Hogy minél többen tanuljanak meg szabályosan közlekedni; ismerjék meg a dolgozók, miként kell felsze­relni a kerékpárokat, illetve, hogy valamennyien feleleve­nítsük KRESZ-beli ismere­teinket. — Mire kellene jobban ügyelniük a kerékpárosoknak? — Nélkülözhetetlen a hátsó világítás. Elég gyakran ülök a volán mögött este és éjjel. Ta­pasztalaiból mondom, nincs kellemetlenebb helyzet, mint amikor a sötétben egy kivilá- gítatlan kerékpár kerül elém Nagyon veszélyes,, hát ezért fontos a hátsó lámpa. — Mi a véleménye a vetél­kedőről? — kérdem az egyik versenyzőt, Kovács Antalnét. — Nemrég szereztem veze­tői jogosítványt, a verseny előtt mégis úgy éreztem, elő kell venni a KRESZ-könyvet. Ez már önmagában hasznos­nak bizonyult. Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1983. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK 1 vásáriéit véleménye ’ Kép a lakótelep éléskamráiról A város Lakosságának egy­negyede a paneltelepeken ka­pott hajlékot. A megélhetés mindennapi árucikkeinek tá­rolásáról, elosztásáról az ABC-áruházak gondoskodnak. Jó helyen ácsorognak, meg­közelítésükhöz ötpercnyi séta elegendő. Nem mindegy per­sze, hogy a bolti bóklászás után örömmel rakosgatják-e a vásárlók az újdonsült hol­mikat, vagy bosszúsan hagy­ják maguk mögött az ABC-t. Kínálat, kereslet Nem a túlzott népesség jel­lemezte azt a néhány napja lezajlott fórumot, amelyen a lakótelepiek élelmiszerellátá­sáról esett a legtöbb szó. A csekély számú résztvevő azon­ban kitett magáért. Elsőként Tóth Lajos, a HNF körzeti bizottságának aktivistája be­szélt arról, hogy nemrégiben vizsgálódást tartottak a Reg­gel utcai ABC-ben és a közeli kisáruházban, gondokról, eredményekről beszélgetve az ott dolgozókkal. Mindkét egység összeszo­kott, jó szellemű kollektívát mondhat magáénak. A szak- képzettség százszázalékos, nem is jellemző az elvándor­lás. A hiányzókat tanulókkal pótolják.'A dolgozók 95 szá­zaléka nő, fizetésük három- és négyezer forint között van. Az üzletek tárolóterei kor­szerűek, hűtőkamrákban, pul­tokon, szellőztethető helyisé­gekben vár sorára az áru. A teljes készlet tíz százaléka úgynevezett szabadáras ter­mék, a tarifát itt, helyben kalkulálják, de a megenge­dett határokon belül. A kis­termelőiktől származó zöld­ségből és gyümölcsből legin­kább szép és ízletes áruhoz jutnak a vásárlók, viszonylag olcsón. A vizsgálódók megál­lapították, hogy húsból, főleg tőkehúsból szűkös a válasz­ték, szinte üresek a fogasok. Ennek oka, hogy az üzletek húsellátása nem egészen a valós kereslet alapján törté­nik. Tejtermékeket egyes na­pokon, főleg a délutáni órák­ban hiába keresnek a lakóte­lepiek. Ilyesfélékből szerfe­lett óvatosan rendelnek a boltok: a másnapos tejtermék aligha kapós. A hiánycikkek sorában mostanság élen áll­nak a papíripari készítmé­nyek (zsebkendő, szalvéta), valamint a mosószerek. Sem mennyiségük, sem választé­kuk nem kielégítő. Sajnos, az áruházi szarkák ezt a környé­ket sem kerülik el. havonta 10—15 lopás fordul elő. Hajnali dézsmálok Minthogy a beszámolóban a kenyér nem került teríték­re, először a sütőipar terme­lésvezetője jelentkezett hoz­zászólásra. Körösztös Bálint elmondotta, hogy igyekeznek a boltokba a megszokott idő­ben eljuttatni a ropogós ke­nyeret és a friss pékárut. Ké­szek a szállítási rend korsze­rűsítésére, de továbbra sem szándékoznak termékeiket hajnalban lerakni az üzletek elé, mert nem higiénikus, és ráadásul meg is dézsmálják. Gondjaik a munkaszüneti na­pokkal kapcsolatosak. Szom­batonként 4—5 mázsa, kettős ünnepek előtt pedig 50 má­zsa kenyeret gyártanak ren­delésen felül, melyből vala­mennyi áruda részesülhet, ha autót küld érte. De az emlí­tett mennyiségek általában nem fogynak el. Fazekas Istvánná, a beszá­moló egyik pontját egészítet­te ki azzal, hogy tapasztala­tai szerint többnyire az előző napi tejet lehet találni a hű­tőkben egészen déliig, csak ékkor rakják ki a frisset, s ez főleg a kisgyermekes csa­ládoknak okoz kellemetlensé­get. Vincze István, aki maga Is gyakorta tér be az üzletekbe, megemlítette, hogy az ol­csóbb hentesáruhoz nehéz hozzájutni. Ha van, igen gyorsan elfogy, ez nem éppen folyamata' ellátásra enged következtetni. Többbször ész­revette, hogy a habos tejter­mékeket szavatossági idejük lejárta után is a polcon hagy­ják. Ez helytelen gyakorlat, mert a habos finomságokat elsősorban a gyerekek veszik, viszik, eszik. Ä flakon az oka Természetesen szó esett a mesterséges hiánycikkekről, így például a Hypóról is. Mint kiderült, ha nagy nehezen szállítmány érkezik, tucatjá­val viszik a környékbeliek, így nem csoda, ha a legtöb­ben Hypó nélkül maradnak. Holott nem a nyersanyaggal, a vegyszerrel van a baj, hisz bőven raktároznak belőle, de a forgalmazáshoz szükséges egyszerű műanyag flakon hiányzik. A fórum értelemszerűen nem vállalkozott a felvetett bajok orvoslására. Ám jó né­hány értékes vélemény, javas­lat gyűlt össze, melyek a kereskedelemért, ellátásért felelős szervek asztalára ke­rülnek. Varga Sándor MCsvészídfék Bácsalmáson Tóth Isván Balázs Béla-dí- jas fotóművész munkáiból gyűjteményes kiállítás nyílik november 4-én Bácsalmáson, a művelődési központban. A gazdag képanyagot, melynek legjava legutóbb Budapesten a Műcsarnokban rendezett tárlaton került nagyközönség elé, november 27-ig mutat­ják be Bács megyében. Megfogják a meleget Cegléden sokan felkeresik a Dél-Pest megyei Áfész Kos­suth Ferenc utcai barkács- boltját. Kelendők a lécek, vá­sárolják a purfix szigetelő habszivacs szalagot. Nem la­kásdíszítést szolgálnak ezek az anyagok, hanem a nyílászá­rók. az ajtók, ablakok tömíté­sére használják. Bizony, a né­hány éve készült lakásoknál is tapasztalni, hogy a tokjától „elrugaszkodó” ablakkeret, aj­tó miatt pazarlóan árad a sza­badba a szoba melege. Ennek a melegnek az útját állják, a munkálatokhbz mestert hívat­va vagy saját kezűleg próbál­koznak a hőszigeteléssel A családi házat építők, kor­szerűsítek is felkeresik a bol­tot, itt szereznek be ajtózárat, hozzá tetszetős rézkilincset, kopogtatót, tartozékokat. Koszorúzás A megemlékezés koszorúit szerdán Cegléd fegyveres tes­tületéinek, ifjúsági szerveze­teinek képviselői helyezték el az 1956-os ellenforradalomban hősi halált halt Cs. Kiss Al­bert alhadnagynak, a Honvé­delmi Minisztérium hősi ha­lottjának és Mészáros István alhadnagynak, a Belügymi­nisztérium hősi halottjának sírján. Kegyelettel emlékeztek azokra, akik életüket vesztet­ték a budapesti. Köztársaság téri pártház védelménél Ka szükséges gépet váltanak Fél élet, a szalagon mérve Törzsgárdatagnak lenni bár­mely munkahelyen, igen tisz­teletre méltó státus, öt esz­tendő, tíz és húsz esztendő, eltöltve becsületes munkával egyhuzamban: az idő múlásá­ról a törzsgárdajelvény mel­lé lassan az őszülő halánték is tanúskodik. Körösztös Fe- rencné idestova huszonhat esztendeje dolgozik a PEVDI ceglédi konfekciórészlegében, a varrodában. Amikor óda került, a munkahelynek még Rendelt Ruhaipari Vállalat volt a neve. Varrógépe mel­Tágas termekben olvashatnak Amióta korszerű és tágas helyen működik az abonyi könyvtár, mind több látogató keresi fel. Felnőtt- és gyermekrészleg, olvasóterem, lemczhallgatásra alkalmas szoba áll a több mint ezer­ötszáz olvasó rendelkezésére. Apátl-Tőth Sándor felvétele lett megérte egy üzem kiala­kulásának történetét, dolgos szereplőként. Normára, forintra A szalagon csak úgy hív­ják, Sziszi. Fiatal lányként került ide, kézi munkával kezdte. — Konfekcióztunk akkor is. Kabátokat gyártottunk, a bé­lést kézzel kellett bevarrni. Aprólékos munka volt, nagy figyelmet és gépies gyorsasá­got igényelt, hiszen termelni kellett, keresni akartunk. Sokszor elfáradt a kezem, de­rekam, fájt,minden porcikám. Körösztösné most a Kossuth Ferenc utcai részlegben sima gyorsvairrógépen dolgozik. Más ez, mint a rég volt munkamenet, de aki úgy tart­ja, hogy nem fárasztó, az próbálja ki. A szalagmunka most is szalagmunka. Bordás Györgyné művezető elmondta, hogy itt a bérezés új formája megy. Az egész szalag teljesítményét normá­ra mérik, a személyi teljesít­ményt órabérben is. Ha a sza­lag százszázalékosan teljesít, akkor mindenki megkapja eszerint az órabérét, ha vi­szont ennél többet érnek el, akkor ennek megfelelően ki- nek-kinek a bére is maga­sabb. A besorolás szerint, hi­szen kevesebb a fizetése egy betanított kezdőnek, mint az elismerten jól dolgozó régi­nek. Kézzel és géppel — Szeretem a munkahelye­met — vallja őszintén Körösz­tösné. — összetartozunk, megismerhettük alaposan egy­mást, hiszen sokan régi törzs- gárdatagok vagyunk. Értjük egymást munkamenetét, szo­kását, szinte egymás mozdu­lataiból értünk. Igyekszünk összedolgozni. Sokan több gép kezelésének fortélyait tudjuk, így ha a. feladat úgy hozza, át lehet minket csoportosíta­ni. Nekem időnként kézi munka is jut, olykor a régi rutint fel kell _ eleveníteni. A bérmunkánk sok, külföldi piacnak dolgozunk, a varrni valót adó nyugati cégek igé­nyesek. Ettől függetlenül, ne­kem mindig megelégedést je­lentett, jó érzést hozott, ha nem találtak hibát azon, amit a kezemből kiadtam. A művezető említette: a cégnél van jninőségi pré­mium. Forintra megy a játék, az eredményekben mindenki „zsebremenően” érdekelt. Ha valaki többször ront, kárát látja, mert laposabb lesz a fizetési borítékja. Körösztösnéröl kolléganői mondják: csöndes szavú, em­berséges, dolgos. Ez az első munkahelye, többszörösen ki­váló dolgozó. Tizenhárom esztendeje özvegy. Két gyer­mekét maga nevelte fel. Fia dolgos vízvezetékszerelő, lá­nya az idén kapta meg a szakmunkás-bizonyítványt, szakácsnő lett. Megbecsülés a jutalma Körösztösné szakszervezeti bizalmi. Mások gondjával, ba­jával többet törődik, mint azzal, ami az ő vállára ne­hezedik. Egészsége miatt az utóbbi időben egyemberként aggódtak. Azelőtt nem bete­geskedett, azután mégis hu­zamos ideig távol kellett ma­radnia. Felkeresték, mert szeretik és féltik, meg azért is, mert szükség van a taná­csaira, véleményére. Nagyon erős asszony — így mondják róla. A szalagon, a varrógép mellett egy törékeny, csöndes mosolyú, őszes hajú nő, Sziszi dolgozik. Eszes Katalin ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom