Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1983. NOVEMBER 26., SZOMBAT á maxgalom mindennapjai Megváltozott a diákok él^t© Szenes, pergő program kei! A nehéz iskolatáskáról szó­ló dal kellemes melódiájával gyorsan népszerű lett annak idején. Azóta azonban más változások is voltak tanber­kekben. Az oktatásban meg­valósult az ötnapos munka­hét. Ennek súlyát érzi min­den diák és tanár. Ráadásul akkor történt mindez, amikor új tanterveket vezettek be, megváltozott a felvételi rend­szer, módosult az érettségi. Kombinált formák A korábban hat nap alatt feldolgozott tananyag meg­emésztése öt napra zsugoro­dott. Megszaporodtak az úgy­nevezett nulladik órák, dél­után tovább tartanak a fog­lalkozások. Ebből adódóan ta­nítványnak és pedagógusnak egyaránt kevesebb a szabad ideje a hétköznapokon. Eh­hez kellett alkalmazkodniuk az ifjúsági mozgalom irányí­tóinak és résztvevőinek. Ar­ról, hogy ez miként sikerült, a városi pedagógus pártveze­tőség készített felmérést. Vizsgálódásaikból kitűnt, hogy a KISZ tevékenységét igyekeztek a megváltozott kö­rülményekhez igazítani. A Tö­rök János és az Április 4. szakközépiskolában, az ipari szakmunkásképzőben az osz­tálykeretekre építve szervez­ték meg a KlSZ-alapszerve- zeteket, a Kossuth Gimná­ziumban az érdeklődési körök szerint alakultak ki a moz­galmi közösségek, a Vendég­látóipari és Kereskedelmi Szakmunkásképzőben vertiká­lis alapszervezetek jöttek lét­re, jól alkalmazkodva az új feltételekhez. Az iskolai KlSZ-bizottsá- gokra nagyobb feladat hárult; összefogottabb, tartalmasabb programok összeállítása a cél. A szervezettség nem sínylet­te meg a végbement változá­sokat. Ez részben annak kö­szönhető, hogy az összejövete­leket alaposabban előkészítet­ték. A pártalapszervezetek se­gítették a' KISZ-vezetők kép­zését, a patronáló tanárok fel­készítését. Az alapszervezeti foglalkozások száma valame­lyest csökkent, több lett az iskolai, a központi rendez­vény. A látogatottság némileg ala­csonyabb a korábbinál. Több helyen sikerrel próbálkoznak a kombinált formákkal. A taggyűlést, politikai vitakört sport- vagy zenés foglalkozás ■ követi, esetleg mozilátogatás. Általában arra kell törekedni, hogy az összejöveteleken megfelelően érvényesüljön a nevelés, a képzés és a szóra­kozás. Á hét végén A mozgalmi keretek között is fontos szerepe van a tanul­mányi munka segítésének. Az ötnapos munkahét bevezetése a tanításban azzal járt, hogy csökkent a diákkörökben te­vékenykedők száma. Keveseb­ben indulnak a tanulmányi és szakmai versenyeken, írnak pályamunkát. Alacsonyabb a korrepetálásokon, egyetemi előkészítőkön részt vevők szá­ma. Mérsékeltebb a KISZ kere­tében rendezett tanulmányi versenyek sikere. Ezen min­denképpen változtatni kell. Az iskolai KISZ-bizottságok a tanulmányi munka értékelésé­nél figyelembe veszik a hiányzásokat és a szorgalmat is. A hét végi programokon részt vevők száma csökkent, de a rendezvény is kevesebb. Ez alól csak a szakmunkásképző kivétel. Többnyire az alap­szervezetek szérveznek szín­ház- vagy mozilátogatást, ki­rándulást, sportversenyt. Mindezek ellenére kritikusan megállapították, hogy a hét vége tartalmas időkihasználá­sa és az ezzel kapcsolatos szervezés, mozgósítás jelenleg még meghaladja az iskolai KlSZ-szervezetek erejét. Nagy lekötöttség Az egyéni feladatvállalások térén is érződik a .nagyobb igénybevétel hatása, és első­sorban a hét végi időszakra jut belőlük kevesebb. Amire sor kerül, az viszont meg­alapozottabb, jól végrehajt­ható. Nyáron más a helyzet, olyankor kisebb valószínűsége van a programok eredményes végrehajtásának. A gimnázium kivételével ez minden középiskola gondja. Különösen így van az ipari szakmunkásképzőben, ahol a rövidebb szünidőből vesznek el a szakmai gyakorlatok. Aki építőtáborba megy közülük vagy vezetőképzőbe, annak alig marad szabad pihenőide­je. A felsorolt gondok ellenére a pedagógus pártvezetőség arr ról számolhatott be a minap a pórt városi végrehajtó bi­zottságának, hogy a KISZ-ta- gok vállalt kötelezettségeiket az elmúlt tanévben is színvo­nalasan teljesítették. Ehhez a kedvező személyi feltételek feltétlenül hozzájá­rultak. Bár nehezebb a pat­ronáló pedagógusok dolga, igyekeznek helytállni. Közre­működésükkel kell színeseb­bé, .változatosabbá és jobban előkészítetté tenni a foglalko­zásokat. A diák KlSZ-veze- tőknek kevesebb szabad ide­jükből kell többet áldozni a mozgalom céljaira. Sajnos, akik lelkiismerete­sek közülük, azoknak valójá­ban kevesebb idejük marad, a tanulásra, s ebben hátrányt szenvednek. . Ez is közreját­szik abban, hogy néhány rá­termett diák nem vállal nagy lekötöttséggel járó mozgalmi funkciót. A testület véleménye sze­rint a ceglédi középfokú ok­tatási intézményekben ered­ményes az ifjúság körében fo­lyó mozgalmi munka. Az is­kolai KISZ-szervezetek jól alkalmazkodtak a megválto­zott körülményekhez, szerve­zettebbek a KlSZ-foglalkozá- sok. A jövőben a túlterhelést a tan- és az óratervek átdol­gozásával kell csökkenteni. Az ifjúsági szervezetben kerülni kell a formális megoldásokat, nagyobb önállóságot adni a saját szervezésű programok­hoz, rugalmasabban alkalmaz­kodni a körülményekhez. T. T. léi startolt a Stadion Kaptafára álmodott metéllek ÉJ cipőfenreken töprengenek A vasútállomás sínmezőjén túl, az országút felőli oldalon modern ipari épület magaslik. A PEMÜ ceglédi cipőgyára 1982 augusztusában költözött ide, új hajlékába. Főleg a már bevált gépeket hozták maguk­kal, de azóta is folyamatosan korszerűsítik a berendezéseket. 217 dolgozó kap munkát a tá­gas csarnokokban. Termékeik egyelőre csak a belföldi piacon kerülnek for­galomba. Szerződéses kapcso­latban állnak valamennyi nagykereskedelmi vállalattal és öt kiskereskedelmivel. Évente 450 ezer pár lábbelit készítenek. A modelleket pe­dig itt helyben álmodják kap­tára. Gondolatébresztő — A cipőtervezéssel, a mo­dellezéssel fejlesztési csopor­tunk foglalkozik — mondja Sípos László, a gyár műszaki psztályának vezetője. — Esz­tendőnként 80-100 mintadara­bot formálnak meg, ebből 60- 70 kerül szemlére a szakvá­sárokon, legutóbb például a pécsi börzén jelentkeztünk. A kereskedelem igényeitől füg­gően 30-55 félét gyártunk is. — Mennyire kötött a cipő- alkotók keze? — A cipőtervezés is alkotó­munka, nemigen lehet szabá­lyokkal és számokkal serken­teni. Ki-ki próbára teheti te­hetségét, elképzeléseit, szabad tervezni. A ceglédi gyár lehe­tőségeit, körülményeit, persze, mindig figyelembe kell venni, hiszen, ha nem tudjuk gyár­tani, a modell is csak egy tárgy marad. Mégis készül itt nem kevés olyan minta, ami sohasem kerül gépre. Fontos, hogy legyen efféléből is: most félreteszik, de később majd megint előveszik, tovább kí­sérleteznek vele, átalakítják. Amolyan gondolatébresztő sze­repet játszanak ezek. Kedvező volt a kínálat Olcsón keltek a könyvek A televízió nemrégen su­gárzott Stúdió ’83 című műso­rában a könyvek bezúzásáról látott képsorok sokakat meg­döbbentettek. A bosszantó el­járásnak. azért van elisncél- dája. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat például ked­vezményes vásárt rendezett boltjaiban. Abonyban az ár- leszállítás egy hónapon át. október közepétől noverrtber közepéig tartott. Mint Bal- góczki Istvánná boltvezetőtől megtudtuk, a nagyközségben rendezett akció aránylag jól sikerült, 87 ezer forint értékű mű talált gazdára, anni azt jelenti, hogy a könyvbarátok 43 500 forintot spóroltak meg. A kedvezményes vásárt jói idő­zítette a bolt. mert sokan a közelgő karácsonyi ajándék­hoz olcsón tudtad hozzá­jutni. Kedvező volt a kínálat, egyedül a IWóra-kiadványok nem kerültek a pultra. Műfa­jukat tekintve a szépirodalmi alkotások és a műszaki tárgyú könyvek* iránt nyilvánult' meg a legnagyobb érdeklődés. — Gondolatébresztő szerep? — Igen, igen. Ugyanis ah­hoz, hogy egy ilyen cipő elké- szíthetővé váljon, formai, szín­beli, anyagbeli, technológiai kérdések sorozatán kell töp­rengeni. A cél persze az, hogy a végén szebb, jobb cipőt, cso­magolhassunk. Ez rengeteg kí­sérletet kíván. Kiíundálni kevés — Itt van például ez a mo­dell — veszi át a szót Ko­vács Attila, a fejlesztési cso­port vezetője. — Jól látható az eredeti ötlet, vagyis hogy honnan indultunk el. Menet közben aztán kisebb vagy na­gyobb mértékben folyton mó­dosult, mígnem kialakult be­lőle a BNV-díjas Stadion ci­pőcsalád. Magunk között csak szabadidős lábbelinek nevez­zük. — Megálmodni egy cipőt, furcsa kifejezés. — Nincs ebben semmi kü­lönös. Mint bármely másfajta terv, ez is éppúgy születik meg az ember fejében. S a többihez hasonlóan ez is, már­mint a terv, távol áll a töké­letességtől. Nem* létezik olyan elképzelés, amit ne lehetne még jobbá, pontosabbá tenni. — A cipő meg olyan jószág, ami pusztán kigondolva vajmi keveset ér. Sőt, ha például le­rajzolok a munkatársaimnak egy ötletet, azzal se megyünk sokra. Meg kell csinálni a lábbelit, mert pontosan a gyártás közben bukkanhat elő ezerféle hibalehetőség. S le­het gondolkodni a megoldáso­kon. Többnyire ilyenkor ala­kulnak ki a parázs viták. — Cipőterveik hogyan talál­koznak a fogyasztókkal? — Például a szakmai vásá­rokon. Az utóbbi időben nem csak a kereskedők, hanem a közönség is megtekintheti a kiállításokat. És szavazhat is. A tavalyi vásárról például két DE-s mintával tértünk vissza. Ez annyit jelent, hogy a zsűri szerint egészséges, a közönség szerint divatos a modellünk. Hatvanezer darabot készítet­tünk belőlük. Ebben a gyárban — A kísérleti műhely bővel­kedik-e alapanyagokban? — Ez a legnagyobb gon­dunk, s természetesen határt is szab a tervezésben. A na­gyon fontos importanyagokból eléggé szegényes a választék. — Esztétikai viták foly­nak-e tervezés közben? — Hogyne, de nem ez a jel­lemző. Arról kell meggyőz­nünk egymást, hogy egy adott típus gyártható-e itt nálunk, avagy sem. Ebből kiderül az is, hogy nem úgy általában tervezünk: a fő kérdés mindig az, hogy egy adott cipő, amit valaki elképzelt, vajon elké­szíthető-e itt Cegléden, ebben a gyáregységben, ezekkel az anyagokkal, ezzel a technoló­giával. V. S. Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese novem­ber 30-án, szerdán délelőtt 8- tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyisé­gében. Friss, szép és divatos Dél-Pest megye településein járva ki-ki felfedezheti, hogy itt is, ott . is szaporodnak a kis magánboltok, Többnyire diva­tosat kínálnak, vagyis kötött­holmit, blúzokat, ruhákat, in­geket árusítanak, vagy ezer- egy, mindig kelendő aprósá­got, bazárárut. Tény, hogy van forgalmuk, de a haszonért meg kell dolgozni, a geszte­nyét maguknak kell kikaparni —, ahogy a mondás tartja. Tapasztalat, hogy árukész­letük divatos, friss, napra kész, várják bár a vevőt Nyársapáton, Kocséron, karajenőít, Albertirsán Abonyban. J&sz­vagy Jegyzet Mázak körül sétálók A DálrPcst megyei Áfész Pesti úti kirendeltségéből hetente ezer-ezeröíszáz csomag burgonyát juttatnak az üzletekbe. Cegléden kívül Nagykőrös, valamint a járás boltjaiba szállítanak. Ki­rály Erzsébet és Fejes Zoltánná kétkilós csomagokat készít — képünkön. Apáti-Tóth Sándor felvétele A falak már állnak, mesz- sziről láthatja ezt bárki, aki szemügyre veszi Cegléden a Beloiannisz utcában épülő tízemeletes házakat. Vannak, akik bizony elkocognak az épületek közvetlen közelébe, úgy mustrálják, méregetik, hogyan haladnak az építők a belső, befejező munkálatokkal. Tény, hogy a falhúzás az éj­szaka is műszakban levő óriás daruval, a magasban libegő és azután a helyükre kerülő épü­letelemekkel látványosabb volt. Most mintha kevesebb lenne a munkáskéz a helyszí­nen és lassabb az ütem. Leg­alábbis azok érzik lassabbnak, akiket közvetlenül érint: a ta­nács végrehajtó bizottsága ál­tal jóváhagyott, közszemlén levő listán szereplő váromá­nyosok. Emberek, családok életébe nem lehet belelátni. Csak a közvetlen környezet . tudja, hogy ki mit tesz élete formá­lásáért, boldogulásáért, ki ho­gyan győzi az erőpróbákat, hogyan takarékoskodik, netán a majd csak lesz valahogy elvet vallva marad várakozási állásponton. Ahány ember, annyiféle. Ahány lakásváro­mányos, annyiféle. Van, aki az OTP-től kapható kölcsönt más kölcsönökkel egészíti ki, biztonságát alapoz­va. Van, aki szinte azóta, mi­óta lakásigényét évekkel ez­előtt a tanácsnál bejelentet­te, takarékoskodik is, vásárol is. Vett néhány bútordarabot, berendezési tárgyat, mindig akkor, amikor a zsebe engedte. Tulajdon tárgyai jó ismerősök­nél, rokonoknál kapták ideig­lenes helyet. Az összefogás bi­zonyítéka egy-egy ilyen bútor­lerakat, könyv- és szőnyegőr­ző. Ott, ahol jelenleg a lakás­várományos él élete párjával, családjával, amúgy is szűkö­sen vannak. Hát még azok, akik albérletből, ágybérletből készülődnek a költözéshez. Többen tanácsi lakásukat fogják visszaadni, vagy kor­szerű, de a közben megnőtt családi létszám miatt szűkössé lett otthonukat cserélik na­gyobbra. Nem ingyen kérik, megfizetnek érte. A felszaba­duló tanácsi lakás egy újabb család otthona lehet majd, él­hetnek benne életük végéig, vagy takarékoskodhatnak, kí­vánva majd később ők is na­gyobbat, esetleg sajátot. É rthető, hogy Cegléden mostanában nemcsak a főutca és a városközpont, a boltokkal teli főtér jelenti a sétálóutcát, hanem a tízeme­letesek környéke is. Ha sport- eseményen az utolsó percek­ben kedvenc csapatának, játé- kosliblingjér.ek drukkolhat az ember szinte szárnyakra kap­va, túlfűtött lelkesedéssel, ugyan miért ne tehetné ugyanezt, ha önmaga boldo­gulásáról van szó? Miért ne mondhatná, hogy legszíveseb­ben kettesével lapozná most a naptár lapjait és szabad ide­jében beállna az építők mellé, nem noszogatni, hanem segíte­ni. Hiszen úgy mondják, hogy több kéz hamar kész. A cipő a házak körül egy­előre fagyos rögökön botlado­zik. M attak az ablakszemek, ki­ki csak az üvegtáblák mögé képzelheti a sóvárgott otthon melegét. Átadást, ha­táridőt, költözést csendben em­legetnek. Talán még azt is: de jó lenne, ha az új esztendő már ott köszöntene rájuk. E. K. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom