Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

1983. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK 5 Az egyén és a válla lat érdeke • • Üstökön ragadták a lehetőséget 5J Az 1981. évi 15. számú törvényerejű rendelet amely a vállalati gazdasási munkaközösségek tevékenységét ^ szabályozza élénk visszhangot keltett országszerte, így í Szentendrén Is. Az új torma a kezdeményező készségnek ^ széles körű lehetőséget biztosított, nevezetesen a mun- ^ kavégzés szempontjából ésszerűbb munkamegosztásra < nyújtott lehetőséget, erősítette a munkához kapcsolódó 4 érdekeltséget, valamint növelte a vállalati gazdálkodás | rugalmasságát is — írtuk 1983. április 7-i számunkban. 4 Ügy véljük itt az ideje, hogy megvizsgáljuk akadtak-e, á aldk üstökön ragadták a kínálkozó lehetőséget. SZENTENDREI v/aiic»p I PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA November 26-án Tanácstagi választások Két szomszédvár Igen, akadtak! Itt a város­ban leghamarabb a Lenin úti „két szomszédvár", a PEFÉM és az Erdészeti Gépgyártó Vál­lalat vezetői és dolgozói ismer­ték fel. s tüstént meg is ra­gadták a kínálkozó lehetősé­get. Ütünk most a PEFÉM-hez vezet, ahol Garamhegyi Péter gazdasági igazgatóhelyettestől sok érdekes dolgot tudtunk meg. Először^ is azt, hogy ná­luk a gondos előkészítő munka után 1982. május 26-án alakult meg az első vállalati gazda­sági munkaközösség, vagy ahogy azt emlegetik: vgm. Ma már tizennégy dolgozik az üzemben, s o tizenötödik most van alakulóban. Természetesen azt is mind­járt le kell szögezni, a vgm- eket arra ösztönözték, hogy tevékenységükkel szűk üzemi keresztmetszeteket oldjanak A üalmátházon szabócégért hintáztat a Pismányból fúvó őszi szél — ám ez a cégér so­hasem volt itt igazán, a „fir­ma’’ csupán cégmentő tettem bizonysága. Egyszer tréfásan meg is fenyegetett Puppán bá­csi, a kedves szabómester: — Művész úr — mondta — látom, hogy ön is szabóságban kontárkodik, hiszen a házán ott fityeg a szabócégér .. Ez még a régi szabóműhe lyében történt, amely ott volt az egymásba nyíló műhelyszo­báival, ahol ma az átépített OTP kasszája áll. A mester most letette örök­re a tűt, a cérnát és az ollót. Ruharemekei még sokáig fog­ják dicsérni pontosságát, sza­bászt tehetségét, leleményessé­gét és szorgalmát. Mértékvételnél egy kicsit mindig úgy éreztem, hogy Je­nő bácsi, azaz Puppán úr, em­fel, s így segítsék a vállalati gondok megoldását. A tizennégy vgm egy része terméket állít elő és szolgáltat, másik részük a vállalat bel­ső ellátását segíti. Ezek taka­rító, karbantartó és gépfel­újítói munkát végeznek. Ter­mészetesen a többletmunka következtében a vgm-ek tag­jainak megnőtt a jövedelme. Ezek szerint számukra az új lehetőség jót hozott. De mit hozott a vállalatnak? Fejfájás nélkül Először is megszüntette a „fejfájást”. Vagyis azokat a munkákat, amiket azelőtt ne­hézkes külső kooperációban rendeltek meg. s mint isme­retes, rengeteg határidőcsú­szással jár az ilyen, ma a vgm-ek csinálják lényegeseb­ben gyorsabban, s ami úgy­szólván szintén nem közöm­bös: fele árért! berszabász is, nemcsak a szö­vetet nyesi, vágja, varrja, ha­nem a kedves megrendelő po­cakját is — nekem görbe lá­baimat — huzigálja remekbe szabott nadrágba. Bátran állítom, hogy rangot jelentett, ha valakit kuncsaft­jai közé fogadott. Saját fü­lemmel hallottam, amikor egy gazdag, de nem nagy közsze­retetnek örvendő alakot ud­variasan, de határozottan el­küldött. Jenő bácsi gyászjelentését a virágüzletek kirakataiban ol­vastam, és a virágok sokasága juttatta eszembe, az aranyeső bokraimat, amelyeknek töveit ö ajándékozta nekem. Ezentúl minden tavasszal, virágnyílás idején rá kell majd gondolnom, olyan szere­tettel, amilyennel ő forgatta kezében a tűt, meg az ollót. Szánthó Imre Továbbá a vgm-ek működé­se a vállalati rezsi költségeket nem növeli számottevően, ugyanakkor új, de kisszériás termékek gyártása is megin­dulhatott, és a lökésszerűen jelentkező szállítási igényeket is gond nélkül ki tudják elé­gíteni. Azonnal. Egyszóval, a vállalat, miután jó szervezéssel az egyéni ér­dekeket okosan irányította, mindenféleképpen jól járt, hi­szen ma már a vgm-ekre tá­maszkodva olyan munkát is vállalni tudnak, amit eddig kapacitás hiánya miatt sorra, rendre visszautasítottak. Valós érték — A vgm-ek előnye — mondja Garamhegyi Péter — az, hogy tagjaik, már 140— 150-en vannak, szabad idejü­ket pénzre tudják váltani úgy, hogy saját szakmájukban dol­goznak. Az is igaz, hogy mint már említettem, nagyobb a jövedelmük, mint másoknak, de az is áll, hogy a munkakö­zösségeken belül nincs fiktív munka. A bevételt a végzett munka mennyisége és minősé­ge szerint osztják fel. Tehát érdekelt minden vgm-tag, hogy sokat és jól dolgozzon. Fontos az is, hogy a GMK- ban csak olyan emberek dol­gozhatnak, akik a nyolcórás műszak alatt is legalább száz százalékot teljesítenek. A túl­munka nem mehet a napi tel­jesítmény rovására. A Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesületének szent­endrei szervezete megtartotta rendes évi tagértekezletét, ahol dr. Bertalan Ferenc, a városi tanács vb-titkára elnökölt. Az egészségügyi osztályt Cser- niczky Gáborné szociálpoliti­kai főelőadó képviselte. Az ülés előadója dr. Tokaji Fe­renc vezetőségi tag volt, aki ismertette az egyesület múlt esztendei munkáját. A klub minden hónap első péntekjén rendszeresen meg­tartotta összejövetelét a Fel- szabadulás lakótelep helyisé­gében. 'Említést érdemel az ok­tóberi klubdélután, amelyen a Móricz Zsigmond gimnázium II. és III. osztályos tanulóinak közreműködésével megemlé­keztek az aradi vértanúkról. Az egyesületnek igen jó kap­csolatai vannak a helyi tö­megszervezetekkel. s a külön­féle vállalatokkal, ahonnan rendszeres anyagi és erkölcsi támogatást is kapnak. Ez Mint az első oldalon hírül adjuk, időközi tanácstagi vá­lasztásokra kerül sor Pest me­gyében. Szentendrén elhalálozás, le­mondás miatt megüresedett há­rom tanácstagi választókerület. Ezek a következők: 25-ös választókerület. A Lő- wy Sándor utca 2—30. házszá­mig, a Lukács fivérek útjának páros oldala 18-tól végig a külterületi résszel együtt, a Rajk László utca 2—34. ház­számig és a Vásárhelyi Kál­mán tér 32. és 33. házszám. 54-es választókerület. Ara- nyossi Pál utca páratlan olda­la végig az 1—19. házszámig. (A volt D—E—F épületek), Vasvári Pál utca B és C épü­letek (12. házszám). 56-os választókerület. Nap utca páratlan oldala 3-tól vé­gig, a Szabadságforrás út pá­ratlan oldala végig és a Sza­badságforrás külterülete. Közöljük a választásokkal kapcsolatos jelölő gyűlések he­lyét és idejét is. November 8-án, kedden, 17.30-kor lesz az 56-os válasz­tókerület részére a jelölő gyű­öröm, de van némi üröm is. Az egyesület tájékoztató levél­lel fordult az intézményekhez, olyan vállalatokhoz, amelyek­kel még nincs kapcsolatuk, és az elküldött 100 levélre csak a szentendrei KISZ-bizottság ajánlotta fel erkölcsi támoga­tását, valamint a PEFÉM já­rult hozzá 3000 forinttal az egyesület emberbaráti célkitű­zéseinek megvalósításához. Az értekezlet napirendjén szere­pelt még a rokkant gyermekek számbavétele is, ami bizony ma még a szülők miatt sok­szor nehézségekbe ütközik. A hozzátartozóknak meg kellene érteniük, hogy gyermekük ál­lapota nem szégyen, hanem olyan helyzet, amelynek hát­ránya enyhíthető, ha a társa­dalom megértő és áldozatkész összefogással áll a mozgássé­rültek mellé. Az értekezlet a nyolctagú vezetőség megválasztásával, valamint a megyei küldöttek kijelölésével ért véget lés a Szabadságforrás úti óvo­dában. November 9-én, szerdán 17.30-kor az 54-es választóke­rületbeli választóik részére lesz a jelölő gyűlés a Vasvári Pál utcai óvodában. November 10-én, csütörtö­kön, ugyancsak 17.30-kor lesz a Felszabadulás lakótelepi is­kolában a 25-ös választókerü­leti jelölő gyűlés. Az időközi tanácstagi vá­lasztásokat november 26-ra tűzték ki. A panaszok, a bejelentések egyre gyűltek, aztán megszü­letett a kemény döntés: „Visz- szavonom az Ádám Imre ré­szére kiadott „kisvendéglő” kereskedői engedélyt...” „Már több mint fél órája azon töprengek, ugyan miért érzem itt olyan jól magam? Nem eszem, nem iszom. Csu­pán csak a kávém kavarga- tom. És mégis. Ugyan miért? Tekintetemet újra s újra vé- gigjártatom a berendezésen. Egyszerű, magyaros asztalok, padok. A sarokban rokka. Hajdanvolt idők emléke. A fa­lon tálas, piros paprikafüzér. Ügy lehet, édesnemes. Arrébb kolomp, karikás... A tiszta konyhában ütött szíven vala­mi. Talán kinevetnek, de le­írom: a csigatészta. Ilyen ap­ró, aranylóan sárgálló, szabá­lyos méretűt csak édesanyám­nál láttam ... Étteremrész. A padok háziszőttessel letakar­va. Ugyanolyan a falakon is. Nem ipari termék. Réges-régi szövőszékek szőhették ...” Az idézett újságcikk 1981. november 28-án jelent meg. S Olvasóink bizonyára emlé­keznek, hogy itt, ezen a he­lyen eddig már számos alko­holos állapotban elkövetett bűncselekményről számoltunk be. Azt is sokszor leírtuk: az ittas állapot nem enyhítő kö­TéSE írnssibruhók Dur.abogdányban a Munka­ruházati Vállalat részére vat­takabátok készülnek. Az utol­só negyedévben még 10 ezer darab kerül le a szalagról. Képünkön Budenszka Ilona a bélést varrja. azóta ott, Tahitótfalun, a Híd csárdában nagyot változott a világ. Eredeti tulajdonosa, s a csárda létrehozója ^megbete­gedett, helyébe új vendéglős lépett: Ádám Imre budapesti lakos. S azóta a panaszok, a bejelentések egyre gyűltek. „A helyszínen a következő­ket állapítottunk meg — ol­vasható az egyik jegyző­könyvben —, az éttermi rész, a konyha, a mellékhelyisé­gekkel együtt leírhatatlanul koszos volt... a kiszolgáló­pult piszkos, az elmosatlan poharak tömkelegé, a kávéfő­ző gép fekete a leégett kávé­tól... a konyha ragadt a kosztól...” — s lehetne még idézni a számtalan vizsgálati,^ ellenőrzési jegyzőkönyvből, de minek. Sokkal fontosabb, hogy a járási hivatal vissza­vonta Ádám Imre működési engedélyét. S mi, akik sokszor éreztük jól magunkat a régi vezetésű Híd csárdában — csak emlé­kezhetünk. Mert van jó és rossz vendéglős. rülmény. Sőt! De abban sem kételkedhetünk, hogy ha egy gépkocsivezetőnek feltesszük a kérdést: szabad-e alkoholos ál­lapotban vezetni, a válasz mindig egyértelmű tagadás lenne. S mégis. Vajon miért? Mit gondolhat egy olyan jár­művezető, aki betéve tudja a törvényt, ám mégis iszik? Hátha megúszom? Lehet, de hányszor? Igaz a közmondás: addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik! Varga Bajos ittas állapotban vezette személygépkocsiját, s Budakalász belterületén áttért az úttest másiik oldalára, ahol beleütközött egy álló teher­autóba. Kiss Pál visegrádi la­kos autóját alkoholos állapot­ban vezette, s egy rutin-ellen­őrzésnél „bukott” le. Magyar Imre pomázi lakos segédmotoros-kerékpárján it­tasan kerekezett, s szintén egy rutin-ellenőrzés okozta vesz­tét. A szentendrei járásbíróság mindhárom alkalommal szi­gorú büntetést hozott. Varga Lajos esetében tízezer forint pénzbírságot szabott ki, s ve­zetői engedélyét 2 év 6 hónap­ra bevonta. Kiss Pált négyezer forint pénzbírsággal sújtotta, s a járművezetéstől egy évi időtartamra eltiltotta. Magyar Imre büntetése háromezer­ötszáz forint bírság, s vezetői engedélyét 1 évre bevonták. Mindhárom ítélet jogerős. Ez esetben eltörött a három korsó. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdős! Ágnes és Fábián Pál íróasztal a tető alatt A cím nem kitalált. Valódi. Szuromi Imréné építésügyi főelőadó asztala valóban a ferde síkú tető alatt található, a városi tanács műszaki osztályán. A csöppnyi szoba s az asztal olykor sú­lyos terhek hordozója. Az elképzelt ál­mok találkoznak ott a kijózanító realitás­sal. A legtöbbel persze a főelőadó bajló­dik nap mint nap. Realitás vajon az 1963. évi 3-as törvény? De még mennyire az! Hát az Építési engedélyezési rendelet? Vagy az Országos Építésügyi Szabályzat? A helyi előírások? Tanácsrendeletek? Ezekhez alkalmazkodni kell, még ha ese­tenként határt is szabnak az építkezni akarók álmainak. Az építési hatósági munka szerepe, fontossága egyre növekszik, hiszen város­formáló hatása jelentős. Mindenki napon­ta találkozik az eredményekkel, de a hi­bákkal is természetesen. Ez a munka ál­landóan az érdeklődés középpontjában van, ezért a felelősség is nagyobb. Külö­nösen igaz ez itt, a városban, mert Buda­pest szomszédságában fekszik, s így az át­lagosnál nagyobb az építkezési kedv. — Ez így igaz — bólogat a főelőadó. — Tapasztalom. Az én területemen ez külö­nösen élesen jelentkezik, hiszen hatáskö­röm az üdülőterületre és a szarvashegyi zártkertekre terjed ki .. Persze a városfejlesztő építéshatósági munka alapja a város mindenkori, ér­vényben levő általános rendezési terve, s az arra támaszkodó kisebb területegysé­gekre hatályos részletes rendezési tervek. S minden szülőanyja számtalan konflik­tushelyzetnek is, ami az építkező és a ha­tóság között kialakul. Szuromi Imréné munkarendje ötnapos. Hétfőn délután ügyfeleket fogad, s teszi ezt péntek délelőtt is, és szerdán egész nap. Két napja marad a helyszínelésekre. — Sajnos az építők zöme nem tartja be az engedélyezett tervet — panaszkodik a főelőadó. — Noha van törvényes mód a tervek menet közbeni megváltoztatására, én rendszerint csak a kész ténnyel talál­kozom: mást kiviteleztek, mint amire en­gedélyt kértek ... Kifizetik a büntetést é3 marad minden a régiben. Az építéshatósági munka mégis javuló tendenciát mutat. Csak illusztrálásként: a fellebbezések száma 1978-ban 137; 1979- ben 134; 1980-ban 139; 1981-ben 50 és 1982-ben 55 volt. Ugyanakkor növekedett a kiadott építési engedélyek száma és a használatbavételi engedélyek száma is. Te­hát több munka s kevesebb panasz. A jelenlegi jó tendenciát tovább kell fejleszteni. Erre törekszik a főelőadó is. A város műemlékjellegű, építési képét el­rontani súlyos bűn lenne. De ezt — sze­rencsére — nem is engedik. S ezt figye­lembe kell venni mindenkinek, amikor el­kezd tervezgetni: házat építek Szentend­rén. H osszúra nyúlt a beszélgetés. A ferde tető alatti íróasztalon toronymagasan állnak az akták. Azokkal foglalkozni kell. Szuromi Imréné kinyitja az elsőt... A PEFEM szerszámgyáregységének nélkülözhetetlen munkát végez a ■zerszámélezö műhely. Képünkön: Pini István munka közben Levél a vállalatoknak Enyhíteni a hátrányokat Elfogyott a türelem Kemény döntés született bAtárgyalóterembqlee Eltörött a három korsó * Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a szerszámgyáregységbe telepftett ERI—400-as típusú esztergapad. Képünkön: Petrik István munkája könnyebb lett az okos gépen Gyászjelentés a virágüzletben Örökre letette a tűt

Next

/
Oldalképek
Tartalom