Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 277. szám

1983. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Oksó modell — szakértelmet pótol Parlag helyett bérbirtok Elidegeníthető és örökösödésnél illetékmentes Immár három esztendeje, hogy magánszemélyek a nagy- üzemileg nem művelhető tsz- földeket is tartós használat­ba. illetve haszonbérbe vehe­tik. A paragrafuskészítők eme földek további eladását jog­szabállyal tiltották. Ha a vál­lalkozó megbetegedett, veszí­tett az üzleten, visszakapta a közös gazdaságtól vagy a ta­nácstól a befizetett összeg időarányos hányadát — tíz év után az 50 ezerből 40 ez­ret — de közben a pénz reál­értéke jelentősen csökkent. Haszonhéres forma Az ősszel megjelent ren­deletek értelmében a tartós használatba vett földek elide- geníthetők, ráadásul az örökö­södésnél illetéket sem kell fi­zetni. A változtatás jelentősé­gét a termelés biztonsága szempostjából aligha lehet túl­hangsúlyozni. Kedvezőbbé váltak a ha­szonbérlet feltételei is. E for­mánál korábban a bérlemény élettartamát kurtították meg a jogszabályok és a , föld kizsa­rolására ösztönözték az állam­polgárt. Októbrr óta e formá­nál is megváltozik a helyzet: megszűnt a kötött terminus, a bérlet ideje elvben akár nyolcvan esztendő is lehet. További előny, hogy az igény­lő, aki három évig parlagon hagyott területet fog műve­lésbe, ingyen használhatja a parcellát. Aki pedig bérbirto­kára gyümölcsöst, szőlőt tele­pít, tízéves mentességet kap fizetési kötelezettsége alól. A haszonbéres formánál egyéb­ként igen alacsonyak a bér­tételek: akataszteri tiszta jöve­delem figyelembevételével egy és .tíz .forint közöttiek.', ííogy valamelyest fogalmat alkot­hassunk a summáról, egy nyolcszáz négyszögöles föld­darabért — legkevesebb száz — átlagosan nyolcs.záz forintot kell befizetni a tsz vagy a ta­nács kasszájába. Ruga'msflanság A kondíciók tehát igen elő­nyösek, de élnek-e a lehető­ségekkel. az állampolgárok? Erről, kérdeztük a napokban Bölkényi Jánost, a Pest me­gyei Földhivatal osztályveze­tőijét. Megtudtuk tőle, hogy tartás használatba eddig 430 hektárt vettek megyénkben magánszémélyek. A viszonylag csekély érdeklődés mögött a helyi szakigazgatási szervek még meglévő rugalmatlanságát fedezhetjük fel. A két főié használati forma közül a tar­tós használatbavételt látja jobb megoldásnak az osztály- vezető. Ahol ettől idegenked­nek, mint Gödöllőn is, a ta­nács illetékesei a városrende­zési terv bizonytalanságaira hivatkoznak. Követendő pél­dákkal szolgál viszont Mogyo­ród, Szada és Veresegyház. Mogyoródon, a Rákosvölgye Tsz által úgy-ahogv megmű­velt határrészben, illetve üz egykori parlagok helyén ma kertkultúra virágzik. A fóti Vörösmarty Tsz ellentétben velük, inkább a haszonbérbe adás mellett döritött. Jelentős kiterjedésű területek ' várnak gazdára Pilisszántón, Dányban és Csemőn is. Pilisszántón a tanács által felkínált földek ráadásul igen szép, erdők ál­tal övezett vidéken terülnek el. A közös gazdaság határában több kavicsbánya is működik. Bánya helyén sxőlő A Kapitány dombról, ame­lyet szintén kivontak a terme­lésből, kiderült: kavicskiter­melésre alkalmatlan. E táblán most szakcsoport keretében szőlőt akarnak telepíteni. Ez a megoldás modellje is lehet annak, miként juthatnak hoz­zá szőlőskerthez a kellő szak­mai tapasztalatokkal nem ren­delkező és szerényebb jöve­delmű állampolgárok. Példát kínál arra is, hogyan haszno­síthatók az egyébként nagy- üzemileg csak ráfizetéssel megművelhető területek. V. B. A környezet védelme Keverőtelepek Félidejéhez érkezett az Aszfaltútépítő Vállalat keve­rőtelepeinek rekonstrukciója. A munkákat egy évvel ez­előtt kezdték el, s várthatóan 1985-ig fejezik be. A válla­lat hat telepét korszerűsítik. Az aszfaltkeverő-telepek re­konstrukciója halaszthatatlan volt. A korszerűtlen telepek rontották a környék levegőjét. Elavult berendezéseik rendkí­vül energiaigényesek, ami nem megengedhető a jelenlegi gazdasági helyzetben. A rekonstrukció másik fon­tos célkitűzése a környezet szennyezésének megszünteté­se, a munkakörülmények javí­tása volt. Az aszfalt előállítá­sa során igen nagy mennyisé­gű por képződik, s káros gő­zök, gázok keletkeznék. Az eddig alkalmazott szűrőberen­dezések, porleválasztók nem bizonyultak kellőképpen ha­tásosnak. Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Idei gazdálkodás mérlege Hivatalos értekezleteken szokatlan előterjesztést tár­gyalt egyebek között tegnapi ülésén a Fogyasztási Szövet­kezetek Pest megyei Szövetsé­ge. „A közösségi élet legfon­tosabb szervező eleme a vég­zett munka”. — Ezt a Lev Tolsztojtól idézett gondolatot írták mottóul az első napi­rendi pontként tárgyalt anyagra, amelynek témája a megyei tanács művelődési osz­tálya és a MÉSZÖV együttmű­ködése volt. A testület e té­mában emellett megvitatta azt az ajánlást is, amelyet a szö­vetkezeti lakótelepi közösségi magatartás megváltoztatására, a helyes formák erősítésére dolgoztak ki. A hozzászólásokból kiderült, hogy a sokasodó gazdálkodási gonctek ■közepette különösen ■fontos szerep hárul a kimű­velt emberfőkre. Minden fej­lődés záloga a tudás, az isme­retek folyamatos bővítése. Az ajánlás elsősorban a pozitív példákat számba véve igyek­szik lendíteni a' számos gond­dal terhelt szekéren. Bár — mint például Furák János, a Vác és Vidéke, valamint Ma­gyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke elmond­ták — sokkal jobban kell hasznosítani a múltból merí­tett tapasztalatokat. Nagyon fontos teendő a közeljövőben, hogy a már meglévő lehető­ségekkel összhangba hozzuk az igényeket, támogatva azt, ami arra érdemes, mentesen minden formalitástól. Az el­nökségi ülésen felszólaló dr. Novák István, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője szintén hasonló szel­lemben foglalt állást. A vita lezárása után újabb napirend tárgyalásába kezdett a testület. Ez sem volt ke­vésbé fo'ntosabb, mint az elő­ző. A fogyasztási szövetke­zetek idei gazdálkodásáról és a VI. ötéves terv feladatainak várható teljesítéséről Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhe­lyettese készített elemzést. Ebből megtudhatjuk, hogy az érintett gazdálkodók — egy­két kivételtől eltekintve — jól alkalmazkodtak a változó kö­rülményekhez. A kiskereske­delmi üzletek az országos hiánycikkek kivételével ki­egyensúlyozott árukínálattal várják a vásárlókat, s ebben nagy szerepe volt a kishatár- menti. forgalomnak is. Az áfé- szek termelésszervező munká­ja a mezőgazdaság területén Felhívás pedagógusokhoz és diákokhoz Kollégiumok évfordulója Az általános iskolai diák­otthonok megalakulása 39,, és a középfokú diákotthonok kol­légiummá válása 25. évfordu­lójának megünneplésére a Mű­velődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Űttör.ők Szövetsége, a Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pedagógiai 'Intézet felhívást tett közzé. A diákotthonok, a kollégiu­mok pedagógusaihoz, a diákif­júsághoz intézett felhívás ja­vasolja: az évfordulókkal kap­csolatos megemlékezések já­ruljanak hozzá a kollégiumok, a diákotthonok tevékenységé­nek értékeléséhez, a további teendők meghatározásához, a diákönkormányzati munka eredményeinek és gondjainak számbavételéhez. kiszélesedett. A felvásárolt termékek csaknem egyharma- da exportra ment. A takarékszövetkezetek bő­vítették szolgáltatásaikat, s nőtt a betétállomány is. A la­kásszövetkezetek fejlődése szintén számottevő: az eltelt csaknem három esztendőben 1 ezer 200 új, közösségben épí­tett lakásba költözhettek be a tulajdonosok. Nemrég ad­ták át a megye első műhely­szövetkezetének épületeit is. Mindent egybevetve: általá­ban fejlődés jellemzi a ME- SZÖV-höz tartozó gazdálko­dók tevékenységét, bár he­lyenként a talponmaradásért folyik a harc. Gondot okoz — mint azt az ülésen elnöklő Tuza Sándorné dr., a MÉ­SZÖV elnöke elmondta —, hogy a tagok által részjegyre befizetett pénzt is, megadóz­tatják, és ez nehezíti a szö­vetkezetek agitációját, újabb tagok toborzását. Az emberek a közösbe adott pénzükkel szeretnének maguk gazdál­kodni. A tegnapi értekezleten egyéb napirendi témákat is megtárgyaltak, egyebek kö­zött tájékoztatót hallgattak meg a fogyasztási szövetke­zetek energiagazdálkodásáról, valamint a szövetség jövő évi munkatervére előterjesztett ja­vaslatot is megvitatták. F. Z. Megfizették a tanulópénzt A szükség diktálta erény Koeperátfés szerződéseket kötöttek A tápiószelei gyáregységet a Kohászati Gyárépítő Vállalat 15 éve hozta létre. Azóta — 1982-t kivéve — nyereségesek. Tavalyelőtt még 40—50 millió forirt volt a gyáregység eredménye, 1982-ben 6 millió alá, azaz he­ted részére csökkent! Az idén háromnegyed év alatt eredményük ismét meghaladja a 27 millió forin­tot. Sem a kohászat rossz világgazdasági helyzetére, sem a piac általános beszűkülésére — vagyis a megváltozott gazdasági körülményekre — nem mutogattak tavaly év végén, hanem a vállalaton belül tettek valamit, aminek révén, úgy tűnik kilábaltak a bajból. De mit? Tettek-e valami különlegeset, amit mások — akik a mélypontról képtelenek elmozdulni — nem? Vagy egyszerűen csak gyorsabban cselekedtek? A tényékhez az is hozzátarto­zik, hogy a KGYV hét gyáregysége közül nem a tápió­szelei a legnyereségesebb. De a legkorszerűbb! Még a laikus számára is nyilvánvaló, ha széjjelnéz a gyárban, hogy modern üzem­ben, élenjáró technikával, technológiával dolgoznak. Ez azonban csupán adottság. A legújabb berendezés is csak akkor hoz hasznot, ha termel, ha megrendelésre termel! To­vábbi, látható adottsága az önök gyáregységének, hogy dolgozóik többsége fiatal... Gyors helyzetelemzés Farkas Löránddal, a gyár­egység vezetőjével beszélget­tünk: — Kollektívánk átlagéletko­ra 34 év, Felsőfokú és közép­fokú végzettséggel rendelkező szakemberek. Az utánpótlás: 97 szakmunkástanuló fiatal is dolgozik a gyárban. 1981 vé­gén még nem tudtuk meg­mondani, hogy 82-ben melyik berendezésünkön mit fogunk gyártani. De a tavalyi év ku­darcával megfizettük a tanu­lópénzt. Gyors helyzetelemzés­re volt szükség ahhoz, hogy mindenkit meggyőzzünk: prob­lémáinkat a jövőben nem le­het egy új gép beszerzésével megoldani (a mintegy 580 mil­lió forint értékű beruházás be­fejeződött), s hogy nem mi rangsoroljuk többé az igénye­ket, hanem nekünk kell a ve­vőkéi felkutatni, megnyerni. A felismerésen kívül végül is a gyors talpraállásban döntő szerepe volt annak, hogy a mi gyáregységünk nem különül el, hanem beépül a Kohászati Gyárépítő Vállalat egészébe. A kemence nagyjavítása A tervezéstől a kivitelezésig, sőt, mivel külkereskedői joggal rendelkezünk, az értékesítésig a gazdasági folyamat egy szer­vezeten belül zajlik le. Tehát közös érdekeltség alapján dol­gozunk. Ezért vállalhattuk el többek között az amerikai olajszivattyúk gyártását, ami­ről az amerikaiak minőségi tanúsítványt adtak. Más: ami­kor 30 évvel ezelőtt még a megfelelő kifejezést sem is­mertük a fővállalkozásra, a mi vállalatunk már akkor kulcs­rakész megrendeléseket kere­sett. — Felmérték tehát helyzetü­ket, megfogalmazták új céljai­kat, feladataikat, miközben mind a vezetőknél mind a végrehajtóknál egy szemléleti változás ment végbe. De mit jelent ez konkrétan? Kevesebb költséggel A Cement és Mészmű Vállalat váci gyáregységében lévő négy kemence közül másfél hónapja tart az egyik nagyjavítása. A tervek szerint december elejére a felújított, korszerű kemence újra dolgozni fog. Erdőst Agnes felvétele — Először is meghatároztuk helyünket a vállalaton belül, és saját feladatainkat elvá­lasztottuk a központi felada­toktól. Termékeinkre önálló piaci munkába is kezdtünk, új piacokat derítettünk föl. Üzemlátogatásokat szerveztünk a gyáregységbe lehetséges ve­vőink számára, címre ■ szóló leveleket küldtünk oda, akik­ről tudtuk, hogy máshonnan szerzik be azt, amit mi is gyárthatnánk. Korábban a ki­sebb szakértelmet, a mienk­nél kisebb teljesítményű gépe­ket igénylő megrendeléseket elutasítottuk. Bár a nagyobb teljesítőképességű berendezé­seinken lehetőleg továbbra sem végzünk alacsonyabb ha­tékonyságú munkát, kisebb vállalatokkal, szövetkezetek­kel kooperációs szerződéseket kötöttünk, így ezeknek az igé­nyeknek a kielégítéséhez is megteremtettük a háttérkapa­citást. Éppen, mert komplex megrendeléseket vállalunk, a munkának azt a részét, aipit nálunk gazdaságosabb elvégez­ni, gyáron belül csináljuk meg, amit kooperációs partnereink­nél érdemesebb, azt hozzájuk visszük. — Hazánkban a beruházáso­kat igen visszafogták. Az amerikai exportot említette, de ennek ellenére is igaz, hogy külföldi megrendelést sem könnyű szerezni... — Országos, hosszú távú programokba igyekszünk be­kapcsolódni. Egyrészt, mert kisebb apparátussal könnyeb­ben mozdulunk, mint a kon- kurrens cégek, másrészt, mert nálunk valamivel korábban fe­jeződtek be a változás előtt megkezdett beruházások, s így néhány perccel korábban éb­redtünk fel versenytársaink­nál. — De gondolom, a gyorsa­ság önmagában nem elég. Hi­szen minőségben és árban is megfelelőt kell ajánlaniuk. — Áraink versenyképesek. Annak ellenére egyébként, hogy a vállalatnál központi ár­képzés folyik, néhány műsza­ki kollégánk ártanfolyamra jár, j mert korszerűsíteni sze­retnénk az ármunkánkat. — Igaz, sokat nyerhet a vál­lalat az által, ha mindazt, ami jogilag lehetséges, elismerteti árban. De tényleges sikert a költségek csökkentésétől vár­hatnak. — Anyag- és epergiatakaré­kosság. A tavalyihoz képest 2,8 százalékkal csökkent a hulla­dékok aránya, ez körülbelül 3 millió forint megtakarítást je­lent. Rájöttünk, hogy ha a köz­ponti nagy kazánt csak fűtési idényben működtetjük, nyáron pedig egy korábban meglevő kis kazánt, jobban járunk, mert a nagy kazánnak nem kell részterheléssel és ezáltal alacsonyabb hatásfokkal üze­melnie. Továbbá mindenhová energiaőröket neveztünk ki, akik a fűtésre, világításra ügyelnek. Szervezéssel, a vára­kozási időkből adódó kiesések csökkentésével nőtt az élő­munka kihasználásának haté­konysága. Ennek révén a há­rom negyedév alatt egyhónap- nyi munkával többet végez­tünk, mint korábban. ,Egyösszegű" bérgzés — Milyen intézkedés hatásá­ra dolgoztak a korábbiakhoz képest ennyivel intenzíveb­ben az emberek? A jó kollek­tivitás, a szemléletmód válto­zása, és az, hogy többségben fiatalok, ugyan mind hozzájá­rulhattak az eredményeikhez, de mindez anyagi érdekeltség nélkül, önmagában mégis ke­vés? — Mivel a termékeink irán­ti kereslet többnyire megha­ladta kapacitásunkat (elsősor­ban a munkaerő oldaláról) elég gyakorivá vált a szomba­ti, vasárnapi túlórázás. Csak­hogy, amíg egy hét végén 4—5 százalékkal termeltünk többet, 20 százalékkal több energiát használtunk fel. A hét végi túlórázást ezért megszüntettük, és ezt a bérrészt prémiumra, vagy szükség esetén a hétköz­napi túlórázásra fordítjuk. Be­vezettük az úgynevezett „egy­összegű” bérezési rendszert. Ami azt jelenti, hogy attól függetlenül hány órát fordíta­nak a dolgozók egy adott fel­adat elvégzésére, fix összeget kapnak. Mi ebben az ösztönző? A pénzt csak akkor kapják meg, ha határidőre elkészül­nek a munkával. Amennyiben nem, hiába túlóráztak, csak az alapbér illeti meg őket. Igyek­szünk a szakmunkások javára differenciálni az alapbéreket, és növelni a mozgóbér hánya­dát. — Nagyjából kirajzolódik már előttünk, hogy milyen belső intézkedéseket tettek a hatékonyabb termelés érdeké­ben. Ám, ha az igények struk­túrája megváltozott, vele együtt termékszerkezetük is el­torzult. így van ez? — Bár olyan megrendelése­ket próbálunk szerezni/ ami­re létrehozták a gyárat, pél­dául a 3,6 méter gerincmagas­ságú tartószerkezetek helyett kénytelenek vagyunk 1,5—2 m magas acélszerkezetedet gyár­tani. Nyilván kisebb termelé­kenységgel, de valóban, ha er­re van igény, ezt kell csinál­nunk. Termékeink között egy­re több a könnyűszerkezetű berendezés. Kis élőmunkát tartalmazó acélszerkezeteket ugyanis nehéz eladni. Míg az anyagok ára 1980-tól napjain­kig szinte lineárisan nő, az eb­ből gyártott termékekért kér­hető exportár csökken. Nem tudunk gazdaságosan értéke­síteni ... <■ Talán nem lenne helyes, ha egy végül is eredményesen termelő gyáregység munkájá­ról szóló cikknek ez lenne a végszava: „Nem tudunk gazda­ságosan értékesíteni". Leg­alábbis azokat a termékeket nem, amire létrehozták a gyá-' rat. „Célunk, hogy termékszer­kezetünkben közelítsünk ah­hoz, amit ezek az európai színvonalon is korszerű gépek tudnak. S ez nem egy irreális cél, hiszen vannak még feltá­ratlan piacok, és a vállala­tunknál is vannak még tarta­lékok.” — Farkas Loránd op­timistán néz a jövőbe — s ez az optimizmus holnap megint csak kamatozhat. Eller Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom