Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-23 / 276. szám
6 ’xMdap 1983. NOVEMBER 23., SZERDA Jogi TANÁCSOK Kártérítés levonása a munkabérből ® A szabadnapi munka díjazása Vizek partján ' _ HORGÁSZB Q TTAL Kitérő sok tapasztalattal Mit hallottál, hol eszik a hal? — kérdezgetjük gyakran egymástól. Akik sűrűbben járnak a vizek partján horgászbottal, bőséges választ adhatnak. A Dunán most nem megy igazán — hallottuk sporttársainktól. Kicsi a víz, a kövezéseknek éppen csak a szélét nyaldossa, legfeljebb a bedőlt fáknál lehet valamit kezdeni. Ezek helyét azonban nem mindenki ismeri. Maradnak tehát a nagy hírű területek, amelyeknek viszont az a hátránya, hogy a sok látogató miatt agyonhorgászottak. Ezért javasoljuk: mivel a rablóhalakra vadászók amúgyis vállalkozó kedvű horgászok hírében állnak, keressünk fel eldugott helyeket, ahol jóval nagyobb az esélyünk, hogy egy egyszerű kirándulásnál gazdagabb élménnyel és m A munkáltatót megillető kártérítést vagy egyéb tartozást a dolgozó munkabéréből . kell levonni. Egyik olvasónk a nevére kiadott és leltár szerint átvett szerszámainak egy részét elvesztette, a másikat pedig tévesen kifizetett és felvett munkabér miatt kötelezték kártérítésre. Helyesebben ez utóbbit az írásbeli felszólítás után a tévesen felvett munkabér visszafizetésére kötelezték és munkabéréből is levonták. Olvasóink vitatják a munkáltató eljárásának helyességét. Kérdezik: miért nem bírósági eljárás útján és a jogerős határozat meghozatala után vonták le fizetésükből a kártérítés összegét. Abban igazuk van olvasóinknak, hogy a dolgozót megillető munkabérből és egyéb díjazásokból csak a jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben van helye levonásnak. A Munka Törvénykönyve meghatározza azokat az eseteket, hogy a dolgozó munkabéréből mikor és milyen mértékben van helye levonásnak. Ha a dolgozót kártérítésre kötelezték, akkor annak jogerőre emelkedése után, a mwgJcabérből levonásnak van helye. A munkáltató a dolgozót a kártérítésen kívül, egyéb tartozásának megfizetésére elegendő, ha írásban felszólítja. A felszólításnak tartalmaznia kell a tartozás összegét, jogcímét, továbbá azt a figyelmeztetést. hogy az illető a felszólítás ellen, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a munkaügyi döntőbizottsághoz kérelemmel élhet. Ha a dolgozó nem fordul a döntőbizottsághoz, illetőleg a felszólítás vagy a kártérítésnek nem minden részét támadja meg, felülvizsgálati kérelemmel, a kéremmel meg nem támadott felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van. Első olvasónk esetében úgy gondoljuk, helyesen járt el a munkáltató szerv. Ugyanis az a dolgozó, aki leltár vagy jegyzék szerint vesz át szerszámot, vagy bármilyen vállalati ingóságot, az a dolgozó teljes kártérítési felelősséggel tartozik. A jogerős kártérítési határozat birtokában, levonásnak van helye a dolgozó munkabéréből. A munkabérből való levonásokra a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni. Erről a közelmúltban részletesen már írtunk. Másik olvasónk esetében lehetségesnek tartjuk, hogy a munkáltató eljárása nem volt teljesen szabályos. A munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén ugyanis a dolgozót erről 30, a kollektív szerződésben meghatározott esetekben 60 napon belül kell írásban értesíteni. Ennek elAz ezzel kapcsolatos jogszabályok nem újak, de a gyakorlat azt mutatja, még mindig nem minden munkahelyen alkalmazzák helyesen. A terhes nőt attól kezdve, hogy megállapították a terhességét, gyermekének születése után a hatodik hónap végéig nem szabad egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatni. Azt tanácsoljuk, hogy az a várandós, aki egészségre káros munkát végez, forduljon a feletteséhez és kérjen változtatást. Vagy úgy, hogy másik munkakörbe helyezik, vagy a meglevő munkakörében kedvezőbbé teszik munkafeltételeit. A vállalatokat a munkajogi szabályok kötelezik erre. Az is előfordulhat, hogy a terhes nő különleges érzékenységet mutat valamelyik munkakörben. Jóllehet, más azt ugyanebben az állapotban zokszó nélkül be tudja tölteni. Tehát itt nem a munkakörben való alkalmazás tilalmulasztása esetén, a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. Ezekről a körülményekről ez utóbbi olvasónk nem tájékoztatott bennünket, ezért nem tudjuk, hogy határidőn belül vagy azon túl történit-e a felszólítás, és hogy olvasónk jóhiszeműsége megállapítható-e. Mindenesetre azt tanácsoljuk, ha vitatja a munkáltatói intézkedés helyességét, forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, mert ha ezt nem teszi, akkor a vállalati intézkedés jogerős és végrehajtható. Ezt követően még ha igaza is van olvasónknak, már nem vitathatja a vállalati intézkedés helyességét, legfeljebb új eljárás keretében. A A heti pihenőnapon, Illetve munkaszüneti napon végzett munka díjazásáról. A Postabontás keretében Kovács Sándor abonyi olvasónk érdeklődött, hogy kinek és mikor számolják el a fizetett ünnepet, illetve kinek kell szabadnapoit biztosítani. Ha a dolgozót heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a kollektív szerződés mást nem ír elő, másik pihenőnapot a munkavégzést követő hónap végéig, idényjellegű munkáltatóknál és munkakörökben pedig a holt idény végéig kell kiadni. A másik pihenőnap időpontját a dolgozóval lehetőleg a munka elrendelésekor közölni kell. Ha a dolgozónak a munkáltató másik pihenőnapot nem tud biztosítani, illetőleg a másik pihenőnapot a határidő elteltéig nem adta ki, vagy a dolgozó munkaviszonya annak kiadása előtt megszűnt, továbbá, ha a dolgozó sorkatonai szolgálatra vonult be, a dolgozónak o heti pihenőnapon végzett munka idejére járó munkabéren felül, száz- százalékos pótlék jár. Nem jár a heti pihenőnapon végzett munkáért ellenérték azoknak, akik erre túlmunkavégzés esetén sem jogosultak. A heti pihenőnap helyett adott másik pihenőnap esetén is megfelelően alkalmazni kell a túlmunka ellenértékeként járó szabad idő szabályait. Olvasónk munkaköre olyan jellegű, hogy vasárnap is rendszeresen munkát végez, akkor is havonta egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. Munkaszüneti napon (ezek az ún. fizetett ünnepek) a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetése folytán e napokon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. A havi díjas dolgozók munkabére magában fogmáról van szó, hanem a várandós nő egyéni érzékenysé- ségéröl. Ilyenkor sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni az ügyet, esetleg megtoldani egy „ugyan már ne aífektál- jon” kezdetű főnöki dorgálással (sajnos, példánk nem kitalált). A terhes nő és a magzat védelme érdekében eleget kell tenni a más munkakörbe való áthelyezés kérésének. A dolgozó nőnek a kérelmét orvosi igazolással kell alátámasztania. Gyakran vitára ad okot a terhesség miatt más munkakörbe helyezett nő munkabére. Alapszabály: hogy a dolgozó nőt terhessége miatt nem érheti hátrány. A terhessége miatt más munkakörbe áthelyezett nőnek joga van az előző munkakörében elért átlagkeresetéhez. Ez akkor sem csökkenthető, ha ez az ideiglenes munkakörére megállapított bértételek szerint nem volna biztosítható. (Mt. V. 19. §.) Magyarán, ha egy terhes lalja az erre az időre járó átlagkeresetet, tehát külön díjazás nem illeti meg. A nem havi díjas dolgozót az említett folyamatosan üzemelő munkahelyeken átlagkereset illeti meg. Munkaszüneti napon végzett munka esetén az átlag- kereseten felül, az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti a dolgozót — kivéve, ha a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult. Ha a dolgozó a túlmunka ellenértékéként csak szabad időre jogosult, a kollektív szerződés (munkaügyi szabály), úgy is rendelkezhet, hogy a dolgozó a munkaszüneti napon végzett munkája ellenértékeként is szabad időt kap. Ha a munkaszüneti nap a dolgozó heti pihenőnapjával vagy szabadnapjával esik egybe, és munkára berendelik, a heti pihenőnapon végzett munka ellenértékére vonatkozó szabályok szerinti díjazás vagy szabad idő jár. Dr. M. J. A Minisztertanács határozata szerint a tanácstagoknak a gazdasági és hatósági eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell tö- kedniük, ■ hogy az állami telekkínálat elégítse ki a lakásépítés szükségleteit. A tanácsok feladata, hogy rendezési terveikben kijelöljék a lakás- és üdülőépítésre szolgáló területeket, meghatározzák a beépítés műszaki infrastrukturális feltételeit. A tanácsoknak a jövőben a szervezett állami lakásépítés mellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniok arra, hogy milyen módon lehetséges a magánerős lakásépítési igények kielégítése, a lakosság bevonásával hogyan biztosítható az ehhez szükséges terület és infrastruktúra. Kormányhatározat írja elő, hogy módosítani kell a telekadóra vonatkozó szabályokat. A lakótelkek alapadójának mértékét differenciáltan négyzetméterenként 1—6 forint között kell megállapítani. Fontos szabály az is, hogy a tanácsok pénzéből végzett közművesítés, út- és járdaépítés költségeinek egy részét az érintett telkek tulajdonosaira, használóira kell áthárítani. Ez gyakorlatilag az egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulás kivetésének formájában történik. Nem kerülhet természetesen szóba a hozzájárulás fizetése, ha az út-, illetve a közműépítés társadalmi munkával történt, vagy a telek asszonyt beállítanak a jóval könnyebb munkát végző, jóval kisebb keresetű asszonyok közé, ő a nehezebb munkára megállapított bérét kapja. Az előbbiekből következik, hogy olyan esetben, ha az új munkakörben anyag- vagy áramhiány miatt esetleg egyéb, a'dolgozó hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nőnek az előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. Természetesen abban az esetben is megilleti az átlagkereset, ha állapota miatt munka- feltételeit módosítják. Például, amikor munkaköre változatlan marad, de rövidebb ideig vagy egészségesebb körülmények között foglalkoztatják. (A fentieket a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása tartalmazza.) Dr. Kertész Éva iTiZNAI* .[ I Rendeletéiből I A vállalat jövedelemszabályozási rendszeréről szóló 61/ 1982. (XI. 30.) MT. sz. rendelet módosításáról a 39/1983. (XI. 12.) MT, sz. rendelet rendelkezik. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről a 41/ 1983. (XI. 12.) MT. rendelet rendelkezik, és mindkét rendelet a Magyar Közlöny 51. számában jelent meg. Az 51. sz. Magyar Közlöny az említetteken kívül, számos fontos rendelkezést tartalmaz: így az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének a vállalatok és egyes szövetkezetek kategóriába sorolásáról az 5/1983. ÁBMH., a vállalati bérszabályozásról, az egyes bérszabályozási formák működési köréről a 6/1983. ÁBMH., a kisvállalatok és kisszövetkezetek bérszabályozásáról, valamint dolgozóik anyagi érdekeltségi rendszeréről a 7/1983. ÁBMH., részesedési alap felhasználásáról a 8/1983. ÁBMH., a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről a 9/1983. ÁBMH. és végül a munkabér-kiegészítés bérekbe történő beépítésével kapcsolatos bázis korrekcióiról. árába, használatbavételi díjába azt már eleve bekalkulálják. A Minisztertanács határozata szerint az egyes településeken elő kell segíteni a lakosság önkéntes társulásán alapuló közműépítést, továbbá a tanácsi kötvénykibocsátást. Alapvető tudnivalók Az örökösödés A polgári törvénykönyv szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Ez a mondat magában foglalja az öröklés lényegét, amely nem egyéb, mint az, hogy az ember vagyonát valaki más kapja meg. A gyakorlat azonban nem ilyen egyszerű, amit bizonyít az is, hogy a polgári perek jelentős része az örökösödéssel kapcsolatos. Éppen ezért a Házi jogtanácsadó egyik számát ennek a témának szenteld. Az Igazságügyi Minisztérium közreműködésével alapvető ismereteket ad a lap az öröklés lényegéről, általános feltételeiről, az öröklési igények érvényesítéséről stb. Eligazítást ad egyebek között arról, hogy milyen formái vannak az öröklésnek, ki lehet az örökhagyó és ki az örökös, ki részesülhet a hagyatékból, ki tekinthető helyettes örökösnek, mikor nem örököl a há- zastáns, örököl-e az örökbefogadott stb. Tilalmak: hol, mikor? Néhány napja egy dühös hangú telefonáló különös monológját kellett végighallgatnunk: „A hét végén ellátogattam kedvenc horgászhelyemre. Mit mondjak: vagy kétszáz kilométert kocsikáztam, nem kis pénzért. Amikor odaértem, akkor derült ki, hogy a telepítés miatt kéthetes tilalmat rendeltek el. Most mondja meg! Nem lehetne erről valamiképpen az érdeklődőket előre tájékoztatni? Igaz, nem Pest megyében lakom, hanem a fővárosban, de a horgászrovatot rendszeresen olvasom. Miért nem közük lapjukban, hol, mikor ván tilalom?!" A telefonáló Neisz István budapesti horgásztársunk volt. S mert minden mondatával egyetértünk, nem sok hozzáfűzni valónk van. Mert tényleg: miért nem veszik a fáradságot az egyesületek vezetői, hogy néhány sorban megírják szerkesztőségünknek, mikor rendelnek el tilalmat. Ha mi közzétesszük, jó néhány vendéghorgászt kímélhetünk meg a felesleges utazással járó bosszúságoktól — no, és a kiadásoktól. Mások nyugalma — nem ér meg ennyit? Ceglédi telepítések Akadnak azért jó példák is. Nemrég levelet kaptunk a Ceglédi Horgászegyesület titkárától, Szecsődy Bélától. Ebben egyebek között arról tudósít, hogy az idén 16 ezer körömpontyot, 2 ezer süllő és 100 kilogramm előnevelt amurivadékot helyeztek ki vizeikbe. Ezen kívül a Nagykunsági Állami Gazdaság ecsegfalvi halászati részlegénél még vásároltak mintegy 7 tonna első osztályú pontyot. A 22 hektáros tórendszeren a telepítés után kéthetes tilalmat rendeltek el, s ez alatt elvégezték a halak gyógyszeres etetését. Ezt tavasszal a meszezéssel megismétlik, Tekintettel arra, hogy biztosítani akarják a békés halak zavartalan vermelését, 1984. április 1-ig csak rablózni lehet, felszerelésként úszás készséget használva. Akik tehát napijeggyel akarnak horgászni Cegléden, azok számítsanak ezekre a korlátozásokra. Renitens horgászok Az elmúlt hét végén, szombaton tartották Szigetszent- miklóson, a Pest megyei Intéző Bizottság szervezésében az egyesületek fegyelmi bizottsági elnökeinek értekezletét Ezen egyebek között szó esett az idei tapasztalatokról is. A helyzet az előző esztendőkhöz képest némileg kedvezőbb. Kevesebb fegyelmi büntetést kellett kiszabni, s végre sikerült valamelyest egységes szemléletet kialakítani az ítélkezésben. Ezt jól bizonyítja, hogy a büntetések döntő többsége arányban áll a cselekmény súlyával. Három horgásztársunkat 5, hetet 3, tizenhetet 1 évre, tizenegyet 3—6 hónapra zártak ki az egyesületekből, többet pedig figyelmeztetésben részesítettek. Gondot okoz azonban, hogy a fegyelmi ügyeket az intéző bizottságnál továbbra sem összesítik, így azí ellenőrzés széttagolt. Általános és meglehetősen sajnálatos tapasztalat, hogy a horgászok halőrökkel szembeni magatartása rendkívül rossz, sokan zaklatásnak veszik tevékenységüket, s többször durva hangon beszélnek. Ez ellen a jövőben szigorúan fel kell lépni — figyelmeztettek a szombati értekezlet résztvevői. Ismét első osztályban Pest megyében meglehetősen fejlett hagyományai vannak a horgász versenysportnak. Több egyesületben alakítottak már csapatokat, amelyek — a nagy számú jelentkezés miatt — két osztályban mérik össze tudásukat. Szűkebb pátriánk legjobbjai hosszú ideig az OB első osztályában szerepeltek, mígnem 1981-ben óriási meglepetésre kiestek. Tavaly nem sikerült visszakerülni, ezt csak a másodosztályban megszerzett idei 2. helyükkel vívták ki. Milyen tapasztalatokkal gazdagította megyei „válogatottunk” tagjait ez a kis kitérő? — Erről beszélgettünk Rudnay Attilával, a csapat vezetőjével, a Szigetszentmiklósi Dolgozók HE versenyfelelősével. — Mind a két esztendővel ezelőtti, mind az elmúlt évi balsiker egyértelműen a rossz szervezés és a felkészületlenség számlájára Írandó — mondta. — 1982-ben ráadásul a csapat — amelynek irányítását egy héttel a bajnokság előtt vettem át — meglehetősen nagy mellénnyel indult, s annyira nem törődtek az előkészületekkel. hogy végül kevés szúnyoglárvát hoztak magukkal, s ebből csak a horogra jutott. A tanulságokat azonban levontuk, s az idén már több edzést tartottunk előzetesen a versenv színhelyén, a Nagykunsági főcsatornán. A taktikai utasításokat is mindenki megtartotta, ennek köszönhető véleményem szerint a második, a jövőben az első osztályú szereplésre jogosító hely. A célunk paost már a középmezőnyben való megkapaszkodás, ehhez minden feltétel adott. Egyelőre nagy gondot okoz. hogv ifiversenyzőnk, ifj. Gyetkó Károly 17 éves, így előbb-utóbb mást kell helyére keresnünk. A többi tag marad a régi: Kelemen Gyula, Mészáros Kálmán, Rimer Márton, Rimer Vilmos, Rimer Noémi. Furucz Zoltán Vereszki János A Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szerződéses vállalkozásba adja: vegyes kultúrcikkboltját, Aszód, Kossuth Lajos u. 2., üveg-porcelán boltját, Nagykőrös, Széchenyi tér 11., vas-háztartási boltját, Nagymaros, Ságvári Endre u. 32., vegyes kultúrcikkboltját, Százhalombatta, Pataki sétány 18., iparcikkboltját, Visegrád, Rév u. 1. iparcikkboltját, Tököl, Piac tér 16., kultúrcikkboltját, Tököl, Piac tér 16. Bérbe adja: kultúrcikk-pavilonját, Nagymaroson, a hajóállomásnál és Vácott, a Bartók Béla utcában. Részletes felvilágosítást ad a vállalat közgazdasági osztálya, cím: Budapest V., Deák Ferenc u. 23. 1052. A pályázatok benyújtásának határideje: december 22-e. A terhes anyák foglalkoztatása Differenciált adózás , , # ! Állami telekkínálat /
