Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

xMtim 1983. NOVEMBER 20., VASÁRNAP i AhJi VJMMMUJMLÁÉMÁMI Washingtoni félrevezető hadjárat Amerikai rekord hadiköltségvetés — A genfi zsákutca oka A NATO-áUamok újabb akciói a közel-keleti fesziiltségi gócon Ködösítés, porhintés, félre­vezetés. E három szóval lehet­ne talán a legtalálóbban jelle­mezni a Reagan-kormányzat politikai törekvéseit a múlt héten. Washington — a nyu­gati hírmagyarázók szerint is — mindent két főtörekvésnek rendelt alá e hét nap során. Egyrészt az vezérelte, hogy elfogadtassa az amerikai tör­vényhozással minden idők legnagyobb hadiköltségvetését a folyó pénzügyi esztendőre. Másrészt azt irányozta elő, hogy a rakétatelepítés megkez­dése előtti utolsó napokban a maximális zavart idézze elő azokban a nyugat-európai or­szágokban, ahol a közvéle­mény nagy része megkérdője­lezi a Washington által oly rendkívüli módon erőszakolt újabb fegyverkezési forduló létjogosultságát. Túl mindezen természetesen a Reagan-kor­mányzat feszültségeket szító politikája, összhangban más NATO-szövetségeseivel, rend­kívüli erővel fokozódott a Kö­zel-Keleten. Ugyancsak folyta­tódtak az Egyesült Államok provokációs lépései abban a közép-amerikai térségben, amelyet a Fehér Ház olyan „hátsóudvarának” tekint, ahol jogot ■formál az események számára kedvező irányítására. MIVEL INDOKOLTAK A NEGYEDBILLIÖ DOLLÁROS KATONAI KÖLTSÉGVE­TÉST? ____________________ Aligho gy elfogadta az ame­rikai törvényhozás mindkét háza a minden idők legmaga­sabb, 249,1 milliárd dolláros katonai költségvetését az idén októberben megkezdődött -pénzügyi évre, nyilvánosságot látott ar\ Cl A, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség jelentése. Ebben a dokumen­tumban, a kémszervezet véze- tői nem kevesebbet ismernek be, minthogy a Szovjetunió fegyverkezésének állítólagos évi növekedéseiről 1976 óta kétszeres adatokat ismertettek az amerikai kongresszussal. A Reagan-kormányzat ezekre az állítólagos „hiteles” adatokra támaszkodott, amikor rekord- magasságra srófolta fel az Egyesült Államok fegyverke­zési kiadásait. A CIA által most „eltúlzot­taknak” nyilvánított számokra alapozva fogadtatta el a Rea­gan-kormányzat az amerikai kongresszussal az első 21 MX típusú tízrobbanótöltetű rakéta gyártására, a B—1 atombom­bázó repülőgépek termelésének megkezdésére, 95 Pershing—2 rakéta megépítésére szóló fel­hatalmazást. A washingtoni törvényhozás, amelyet e hamis adatokkal „tápláltak be”, pá­nikszerű gyorsasággal megsza­vazta azt is, hogy 24 millió dollár álljon a kormányzat rendelkezésére nicaraguai ügyekben is. Ez nem keveseb­bet jelent, mint hogy a törvé­nyes managuai kormány elle­ni CIA-műveletekre a jövőben is meglesz a pénz. Felvetődik a kérdés: miért hozták egyáltalán nyilvános­ságra a CIA „önkritikáját”? Ez egyrészt összefügg a nyu­gat-európai országokban ki­bontakozott békemegmozdulá­sokkal, amelyekben rendkívül neves szakértők is immár részt vesznek. S ezek éppen az elmúlt naookínn ténvek ee-'sz sorával cáfolták meg a CIA hamis adatait a szovjet fegy verkezés állítólagos „oly mér­vű növekedéséről, amely el­tolódást idézett elő a Varsói Szerződés és a NATO katonai erőviszonyaiban”. A Fehér Ház úgy ítélte meg, hogy mi­után a folyó katonai költség vetés már elfogadott az Egye­sült Államokban, lehet „nagy­vonalú” is. Ha ugyanis most nem ismeri be a kémszervezet „tévedését”, hitelét veszti egy olyan állításában is, amely Nyugat-Európát alapvetően " érinti. Arról a statisztikáról ‘ van szó, amelyet a Fehér Ház szintén meghamisítva tesz közzé a közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerek ügyében. Washington ugyanis azt állítja, hogy a Szovjetunió­nak ezekkel a rendszerbe ál­lított rakétáival szemben a NATO-nak semmiféle hasonló fegyverei nincsenek „Európa területén”. Vagyis ezért indo­kolt az 572 új amerikai Per­shing—2 rakéta és manőve- reztethető robotrepülőgép el­helyezése a NATO-államok te­rületén. S ettől — állításuk szerint — a nyugati katonai szövetség csakis akkor tekint­hetne el, ha a Szovjetunió megsemmisítené minden ilyen típusú fegyverfajtáját... Ezek után világos: az im­már érdektelen igazságot a CIA „tévedéséről" azért tet­ték közzé, hogy szavahihetőbb legyen az amerikai propagan­da más területeken szövetsé­gesei felé. Az Egyesült Álla­mok számára ez a porhintós azért is égetően fontos, mivel a manővereztethető robotre­pülőgépek első szállítmányai már meg is érkeztek a héten Angliába, és a Fehér Ház nem is titkolja, hogy decem­bertől kezdve megkezdi a Pershing—2 rakéták és robot- repülőgépek rendszerbe állí­tását az 1979. decemberi NATO-határozatban megjelölt államokban. S ez pedig nem történhet olyan körülmények közepette, hogy tömeges tilta­kozó megmozdulások teremt­senek a katonai vezetések szá­mára bizonytalan helyzetet a támaszpontok környékén. MI JELLEMZI A GENFBEN TETT ÜJ AMERIKAI JAVAS­LATOT? Az, hogy ravaszul, csupán propagandahasználatra fogal­mazták meg. Az Egyesült Ál­lamok kormányzata egyidejű­leg azzal, hogy már Nyugat- Európa földjére szállította a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját megnyitó közép-ha­tótávolságú rakéta-nukleáris eszközeinek első példányait, régi elfogadhatatlan javasla­tait új köntösben fogalmazta meg. Ezek lényege, hogy szov­jet részről ismét csak egyol­dalú leszerelést irányoz elő ezekben a fegyverfajtákban, sőt feljebb is csavarja a kö­veteléseket, hogy indítványai még elfogadhatatlanabbá vál­janak. Most már nemcsak Európában, hanem Ázsiában is diktálni akar, s jogot formál ahhoz, hogy meghatározza: a Szovjetuniónak hány közép­hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyvere legyen ezen a kon­tinensen. Az amerikai „új ja­vaslatok” szerint valamivel kevesebb, mint 572 új ameri­kai közép-hatótávolságú raké­ta-nukleáris fegyvert telepíte­nélek Nyugat-Európába, ha a Szovjetunió teljesítené ezeket a feltételeket. A washingtoni indítvány leszögezi egyébként, hogy az angol és a francia ilyen típusú fegyverzetet to­vábbra sem hajlandók beszá­mítani az európai rakéta-nuk­leáris egyensúly számainál. Vagyis: minden marad a ré­giben, ami a genfi zsákutcát illeti... Ezen persze az sem változ­tat, hogy Washington a közön­séges félrevezetés eszközéhez folyamodik. A hét második felében az Egyesült Államok hírközlő eszközei — nyilván­való központi sugalmazásra — olyan jelentéseket tettek köz­zé, amelyek szerint a Szovjet­unió állítólag ..elejtette” vol­na azt a követelését, hogy az angol és a francia atomütőerőt számítsák be a közép-hatótá­volságú rakéták csökkentési mértékének meghatározásá­nál”. S azonnal hozzátették ebből a félrevezető tájékozta1'.ás- ból levont értékelésüket: lám, mennyire kifizetődő, ha a Nyugat következetesen ragasz­kodik saját álláspontjához, szemben a békemozgalmak na­gyobb NATO-rugalmasságot követelő felhívásaival... Mindez a porhintés azonban nemcsak a nyugat-európai közvéleménynek szólt, hanem olyan köröknek is, amelyek ugyan jelenleg nincsenek kor­mányon, de döntéseik hatással lehetnek a politikai vezetés­re. Nem véletlen ugyanis, hogy e félrevezető hadjárat akkor érte el tetőpontját, ami­kor Kölnben összeült a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa. A jelenleg el­lenzékben levő nagy nyugat­német párt e fontos tanács­kozásának egyik kulcskérdése, hogy állást foglaljon a de­cemberben megkezdődő raké­tatelepítés ügyében. A kong­resszust befolyásoló washing­toni zavarkeltést keresztezte azonban a Szovjetunió kor­mányának politikájáról tett moszkvai megnyilatkozások egész sora a múlt héten. Szov­jet részről világossá tették: 1. Nem tűrik változatlanul az erőviszonyok egyoldalú meg­bontását, s a NATO erre irá­nyuló lépéseit megfelelő el­lenakciókat követik a Var­sói Szerződés oldaláról. 2. Minden állítás arról, hogy a Szovjetunió „elejtené” az an­gol és francia rakéták beszá­mítását, nem egyéb, mint kö­zönséges félrevezető manőver. 3. A Varsói Szerződés részé­ről megvan a szükséges jó­akarat a megyezésre, de ha ez lehetetlen, olyan erővel rendelkezik, hogy a fegyver-^ zet magasabb szintjén helyre­állítsa a Nyugat által meg­bontott erőegyensúlyt... MILYEN AKCIÓKNAK VOLTUNK TANÜI A KÖ­ZEL-KELETEN? Egész héten át dúlt az ádáz testvérharc a Palesztin Felsza- badítási Szervezet szemben­álló erői között. A libanoni Tripoliban ez a vérontás sok áldozatot követelt. Joggal mu­tatott rá a hét végén a Prav- ,da: ami ott történik, csak a palesztin nép ellenségeinek érdeke, s hátráltatja e sokat szenvedett nép önrendelkezé si jogának megvalósulását. Veszélyes helyzet támadt amiatt, hogy e viszályt nyil­vánvalóan kihasználva, Izrael újra akcióba lendült. Tel Aviv a jelek szerint arra számít, hogy a tripoli harcok elvon ják a figyelmet saját agresz- szív szándékairól. Ezért arra merészkedett, hogy elküldje harci repülőgépeit a Bekaa- völgy fölé és ott bombáztas- son — izraeli közlés szerint — ottlevő iráni fegyvereseket, akik a libanoni haladó erők támogatására tartózkodnak az ország területén. Meghökkentést keltett az is, hogy francia repülőgépek pro­vokációs harci cselekmények­re vállalkoztak. S amikor bombázásaik után a Suf-hegy- ségből tűzzel árasztották el a francia egységek körleteit, Párizs felháborodottan nyilat­kozott, s „visszacsapást” he­lyezett kilátásba. A provoká­ciók nyomán ágyúzták az amerikai ellenőrzés alatti te­rületeket is, s ez Washington „ingerült nyilatkozatait” vál­totta ki. Ezek után tették közzé Londonból a hírt: Őfel­sége kormánya — először a libanoni válság történetében — hadihajókat küld a part menti vizekre. Ezek után nem lehet csodálkozni afelett, hogy nyugati hírmagyarázók talál­gatják: mindezek az akciók nem jelentik-e egy közös NATO-fellépés előjátékát Li­banonban? Árkus István Sbu'tz—Dohrhyin megbeszélés Egy és negyed órás tanácsko­zást tartott pénteken az ame­rikai külügyminisztériumban George Shultz amerikai kül­ügyminiszter és Anatolij Dob- rinyin, a Szovjetunió washing­toni nagykövete. A szovjet— amerikai kapcsolatok helyze­téről és a nemzetközi helyzet kérdéseiről tárgyaltak. Dobrinyin távozásakor kije­lentette: az eszmecsere kon­zultációs jellegű volt, s annak tartalmáról hamarosan leszá­mol kormányának. A szovjet diplomata azt is közölte, hogy tíz-tizennégy napos időtartam­ra készül visszatérni a szov­jet fővárosba. Az SPD kongresszusólak döntése Telepítés helyett tárgyalásokat A Német Szociáldemokrata Párt kölni kongresszusán el­hangzott, szombat délelőtti be­szédében az amerikai közép- hatótávolságú fegyverek nyu­gat-európai telepítésének vég­rehajtása mellett állt ki Hel­mut Schmidt volt kancellár, az SPD elnökhelyettese. Saját érvelésének is ellent­mondott a szociáldemokrata vezető, amikor közölte: a nyu­gatnémet parlament jövő heti ülésén, tekintettel a Kohl- kormány — számára elfogad­hatatlan — politikájára, nem fogja megszavazni a kormány­pártoknak a telepítést támo­gató határozatát. A Zöldek határozata Elutasítják az új rakétákat A Zöldek, a legkisebb nyu­gatnémet parlamenti párt duisburgi kongresszusa pénte­ken este egyhangú szavazással határozatot fogadott el, amely­ben felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az új ame­rikai közepes hatótávolságú rakéták telepítésének engedé­lyezését az NSZK területén. Ügyszintén követelte a vegyi fegyverkészletek eltávolítását az országból. A Zöldek képviselői ezt a határozatot elő fogják terjesz­teni a Bundestagban is a hét­főn és kedden rendezendő ra­kétavitában. A kongresszuson az a véle­mény is megfogalmazódott, hogy a Szociáldemokrata Párt nem ellenzi teljes meggyőző­déssel a rakétatelepítést és megmarad a kölcsönös nuk­leáris fenyegetés koncepciója mellett. Szavazás a ciprusi helyzetről A BT elítélte a török lépést Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken New Yorkban tizenhárom szavazattal elítél­te a független ciprusi török köztársaság kikiáltását. A határozatot a Biztonsági Tanács mind az öt állandó „tagja, megszavazta. Ejlensza- vazatot csak Pakisztán adott le, arra hivatkozva, hogy a ciprusi törökök célja „a tar­tós és igazságos megoldás” a szigeten. Jordánia tartózko­dott. A határozat értelmében Perez de Cuellar ENSZ-főtit- kár megkezdte tárgyalásait Kiprianu ciprusi elnökkel. Szombaton liter Türkmen tö­rök külügyminiszterrel és Rauf Denktassal, a ciprusi tö­rök vezetővel tárgyal. A Biztonsági Tanács ér­vénytelennek minősíti a cip­rusi törökök szeparatista lépé­sét és „felhív minden orszá­got arra, hogy ne ismerjen el semmiféle ciprusi államot a Ciprusi Köztársaságon kívül”. Hétfőn Kiprianu Washing­tonba utazik, ahol Reagan el­nök fogadja „a helyzet meg­vizsgálása végett”. Reagan pénteken telefonon fejezte ki az ENSZ főtitkárának „meg­lepetését” a történtek felett, s amerikai segítséget ajánlott „a ciprusi' közösségek közötti tárgyalások nyitvatartására”. Másfél órás beszédében Schmidt két fő okkal igyeke­zett elfogadtatni, szemmel lát­hatóan eredménytelenül, állás­pontját. Először: az NSZK-nak — az Egyesült Államok poli­tikája miatt érzett csalódott­sága ellenére — „szövetségi hűségből tartania kell szavát”. Másodszor: ha a Szovjetunió fölénye megmaradna, akkor súlyos zavarok keletkeznének a politikai erőegyensúlyban, ami a NATO válságához ve­zetne. Schmidt, bár elismerte, hogy az Egyesült Államok nem tár­gyalt kellő megegyezési kész­séggel Genfben, elutasította a telepítés megkezdésének elha­lasztását, amely szerinte gyen­gítené a Nyugat tárgyalási po­zícióját. A volt kancellár elutasította a francia és a brit rakéták fi­gyelembevételét az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverekről folyó genfi tárgyalásokon, s ehelyett azoknak a hadászati fegyverek egyensúlyánál való számításba vételét helyeselte. Szöges ellentétben Helmut Schmidt volt kancellárral az amerikai rakéták NSZK-beli telepítésének elutasítására szó­lította fel a Német Szociálde­mokrata Párt kölni kongresz- szusának küldötteit Hans-Jo- dien Vogel, az SPD parlamen­ti frakciójának elnöke. Esze­rint az Egyesült Államok kor­mányát terheli a felelősség az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról foly­tatott genfi tárgyalások ered­ménytelenségéért. A kongresszus négyszáz kül­dötte elsöprő, mintegy 95 szá­zalékos többséggel elutasította az amerikai közép-hatótávol­ságú fegyverek tervezett NSZK-beli telepítését és a te­lepítés megkezdése helyett a genfi tárgyalások meghosszab­bítását javasolta. A párt orszá­gos elnökségének ezt kimon­dó határozati javaslata ellen mindössze 14-én szavaztak és három küldött tartózkodott. Nem csitul a palesztin halviszály Heves tripcli összecsapások Szombatra virradóra igen heves harcok színhelye volt a libanoni Tripoli. Az Arafat- hoz hű és a velük szembenálló erők összecsapása hajnali 1 órakor kezdődött és a reggeli órákban még tartott. A francia hírügynökség tri- poli különtudósítójának jelen­tése szerint az Arafat ellen Costa Rica területéről Támadás érte Nicaraguát A nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium szóvivője pénte­ken bejelentette, hogy Costa Rica területéről támadás érte az ország területét: kétszáz antisandinista fegyveres haj­nalban négy kilométerre beha­tolt Nicaragua délnyugati ré­szébe, Cardenas körzetébe. A IPS értesülése szerint az ellenforradalmárok — Eden Pastora emberei — 75 milli­méteres ágyúkkal, géppuskák­kal és rakétákkal támadtak. A szóvivő szerint Costa Ri­cában, Penas Blancas vidé­kén további ezer zsoldost von­tak össze azzal a céllal, hogy Ebicrasztcló őliáshg'.alósok a grsnadai invázióról Befejeződött az AÁSZ-álésszak Az Amerikai Államok Szer­vezete (AÁSZ) közgyűlésének 13. soros évi ülésszaka pénte­ken este Washingtonban befe­jezte munkáját. A résztvevők nagy része állásfoglalásában elítélte az amerikai kormány­zat Grenada elleni agresszió­ját, bár az amerikai küldött­ségnek sikerült megakadályoz­nia egy Washingtont elitélő határozat beterjesztését. Az ötnapos fórumon részt vevő harminc állam külügymi­nisztere az amerikai földrész legfontosabb politikai, gazda­sági és társadalmi kérdéseit vitatták meg. Az ülés résztvevői egyhan­gúlag fogadták el azt a hatá­rozatot, amelyben támogatá­sukról biztosítják a Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Pana­ma külügyminisztereiből álló Contadora-csoportnak a közép­amerikai helyzet tárgyalásos rendezésért irányuló erőfeszí­téseit. bevessék őket Nicaragua el­len. A Costa Ricából végrehaj­tott támadás néhány órával azután történt, hogy Luis Al­berto Monge Costa Rica-i elnök bejelentette: országa „állan­dó és aktív semlegességi” po­litikát folytat a jövőben. harcoló erők órákon át ágyúz­ták Arafaték parancsnoksá­gát. Tripoli értesülés szerint Arafat szombat reggel meg­szemlélte a badavi tábort, amely az elmúlt napokban ugyancsak heves harcok szín­helye volt. A badavi tábor­ban lezajlott harcok kimene­teléről még mindig „zavaros a kép” — jelezte a Reuter. Egységre szólítja a Libanon északi részén harcban álló palesztinaiakat a Pravda szombati szerkesztőségi cik­kében, s hangsúlyozza: ezt az egységet a palesztin nép köz­vetlen érdekei diktálják, hi­szen a soraikban bekövetkező bármiféle ellentét kapóra jön ellenségeiknek, így az Egye­sült Államoknak és Izraelnek. A palesztinaiak közötti bár­milyen nézeteltérést békés, politikai úton kell rendezni. ~CsAKRÖVIDÍN...^í A SZOVJETUNIÓ, Laosz, Kambodzsa, Mongólia és Viet­nam buddhistáinak vezetői no­vember 16—17. között tanács­kozást tartottak Vientiánéban és békefelhívással fordultak a világ buddhistáihoz: védelmez­zék az embereket nukleáris katasztrófa veszélyétől, hir­dessék az emberi élet szent­ségét. Elítélték az Egyesült Államok kormányának a kor­látozott nukleáris háborúval kapcsolatos koncepcióját, azt a gondolatot, hogy meg lehet­ne nyerni egy nukleáris há­borút. A SZUDÄNI hadsereg pén­teken támadást intézett a lá­zadók állásai ellen az ország déli részén és kiszabadított fogságából kilenc külföldi munkást, akit a lázadók túsz­ként fogva tartottak. Hivata­los közlés szerint hét franciá­ról és két pakisztániról van szó. A közleményben nem tet­tek említést arról, hogy a lá­zadók milyen politikai célokat követnek. BANGKOK külvárosában szombaton összeomlott egy há­romemeletes játékgyár. A ben­ne tartózkodó 150 dolgozó kö­zül 12-en életüket vesztették, százan pedig megsebesültek. ARGENTÍNA lett a világ kilencedik országa, amely ké­pes atomfegyvergyártásra al­kalmas dúsított uránium előál­lítására. Carlos Castro Madero, az országos atomenergia-bi­zottság elnöke jelentette be szombaton, hogy Argentína külföldi segítség nélkül dolgoz­ta ki a szükséges technológiát. Argentína továbbra is csak bé­kés célokra akarja hasznosíta­ni az atomenergiát, mondotta Madero, de nem írja alá a la­tin-amerikai atomfegyver- mentességet kimondó tlate- lolcoi szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom