Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
Jegyzet Átutazók Nem újságoltam még? — kérdezi a velem vonatozó útitárs. aki válaszra sem várva tájékoztat, hogy ismét elmegy a faluból a mű- velődésiház-igazgató. Méghozzá munkatársnak, máshová, mert akkor többet lehet együtt a családjával. — Elmegy — tűnődöm magam elé, s a tény meg sem lepne; ismerve a mozgást, hogy egymásnak ad- jiák a kilincset e hivatás művelői a vidék falvaiban. Csakhogy az említett igazgató nem is olyan régen még azt nyilatkozik lapunknak, hogy kitűnően érzi magát, tiszteli az embereket, s úgy érzi, ez viszonzásra is talál. A vezetése alatt álló* kis intézmény falai közé , kezdett már újra bejárni a közönség. az ott töltött rövid idő eredményei halványan bár, de kezdtek kirajzolódni. Az eredmény pedig éltethet, lelkesíthet, értelmet adhat a munkának. Ennek érdekében az ember még azt is szívesen megcsinálja, ami nem tartozik a munkakörébe, azért, hogy menjenek a dolgok. Csak hát, a legritkább helyen fogalmazzák meg konkrétan, hogy mi tartozik egy hivatásos népművelő feladatkörébe. Felfogás dolga sok helyen a vezetők részéről, hogy mit várnak, vagy követelnek tőle, s az is, hogy mennyiért. Ez utóbbi ugyanis nem mellékes, ha az illetőtől koncepciót, vezetőképességet, szervezői vénát kérünk számon. A hirtelen leköszönő igazgató havi 3 ezer 500 forintért nyitotta, zárta, alkalomhoz illően dekorálta a művelődési házat, épp csak nem takarított, s rrlin- den áldott nap délután és este. Világos, hogy ezt nem tehette sokáig, mert a család meg épp akkor volt el otthonról, ki dolgozni, ki az iskolában, amikor ő a szabad idejét töltötte. Ráadásul annyi pénzért, amennyiért más értelmiségi szakmákban a koncepciót alkotni tudó emberek ma már szintén nem maradnak a helyükön. Szervezte volna meg az aktívahálózatot — mondom — elvégre a fő feladata nem a forma, hanem a tartalom gazdagítása. A vezetőségi tagok adhattak volna néhányszor ügyeletet, s jutott volna hetenként pár estéje a családra is. Csakhogy mint hallóm, az ilyesmi már kezd kimenni a divatból. A ház vezetője a mindenes, s inkább gondnok, mechanikus végrehajtó, mint népművelő. Az útitárs szerint állítólag még ahhoz is ragaszkodtak a helyi főnökök, hogy este 10-kor ő tegyen személyesen lakatot az. ajtóra, mivel a leltárért, no meg más egyébért ugye, ő a felelős. A fizetéssel kapcsolatban megjegyzi: Az illetőnek nem volt képesítése. Csakhogy* a feladatot, amit az élet diktál é nélkül is meg kell oldani. Igaz, hocjy a diploma a felvétel, a hozzáértés elbírálásának a kritériuma, de utána már semmi különbség nincs, a társadalmi szükséglet változatlan. tételezzük fel, hogy nincs több pénz, akár diplomás, akár képesítés nélküli népművelőről van szó. Ez saj- / nos még sok helyen okoz gondot. Ha pedig így van, akkor fel kell tenni a kérdést: — Vajon nem érné-e meg inkább a technikai dolgokkal foglalatoskodó gondnok alkalmazása főállásban? Egy jól szervezett társadalmi vezetőség élére köny- nyebb volna'odaállítani egy mellékállású, szakmai, vezetői ismeretekkel és képességekkel rendelkező népművelőt, nagy más szakot végzett pedagógust, aki mellesleg nem átutazó a községben. Sokkal fontosabb ügy ez ma. mint amilyennek az első pillantásra látszik. Kovács T. István XXVII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1983. NOVEMBER 19., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA • • í Ha csupán azt írnánk le, hogy a váci járás mezőgaz- i dasági nagyüzemei összességében eredményes tíz hóna- pót tudhatnak maguk mögött, nem állítanánk valótlant. ^ Az egyszeri kijelentéssel azonban korántsem mutatnánk ^ be azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tcrmelőszö- ^ vetkezetek folytattak. ^ Erről a témáról beszélgettünk Juhász Jánossal, a já- á rási pártbizottság gazdaságpolitikai reszortvezetőjével. — Az egyre szigorúbb közgazdasági feltételek között hogyan alakult a térség mezőgazdasága? — A gazdasági folyamatok összhangoan voliak a népgazdaság céljaival. A szövetkezetek jól alkalmazkodtak a változó feltételekhez és reális tervek készültek az év elején. A hatékonyság és a termelékenység mindenütt alapkövetelménnyé vált. Ennek ellenére a kiegészítő tevékenység különböző területein a piaci lehetőségek beszűkültek. így elsősorban a fóti Vörösmarty, a gödi Dunamenti termelő- szövetkezetek, valamint az Alagi Állami Tangazdaság tartozik azok közé, akik a tervezett nyereségüket nem érik el. Foton mintegy 3,0, Gödön 15 és az alagiak pedig közel 10 millió forintos termeléscsökkenéssel számlolhat- nak. Ezekben a gazdaságokban hátrányosan befolyásolta az eredmény alakulását a hiányos anyag- és alkatrészellátás is. Kedvezőtlenül hatott az importkorlátozás. Például az alagiak metamidüzemében anyaghiány miatt csak a harmadik negyedévben kezdhették meg a munkát. Ennek ellenére várhatóan a tervezettnek megfelelő, illetve kismértékű árbevételcsökkenésre számíthatnak ezek a nagyüzemek. Míg például a letkési Ipolyvölgye, a püspökhatvani Galgavölgye és a bernecebaráti Börzsöny termelőszövetkezetekben mind a nyereség, mind az árbevétel valamelyest növekszik. — A mezőgazdaságban a természeti tényezők sohasem olyan mértékben vannak jelen, ahogyan azt szeretnénk. Az idei nyár mennyire tette próbára a szövetkezeteket? — Az aszálykárok képe rendkívül mozaikszerűen ala-; kult. Olykor nemcsak egy tájegységen, hanem egy gazdaságon belül is más-más a kép. Ez természetesen éreztette hatását a területünkön, ám a főnövények az előfordult csapadékhiány ellenére is jó termésátlagot adtak. Az eredmény elsősorban a jól megválasztott termékszerkezetnek és a növényi kultúrák helyes megválasztásának tudható be. Az eredményeket a számok tükrében vizsgálhatjuk leg- inl&bb. A búza termésátlaga valamivel több volt, mint az 1982. évi eredmény, bár sok helyen nem érte el a tervezett hozamot. A kukorica nagyobb részét a jó adottságot mutató határrészeken termesztették az üzemek. Ez kiváló átlaggal fizetett. Ám igen nagy szóródás volt tapasztalható a termést illetően. Napraforgót ezeröt- százhat hektárról takarítottak be. Itt kiugró eredmények is születtek. Az alakiaknál harminc mázsát hoztak hektáronként az olajos magvak. — Hogyan alakultak az állattenyésztés eredményei? — Az utóbbi években kiegyensúlyozottan fejlődött az ágazat. Szám szerint is gyarapodott az állomány. A tehenenként tejhozam elérte a n-ágyezer-nyolcszázötven litert. Az állattartó telep korszerűsítése, kapacitásának jobb kihasználása tapasztalható a püspökhatvani ( Galgavölgye Termelőszövetkezetben, ahol késedelem nélkül követte a létszámgyarapítás a rekonstrukciót. A húselőállítás meghaladja a célul tűzött mennyiséget. Élénkült a hízómarhapiac, így a gazdaságok több hízóállatot exportálhatnak. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet például igen jól használta ki ezt a lehetőséget. Eddig kétszáznyolcvan darabbal exportált többet a tervezettnél. Megoldatlan takarmánygónd nincs a járás területén. Bár a •silókukorica a tervezett átlagnál mintegy hét mázsával termett kevesebbet az aszály miatt. A kiesést területen belül, illetve a központi keretből igényelve biztosítani tudják a szakemberek. Nagy gondot fordítottak az üzemek a melléktermékek hasznosítására. Például az alagiak a kukoricaszárat. is bebálázták. — Miként alakulnak a további munkák a földeken? Láthatóvá tett Jelzések • A Közúti Igazgatóság váci üzemmérnökségének dolgozói rendszeresen tisztítják a 2-es főút mentén elhelyezett közúti jelzőtáblákat. A képen látható megoldást Dudás József alkalmazza. Hancsovszkl János felvételei —- Kedvező a kép, mivel a legfontosabb munkákat sikerült időben és jó minőségben elvégezni. A vetőmag, a műtrágya és az alkatrészek a szükségleteknek megfelelő mennyiségben álltak a gazdaságok rendelkezésére. Október első hetében megkezdődött a búza vetése és a legtöbb helyen már szépen zöldell. Az idén mintegy három százalékkal vetettek többet a tavalyinál. Összesen ezeregyszázki- lencvenhat hektárról takaríthatják be jövőre az igen fontos növényt, őszi árpát nyolcszázhárom, őszi takarmánykeveréket pedig kilencvenhét hektáron vetettek a gazdaságok. Napról napra nő a mélyszántott földek területe is, melynek a negyvenöt százalékát már elvégezték. Közben folytatják a talajerő-utánpótlás szempontjából igen fontos munkát, a szerves trágyázást is. Egyre népszerűbb a folyékony műtrágya. A nagyhatású anyagot a püspökhatvani és a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezetek, valamint az alagiak alkalmazzák sikerrel. Surányi János Vörösmarty Tsz Káziúji és kisgazdaság A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet a következő év első felére szerződést kötött az állatforgalmi válalattal. Négyezer hízott sertés leadására vállalkoztak. A szövetkezetnek írásos megállapodása van a környei kombináttal, is. Oda 1984-ben ötezer darab vágónyulat adnak le. A vezetőség ezek alapján kezdi meg a háztáji és a kisgazdaságok termelésének megszervezését. Cj vezetöszeekesztö. Az Érsekújváron megjelenő Heti Hírlap vezetőszerkesztője — Szilágyi Otília — nyugdíjba vonult. Az SZLKP Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottságának titkársága jóváhagyta Prusenko Vladimír kinevezését a járási újság vezetőszerkesztőjének. Prusenko Vladimír korábban az egyik pár- kánynánai üzemi lapnak volt a felelős szerkesztője. SIKERES KIÁLLÍTÁS. Az érsekújvári Művészeti Galéria Gorkij utcai kiállítási termében megnyílt Sturdik József nemzeti díjas művész kiállítása. A ma 63 éves művész fiatal korában Pozsonyban, Bécs- ben és Párizsban tanult, ösztöndíjasként. 1958 óta tagja az Élet elnevezésű képzőművészeti csoportnak, 1980-ban kapta a magas állami kitüntetést. Már az első napokban több száz látogatója volt a tárlatnak. Az alkotások zömét lírikus tájképek, illusztrációk és rajzok képezik. ŐSZI FINÁLÉ A HATÁRBAN. A HH beszámolt arról, hogy az érsekújvúri járásban a mezőgazdasági munkák a befejezéshez közelednek. A cukorrépát betakarították az összterületnek több mint 80 százalékáról. A kukoricabetakarítást követően sikeresen szedik a kukoricakórót. EzekA Földvári lakótelepen újabb négyszintes épület kialakítását kezdték meg a PÁÉV szakemberei. Jelenleg már az épület szerkezeti elemeit szerelik. A felhasznált betonelemeket Győrben készítették. A tervek szerint még az idén átadják a harminclakásos épülettömböt. A felvételen Mocsári László az előregyártott elem beemelését irányítja. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében, a 407. alkatrészgyártó műhelyben nehezen találom meg Kurdi Józsefet, a Kölcsey Ferenc szocialista brigád vezetőjét. Egymás fülébe kiabálva próbálunk szót érteni, de hangúnkat minduntalan elnyomja a vaslémezek dübörgése, a pneumatikus vésők csattogása. Így hát a valamivel csendesebb művezetői irodában folytatjuk beszélgetésünket. Kurdi József igen szűkszavú ember. Szinte minden szót harapófogóval kell kihúzni belőle. 1950-től dolgozik a gyárban, régóta csoportvezető. Az elmúlt években voltak könnyebb és nehezebb időszakok. A gondokról nem szívesen beszél, úgy tartja, hogy azt nekik, a munkájukkal kell megoldani. Elmondom, mi járatban vagyok. Erre az asztalfiókból előveszi a brigádnaplót, fellapozza és sorolja az adatokat. — 1976-ban 11 brigádtaggal alakultunk, két aranykoszorú után, tavalyi ‘munkánkért a ben a napokban fejezik be a szőlő szüretelesét és a fűszerpaprika-szedést. A közös gazdaságok jelenleg az őszi mélyszántásra összpontosítanak. JOBB MINŐSÉGŰ CUKOR. Az európai hírnévre szert tett Surányi Cukorgyár igazgatója, Molnár Iván mérnök elmondta a Heti Hírlap munkatársának, hogy az üzem 150 állandó és 39(V ideiglenes dolgozója arra törekszik, hogy minőségi cukrot gyártson. Korábban megjavították a gépeket és a technológiai berendezéseket, kisebb módosításokkal könnyebbé tették a munkát. Naponta 2500 tonna cukrot állítanak elő. A raktárban felhalmozott répakészlet biztosítja az egyenletes, folyamatos termelést. MINDENKI TAKARÉKOSKODIK. Az érsekújvári járás ipari üzemei és ipari szövetkezetei maximálisan takarékoskodnak a tüzelőanyaggal, elektromos árammal és más energiával. Háromnegyed év alatt — a tervhez mérten — megtakarítottak -85 ezer kWó villanyáramot, 20 ezer liter benzint és 8 ezer liter naftát. Minden munkahely, önálló energiatervet kapott s ehhez mérten mindenki — eredményesen — takarékoskodik. összeállította: P. R. vállalat kiváló brigádja lettünk. — Meg tudják ezt ismételni? — A munkán nem múlik, az biztos — mondja határozottan, majd kissé elgondolkodva így folytatja: — Kedvezőtlenül érint bennünket, hogy e brigádokat ötös-hatos csoportokba osztották, s csoportonként meg van szabva hány arany, ezüst és bronz fokozat osztható ki. Mi több jó brigáddal kerültünk össze. — Örültünk az új feladatnak. Eleinte sok gondunk volt, ami úgy-ahogy megoldódott. — Ezzel a háromszavas mondattal zárja a gondolatsort Kurdi József. Hiába faggatom, a konkrét problémákról keveset tudok meg. Annyi azonban kiderül, hogy az új termékek gyártása ismeretlen volt a számukra, s amíg a szükséges mozdulatok be nem idegződ- tek, kevésnek bizonyult a normaidő, nehezebb volt összeszedni a szaktársak pénzét. — Mi teljesítménybérben dolgozunk, csak azt vihetjük haza, amit megtermelünk —- kapcsolódik a beszélgetésbe Kenyeres Ferenc, az Alkotmány brigád vehetője. Csoportja tizennyolc éves fennállása alatt ötször érdemelte ki a vállalat kiváló brigádja címet. , — Tizenkét évig csak konténert csináltunk, most egyedi darabok is készülnek,, melyek gyártási módszere nincs kiforrva — folytatja Kenyeres Ferenc. Nagyon lemerevedtünk a konténernél, ebben gondolkodunk, s felkészületlenül ért bennünket, hogy mást is kell csinálni. Ebből adódik a fennakadások sora. Hol az anyag nem érkezik jó minőségben, hol a technológia nem felel meg a mi adottságainknak, és sokszor a szerszámok is hiányoznak. A műhelyek jobban magukra vannak hagyatva, ezért mindenkinek össze keli fogni, hogy a munkadarab időben elkészüljön. — Az idén is, és a jövőben is szeretnénk ió eredményeket elérni. A brigádokon nem fog múlni. Az emberek dolgoznak,- de ehhez az szükséges, hogy időben érkezzen az alkatrész és naprakész legyen a technológia, Ne csak beszél lünk, értekezzünk ű problémákról, hanem tegyünk is valamit. Sok mindent csináltunk már az idén, s ezeket a tanasztalato- kat fel kell használni. Dénes János ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Új lakás a Télapótól? A gnztfélfctHlás változó eredményéi Felér faterét vár a zöld v^tes Kevés sióve!, jobb munkával ^ Egy beszélgetés mottójául Testvér járásunk életéből
