Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

B Szombati jegyzet n X. ÉVFOLYAM, 373. SZÁM 1983. NOVEMBER 19., SZOMBAT Ä huHamtefon még ez is kevés Megbecsült, hasznosított értékek Néhány éve gépi könyvelésre tértek át a Pécel és Vidéke Ta­karékszövetkezetben. Nemcsak a központjukban, ma már leg- torgalmasabb kirendeltségeikben is hasznosítják a technikát a takarékbetétek és a -kölcsönök nyilvántartására. Képünkön: a szövetkezet kérepestarcsai kirendeltségében Nagy Tiborné az Olivetti-gépet használja. Hancsbvszki János felvételei Készülődés a télre Sorakoznak már a rácsok Márciusig szükség lehet rájuk Vidékünkön viszonylag rit­kák a hófúvások, a rádió Út­közben adásainak hójelenté­seiben nem ikörnyékünk szol­gál szenzációkkal. Mégsem fö­lösleges az utak hófúvás elleni védelme itt sem. Talán azért is kisebbek a gondok, mert szakszerű a megelőzés. 1 Hófúváskor a havat vivő légtömeg bevágás fölé érkezé­se pillanatában a sebesség csökkenésének és a keletkező légörvényeknek a hatására a hó lerakódik. A lerakódás a bevágásnak a szél által elő­ször ért rézsűjén kezdődik, és ha elegendő mélységű (3—6 méternél mélyebb) a bevágás, akkor a rézsűfelület elegendő helyet teremt a hó lerakódásá­ra. Két méternél kisebb mély­ség esetén az egész bevágás behavaz ódhat* Dimbes-dombos útjainkon rengeteg a hófúvásveszélyes szakasz. Ezeket általában ideiglenes hóvédőművekkel óvják az útfenntartók. Olva­dástól késő őszig egymás tete­jére rakva pihennek a rozsé­ból készített hordozható hófo­gó rácsok. Most ismét közeleg szolgálatfelvételük ideje. Meg­elégedéssel tapasztaltuk, hogy például a Túra és Zsámbok közötti út nyugati szálén már fel is sorakoztatták ezeket a táblákat. Márciusig bármikor szükség lehet rájuk. Állattenyésztők társasága Tanácskozás a háztájiról A helyi intézetek szerepe Nagy jelentőségű tanácsko­zást tartanak december 9-én a Magyar Agrártudományi Egye­sület állattenyésztőik társasága, valamint agrárgazdasági tár­sasága közös rendezvényeként. Budapesten, az Állatorvostu­dományi Egyetemen a Háztá­ji és a kisegítő gazdaságok ag­rárökonómiai szerepe, helye és feladatai címet viselő konfe­rencián a tervek szerint dr. Villányi Miklós, a MÉM ál­lamtitkára, dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója, a MAE alelnöke. valamint dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági Ku­tatóintézet igazgatóhelyettese tart előadást. Az esemény számunkra is figyelemre méltó, hiszen a gö­döllői székhelyű kutatási és oktatási intézményeink . érin­tettek. érdekeitek a nagyüze­mi termelés fejlesztésén kívül a háztáji gazdaságok előbbre- lépésének megoldásában is. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Kortárs filmklub: Ferreri: Szállást kérek című olasz film, 19 órakor. Na És klub: Start-hírek. Vezeti Wilpert Imre, 18 óra­kor. Ünnepi dekorációk, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig, önkioldó 1.: csend fotókiállí­tás. megtekinthető 16—20 óráig. Szolgáltatás: cserebere (ház­tartásokban, műhelyekben fe­leslegessé vált tárgyak, készü­lékek. kulturális értékek, egye­bek újra hasznossá váljanak azáltal, hogy tulajdonosaik el­cserélik azokat) 14—18 óráig; bélyegsarok (bélyegek, képes­lapok vétele, eladása) 14—17 óráig; tele kocsi közvetítés 14—18 óráig; lépcsőalji zene­butik (hanglemezek, kazetták, hangtechnikai és elektro­akusztikai berendezések, al­katrészek vétele, eladása, javí­tása, lemezek, kazetták átját­szása) 14—18 óráig; gomba- vizsgálat 10—12 és 14—18 óráig; kiadványok árusítása 14—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő- a két világháború között Hegedűs László fényké­pei tükrében, valamint. Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. Galgahéviz, művelődési ház: Campi diszkó. Domony, művelődési ház: Erzsébet-bál. Pécel, művelődési ház: Pécel fényképekben, fotós falutörténeti kiállítás, megte­kinthető 15—19 óráig. Verseg, művelődési ház: Családi fotográfiák Verseg- ről, az archív fotós falutörté­neti kiállítás megnyitója, A kiállítást megnyitja: Kelemen Mihály tanácselnök, 15 óra­kor. A különféle intézmények épületeinek átadásakor — is­kolák, óvodák, bölcsődék bő­vülésekor különösképpen — megfigyelheti az ember, hogy az új helyiségek mellett gyak­ran a régiekből is tartanak fenn, ha ez műszakilag, biz- tonságtechnikailag is lehetsé­ges. Emlékszem: a szadai általá­nos iskola új szárnyának nyá­ri avatásakor Nagy István igazgató, Nádaski László, a helybeli községi tanács elnöke örömmel mutatta meg: a fel­szabadult két tanterem köztes falának kibontásával milyen szép nagy iskolai könyvtárat létesíthettek. Ami most már — hiszen haladnak a közmű­velődési intézmények munká­jának összehangolása irányá­ban — arra is jó lett, hogy a régen külön volt iskolai és községi könyvtárat ' egyesítsék. Többre érdemes Jó, hogy ily módon a köny­vek egy része szintén kitehe­tő az érdeklődők elé, nem úgy, mint amikor helyszűke miatt — s nemcsak Szadán — át­menetileg esetleg pince, pad­lás, fészer, s ki tudja még mi­lyen — más célra aligha hasz­nálható helyiség adott zúgot a könyveknek. Világos, hogy a kényszerűség szült ilyet, ép­pen ezért öröm hallani, leírni az avatási tudósítónak, ha a többre érdemes könyvek, s ez­által az emberek művélődési lehetősége jobbá lesz. Mint ahogy persze az is nyilvánvaló, hogy a könyvek természetesen nem azért vol­tak itt-ott mostoha sorson, mert netán nem törődtek ve­lük, sokkal inkább azért, mi­vel az elmúlt években sok, nagyon sok iskolai tanterem, szertár, tornaszoba kellett, amelyek helyett — bármilyen szép fejlődést ért is el a mi járásunk is tíz-tizenöt éven át — mégsem sikerült annyit átadni, amely e tartós csúcs körüli demográfiai hullám­tető idején elég volna. Jó volt hallani arról is, ami­kor Ikladon bővült az iskola, ahol — most is emlékszem — az év elején Stündl Gáborné igazgató milyen lelkesen mondta el, hogy először az új tanügyi épületük átadásakor lett csakis e célra hasznosít­ható úttörőszobájuk, s az is­kola könyvállománya is mél­tó helyet kapott: nemcsak ol­vasótermet, de még egy kis raktárát is. Esküdt Eleonóra magyar—történelem szakos tanár, aki egyút­tal a dányi honismereti kör vezetője, a 3 ezer 800 kötetes, újon­nan kialakított iskolai könyvtárban a legújabb szerzeménye­ket mutatja néhány diáknak. lauzolt végig a termeken, a folyosókon, a központi fűté- ses oktatóbirodalmuk helyisé­geiben, a rövid időre mellénk szegődő Horváth Zoltánná ta­nárnő hívta fel figyelmünket: nehogy elfeledjük megnézni, most már könyvtáruk is van, ahol több mint háromezer kö­tet olvasnivaló várja a gye­rekeket. A régit is Dányban a régi tanári szo­bából lett könyvtárszoba,-s ha még nem is akkora, mint kel­lene — az új épületszárny megalkotásával lám már a könyvek tálalása is másabb: könnyebb, kultúráltabb, egy­szóval jobb ma, mint ezelőtt. Mit mondhat, mit gondolhat a falvakat járó tudósító, ha e kis észrevételei kapcsán ösz- szegzést akar készíteni. Talán éppen azt, hogy — ha mosta­nában, s a közeljövőben csak módjával is —, de tartsuk meg azt a teremtő, alkotó erőt, amelyben iskolák, ottho­nok, utak, közcélú intézmé­nyek létrehozásában van al­kalmunk’ fáradözí|i. S’ha kői­ben még becsülhetjük, meg­menthetjük a használható ré­git, az is csak javunkra válik." Fehér István Szombat esti mulatság Az Erzsébeteknek játszanak Túrán Már van Ugyanilyen örömmel jegyez­hettem fel a látottakat a mi­nap Dányban, ahol a tíztan­termesre bővített általános is-’ kólában, miközben Gádor András igazgató boldogan ka­Sakkversenyek Nem nyert Aszód csapata Döntetlen a Videoton ellen Harminckét versenyző rész­véteiével tizennégy fordulós svájci rendszerű sakkversenyt tartottak a gödöllői művelő­dési központban. Az egyéni viadalon az alábbi végered­mény alakult ki: 1. Fábián Béla (Gyömrő) 12 pont. 2. Valentinyi László (Aszód) 10,5. 3. Tóth György (Főt) 9,5. Az első helyezett egy évre elnyer­te a vándorserleget, míg a helyezettek értékes díjazásban részesültek. Még egy hír a sakkozók tá­borából : Székesfehérváron ren­dezték a megyei sakkbajnok- csapatok osztályozó körmér­kőzését, az OB II-be jutásért. Megyénket az aszódi Spartacus csapata képviselte és szoros mérkőzéseken, nagy küzdelem után sajnos nem jutott to­vább. A legnagyobb sikert a Videotonnal szemben érték el. Eredmények: Aszód—Videoton 6-6, Kaposvár—Aszód 7,5-4,5, Pécs—Aszód 8-4. Így: 1. Ka­posvári Közlekedési SE 6, 2. Videoton 3, 3. Pécsi Zsolnay 2, 4. Aszódi Spartacus 1 pont. Túrán az utóbbi időben vál­tozott a divat. Ügy tűnik, hogy a havonta egyszer rendezett hagyományos bálok népszerű­sége legalábbis vetekszik a gépzenét szolgáltató diszkó si­kerével. Olyannyira, hogy a névnapjukat ünneplő Erzsébe­tek tiszteletére a régi táncok lejtéséhez alkalmatos mulat­ságot hirdettek a művelődési otthonban. — Telt házra, háromszázöt­ven vendégre számítunk — mondta Sára Csaba, a rende­zőgárda tagja. —• Gódor Zol­tán galgahévizi lakodalmi ze­nekarát hívtuk muzsikálni a szombat esti bálba. Este hét órától éjjel háromig elsősor­ban az Erzsébeteknek játsza­nak majd. Két kapu között Először a gödiek jönnek Győzelmi sorozatban jön meg a pontétvágy! Az őszi idény kezdetén, néhány mér­kőzés után kevesen mertek volna arra fogadni, hogy az újonc Bag megkapaszkodik a megyei első osztályban. A legtöbben úgy vélték, hogy a vecsésiek elleni győzelemmel el is lőtték a piros bagiak a puskaporukat. Ám azóta változott a meg­ítélés, a százhalombattai ki­rándulás előtt a tabellán öt­venszázalékos teljesítménnyel a középmezőnybe verekedte magát a gárda. Négy győze­lem, négy döntetlen és négy kettős pontveszteség volt a leltár. Sajnos a Dunai Kőolaj ellen semmi sem sikerült, is­mét előnyhöz jutottak a vere­ségek. Nem a legkedvezőbb lélek­tani helyzetben várták tehát a labdarúgók a Magyar Népköz- társasági Kupa országos dön­tőjének első fordulóját. A küzdelemsorozat eme szaka­szában a 64 közé jutásért mérkőztek a csapatok. Járá­sunkat a bagiak mellett a ve­resegyházi és a péceli együttes képviselte. Látszólag a Galga mentieknek volt a legköny­nyebb dolguk, mert ellenfelük csupán a budapesti első osz­tályú bajnokságban játszik. Ám egy szurkoló megjegyezte, erősödött a Nógrádi SE, sok tehetséges újonc került a ka- tönaésapatba. Egy edzőmérkő­zésen legyőzték a Kartali Medoszt! A bagiak arattak megnyug­tató biztos győzelmet, s foly­tatják nagyszerű kupaszerep­lésüket. De idekívánkozik egy megjegyzés. Évek óta hangoz­tatják, alacsony az MNK presztízse. A magasabb osztá­lyú csapatok nyűgnek tartják a részvételt, viszont az amatő­rök örömmel szerepelnek. Megérdemelték volna, hogy a kupanap estéjén a televízió felsorolja a továbbjutott gár­dák nevét, s ne csák az NB I-es, kiesett tizenegyekkel foglalkozzon. Szombaton Hévizgyörkön a gödieket fogadják a bagiak. A játékosok győzni akarnak, a szurkolók döntetlennel is ki­egyeznének. Az idegenlégióso­kat felvonultató Göd ellen még idén visszavágót játsza­nak Székely edző tanítványai. A következő MNK-fordulóban! B. G. Gép könyveli a takarékot A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Jótett Jótett helyébe jót várj! Ki ne ismerné ezt a köz­mondást. Mégis, egyre rit­kábban használjuk. Kérdés, miért? Azért, mert keve­sebb a jótett? Talán azért kevesebb a jótett, mert el­felejtjük az embereket tá­jékoztatni arról, hogy jó­tettük helyébe jót várhat­nak? Kevesebb a jótett? A mesékben már a meg­szólítás is sorsokat dönthet el. Szerencséd, hogy öreg­anyádnak szólítottál... hangzik az ismerős fordu­lat. Hát akkor a segítség! Hálából jósoltak sikert Ki­nizsi Pálnak is. „ Ma már senki sem mond­ja, hogy szerencséd, mert öreganyádnak szólítottál, s talán azt sem, hogy jótett helyébe jót várj. De azért jótettek ma is vannak. Ötödikes-, hatodikosféle gyerekek utaztak a galga- mácsai vonaton. Felszaba­dultan, vidáman igyekez­tek haza a kirándulásról. A fáradtság majd csak este, az ágyban altatja el őket. Útközben gondtalanságuk nem lépi túl a figyelmet­lenség határát. Nézd csak, szól egyikük, mögötted nagyon öreg néni ül. Szeretnék adni egy al­mát neki. Hátranéz a má­sik, az anyókában nagyma­máját véli felfedezni. Sok idős asszony arca hasonul egymáshoz, főleg, ha a sötét ráncos szoknyát és mel­lénykét viselik. Hajuk kontyba fogva a főkötő, a kendő alatt. Ne bolondozzatok, hon­nan sejtitek, hogy rászorul? — nevet halkan a harma­dik. Amikor Aszódon leszáll- nak, az első kislány táská­ja két almával is köny- nyebb. Odaadta a néninek. A fiatalság ajándékát. Csak van hasznuk a meséknek. A bagi állomásról ha­sonló korú legénykék igye­keznek haza. Azaz ők sem igyekeznek, többet lépnek oldalra, mint előre, egy­mást lökdösik tréfálva és emlegetik a nap kalandjait. Tudniillik, szintén kirán­dultak. Leérnek a dombról, de újabb emelkedő következik, az autópályán átívelő felül­járó. Autók jönnek-mennek vakító lámpával. A kes­keny járdán kicsit figyel­mesebben haladnak a gye­rekek. Nézik az alant szá­guldó mobilokat. Micsoda energiák feszülnek a ma­sinákban, hogy hazaszállít­sák utasaikat! A felüljáró túlsó oldalán jármű vesztegel. Gazdája képtelen legyőzni az emel­kedőt. Motor nélkül, a két kezével kellene hajtania a kerekeket. Lábai bénák. Az autók, azaz az autósok el­hajtanak mellette. Lema­rad. Ülve marad. Egyedül. Mit tehet? Vár valakire. A gyerekek érnek oda először, fentről. A rokkant- kocsi mögé állnak, s tolják fel a hídra. Csak olyan lendületet ne adjanak a gé­pezetnek, hogy rohanjon majd lefelé a túlsó oldalait. Nem kell ettől tartani, fé­kezni könnyebb a kocsit, mint hajtani. Nem half ki tehát a gyermekek nagyobb részé­ből a segítökészség, avagy nem születtek anélkül? Ki tudja eldönteni, mi mun­kált bennük, hogy így cse­lekedtek? Ösztönük vagy neveltségük? Mindkettő! A közmondások gyakran egymás ellen szólnak. Hi­szen azt is mondhatjuk, jó­tettedért jót soha ne vár), mert sok a hálátlan ember. De hát nem a közmondások ilyenek, hanem az embe­rek. Nem is az a lényeg, hogy megérte-e öreganyámnak szólítani a rőzsehordó asz- szonyt, hiszen a jótétemény semmit sem veszt, ha há- ládatlanra esik is. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom