Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1983. NOVEMBER 2., SZERDA Hemcsak a pénz miatt A nyereségűéi is több haszon Egy hete talán, hogy hírül adtuk: a vasadi Kossuth Szak- szövetkezet átvevőhelyén pezs­gővel köszöntötték az idén náluk leadott tízezredik sertés gazdáját. Apróságnak, lényeg­telen mozzanatnak tűnhet azok szemében, akik nem hallották még, hogyan panaszkodnak egyes helyeken az állattartók a mérések, osztályozások kö­rüli — esetleges — machiná­ciókra, az udvariatlan bánás­módra, egyéb furcsaságok­ra. .. Aki vállalja, hogy hóna­pokig etet reggel, este, netán délben is, drága táppal, ta­karmánnyal néhány kényes jó­szágot, az joggal várja el mun­kája. emberi méltósága meg­becsülését. Nemcsak pénzről van tehát szó! Vasadon a háztáji ágazat pár év alatt vált a szakszö­vetkezet talán legfontosabb árbevételi forrásává. S ez idő alatt e tevékenységével jó hírt. rangot vívott ki magának messze környéken. Erről árulkodik Főleg sertés, nyúl és szarvasmarha szerződéses hiz­lalásával illetve értékesítésé­vel foglalkoznak, de több száz­ezer forint értékű kisdinnyét. uborkát, paradicsomot is meg­termeltettek. Jellemző partne­reik tekintélyes listája is, a Környei Állami Gazdasággal, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal, a Nagykőrösi Kon­zervgyárral, a Rozmaring Tsz nagykovácsi savanyító üzemé­vel. a Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalattal állnak pél­dául kapcsolatban. S az együttműködéssel — értesülé­seink szerint — mindegyikük elégedett. A gazdák, kistermelők elé­gedettsége pedig számokkal is bizonyítható. Erről árulkodik, hogy az eredetileg tervezett nyolcezer sertés helyett már több mint 10 ezret adtak át a vasadi átvevőknek 41 mil­lió forintnál nagyobb érték­ben. Nincs veszélyben a nyűl- értékesítési tervük sem, mert 34 ezer 123 tapsifülest már továbbítottak is a megrendelő­nek. összesen 140 szarvasmar­hára szerződtek, de eddig százhatvanhetet vettek át. Vita nélkül A vasadiak erénye a gazdák szerint a pontosság, megbíz­hatóság, s hogy különösen elő­nyös feltételekkel segítik az állattartókat, kistermelők in­dulását. munkáját. Egy-egy sertés vásárlásához például 900 forintot, hizlalásához négy mázsa tápot előlegeznek meg. Terményboltjuk működik helyben, Üllőn és Bényén, ve­gyesboltjuk Dánszentmiklóson. Ezek havi árbevétele összesen körülbelül 1 millió forint. A lényeg azonban, hogy — amed­dig rajtuk áll — gondoskod­ni tudnak az egyenletes és jó minőségű ellátásról. S ez nem is olyan könnyű... A háztáji ágazatban mindig Olvasóink panaszai nyomában Szén kell és nem türelem Hetekkel ezelőtt azt írhat­tuk: a monori tüzelőanyag­telep dolgozói türelmet kér­nek a lakosságtól. Kevés a szén, ez amiatt van, .hogy a Monori Építők Ipari Szövet­kezete csak most tud hozzá­fogni a terület betonozásához. Addig nem tudnak hová rakodni a vagonokból, még ez a munka nincs kész, de egy hónapnál remélhetőleg nem tart tovább az egész — mond­ta akkor Fűzfa Gézáné telep­vezető. Aésik az engedély Most már viszont itt a no­vember, szénhez változatlanul csak a legszemfülesebbek jut­nak. Számtalan panasz érke­zik szerkesztőségünkbe, a te­lep dolgozóinak sem irigylés­re méltó a helyzete. Aki a gyerekeivel fázik otthon, azt nem melegítik a magyaráza­tok. Fűzfa Gézánétól újabb információt kértünk: meddig tart vajon ez az állapot? Hi­szen az építők még hozzá sem fogtak a betonozáshoz! — Az elmúlt hét végén voltam telepvezetői értekezle­ten a központban, de sok biz­tatót sajnos nem tudok mon­dani. A nyáron — erről már egy korábbi beszélgetésünk­kor is szó esett —, hatalmas készletünk volt és nehezen fo­gyott. Tele volt a terület, be­tonozni akkor sem lehetett volna, ha az építők ráérnek. Most viszont a MÁV engedé­lye késik, hogy miért, meg nem tudom mondani. S amíg ez az engedély nincs, nem indulhat a munka, de szénnel sem tudjuk feltölteni a tele­pet, hiszen bármelyik perc­ben kezdeni kell... — A szén „lábon" elfogy­na a vagonokból — mondják i panaszkodók —, hiszen na­gyon sokan most szeretnék telerakni a kamráikat. — Egy héten 4—5 vagon érkezik, központi diszpozíció alapján. A bányákkal igazán megoldhatatlan feladat úgy összehozni a dolgot, hogy na­ponta küldjenek egy-egy va­gonnal, ami biztosan elfogy. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt — így van mindenütt, s ha hely van a tárolásra, ez szezonban nem is jelent külö­nösebb gondot —, hogy egy­szerre futott be a dorogi, a tatabányai szén is, 10 vagon­nal. Ezt most képtelenség lenne elhelyezni. — Közben beállhat a fagy is. Ez megint csak késleltethe­ti a betonozást, akár egész télen át? Jön a fagy — Nem, az építők fagyálló anyaggal dolgoznak. S ha már ott tartunk, hogy egyáltalán hozzáfoghatnak végre, hát egy-egy szilárd, megkötött részre már le tudunk rakod­ni. Központunk egyébként ígérte, hogy valamelyest eny­híteni próbál az áldatlan helyzeten, s valamivel több tüzelőanyagot rendelnek és a környező telepek felesleges készleteit is hozzánk irányít­ják. Én abban bízom, hogy nem kell sokáig várni. A hét elején két napig leltározunk, csütörtöktől már várható a több tüzelőanyag. S ha a MÁV is úgy akarja, aláírja végre az engedélyt, indulhat a betonozás — s ez­zel csaknem egy időben a na­gyobb mennyiségű szén lera­kodása is. Türelmet és egy ideig még megértést kérnek a monori telepen dolgozók. Nekik ugyanis a fázó panaszosokat hallva, egyre inkább melegük van s tapasztalják: egyik sem kellemes állapot. A türel­metlen vevők ugyanis teljes joggal követelik a szenet. K. Zs. nagyon előre kell tervezni- s érzékenyen figyelni a leg­kisebb változásokra is. Ide tar­tozik, hogy a megfelelő part­nerekkel időben megkössék a következő évre érvényes szer­ződéseket, ha várhatók táp­gondok, akkor rugalmasan premixeket kell vásárolni. Űjabb és újabb partnerek fel­kutatása is csak hasznot hoz­hat. így érhető el. hogy 1934 első nyolc hónapjára a gabo­naforgalmi vállalat már ga­rantálta a tápellátást, segítsé­get ígért a Rákosmezeje Tsz is, a környeikkel pedig megegyez­tek: odafelé nyulat, visszafelé tápot hoznak a kocsik. Visszatérve a bevezetőben említett apró figyelmességre: a vasadi szakemberek el­mondták, a gazdák igénylik az állandó kapcsolattartást. Gyakran kérnek súlybecslést, tartástechnológiai, állatorvosi tanácsokat. S a háztáji ágazat dolgozói minden esetben a lehető leghamarabb kimennek a helyszínre. A vasadi átvevőhelyen nincs veszekedés, vita, hangos szó, ami, mondjuk meg őszintén, ritka a mi környékünkön. A bizalom jele az is, hogy a más községekben lakók közül sokan - még a mérlegelésre sem utaznak át. Az elszállított állatokért járó pénzt körülbe­lül két héten belül úgy is hiánytalanul kézhez kapják. Hatan dolgoznak Hat ember körülbelül más­fél milliós nyereséggel dolgo­zik a vasadi Kossuth Szakszö­vetkezet háztáji ágazatában. Hogy az igazi haszon, amit munkájukkal hajtanak, ennél valójában jóval nagyobb, ugye nem kell bizonygatni... _________ V. J. Pi lisen r Áramszünet A DÉMÁSZ monori kiren­deltségétől kapott tájékoztatás szerint 1983. november 8-án reggel 8-tól délután 3 óráig áramszünet lesz Pilisen, a 4-es főközlekedési útvonaltól észak­ra eső területen. Az érintettek megértését és türelmét kérjük. igy megállapodott család tüiténete A nyugdíj* sem csak pihenés Nem könnyű megtalálni Sülysápon Losó Patt, mert mint utóbb kiderül, mindenki Szilvi Pali bácsi néven isme­ri apja révén, akinek a bece­neve volt a Szilvi. Hatalmas, emeletes kőház előtt állunk meg. Kívülről is. belülről is látni, hogy nincs még minden rendben, a házat csinosítgatják, hogy minél ha­marább lehessen belakni az összes helyiséget. Miután meg­csodáltuk a család férfi tagjai­nak kézügyességét, a burkoló, kőműves munka látható ered­ményét. a nagyon világos, tá­gas előszobában telepszünk le, ahonnan kilátni a V1SZÉK helyi telepére. A szövetkezet­nék szerelnek össze kisgépe­ket a házigazda fiai. ö maga így mesél életéről, munkájáról, szenvedélyéről, az emberek szórakoztatásáról, a zenéről... — Hát kérem, itt Sülysápon születtem 1918-ban. Itt is ne­velkedtem elég szegény sorban, mert azt mondhatom, annak idején még egy rendes cipő sem volt az ember lábán. Hiá­ba. Az apám is szegény volt nagyon. Kis szoba-konyhás la­kásban éltünk nyolcán együtt. Igaz, akkoriban még földes gazdáknak sem tellett úgy, mint mostanság. Iskolába se nagyon tudtam menni, mert ha netán volt cipőm, akkor a. ruhám hiányzott hozzá ... — Aztán hegedülni tanított a papa már 3—4 éves korom­ban. Hateves voltam, amikor cipelt a vasutállomasra es mas kocsmákba, ide-oda zenélni, mert en töobet kerestem mint ő. Hiszen a mezítlábas kisgye­reknek ki ne adott volna, plá­ne, 'hogy 15—20 nótát is el tud­tam húzni. Ha fehér pénzt kaptam. 10—20 fillért, az már nagyon jó összeg volt!... — Bátyám meg a nővérem Mátyásfóidon lakott, s akikor 13—14 évesen hozzájuk kerül­tem, hogy Sárai Elemér bácsi­tól és a bátyámtól tanuljak to­vább hegedülni. Gyakorlás közben tanultam a zenét, is­kola nélkül, annyira, hogy ze­nekart állítottam össze ma­gamnak. Aztán megismerked­tem a feleségemmel, összehá­zasodtunk 1941. január 8-án, majd hazajöttem Sülybe. Köz­ben a szüleim már beteges­kedtek, s egyébként is a meg­élhetés a háború alatt és után nagyon nehéz volt. A gyere­keim száma is nőtt, a háború után semmit sem tudtunk ad­ni nekik. Hát elmentem ba­bért, krumpliért, szalonnáért muzsikálni... prímás, Baranyi Ádámnak hívják. A másik fiamék Pes­ten élnek, gyönyörű lakásuk, s kocsijuk is van, s 16 éve háza­sok. — Hogy sikerült ezeket a szép javakat összehozni? — kérdem, és spontán őszinte­séggel, kapásból válaszolja Losó Pali bácsi: — Az én gyermekeim már 14 éves koruk óta dolgoznak. Lányom a konzervgyárban nyolc évig volt három műsza­kos. Akkor a fiaim is évekig dolgoztak kőfaragóknál, kon­zervgyárban, dohánybeváltó­ban és sok másfelé, úgy, hogy egy hetet nem voltak munka nélkül. ,Én is, már mikor kö­zeledtem a nyugdíjhoz, s a he­gedűvel nem tudtam magam­nak stabil helyzetet szerezni, elmentem 42 évesen dolgozni a férfi fehérnemű gyárba a Ha­lom utcába, Pesten. Ott 20 évig dolgoztam, előbb mint se­gédmunkás, majd mint tétel­ellenőr, onnan mentem nyug­díjba. három évvel korábban szívinfarktus miatt. Természetesen közelebbről is kíváncsiak voltunk a család jelenlegi életkörülményeire, hát kisgazdaságukat is meg­néztük. Az automata olajégő­vel fűtött teremnyi ólban 3 ezernél is több csirke csipo­gott, kapingált elégedetten a jó melegben. Nem kis megle­petést okoz a szelíd sas: sebe­sülten került az udvarba, ma is ott él velük, szabadon, s a világért sem fogná meg a ba­romfit. Nevezetes kuncsaftokról kér dezzük Pali bácsit: — Voltak nevezetes vendé­geim. de ez számomra nem jelentett ember és ember kö­zötti különbözőséget. Én min­denkinek egyformán hegedül­tem, pedig volt idő, amikor azt hittem, soha többé nem ve­szem kezembe a vonót... El­vittek engem is a többi ci­gánnyal Lőrincre a lágerbe. Egy hétig voltam ott, aztán jöttek értem az elöljáróságtól, hogy szükségük van rám. Sze­rencsém volt. mert a többieket elvitték, ki tudja hová... Aszódi László Antal — És aztán a gyerekeim nőt­ték, egészségesek voltak min­dig. A legidősebb fiam 40 éves, annak is van három családja, közülük kettő ipari tanuló. A lányomnak is van két gyereke, az egyik 13 éves és muzsikál a Rajkó zenekarban, már mint Dclésssög Évente 16 ezer darab mellső fu­tóművet és a csuklós autóbu­szokhoz használa­tos utánfutókat szerelnek az Ipari Szerelvény- és Gépgyár maglódi járműgyárában. Képünkön: Szi- ráki Ferenc laka­tos beállítja a fu­tómű-légrugó dő­lésszögét. Hancsovszki János felvételei A pálya széléről Eredményekről és gólokról A BAJNOKSÁG ÁLLASA: Járási I. osztály: Maglód— Kocsér 3-0 (1-0), Kocsér, 100 néző, vezette: Zsuzsandor. Ki­tűnő játékvezetés mellett le­zajlott találkozón a javuló for­mában játszó Maglód megér­demelten győzött az egykor szebb napokat látott hazaiak ellen. Góllövő: Szekeres (2), Juhász. Jó: Nagy, Józsa, Ra- kita. Sziklai, Szekeres, illetve a hazaiak kapusa. Vecsés II.—Törtei 4-1 (2-1). Góllövő: Gergely (2), Fodor II., Polyhos, illetve: Szabó. Abony —Mende 2-0, Ceglédbercel— Ecscr 4-1, Monor—Nyáregyhá­za 2-0, Dánszentmiklós—Al- bertirsa 3-2. Ki mint él, úgy vezet A milliomos gépkocsivezető Népszerűvé vált az utóbbi években a gépkocsivezetői fog­lalkozás, pedig csak azok tud­nák megmondani, akik min­dennap a volán mögé ülnek, hogy nem is olyan könnyű. Ma már egyre többen szerez­nek jogosítványt, akár úrveze­tőit, akár szakmásítottat. A régi Csepel Ahhoz, hogy valaki elérje az egymillió kilométert, sok­sok éven át kell vezetnie. Verseczki László, a Monori Építők Ipari Szövetkezetének dolgozója, először 1957-ben ült a volán mögé. — Akkor a Növényolaj- és Szappangyárban dolgoztam, a garázsmesternek segítettem a járművek karbantartásában, aztán én is beiratkoztam a tanfolyamra, s autóra ültem. — Négy évvel később köze­lebb kerültem, hiszen lakóhe­lyemen, a gyömrői Építőipari Szövetkezetben dolgoztam to­vább, egy Csepelt bíztak rám. Általában építőanyagokat, szerszámokat szállítottam egyik munkahelyről a másik­ra, vasárnaponként pedig a gyömrői labdarúgókat vittem a mérkőzések színhelyére. Fia­tal koromban én is aktív já­tékos voltam, hát örömet lel­tem abban, hogy őket szállít­hatom. — Amikor egyesült a mono­ri és a gyömrői szövetkezet, továbbra is régi beosztásom­ban maradtam, később egy ZSUK-kal jártam az ország­utakat. — Tizenöt évvel ezelőtt ül­tem személygépkocsira elő­ször. Azóta már vezettem Wor- szavát, Opelt és Volgát. Ti­zenegy évvel ezelőtt még csak a 250 ezer kilométernél tartot­tam, később az 500. és a 750 ezer következett. Mindig pihenten — Szerencse is kell ahhoz, hogy valaki egymillió kilomé­tert vezessen baleset nélkül? — Kár lenne letagadni, hogy anélkül szinte elképzelhetetlen lenne az egymillió kilométer. Hiszen más hibájából is köny- nyen kerülhet bajba az em­ber. Mindenesetre én mindig óvatosan vezetek. — Ki mint él, úgy vezet, mondják a sofőrökre. Van eb­ben igazság? — Biztosan. Aki autóba ül, annak pihentnek kell lennie mindig. Én is korán lefekszem mindig, hogy másnap frissen ébredjek. Szórakozásom a futball, kicsiben a helyi lab­darúgóknak nagyban a Vasas­nak drukkolok. Mostanában a gyömrőiek szerzik a több örö­met ... A jövő? Verseczki László egymillió kilométert tett meg baleset nélkül. Az erről szóló kitünte­tést a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 66. évfordu­lója alkalmából a múlt héten vehette át a fővárosban. Mél­tó kezekbe került az elisme­rés. Mit is kívánhatnánk neki? Ne legyen gondja a jövőben sem. érje el az 1 millió 250 ezer kilométert is. Természetesen, baleset nélkül... G. J. 1. Maglód 2. Dánszentmik. 3. Monor 4. Abony 5. Péteri 6. M,ende 7. Albertirsa 8. Ceglédbercel 9. Törtei 10. Vecsés II. 11. Ecser 12. Kocsér 13. Nyáregyháza 7 1 7 1 5 3 5 2 5 — 3 4 4 1 4 1 4 — 3 1 2 1 2 — 1 1 1 17- 2 15 1 25- 8 15 1 22-11 13 2 1»- 7 12 4 18-12 10 3 14-12 10 5 16-18 9 4 11- 7 9 5 16-13 8 5 16-27 7 7 9-28 5 6 7-26 4 7 7-26 3 (Megjegyzés: egyenlő pont­szám esetén az ifjúsági csapat jobb helyezése dönt.) Ifjúsági eredmények: Abony —Mende 11-2, Ceglédbercel— Ecser 2-1, Dánszentmiklós— Albertirsa 1-0 (!), Monor— Nyáregyháza 9-1, Kocsér— Maglód 0-4. AZ ÉLMEZŐNY ÁLLASA: 1. Maglód 9 7 2 — 28- 6 16 2. Albertirsa 9 7 1 1 19- 3 15 3. Abony 8 6 — 2 35-11 12 4. Dánszentmik. 8 6—2 16-10 12 5. Monor 8 5 — 3 27-11 lü Serdülő eredmények: Gyöm- rő—Maglód 4-0, Pilis—Üllő 2-6, Péteri—Albertirsa 8-2, Dánszentmiklós—CVSE 0-11, Monor—Abony 3-3, Vecsés— Nagykőrös 0-5. Elmaradt mér­kőzés: CVSE—Albertirsa 3-0. AZ ÉLCSOPORT ÁLLÁSA: 1. CVSE 8 8 ------- 48- 5 16 2. Ü llő 8 7 — 1 56-16 14 3. Gyömró 8 6 — 2 33-20 12 4. Dánszentmik. 8 5 — 3 29-23 10 5. Abony 8 4 1 3 36-22 9 — Izgalmakban végig bővel- kedö találkozót játszott egy­mással Dánszentmiklós és Al­bertirsa csapata. A vendég ir- saiak két góllal vezettek fél­időben, s a hazai együttesnek innen sikerült huszáros máso­dik félidőt produkálva meg­fordítani az eredményt. Igaz, mindebben a vendégek portá­sa is főszerepet játszott, hiszen gól az ő határozatlanságából esett, összességében azonban igazi rangadó volt a javából. Végezetül két információ. Az ünnep miatt nem lesz változás a bajnokság következő fordu­lójának lebonyolításában. A ta­lálkozók — egy kivétellel — november 6-án kerülnek le­játszásra. A következő hivata­los nap viszont nem hétfőn 7-én, hanem kedden, 8-án lesz. Kucsera József (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom