Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

LLOI man A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1983. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Egészséges ivóvíz Túrén Több száz lakást kötöttek be Beleieződöff egy nagyobb rendezési munka Vácszentlászló felől érkezve Túrára, már mesziről lát­szik a néhány éve felállított víztorony. Azt gondolná az ember, akkor e nagyközségben mindenütt folyik a csapokból a jó ivóvíz. Folytatták — Még egészen nem tartunk itt — magyarázza Morvái István tanácselnök. — De nem is hiányzik sok ehhez. A la­kások száma nálunk eléri a két és fél ezret, ezeknek mint­egy nyolcvan százalékát si­került ellátnunk vízzel. Ha másképpen nem, úgy, hogy minden utcában van közkifo­lyó. — Az idén is folytatták a hálózat építését? — Igen. A Regionális Víz­mű Vállalat mint beruházó és a kivitelező Pest megyei Csa­tornamű Vállalat csaknem négymillió forintos költséggel négy és fél kilométernyi há­lózattal'gyarapította a közsé­get. — Hányán jutottak az idén vízbekötési lehetőséghez? — Számuk megközelíti a háromszázöt vériét, ennyi la­káshoz vihették be újonnan a vizet az utcai vezetékből, vagyis több mint ezer embert érintett közvetlenül ennek jó­tékony hatása. Van természetesen számos olyan utca is, ahol már a párhuzamvezetékeket fekte­tik le. így nincs szükség arra. hogy az utakat keresztben is átfurkálják, ami a költsé­geket is fölöslegesen emelné. A nagyobb munkálatok az első ütemben a Galgahévizi, a Rákóczi, a Kossuth utca egy részét érintették. A második ütemben, jövő évtől kezdve újabb öt és fél kilométeren épül ki a párhuzamvezeték, e munkálatok tervezésével rész­ben már végeztek. Saját forrásból Van egy másik nagyobb tervük is a tanácsban. Az már az útépítés tennivalói kö­rébe tartozik, illetve részben már múlt időben fogalmazha­tunk. Az idén elkészítették a Sport utca kőágyazatát, majd­nem1 fél kilométeres ez az út. Eddig mindent sikerült saját pénzforrásból és igen szép társadalmi összefogással meg­oldani. Eddig mintegy másfél millió forintot költöttek rá, s ezt a beruházást azért tartották fontosnak, mert a Sport ut­ca használata — amennyiben végleges burkolatát, az asz­faltrétegeket is megkapja — lehetővé tenné a Vácszent­lászló felől jövő igen kanyar­gós, balesetveszélyes út ki­iktatását. A magúk erejéből azonban ezt most nem képe­sek megoldani, rájuk férne a segítség. Azért sem jut mindig, min­denre pénz, mert sok helyre kellene. Például — ez is ál­landó feladat — a belvíz ren­dezésére. Noha Morvái Ist­ván elnök és Král László, a végrehajtó bizottság titkára is megkönnyebbülten sóhajt fel, mivel /égy nagyobb rendezési munka tavaly kezdődött és idén fejeződik be. Magas szint — Készen lett a Rákóczi, a Bacsó Béla, a Damjanich utca és a Puskin tér, valamint a Vácszentlászlói út környé­kének vízrendezése, amelyet a Galgamenti Vízi Társulat vállalt el. A kivitelezés vala­mivel több mint kétmillió forintba került. Az a gon­dunk, hogy a község belterü­letének nyolcvan százalékán magasan van a talajvíz, így a csapadékvíz elvezetése ki­sebb esőzésekkor is gond, ha nincs rendben a vízelvezető rendszer. Fehér István Természetjárók Klubdélután Megkezdődnek a gödöllői természetjáróknak a téli hó­napokban szokásos klubdél­utánjai, amelyek a jövő ápri­lisig tartanak. Az első össze­jövetel ma, csütörtökön dél­után 5 órakor lesz a Juhász Gyula városi-járási könyvtár olvasótermében, amelyen szí­nes diákkal kísért útibeszá­molót hallhatnak az érdeklő­dők, akiket a rendezők szí­vesen látnak. A belépés díj­talan. A következő klubdél­utánokat minden hónap har­madik csütörtökjén tartják. A szabadságharc honvédorvosa Elsőként írt magyarul Néhány hónapja új felirat került a kerepestarcsad kór­ház épületére. Eszerint vidé­künk legnagyobb egészség- ügyi intézménye a Pest 1 me­gyei Tanács Flór Ferenc Kór­háza. Hovatartozása, igazgatá­sa szempontjából természete­sen a régi, hiszen a megyei tanács látja el felügyeletét, ami újnak számít, az az el­nevezése: Flór Ferenc kórház. Igaz, ma még sokaknak szo­katlanul hangzik, így egyelő­re a HÉV-szerelvényeket ve­zetők sem ezzel az egyszerű, s valójában becses névvel mondják be a kórházi meg­állót. Politikaalakító Nemrég pedig — mint ar­ról hírt adtunk —, a kórház mindig szépen gondozott, jól rendben tartott kertjében fel­avatták Flór Ferenc szobrát, Tóth Béla csongrádi művész alkotását. Ennyi bevezető, ese­mény, tény után gondolom, joggal tehető fel a kérdés: ki is volt a kórház névadója? Erről kérdeztem dr. Pethő Ede főigazgató főorvost. — A válaszért igazán a reformkorig tekinthetünk vissza. A nemzeti újjászüle­tésért. a polgári átalakulásért vívott küzdelembe a magyar orvosok is bekapcsolódtak, ennek eredményeként az or­vostudomány színvonalának emelése mellett a szaknyelv magyarosításáért, a tudomá­nyos élet különböző fórumai­nak megteremtéséért, így pél­dául a szaksajtó megvalósí­tásáért is harcoltak — mond­ja dr. Pethő Ede. — A tettre- kész emberek sorában ott ta­láljuk a tényleges politikai élet alakítói között az orvos- társadalom legjobbjait, akik később a szabadságharc hon­védorvosi karában is szere­pet vállalnak. Kolerajárvány idején — E nemzedék nagy egyé­nisége Flór Ferenc, akit kor­társai későbbi visszaemlékezé­seikben a legnagyobb magyar orvosnak emlegettek. Nem véletlenül, hiszen kiemelkedő szervező hírében állt, és mint az 1848—49-es szabad­ságharc honvédorvosi kará­nak főnöke, valóban maradan­dót alkotott. Flór Ferenc 1809. október 10-én, Nagyváradon született. Apja gazdálkodó volt, aki később kereskedéssel is fog­lalkozott. Fiát nagy erőfeszí­tések árán taníttatta Nagyká­rolyban, majd Nagyváradon. A pesti egyetem orvosi kará­ra 1827-ben iratkozott be, s igen szorgos munkával hívta fel magára a figyelmet. Az 1831-ben kitört kolerajárvány idején Kalocsára vezényelték, ahol a negyedéves orvosjelölt a rábízott feladatokat kivá­lóan látta el. Két év múlva avatták orvossá. Nem is akárhogyan: a fel-' jegyzések szerint a mindig magyaros ruhában járó Flór Ferenc elsőként írta és védte meg magyarul a Kisdedápolás című értekezését. Ezután volt alkalma, hogy külföldi tanul­értekezést mányútra menjen: elsősorban Bécsben ^Berlinben tökéle­tesítette orvosi tudását, ahol a sebészeti és a szemészeti műtéttant tanulmányozta. Stáhly tanársegédje — Kitűnő sebész volt Flór Ferenc, emellett állandóan fi­gyelemmel kísérte kora új­donságait, s azokat azonnal alkalmazta — mondja dr. Pethő Ede főigazgató főorvos. — így például, s ezt is keve­sen tudják róla, az elsők kö­zött alkalmazta hazánkban a kloroformos altatást, amely nagyban elősegítette a sebé­szet fejlődését. Külföldről va­ló hazatérése után az egye­tem állatgyógyászati intézeté­ben dolgozott, s 1835-ben fon­tos szerepe volt a Pest me­gyében fellépett marhavész leküzdésében. A tehetséges szervezőre lényegében ekkor figyelt fel az egyetemi orvo­si kar, s nemsokára Stáhly Ignác tanársegédje lett. 1837-et írtak, amikor — egyelőre csak tiszteletbeli fő­orvosiként —, átvette a Rókus Kórház egyik sebészeti osztá­lyának vezetését, 1840-ben vi­szont már tényleges főorvos­nak nevezték ki a Rókusba, 1847-től pedig igazgatója az intézménynek, ugyanakkor Pest város főorvosának is megválasztották. Ekkor már a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja volt. Flór Ferencet barátság fűz­te Bugát Pálhoz, aki 1833-ban őt választotta társának az Orvosi Tár szerkesztőségében. Galgahéviziek Kikindán Megvetették a barátság alapját Immár Nagykikindán is is­merik a galgahévizieket! Elő­ször a vajdaságiak látogattak a Galga mentére, részt vettek a színpompás szüreti felvonu­láson. Alig telt el néhány hét és a hévíziek ültek autóbusz­ra, s kerekedtek délre. A ju­goszláv határt Horgosnál lép­ték át. Félúton — Már ott vártak bennün­ket vendéglátóink — kezdte- élménybeszámolóját Bankó László, a galgahévizi művelő­dési ház igazgatója. Pedig a határtól még sokat kellett utazni a Tisza és a Bega közé települt bánsági vá­rosig. A hetvenezres Kikinda körülbelül félúton fekszik Szabadka és a romániai Te­mesvár között. Az év második felében két-' szer is hírt adtunk ebzárlat­ról. Először augusztus 19-én, amikor kilencven napra írta elő a városi tanács. Azután október 16-án is kénytelenek voltunk ezt a közleményt meg­jelentetni, ami azt jelenti, hogy az utóbbi időponttól új­ra kezdődött a kilencven nap számítása, mert újabb veszett rókát találtak a városban. A tilalom, az ebzárlat, amint azt plakátokon olvashattuk, Aszódon is fennáll. Amiért az eseteket szóba hoztuk, annak oka, hogy úgy tűnik, változat­lanul sokan nem tudják, mit kell ilyenkor tenni, mert ked­venc háziállataikat felelőtlenül sétáltatják Gödöllőn is, Aszó­don is. Pedig éppen elég gon­dot okoznak az egészségügyi és az állategészségügyi szer­vezeteknek a fel-felbukkanó kóbor kutyák. Talán nem fölösleges az ilyen esetekre érvényes ren­deletek legfontosabb tudniva­lóit, illetve a belőlük követke­zőket megismételni. Ebzárlat alatt a helység — ez esetben Gödöllő és Aszód — egész te­rületén a kutyákat és a macs­kákat elzárva, illetve megköt­ve kell tartani. Kutyát utcára csak szájkosárral, pórázon ve­Hancsovszki János felvétele — Az első perctől érezni lehetett, hogy nagyon komo­lyan készültek fogadásunkra és ottlétünkre — folytatta a negyvennégytagú csapat ve­zetője. — Nem volt - olyan pillanat, amikor magunkra hagytak volna. A városnézésen valamennyiünknek volt egy- egy kísérője a kikindai tánc- csoportból. Pedig előtte késő estig tartott a műsorunk, amelyen vendéglátóink is a nézők soraiban ültek. A galgahévizieknek csodála­tos szállás jutott, az A-kategó- riás Narvik hotel szolgáltatá­sait élvezhetik három nap, három éjjel. Pihentető dal Arra természetesen nem ad­tak időt, hogy sokat pihenje­nek. Érkezésük után rögtön az zetve lehet vinni. A városból, illetve a nagyközségből kutyát csak állatorvosi engedéllyel szabad elszállítani. Máskülön­ben a kóbor ebeket a, gyep­mester köteles befogni. Aki az ebzárlat ideje alatt elhullott vadat talál, az ne nyúljon hozzá, hanem haladéktalanul jelentse az állatorvosnak vagy a tanács illetékeseinek. Ugyanakkor arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy a gyerekek figyelmét külön is hívják fel a szülők és a peda­gógusok : a szabadon kószáló, olykor éppen a veszettsége kö­vetkeztében szelíd, barátságos kutyákhoz ne nyúljanak, ne játszadozzanak velük, s ne is etessék őket. A tél közeledte különösen figyelmeztet rá, le­gyünk óvatosak, körültekin­tőek, hiszen a vadak egy része a határból, a külterületekről beljebb szorulhat, s ha fertő­zést is hordoznak, veszélyesek lehetnek emberre, állatra. F. I. Itt van az ideje Csökkenti a kárt A gépek nemcsak hasz­nálat közben öregszenek, ha­nem akkor is, amikor fél­retesszük őket. Főképpen a szabadban tartott, ott tárolt mezőgazdasági gépek, eszkö­zök — illetve gazdáik lát­ják kárát ennek. Hogy a kárt valamennyire csökkenteni le­hessen, a megoldásokon sokan törték már a fejüket, a gon­dosabb gyakorlati gazdák vi­szont a rozsdásodás, a korró­zió ellen tesznek is. Ennek — a tél közeledtével — éppen itt az ideje. Ezért adhatunk éppen most készséggel helyet annak a hír­nek, miszerint a MÉM Műsza­ki Intézete a körösladányi Me- takémia Ipari Szövetkezettel összefogva egy újabb, nagy­hatású korrózió elleni anyagot kísérletezett ki, s szabadal­maztatott. A Multivax elne­vezésű védőanyaggal történő tél előtti gépápolással jelen­tős anyagköltség és munkaidő­megtakarítás érhető el. öntödébe hajtottak, ahol meg­ebédeltek, majd megnézték a gyárat. Este nyolc órakor a vá­rosi népszínházban mindenki rájuk várt. És alighanem megérte a kikindaiaknak az­nap eljönniük a hévíziek pro­dukciójára. A műsor a magyar nyelvter rület táncaiból igyekezett átfogó kínálatot nyújtani. Galgahévizi gyermekjátékok7 kai kezdtek és ugyancsak galgahévizi táncrenddel foly­tatták. Majd széki sűrűtempós csárdás következett. Pihente­tésül a pávakör helyi nép­dalokat énekelt. Palóc, mező­ségi és nyírségi táncok, dél­alföldi ugrós és csárdás, szat­mári verbunk és lassú, majd friss csárdás kápráztatta el a nézőket. Mielőtt a galgahévizi lakodalmasból is bemutattak volna részleteket, a zenekar dunántúli • dallamokat vará­zsolt elő a hangszerekből. Többszöri vastaps árulko­dott a kikindaiak elégedett­ségéről. Főleg az úttörő nép­tánccsoportot köszöntötték így. Másnap nagy megtiszteltetés érte a Galga mentieket: fogad­ta őket a városi tanács elnö­ke. Később az építőipari gyár­ba látogattak. Este az alig ez­res lélekszámú Bánáttopolya művelődési házában léptek fel. (A nézők a táncok közben is tapsra fakadtak.) Fontos központ Ütjük harmadik napján a városi múzeumban Kikinda történetével ismerkedtek a galgahéviziek. A korábban gabonatermesztéséről ismert település a múlt században kezdte ipari fejlődését és ma már a Vajdaság egyik leg­fontosabb gazdasági központja. Kíváncsian vizsgálták á vi­dék magyar és szerb népvise­letét, valamint a korabeli használati eszközöket. Majd fotókiállítást láttak a máso­dik világháború helyi ese­ményeiről. Később felkeresték a környék egyik partizán em­lékhelyét. A Simic tanyán ti­zenkilenc ellenálló vette fel hőseiesen a harcot a többszö­rös német túlerővel. Megko­szorúzták az emlékművet. Az utolsó estét ismét a vendéglátók társaságában töl­tötték. A város magyar kultúr- egyesülete, az Egység szék­házában folytatták az ismer­kedést. Patkó Sándor, a szer­vezet társadalmi elnöke be­mutatta a többi műkedvelő csoportot is. Az irodalmi szín­padosok József Attila-műso- rukat gyakorolták, s a Don Quijotét. Nehéz búcsú (Ratkó Sándor egyébként Horgostól kísérte a hévízie­ket. Már a határállomáson a vendégek kezébe nyomták a programot és Kikinda fény­képét.) A búcsú olyan nehéz volt, mintha nem egy hónapja, de legaláb egy évtizede ismernék egymást a két csoport tag­jai. Kilenc órakor kezdődött, de csak tíz órakor tudtak el­indulni az autóbusszal. Más­nap délután fél háromkor már haza is értek. Minden bizonnyal hosszú barátságot sikerült megalapoz­ni ezen áz őszön a kikindaiak és a galgahévizek között. Balázs Gusztáv Aszód, Gödöllő Tanácsok kutyatartóknak A gyerekeket külön is figyelmeztessük A nap programja 1848-ban nagy megtisztelte­tés éri, Stáhly utóda lesz a Honvéd Seregben. Érdemei közé sorolható, hogy kialakí­totta a honvédség egészség- ügyi ügyvitelét, helyreállítot­ta az egészségügyiek fegyel­mét, megszervezi e szakterü­let híradását, anyagellátását Tervezés közben — Űjabb megtiszteltetés éri ezután — folytatja dr. Pethő Ede. — Kossuth Lajos húgát, Kossuth Zsuzsannát adja Flór Ferenc mellé vezető ápoló­nak, akivel együtt megszer­vezi a tábori kórházakat és az utókezelést. A szabadság- harc bukása után börtönbe kerül, majd internálják. A kiegyezés után újból Pest fő­orvosa, s a Rókus igazgatója lesz. Utolsó éveiben a kórház fejlesztése is foglalkoztatta. Terveinek kidolgozása köz­ben érte a halál: 1871. július 7-én, a Rókus élőit a lóvasút egy szerelvénye gázolta el. F. I. November 17-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Gyermekprogram: rongy­babakészítés (Karikás Frigyes Általános Iskola), 11 óra­kor. Ünnepi dekorációk, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig, önkioldó 1.: csend, fo­tókiállítás, megtekinthető 16— 20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és használati tárgyai, kiállítás, megtekinthető 14—18 óráig. Gödöllő, városi-járási könyvtár: A GSC természetbarátkör klubdélutánja. Dia vetítéses úti­beszámoló Olaszországról, 17 órakor. Aszód, művelődési ház: Ismeretterjesztő előadás a nyugdíjasklubban, 17 órakor. Iklad, klubkönyvtár: Nyolcadikosok klubja, 18 órakor. Iklad, Ipari Műszergyár: író—olvasó találkozó. wMiTTTH Harc a vízen. Színes, szink­ronizált szovjet film. Csak 4 órakor! Excalibur. Színes, szinkro­nizált, kétrészes ír kalandfilm. Csak 6 órakor. Csak 16 éven felülieknek! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom