Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-16 / 270. szám
6 SíZrri 'dfiy V ____ K/ umw MSS NOVEMBER Ifi., SZERDA Jogi TANÁCSOK A dolgozók lakásépítésének támogatásáról A megvételre felajánlható ingatlanok köre 0 Aki nem kíván OTP-bitelt kérni, kizárja magát a vállalati kölcsön lehetőségéből Is? Nagy várakozással tekintettünk az ez évben módosult lakásügyi rendelkezések elé — írja olvasónk. — Korábban ugyanis vállalatunk lakásépítési támogatásáról szóló rendelkezések nem tették lehetővé sok esetben az igények kielégítését. Mi is megvitattuk a módosított lakásévítési -vásárlási szabályainkat, sok újszerű elemet belevettünk, de lényeges változás nem történhetett, mert a pénz nem lett több. a lalcásárak viszont emelkedtek,1 tehát az új rendelkezés nem hozta meg — véleményünk szerint — a kívánt eredményt. Különösen azt sérelmezi ol- ! vasónk többedmagával. hogy a vállalatok csak olyan építés- ' hez, vagy vásárláshoz nyújt- í hatnak támogatást, amelyhez az OTP kölcsönt nyújthat. En-, nélfogva — írja olvasónk — ' ha nem kíván takarékpénztári kölcsönt igénybe venni, kizárja magát a vállalati kölcsön lehetőségéből is. Valóban, a munkáltatói támogatásról szóló jogszabály önállóan nem alkalmazható. A munkáltatók azonban soféle és változatos módszerekkel támogathatják az erre a célra rendelkezésre álló pénzükből a dolgozók lakásépítését, vásárlását. A támogatás módszereit a vállalatok saját maguk, a sajátosságaiknak. lehetőségeiknek megfelelően, a jogszabályok keretei között állapíthatják meg. és a kollektív szerződésben szabályozzák. Ahol nincs kollektív szerződés, ott külön történik annak megállapítása. a szakszervezeti szerv, és a KISZ-szel való egyetértésben, hogy milyen támogatási formákat és lehetőségeket biztosítanak a dolgozóknak. Ez azonban nem jelenti azt egyik vonatkozásban sem. hogy a vállalat köteles volna minden dolgozóját az említett célból támogatni, az előfeltételeket szintén rögzítenünk kell. Olvasónk panaszolja, hogy a támogatás maximális összegét is behatárolják, holott a támogatás összegét a jogszabály nem korlátozza. Ez Utóbbi annyiban igaz. hogy o dolgozó saját hozzájárulásának mértéke nem lehet kevesebb1 a szociálpolitiltai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 10 százalékánál, családi ház építése esetén 20 százalékánál. Ha a munkáltatói támogatás meghaladja az előbb említett, és a jogszabályban meghatározott legkevesebb saját készpénzt (saját erőt), akkor a takarék- pénztár ezzel arányosan kevesebb kölcsönt nyújthat. Nincs igaza olvasónknak abban. hogy az új szabályok nem adtak több lehetőséget. Az igazság az, hogy a vállalatok — és ez a gyakorlati tapasztalat is —.' sokkal szélesebb körben és nagyobb összegekkel támogatják dolgozóik lakásépítését. új lakás vásárlását. Van persze olyan vállalat is. ahol nem vették figyelembe a kibővített lehetőségeket, ezt részben azért tették, mert adottságaik miatt kényszerültek a régi határokon belül maradni, de olyan is előfordulhat, hogy nem fordítanak kellő figyelmet azokra a tényezőkre, amelyekre az új jogszabály megalkotásakor az illetékesek gondoltak. Mindenesetre, jó. ha tájékoztatjuk a régi szabályok között ..megrekedt” vállalatokat — különösen azért, hogy a kollektív szerződés jövő évi módosításánál tartsák szem előtt —, hogy az új jogszabály megalkotásakor a következő tényezőkre voltak figyelemmel a jogalkotók: — növekedjék a munkáltatói alapképzés lehetősége. — az alap képzése kiegyensúlyozottabb legyen, mint korábban volt, — a támogatásra rendelkezésre álló eszközöket rugalmasabban, kevesebb kötöttséggel lehessen felhasználni. — bővüljön a támogató építési formák köre, — növekedjék a társadalmi ellenőrzés. Sajátos szabályok vonatkoznak a támogatás forrására, és kifizetésére. A támogatást az erre a célra képzett külön alapból kell nyújtani. A múlt év végéig a fejlesztési eszközök voltak a képzés forrásai. Az új szabályozás nagyrészt ezektől is függetlenítette az alapképzést, és a vállalatok közvetlenül a felosztható pénzügyi keretekből elsősorban a lakásalap bővítését eredményező megoldásokat támogassák. mert a lakáshiány következtében ez az. elsődleges társadalmi cél. Ha olvasónknak és dolgozótársainak kétségéi vannak a lakásépítés (vásárlás) vállalati szabályait illetően, ezt ész- revételezzék a szakszervezeti bizalmiaknál, és megfelelően készítsék elő a szabályzat jövő évi kiegészítését, módosítását. 0 Családi ház ts felajánlható a takarékpénztárnak megvásárlásra? T. I. aszódi olvasónk kérésére közöljük, hogy ez év elején, a lakások eladásra történő felajánlásával már részletesen foglalkoztunk. Akkor közöltük, hogy nem vásárolható meg a lakás (családi ház), ha az nagyon leromlott állapotban van. ha részingatlan, ha kisajátításra, lebontásra kerül, a tervtől eltérően építették meg. vagy azt a későbbiekben átalakították, és azt a telekkönyvben nem rendezték. A felajánlott lakásokat megszemlélik, azoknak per- és igénymentesnek kell lenniük. Célszerű részletes tájékoztatást kérni a takarékpénztártól, mert nyilvánvaló, hogy olvasónknak —. aki bent lakik a felajánlott lakásban — arról is nyilatkoznia kell. hogy milyen módon oldja meg a jövőben lakásproblémáját. Családi ház felajánlása esetén csatolni kell az eredeti építési engedélyt, tervrajzot és helyszínrajzot. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre. szakszerű — építési engedélyszintű — alaprajzot (ha a családi ház több szintes, vagy tetőtér-beépíté- ses, metszetrajz is szükséges). A melléképületekről építési engedélyt a tanács nemleges adóigazolását, valamint csatolni kell a tulajdonos büntetőjogi nyilatkozatát a családi házban bejelentett személyekről. Dr. M. J. A tulajdon védelmében Megjelent, s már kapható az újságárusoknál a Házi Jog tanácsadó Tulajdonunk védelmében című különkiadása. Az érdeklődő olvasók a kiadványból megismerhetik a tulajdon formáit, jogi védelmét, a vagyon elleni bűncselekmények számának alakulását. A szerzők szólnak a tulajdon fosztogatóiról, a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésé röl, a gyakorlati vagyonvédelemről. A szerzők részletesen tárgyalják a lakások, hétvégi házak elektronikus védelmét, ismertetik a hazai kereskedelemben kapható, lakossági használatra készült zárakat, riasztó készülékeket. Heti negyven óra A Minisztertanács határozatot hozott a heti 40 órás munkaidő kiterjesztésének feltételeiről az iparban és az építő iparban. A határozat szerint a gazdálkodó szerveknek központi anyagi támogatás nélkül, saját gazdasági, pénzügyi forrásaikból kell a munkaidőcsökkentést megvalósítani. Ez az intézkedés nem akadályoz hatja a gazdálkodó szerv feladatainak ellátását, a lakos sági szükségletek kielégítésének folyamatosságát. A mun kaidő-csökkentésre a gazdálkodó szervek — a munkahelyi szakszervezettel közösen külön programot készítenek, amely egyebek között tartalmazza a veszteségidők mérséklésére vonatkozó intézkedéseket, a lakossági szolgáltatással összefüggő feladatokat és a dolgozók új munkaidőbeosztását. Lényeges előírás, hogy a dolgozók munkabére a munkaidő mérséklése miatt nem csökkenhet. Ezt a telje sítménykövetelmények fokozásával és a teljesítésüket biztosító feltételek megteremtésével kell elérni. Külön kormányhatározat szól az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók 40 órás munkahétre való áttéréséről. A bevezetés időpontja itt 1984. március 5. (Az iparban és az építőiparban 1984. január 1.) TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL Az 1984. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről a 4/1983. ÁBMH. sz. rendelkezés rendelkezik. (Magyar Közlöny 48. száma.). Az egyes ipari vállalatok (ágazati) szakmunkás tanfolyami és vizsgaszabályzatról az Ipari Közlöny 23. számában jelent meg a 113/1983. Ip. M. sz. utasítás. A tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről az 1983. évi 24. tvr. és annak végrehajtására a 38/1983. (XI. 3.) MT. számú rendelet rendelkezik. A szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyekről, egyéb vagyoni hozzájárulásról a 33/1983. (XI. 3.) PM. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 50. száma.). Változások a bértarifa-rendszerben Nem lesz általános emelés £ Emelkedik a bérkategó- ; riák alsó és felső határa, ^ egyes területeken megvál- | tozik a dolgozók besorolá- í sl rendszere 1981. január ? 1-től — jelentette be sajtó- £ tájékoztatóján Rácz Albert í államtitkár, az Állami Bér- 2 és Munkaügyi Hivatal elnöke. A bérkategóriák felső határa átlagosan mintegy 25 százalékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emelkedik, ez azonban nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, hanem a munka szerinti differenciáltabb bérezésre használható fel. A bérkategóriák alsó és felső határainak emelése is differenciáltan történik. A pályakezdő diplomások bértarifájának felső határa például a mostaninak más- félszerese lesz. Anyagi fedezet esetén j Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók besorolásánál az eddigieknél jobban figyelembe veszik a munkakörülményeket, a feladatok nehézségi fokát Minderre 1984 januárjától van lehetőségük a vállalatoknak, a gyakorlatban azonban csak akkor tudnak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat" azonban 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük, 1986. december 31-ig pedig biztosítaniuk kell, hegy dolgozóik alapbére legalább kategóriájuk új alsó határát elérje. Jövőre nem változik lényegesen a vállalatok bér- és keresetszabályozási rendszere. Ennek jelenlegi formája a gyakorlati tapasztalatok szerint ösztönzően hat a vállalatok gazdálkodását a, a belső érdekeltségi viszonyok javítására, az ésszerű létszámgazdálkodásra, versenyképes termékek előállítására. A vállalatoknak azonban tovább kell javítaniuk bér- és létszám- gazdálkodásukat, az általános bérfejlesztés nem lehet az ösztönzés eszköze — mutatott rá az államtitkár. A bérkategóriák határainak módosításával éppen azt kívánják a vállalatok számára lehetővé tenni, hogy a korábbiaknál bátrabban éljenek a differenciálással a kiemelkedően jó munkát végzők nagyobb anyagi megbecsülése érdekében, így közelíteni lehet ahhoz a kívánalomhoz, hogy a béreket ne járandóságnak tekintsék. 1934-ben az idén bevezetett bér- és keresetszabályozási rendszer változatlan szerkezetben és változatlan mértékkel működik tovább. Néhány alágazatban Eszerint az A-, illetve a B- kategóriás vállalatoknál jövőre 2,2 százalék, illetve 2,7 százalékos bérfejlesztést valósíthatnak meg adómentesen. Mindössze néhány alágazat kerül át az ideitől eltérő bérszabályozási formában. így például a szénbányászat, az egyéb ércek és ásványok bányászata, valamint a villa- mosenergia-ipar az általános mértéktől eltérően 3,5 százalékos bérnövelési lehetőséggel számolhat. Jövőre a már működő kétféle vállalati kísérleti jöve- delemszaháiyozás mellett egy harmadik kísérleti formát is bevezetnek. Ebben a formában a vállalati költségként jelentkező személyi jövedelmek növeléséhez kapcsolódó adóterhek jelentősen mérséklődnek, a vállalatok kiegyen- súlyozqttabban gazdálkodhatnak a termelési tényezőkkel. A kísérletben való részvétel kedvezőbb lehetőségeket teremt a gazdálkodó egységeknek arra, hogy o kiemelt feladatok teljesítésére az eddigieknél jobban ösztönözhessék dolgozóikat. Jövőre a dolgozók jelenlegi 290, illetve a mezőgazdasági szöv^kezeti tagok 200 forintos bérkiegészítését a nyugdíjjárulék átlagos mértékével 310, illetve 210 forintra emelik, s azt pótlékként beépítik a bérekbe. Ezzel egyidejűleg az átlagkereset után fizetett nyugdíjjárulék határait 300 forinttal megemelik. A bérkiegészítés után a vállalatok eddig nem fizettek tár;cdalom- biztosítási hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket terhelő levonásoktól, s ez torzította a gazdálkodás bér- és költségszerkezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlékként. A különféle térítések — mint például az óvodai hozzájárulás —, megállapításánál ezeket a pótlékokat a jövőben sem veszik figyelembe. Nyugdíjkiegészítés A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a nyugdíjasok és az újonnan nyugdíjba menők, nyugdíjkiegészítése nem változik. A bérpótlék a nyugdíjalap megállapításakor nem számít bele az átlagkeresetbe, a 290, illetve 200 forintot nyugdíjkiegészítésként fizetik, s változatlan a már nyugdíjban levők nyugdíjkiegészítése is. Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Megváltozott gazdasági környezet. Szigorúbb játékszabályok. Minél jobbat, minél olcsóbban. Anyag- és energia- megtakarítás, Visszafogottabb beruházások. Ugye nagyon ismerős szavak? Hiszen mindenhol hangsúlyozzuk; csak jobban gazdálkodva várhatunk eredményeket. Persze a gazdálkodás — amellett, hogy a legfontosabb — önmagábai mégis kevés, ötletekre, újításokra, s nem egy területen valóban fejlesztő beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a vállalatok, szövetkezetek, nyereségesen működjenek. Ezzel az üzemi lapokban jó és rossz példákat is találtunk.. KÖZÉPA Középdunavölgyl Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak lapja a vízügyi laboratóriumok műszerfejlesztéséről számol be. A vízminőség védelmével kapcsolatos feladatok a korszerű vízgazdálkodás fontos kérdései. A vizek állapo tával és változásaival kapcsolatban pedig rendkívül megnő az információigény. A vízügyi laboratóriumok viszont csak egyre nagyobb nehézségek árán tudnak adatokat biztosítani. Az Országos Vízügyi Hivatal vízgazdálkodási és környezetvédelmi főosztálya 1931. októberében bízta meg a BUVIZIG környezet- és vízminőségvédelmi osztályát 12 vízügyi igazgatóság laboratóriumi műszereinek fejlesztésével, tervezésével és koordinálásával. E célra, a vízügyi alapból 5 millió forintot biztosított az OVH. (1975 és '89 között jelentősebb mértékű központi fejlesztésre, anyagi fedezet nem állt .rendelkezésre.) A beruházások indítása előtt felmérték a vízügyi laboratóriumok műszaki színvonalát, a már meglévő műszaki felszerelések állapotát, számát. M..jd javaslatot tettek a műszerfejlesztés műszaki megoldásaira, ütemezésére, illetve, hogy mit lehet hazai beszerzéssel megoldani, hol van szükség külföldi berendezésekre. A kiemelt' feladatok sorába tartozik a Balaton víz- n.'nőságének ellenőrzéséhez a laboratóriumi feltételek megteremtése is VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Élet és Irodalom hajdani vitájának címét — „Ilyen gazdagok vagyunk” — vette kölcsön a Csepel Autógyár lapjának számára a cikk íróija ahhoz, hogy egy kihasználatlanul álló új gépről szóljon. A Hoffman-féle egyensúlyozó gépet 1982. májusában kapta meg az 5-ös gyár kettes számú üzeme. A gép funkciója az lenne, hogy a kevésbé termelékeny nehéz fizikai munkát kiváltsa, konkrétan, 0,82-es tengelykapcsoló nyomólapok- és házak egyensúlyozását végezték volna vele. Volna! A berendez»: ugyanis két éve porosodik. Csak az üzembe helyezésnél derült (?) ki. 'hogy úgynevezett gépi előtolással nem rendelkezik, továbbra is csak kézi előnyomással lehet a nyomólaookat kifúrni. A legegyszerűbb az lenne, ha a gépi előtolást szóig-’ó géorészt is beszerezné a gyár, de er- r' jelenleg már nincs valutájuk. A szerszámgyártásban próbálják megk"nnvíteni a kézi előtolást egy Pzszereí áttétel segítségével. Csnkbá' úgy is felvetődik a kérdés: m- az olcsóbb? Évekig fizetni a dolgozóknak a pótidőt (ugyanis a gép még meg sem érkezett, 1982. január 1-től a kézi előtolás normája helyet! a gépi előtolás magasabb normája lépett életbe) vagy „kigazdálkodni” a berendezéshez tartozó gépi előtolást, s végre üzemeltetni a már nem a legújabb, de még »vadonatúj gépet! A Dunai Cement- és Mészművek híradójának októberi számában például egy „milliókban mérhető újításról” olvashatunk. Gyáruk számára a cementtermeléshez szükséges villamos energiát az OVIT-on keresztül az ÉDASZ biztosítja. Üzemelés közben elkerülhetetlen az ingadozó terhelés •a technológia miatt, ez olykor energiatúllépéshez vezet. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, a villamosüzemben de’gozó „Bláthy Ottó" szocialista brigád három tagja, Hambalgó László. Gönczöl László, Zöld Albert valamint Kapccska Ferenc, aki a szerelési munkában vett részt, megtervezett és elkészített egy villamosenergiagazdálkodást segítő, energiatúllépést megakadályozó műszert. Az új berendezés ugyan szorosan kapcsolódik a hagyományos mérési módszerhez. de a mért értékeket kezelhetőbbé teszi, és azokat automatikusan összehasonlítja a felhasználható energiamennyiséggel. S ami a lényeg: a készü'ék előállítási költsége körülbelül 70 ezer forint, ám üzemeltetésével az előzetes becslések szerint évi 2 millió forintot lehet megtakarítani. A beruházások megvalósítására rende’kezésre álló. pénzeszközök ésszerű felhasználásának mindig nagy jelentősége van — írja a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemi lapja — de különösen fontos ez a szűkebb lehetősé-, gek miatt napíainkban. Vállalatunk fejlesztési alapjából 1983-ban 171 millió forintot fordítottak beruházásaikra, mely összeg 66 tétel között oszlik meg. Mire? A Dunakanyar Balparti Regionális Vízmű északi ága az eddig v-’etékes ivóvízzel rendelkező községek (Örbo*'--'n, Veresegyház, Erdőkertes, Szada) valamint Gödöllő második ágon történő ellátását js célozza. Költségelőirár.-zata: 130 millió forint, melyből 40 millió vízüzvj alap. A beruházás 1983-ban kezdődött, befejezése 1936-ra várható. A váci ipari távvezeték építése a vízszeny- nvezés miatt leállított Déli- Vízmű ..rehabilitációját” teszi majd lehetővé. A város déli részén elhdvezkedő nagyobb üzemek mari vízigánve ezáltal leválasztható az' ivóvízhálózatról. A távvezeték a tervek szerint még az idén elkészül. A szentendrei szennyvíztisztító telep bővítése a város szennyvízelvezetési gondjait enyhíti. A beruházás keretében a Duna sodorvonali bevezetése is megépült, ez a regionális vízbázis védelmét szolgálja. A váci strand bővítésével a város lakosainak régi álma valósul meg 1984 ben: a befogadóképessége 1800 főről 3500-ra nő. Á munka már igen 'ó ütemben halad. A váci szennyvíztisztító teDp kapacitását pedig másfé’szeresére növelik. De még fplytathat- nánk a sort a már elkészült, hasznos beruházásokkal. Hol lehet és kell takarékoskodnunk? A jobban előkészített és rövidehb idő alatt megvalósított beruházásokkal, n génbeszerzések visszafogásával, \a»v a nem k°Hn mérőkben kihasznált pépek, állóeszközök értékesítésével szép summát lehet a fejleszti alap javára megtakarítani. El. E. I
