Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1983. NOVEMBER 13., VASÁRNAP A régi módszsr sem rossz > ' Rakodás és szállítás összhangja Évek óta van ellentmondás mezőgazdálkodásunk egyik területén, a tápanyag-után­pótlásban. Tény, hogy ez egy­re inkább oldódik, de még mindig nem úgy, mint kelle­ne, s lehetne. Egyes kimuta­tások szerint, évenként válto­zóan a nagyüzemekben 14-19 millió tonna, a háztáji gazda­ságokban 4-6 millió tonna szerves trágya keletkezik, ez­zel szemben — például 1980- ban — tizenkétmillió tonnát használtak íel. A karíali példa Ez volt, bízzunk benne, a mélypont. A különbség, a fel nem használt mennyiség, mint veszteség volt feltűnő évek sora óta. A helyzet ja­vulása már mutatkozik. Még­hozzá plyan ütemben, ahogy gazdaságaink a tartalékok fel­tárásával egyre többet törőd­nek. Igaz, eddig sem csak raj­tuk múlott, hogy a viszonylag kényelmesebb utat választot­ták, s a könnyebben kiszór­ható műtrágyát használták. A kézierő megcsappanásá­val nehéz helyzetbe kerültek: nem volt, s általában ma sincs aki szórja, terítse a kihordott anyagot. A gépek közül kevés vált be, az úgynevezett rob­bantásos eljárás nem terjedt el úgy, mint gondolták. Az utóbbira jó ellenpélda évek óta éppen a mi. vidékünkön van: a kartali termelőszövet­kezetben szinte kizárólag így terítik a szerves trágyát. Nem tagadható, hogy a leg­olcsóbbnak látszó tápanyag­utánpótlási módszer megva­lósulását nehezíti az, hogy igen nagy tömegű trágyát kell megmozgatni, hektáronként 400-600 mázsa az adag. Eh­hez pedig a traktoron, a pót-, kocsin kívül igen nagy tel­jesítményű, fürge rakodógép szükségeltetik, ami — hiába lett egyik Mezőgép vállala­tunk rakodógépgyártó specia­lista — általában hiánycikk. Tanácsadó A trágyaszórás gépesítésé­ben is sok próbálkozás tör­tént az elmúlt években. Jó konstrukciók is születtek, a legtöbbször azonban az esz­közök magas ára miatt aka­dozott elterjedésük. A MÉM Műszaki Intézetben az elmúlt években folytattak eredmé­nyes kísérletet két olyan, nagy teljesítményű traktor vonta­tásé géppel — a TG—10 és az SZTG—6,5 típusokkal —, amelyek változást hozhatnak a technológiában. Ezek órán­ként 55-160, illetve 40-110 ton­nányi anyagot képesek kiszór­ni attól függően, mekkora a táblára előírt adag, s milye­nek a terep adottságai. Ehhez természetesen pontos kiszolgálásukra van szükség. Hogy miképp lehet ezt jól megszervezni, arra a MÉMMI szakemberei gyakorlati hasz­nálatra való technológiát ajánlanak. Ebben a rakodógé­pek közül a hazai gyártású KCR—4000 és az NDK-gyárt- mányú T—174/2 típusú mar­kolókat vizsgáztatták. Dr. Kiss Andor, dr. Kei­men Zsolt és Kőfalvi Tivadar, valamint a MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Központ munkatársa, Borsavölgyi Ta­más erről az újabb eljárásról tanácsadó füzetét is közread­ják, amiben a gazdaságossági számításokat szintén tanulmá­nyozhatják az érdeklődő szak­emberek. Nem állítható, hogy a be­mutatott szervestrágya-ki- hordási, -szórási technológiák bárhol, változatlanul alkal­mazhatóak, hiszen csaknem minden gazdaságban másfajta gép van. Az viszont figyelem­re méltó, hogy az ajánlásaik­ból kiderül: a rakodás és a szállítás összhangjának meg­teremtésén sok minden múlik. Természetesen csak akkor gazdaságos kihordani a nagy tömegű, szinte ingyen ka­pott, sokfajta tápanyagot hor­dozó szerves trágyát, ha va­lóban nem túl költséges, a gazdaságra szabott folyamatot alakítanak ki egy-egy üzem­ben. Nem visszalépés A gazdálkodás körülmé­nyeinek nehezülése felszínre hozza azokat a módszereket, azoknak az anyagoknak a hasz­nálatát, amelyeket átmeneti­leg mellőztünk. S ez nem fel­tétlenül rossz, s nem kell, hogy valamiben is visszalé­pést jelentsen. Inkább azt, hogy újra becsüljük régi ér­tékeinket. F. I. A jövő héten Új helyen m ügyelet A gödöllői Egyesített Egész­ségügyi Intézményből kaptuk az értesítést, hogy a helyi köz­ponti orvosi ügyeletet novem­ber 14-től 17-ig a Stromfeld sétány 16. szám alatti körzet­orvosi rendelőben tartják. Fotókiállítás Önkifejezés a csendben Tárgyak a maguk valóságában Holnap, hétfőn új fotókiál­lítást nyitnak meg a gödöllői művelődési központ emeleti galériájában. Megnyitó igazá­ból nem lesz, noha a meghí­vón az áll. Baráti beszélgetést tartanak helyette az alkotók, a rendezők és természetesen a közönség. A kiállításról, a ké­pekről, az alkotói felfogások­ról lesz szó, minden bizon'T- nyal érdekesebb lesz tehát, mint a szokványos megnyitó. Egy tervezett sorozatnak az első kiállítása ez. A sorozat címe: önkioldó. A holnap nyíló kiállításé: csend. Igen, az egyik, a sorozat címe nagy-, a mostani kiállításé kisbetűs. A címek talányosak, a bemu­tatandó fotográfiák azonban, a rendezők szerint, nem azok. Megmagyarázták különben a címeket is. Az önkioldó nem jelent se többet, se kevesebbet mint önkifejezést. A csend pedig a csendéletre utal. A legtöbb fotóból hiányzik az A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Családi hétvégi programok: Díszhal- és madárvásár, mese­mozi. Szolgáltatás: Csere­bere, bélyegsarok, könyvke­reső, rézkarcoló művészek al­kotó közösségének vására. Ünnepi dekorációk, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényké­pei tükrében, valamint Egy oolgárcsaiád emlékei és hasz­nálati tárgyai, megtekinthető 10—14 óráig. Aszód, Petőfi kollégium díszterme: Az őszi hangversenysorozat harmadik előadása. Fellép a gödöllői zeneiskola zenekara, 17 órakor. November 14-én: Gödöllő, művelődési köz­ront: Archív filmklub. A rend katonái (1935), 19 órakor. Ünnepi dekorációk, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. mw Mozi urat Vasárnap: Johohoho. Színes, szinkroni­zált bolgár film. Csak 4 óra­kor. Majmok bolygója. Színes, amerikai tudományos-fantasz­tikus tilm, 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Hétfő: A két rodeós. Színes, ma­gyarul beszélő NDK filmparó­dia. Csak 4 órakor! Kínai negyed. Gyilkosok, te­lekspekulánsok, elferdült csa­ládi kapcsolatok. 6 és 8 óra­kor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ember, vagy csak nyomai van­nak jelen. Természeti és épü­letrészeket, tárgyakat és esz­közöket mutatnak be a maguk egyszerű valóságában, kerülve minden technikai tükröt, fotós manipulációt. Tizenhárom fotográfus, fia­talok és idősebbek, profik és amatőrök, ismertek és isme­retlenek képei láthatók hol­naptól december 4-ig a mű­velődési ház emeleti galériájá­ban. A megnyitót helyettesítő ba­ráti beszélgetés időpontja este hat óra. AmikcT a főbb niúr kevesebb Emberi igény, inrányes fejlődés Minden város elérkezik ahhoz a küszöbhöz, amikor a több már kevesebbet jelent, amikor már csak úgy lehet több, ha már nem lesz nagyobb. Vala­hogy így vagyunk Gödöllővel is. Ne babonázzanak meg a mennyiségi mutatók, a beépí­tett terület nagysága és a né­pesség. Városunk fejlődik, formálódik, de gondolkodásra késztethet, hogy 15 év alatt a lélekszám megkétszerező­dött. Felvetődik a kérdés, hogy ilyen növekedés mellett biztosítható-e az élet minősé­ge, a beköltözött népesség közösséggé formálása, a vá­rosunkra olyannyira jellem­ző természetes környezet megóvása. Ésszerű befolyás A világvárosi élet bűvöle­tétől ösztönzött beáramlást a főváros már évtizedek óta korlátozza, míg a szabad munkavállalást megengedi. A népességmozgás megreked a gyűrűben, ahol az életkörül­ményeket meghatározó hát­térágazatok, az ellátó- és szol­gáltató hálózat (infrastruktú­ra) fejlődése nem tart lépést a beköltözéssel, így a telepü­lések esti-éji pihenőhelyekké válnak. Olyan település lehet vonzó, amelyben emberiek a méretek és emberségesek a körülmények. Ilyen csak kis­város lehet, amely kialakít­hatja és megőrizheti sajátos városképét, amelyben a lakók­nak jó a közérzete. Gödöllő a fővároshoz való közelsége és a jó helyi közle­kedés következtében a betele­pedésre a jövőben is kedvelt célterület marad. Csak úgy lehet teljes értékű város, ha terjedésében megőrzi az ará­nyokat, az infrastruktúra te­kintetében pedig pótolja a le­maradást és azzal a jövőben is összhangban marad. Mivel a településszerkezetben bekö­vetkezett változások ellent­mondásokat is hoztak felszín­re, a mennyiségi kérdések pe­dig maguktól úgysem oldód­nak meg, a viszonyok alaku­lását ésszerűen befolyásolni kívánatos. Utóközsnűvesités A területi növekedést ed­dig céltudatosan elősegítették a belsőségek felszabadításá­val, utcanyitásokkal és telek- megosztással. Nemkülönben előközművesltéssel. A szabad területeket nagyobb részben már igénybevették. A város- központ zártabb beépítését, újabb bér- és öröklakások lé' tesítését a jövőben csak sza­nálással lehet folytatni. A la­kásépítési arány eltolódása a magánerős építkezések javá­ra lényegesen nagyobb telek­igényt támaszt. A telkekre nagyobb alapterületű és ma­gasabb komfortfokozatú csa­ládi házakat kívánnak épí­teni. Röplabda Csupán egy győzelem A GSC röplabdacsapatai ha­zai pályán folytatták szerep­lésüket az NB Il-es bajnok­ságban. A férfiak a Gyöngyös SE gárdáját látták vendégül. GSC—Gyöngyös SE 3-1 (15-11, 15-12, 13-15, 15-10) GSC: Dóczi, Somogyi, Bu­dai, Csorna, Réti, Gorove. Cse­re: Giczy, Kardos, Almást Edző: Körösfői András. Az izgalmakban bővelkedő találkozó a hazaiak . számára indult kedvezőbben, és meg­nyertek két játszmát. Am elég volt egy pillanatnyi rövidzár­lat, s szépítettek a mátraal- jiak. A döntő játékrészben újra jó teljesítménnyé’ örven­deztették meg a legények a közönséget. A győzelemből minden játékos kivette a ré­szét, de közülük is kiemelke­dett Dóczi és Csorna. Az ifjúsági csapatnak nem sikerült megismételnie a na­gyok sikerét. GSC ifi—Göngyös SE ifi 1-3 (12-15, 10-15, 15-11, 9-15) GSC ifi: Almási, Tompa, Pleizer, Kovács, Porgányi. Üj- vári. Csere: Ternyik, Béres. Edző: Kardos Károly. A hét végén megyei rang­adó következik, a GSC két csapata Ráckevére utazik, az Aranykalász Tsz SK ellen ját­szanak. A hölgyek a tavalyi baj­nokság dobogós együttesét, a Dábast fogadták. A vendégek győzni jöttek. GSC—Dabas 0-3 (11-15, 3-15, 13-15) GSC: Somogyiné, Huszár, Kolozs J., Kolozs E., Tóth. Szentivánszki. Csere: Kerek Adóm, Körösfői F. Edző: Kö­rös jói László. A lányok mindent megtet­tek, hogy megnehezítsék az ellenfél dolgát. A bajnoki idényben most nyújtották a legjobb játékot — javult a mezőnymunka és a nyitás­fogadás — de a dabasi tudás ellenszerét nem találták. Az ifisták nagy és szoros küzdelmet vívtak a dab3si utánpótláskorúakkal, de ve­lük szemben is felülkerekedet: á rutin. GSC ifi—Dabas ifi 2-3 (10-15, 15-7, 9-15, 15-6, 9-151 GSC ifi: Kiszel, Dóczi, Sza- niszló, Bucherna, Kántor, Bu­dai. Csere: Balogh, Bódi. Edző: Dóczi István. S. Sz. Zs. A területi kiterjedés lénye­gesen megnöveli a közműhá­lózatot is. A területigényes, szabadabb, kertes beépítés ugyan emberibb irányzatot tükröz, de hol lesz a terjesz­kedés ésszerű határa és mi­lyen szabályozók biztosítják a város arányos fejlődését, az infrastruktúra felzárkózását, a pénzt az elő-, netalántán az utóközművesítésre ? Sokszoros költség Azzal, hogy egy-egy utca lakóközössége vezetéket fek­tet, még nincsen megoldva a probléma, a fogyasztóvezeték­hez alaplétesítményi többlet­teljesítményre van szükség, sőt ez előfeltétele a hálózat- bővítésnek. Ezt pedig az ugyancsak szegény város vi­seli. Amikor közműellátottságról beszélünk, eltűnődhetünk azon, hogy a ma teljes meg­elégedésünkre szolgáló vízel­látásnak is megvannak a be­látható határai. Elég itt utal­ni arra, hogy a Duna-parti be­építettség miatt ma már alig van szabad partszakasz kútte- lepítésre, és a Duna mentéről várja a vizet a kifejezetten vízszegény Nógrád is. A városi lakosságnak 30 százaléka él ma szennyvíz- csatornázott területen a vá­rosközpontban. A tisztítóka­pacitás is ennek megfelelő. Az utcaközösségek alig vál­lalkozhatnak a vízvezeték­fektetéshez képest sokszoros költségű csatornázásra. És gondoljunk a csak szükségsze­rűen elhelyezett gyermekin­tézményekre, vagy többek között a poros-sáros utcákra. Életfermaváitás Feszültség keletkezhet az épített és természetes kör­nyezet között, ha nem tartják be a 15 a 100-hoz arányt, az utóbbi javára. Egy futó pil­lantást vetve a máriabesnyői domboldalra, szinte látlelet­ként állapíthatjuk meg, hogy a nagy alapterületű családi házak sűrű egymásmellettisé- ge elnyelte a zöldet. Városunk növekedése tár­sadalmi átalakulás, legtöbb esetben. az osztályhelyzet megváltozása kíséretében jön létre. Különböző életfelfogá­sú népesség költözik be, a vá­ros lakossága mind jobban felhígul. A máris kisebbség­ben levő, nagyobb részben fa­lusi életvitelű gödöllői ősla­kosságnak alig van beolvasztó hatása, közösségteremtő ké­pessége, hisz maga is életfor­mát vált. Szakonyi Dezső fogy az olvasnivaló Nemcsak a betét szaporodik, s kölcsön talál igénqlőjére — az olvasnivaló is fogy a Péceli Takarékszövetkezet kcrepestarcsai kirendeltségében. Havonta nyolc-tízezer forint értékben forgal­maznak a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bizományosa­ként. Képünkön: Horváth Istvánná pénztáros (balról) könyve­ket ajánl Rapavi Ferencnénck, aki a takarékszövetkezet tag­ja, s az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában dolgozik. Hancsovszki dános felvétele Aszódi anyakönyvi hírek Született: Blaubacher János és Tárnái Zsuzsanna: László; Fodor József és Király Izabel­la: Nóra; Gyebnár József és Hajdú Erzsébet: Tímea; Kiss Károly és Tromsza Valentyi- na: Eszter, Emília. Névadót tartott: Varga Tibor és Zima Katalin: Tibor; Budai Imre és Varga Mária: Tímea; Czeglédi Zoltán és Marsi Ka­talin: Petra nevű gyermeke. Elhunyt: Hegedűs József. Aszód, Madách tér 3.; Gyeb­nár József, Aszód, Kossuth La­jos u. 35.; Puskás Sándor, Aszód, Hunyadi u. 6.; Varga Jánosné Urbán Júlia, Aszód, Kossuth Lajos u. 80.; Braun József, Iklad, Szabadság út 145.; Hegyi József, Iklad, Arany János út 22.; Balogh Istvánná, Iklad, ötikerházak u. 8.; Vitális István, Iklad, Rá­kóczi út 7.; Czane János, Do- mony-Domonyvölgy 24.; Gön­dör István, Aszód, Berek út 1. Kézilabda A megyei csapat búcsúja A kézilabda Magyar Nép­köztársasági Kupa utóbbi for­dulójában a GSC női kézilab dázói a megyei első osztályú bajnokság nyolcadik helyezett­jét búcsúztatták el a további küzdelmektől. GSC—GÖD 30-21 (15-13) GSC: Tóthné - Bobos (5' Némethné (4), Szlifkáné (4) VrIán A. (2), Urbánné (12 Forgács (2). Csere: Dékányné — Serföző. Kugler, Botszki (1). Ádámné. Már a mérkőzés első percei­ben kiderült, hogy a tartaléko­sán játszó gödiekei szemben a Gödöllő javára billen a erő és a tudásmérleg. Az első negyedóra végén 9-3-ra vezettek a GSC-s lá­nyok, ám ekkor kön nyel műs- ködtek és két gólra csökkent ­az előny, felzárkóztak a gö­diek. A szünet után hazai gól következett, de arra azonnal válaszoltak a Duna mentiek. Csapatunk támadó játéka fo­kozatosan javult, az áttörő­beálló kettős rendre eredmé­nyesen fejezte be akcióit. Így a negyvenedik percben sike­rült 23-15-re elhúzni, s ezt meg is tudta tartani a gödöl­lői gárda. Az MNK-ban eddig szerzett tapasztalatok alapján nyugod­tan készülhetnek a magasabb osztályba jutott hölgyek a kö­vetkező bajnoki évre. Táma- drsban Némethné és Urbánné, védekezésben Bobos nyújtott ió teljesítményt. Cse. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom