Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
Ncpmozgás a falu cs a város között írta: őr. Csclőtci László egyetemi tanár, akadémikus, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke A kisebb településekről a nagyobbakba, a faluról a városba való költözés ismert és sokat vitatott jelenség csakúgy, mint a lakóhely és a munkahely közötti úgynevezett ingázás. Régi probléma ez nemcsak nálunk, hanem a világ minden iparosodó, fejlődő társadalmában. Az utóbbi években mi másoknál talán mégis többször foglalkozunk vele. Ennek az az oka, hogy hazánkban a 40-es évek végétől az ipari termelés nagyarányú bővülésével, fejlődésével, valamint — főként az 1960-as évektől — a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével felgyorsult ez a folyamat. Vele egy időben a gazdaságirányításban, a közigazgatásban és az ellátásban szervezeti és intézményi központosítás ment végbe. Mindezek kedvező hatását sok helyen és több tekintetben elfedik, sőt esetenként megkérdőjelezik azok a sokszor kedvezőtlen mellékhatások, amelyek főként a kis településeken, az apró- cs törpefalvakban, a tanyákon és az úgynevezett agglomeráVége az egy kaptafára készülő lakótelepek korszakának. Azoknak az éveknek, amikor Miskolcon, Budaörsön. Dunakeszin, vagy éppen Budapesten pontosan egyforma lakásokba költöztek az emberek. A házak öt- vagy tizenegy szintesre épültek, 6 többnyire egységes szürkeségbe burkolóztak. A tervezők nem terveztek, inkább csak típustervek között válogattak. E korszakban színdarab született arról, hogy valahol, valaki akaratlanul egy idegen lakásban tér nyugovóra, mert a ház pont olyan, mint az övé, a lépcsőház, a folyosó és a lift is egyezik, a kulcs is passzol az idegen zárba s a lakás sem tér el semmiben sem a sajáttól, az igazitól. Pszichológusok, szociológusok, építészek vitatkoztak sok-sok éven át. a paneles építkezési mód árnyoldalairól. Elmondták ezerszer, amit magunk is pontosan tudtunk, a kisméretű, túlságosan hasonló, nem túlzsúfolt lakótelepek árnyoldalait. S közben szó esett arról, hogy nem valamiféle rosszindulat, hanem a szükség szülte a hagyományos lakótelepeket. A lakásra várói? százezreinek kellett gyorsan, a lehető legegyszerűbb módon építeni. Ezért születtek az olcsó típustervek, melyek tervezőnek, kivitelezőnek egyaránt könnyebbé tették a dolgát. Egyforma házak Ha manapság vannak is gondjaink, tény, hogy az életszínvonal, az élet minősége iránti igény egyaránt emelkedett. S mert a lakás ma már nem társadalmi juttatás, hanem túlnyomó részt adás-vétel tárgya, egy életre szóló vagyontárgy, jogos volt a társadalmi elvárás, hogy szebbek, kényelmesebbek, egyénibbek, a speciális igényekhez a&kiußÄfek legyenekAz ország legnagyobb kivitelezője, a 43-as Állami Építőipari Vállalat az új lakásprogram gazdája. Tervezési főmérnöke, Andor Béla tájékoztatott a megvalósulás szakaszába lépett építési tervekről. — Budapesten már két házgyárunk készíti az új típusú paneleket, a Dunakeszi Házgyárban most folyik a rekonstrukció, melynek eredményeként jövőre — legalább is az egyik gyártósoron — szintén elkezdődhet az új panelek készítése. Mindez a Pest megyeieket is érinti, hiszen a jövőben több agglomerációs településen vállal munkát a 43- as ÁÉV. Mielőtt azonban az új lakásépítkezési forma előnyeit sorolnánk, érdemes összefoglalni az okokat, miért is tűntek olyan egyformának az eddigi épületek, lakótelepek. — Az építőipar eddig típustervek alapján dolgozott. Ezek a tervek pontosan megszabták a beépítendő szintek 6zámát, a lakások elhelyezkedését. Szűk, vagy éppenséggel semmilyen variációs lehetőséget sem engedtek meg a helyiségek méretezésére. Például a szobák kétféle elemméret szerint 2 méter 70, vagy 3 méter 60 centiméter szélesek lehettek. A konyhák főzőfülkének nagynak, étkezőnek kicsinek bizonyultak, a fürdőszobákat a legkisebb kádhoz méretezték. Változatos otthonok Andor Béla szerint a leglényegesebb változás az új házgyári épületekben, hogy míg eddig a házakat építették típustervek szerint, ezután csak a lakások méreteit szabják meg az előírások, s ezeken belül is sokkal nagyobb lesz a különböző igények szerinti variációs lehetőség. Az úgynevezett cellás rendszerű építkezés helyett a hosszfalas lehetőségeket is alkalmazhatják. E szerint az épületen belül úgy helyezhetik el a tervezők a lakásokat, ahogy azt a legjobbnak találják. Eltűnnek a tűzfalak, a sorházrendszerek. Magasságban és oldalirányban tetszés szerint lesznek tagolhatok az épületekLakáson belül oda kerülhetnek a közfalak, ahol azt a tervező a legcélszerűbbnek látja. Így lehet például 7 méter 20 centi hosz- szú szobafalat is kialakítani. A fürdőszobák alapterülete 2 és fél négyzetméterről 3-3,5 négyzetméterre nő. Készíthetnek nagykonyhás lakásokat, s olyat is, ahol a konyha melletti megfelelő méretű étkezőhall lehet a család találkozásainak központi színtere. Számos olyan tervet vetettek papírra, a LAKÖTERV és a 43-as AÉV szakemberei, amelyekben egy viszonylag nagyméretű nappali, egy nagyobb és egy kisebb méretű háló teremt lehetőséget arra, hogy a család minden tagjának legyen külön szobája. Szép, de nem drága Így festenek belülről a lakások. De kívülről is változik a kép. Műanyagfestékkel helyben színezik a falakat, új formájúak, kevéssé szögletesek lesznek, több féle méretben készülnek az erkélyek és a loggiák. Üj rendszerű ablakokat alkalmaznak, s az ésszerűség szerint úgy tervezhetik a lakásokat, hogy azok több napfényt kaphassanak, ablakaik a melegebb égtájak felé fordulhassanak. Ilyen elvek szerint készültek a káposztásmegyeri lakótelep idén átadott házai, s ilyenekkel találkozunk a jövőben egyre több helyen. — Vajon a szebb házak, korszerűbb lakások nem lesznek-e túlságosan drágák? — Ha eltekintünk az építőanyagok árának változásától, akkor tulajdonképpen nem. De arra is lehetőséget nyújt az új építési módszer, hogy a különböző igényekhez igazodó lakások készülhessenek. A nagyobb alapterületű lakás biztosan többe kerül, s a kényelmesebb fürdőszobát is meg kell fizetni. — A tervezők befejezték a munkát, most az építőkön a sor. Megtanulták-e az új típusú házak szerelését. — Bizony ez korántsem könnyű feladat. Az építők úgy ismerték a régi típusokat, hogy akár becsukott szemmel is meg tudták már csinálni. Most minden : épületnél élőiről kell kezdeni mindent. Bonyolultabb a közműrendszer, más a lakások, a nyílászárók elhelyezése, a közfalak fekvése. Most a rajzok, s nem csupán a tapasztalatok szerint lehet építeni. Nekünk, kivitelezőknek is meg kell felelni a magasabb követelményeknek. CSULAK ANDRÁS ciós övezetekben jelentkeznek. Társadalmi probléma A népesség mozgását, társadalmunk e fontos kérdését az utóbbi időben több testület és szervezet elemezte. Ennek a sorába illeszkedett be az onszággyűlés jogi és igazgatási, valamint mezőgazdasági bizottságainak együttes ülése, amely az Országos Tervhivatal előterjesztésében tárgyalta a községek népesség- megtartó képességének alakulásáról és az erősítésére irányuló elgondolásokról készült tájékoztatót. A vitában segítséget nyújtott számunkra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak az a jelentéstervezete, amely a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe a falusi népesség élet- és munka- körülményeinek alakulásában című országos vizsgálatáról ad számot. A bizottságok nagyon sokrétű és sokszor szenvedélyes vitájából szeretnék most a problémák és a feladatok jétlemzésére néhány fontosabb kérdést kiragadni. Mindenekelőtt világossá vált) hogy az elköltözés és az indokoltnál nagyobb mértékű ingázás nemcsak a községek és a kis települések gondja, hanem egész társadalmunk problémája. A városokban ugyanis a bevándorlás számos gondnak szülője és továbbnövelője. Hiszen az ott szükséges új munkáskezek egyben új lakásokat, s hozzájuk utat, vizet, villanyt, iskolát, kereskedelmet és még sok mindent jelentenek. Ezek a falvakban már részben megvoltak, részben egyes esetekben kisebb ráfordítással megteremthetők. Amint többen kifejtették, a megtartóképesség összefügg az eltartóképességgel. Ez utóbbinak segítésére már eddig is jelentős erőfeszítések történtek. Ezt szolgálta a vidéki ipartelepítés, amikor a munkahelyet, a munkaalkalmat vittük közelebb a dolgozókhoz, a lakóhelyhez. Ilyen vonatkozásban is egyértelműen kedvező a mezőgazdasági kistermelés szerepe, amely mezőgazdasági vállalataink és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek közbejöttével, segítségével bontakozott ki. Ma már például Pest megyében minden mező- gazdasági nagyüzemben van 1-2 függetlenített szakember, aki ezt a tevékenységet szervezi, irányítja,. Egyes anyágok és eszközök’ nagykereskedelmi áron való beszerzése, a kistermelők vetőmaggal, palántával, trágyával való ellátása jelentősen segíti a kistermelést. A nagyüzemeknek ez az együttműködése nemcsak termelőszövetkezeti tagokkal, hanem valamennyi érdekelttel folyik. Ez a termelés valós igényeket szolgál, jelentős, úgynevezett „társadalmilag nem szervezett munkaerőt” állít a termelés szolgálatába. Másrészről sokaknak — köztük gyermekgondozási segélyen levőknek, nyugdíjasoknak, munkásoknak és értelmiségieknek is — hasznos, értelmes elfoglaltságra ad lehetőséget. Hasonlóan nagy jelentőségük van a kiegészítő ágazatoknak, amelyek ma már sok helyen a mezőgazdasági válLalatok tevékenységének nagyobb részét jelentik. Az ezekből származó nyereség az alaptevékenységben, a növénytermelésben és az állattenyésztésben 604? milliárd értékű beruházást tett lehetővé. A helyzet azonban itt is állandóan változik és új kívánalmakat teremt. A kistermelés segítésénél például ma sok esetben az értékesítés, szállítás szervezése kerül előtérbe. Azzal, hogy a munkát új, fiatalabb korosztályok veszik át — de az idősebbek munkájának könnyítése érdekében is — megnövekszik a gépi munkával történő segítés és a kisgépesítés szerepe. Ezek az új. drága és sokszor nem is teljesen kihasznált gépek hosszú ideig működnek, ha rendszeresen és folyamatosan gondoskodunk javításukról, alkatrészellátásukról. Telefon cs távközlés A kistermelés különböző formái és a kiegészítő ágazatok sokat segítenek a községek népességmegtartó képességéri, de az természetesen elképzelhetetlen, hogy mindenki közvetlenül a mai lakóhelyén találjon munkaalkalmat. Hiszen sokszor a városon belül is jelentős mértékű az „ingázás”, az utazás a munkahely és a lakóhely között. Mégis a közlekedés szervezet tsége, összehangoltsága a termeléssel és a települések életével a mai helyzetben is sokat segíthet, könnyíthet. A közlekedéshez hasonló összekapcsoló tényezőként említették többen a telefont, a távközlést. Ma sokszor nemcsak a törpe- és az aprófalvak, hanem a nagyobb települések is este és munkaszüneti napokon szinte el vannak vágva a külvilágtól. Ez gyakorlatilag az élet minden területére visszahat, de különösen súlyossá válhat gyors orvosi »egítségkérés, vagy ma* veszélyhelyzet esetén. De az sem mindegy — mert súlyos gazdasági hatása van —, hogy egy termelőszövetkezet. vagy más vállalat a mai rohanó világban milyen gyorsan tud gazdasági ügyekben intézkedni. Nagyon sokat jelent a kisebb települések számára az ellátottság napi élelmezési és iparcikkekben. A kis vegyesboltok szerepe városban sein megoldott, falun pedig még több problémát vet fel. A mozgo boltok, a meghatározott időben nyitva tartó üzletek is segítenek csak úgy, mint a mezőgazdasági vállalatok kis vá- góhídjai és sokrétű szolgáltató tevékenysége. Mindezeken a területeken azonban több rugalmasság, segítés indokolt, hogy ne legyen szükség napi cikkekért, az orvos által javasolt egyszerű orvosságért 10-12 kilométerre utazni. A vita során felmerült sok kérdésből szeretném kiemelni azt a gondolatot, hogy a falu ma nem azonos a mezőgazdasággal, de nagyon sok faluban, községben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, vagy az állami gazdaság az egyetlen nagyüzem. A települések vezetői és lakói — és nemcsak az ottani mezőgazdasági vállalatok dolgozói — ezért elsősorban tőlük várnak támogatást. A kis települések fejlesztése, előnyeinek növelése, hátrányainak ellensúlyozása alapvető érdeke mezőgazdasági vállalatainknak. Sajnos a segítésnek sokszor ott a legkisebbek a lehetőségei, ahol a legnagyobb szükség volna rá. Kis településeink zömében — Pest megyében is — ugyanis többnyire hátrányos helyzetű, kedvezőtlen természeti adottságú mezőgazda- sági. .vállalatok gazdálkodnak. Mégis a. problémákkal való-együttélés jjgs együttérzés miatt ők is részt vállalnak az óvodák, az iskolák, a művelődési házak fenntartásában. Sokszor kérés nélkül is eléje mennek a nyugdíjasok. az idősek, a szociális otthonban levők problémáinak, azzal támogatva őket, amivel lehet: munkával, szállítással, anyaggal, anyagiakkal. De a települések egésze számára is sok helyen elképzelhetetlen lenne például a földutak karbantar- tasa, a mezőgazdasági vállalatok gépei nélkül. Ezek az igények sokszor előre nem láthatóan merülnek fel. Gyorsan kell cselekedni, s így esetünkben különösen igaz „a kétszer ad, aki gyorsan ad" régi szólásmondás. Az értelmiség kötődése A felszólalók kiemelten említették az értelmiség, benne is különösen az agrárértelmiség helyhez kötődésének, a közösséggel való együttélésének szerepét. Az ő tevékenységük jelentősen befolyásolhatja a települések közösségi és kulturális életét, s ezen keresztül a lakosság jobb közérzetét. A fiatalok fészekrakásának támogatása kölcsönnel, telekkel, szállítással, anyaggal — amelyben saját dolgozóiknál különösen a termelőszövetkezetek járnak elöl — hosszabb távon mindenképpen hasznos és gazdaságos. Ezt a folyamatot segítik az ifjúságra és az egész lakosságra kiterjedően azok az intézkedései?, amelyek minden településen közelítik a lakáshoz jutás feltételeit. A két országgyűlési bizottság együttes ülését azzal a gondolattal zárta, hogy a mi politikánk lényege az emberekről való gondoskodás, annak kiegyenlítetté tételére való törekvés. Elgondolásaink, intézkedéseink ilyen irányúak, s ha a korábbiakban egyes lépések hatását nem láttuk kellően előre, a tévedéseinkből is tanulnunk kell. A különböző testületek, közösségek, falugyűlések, tanácsülések, legutóbb pedig a Központi N^pi Ellenőrzési Bizottság széles körű vizsgálódása is sokat feltárt ezekből a problémákból. Közülük jelentős számban olyanokat, amelyek megoldásának a községekben, a községi tanácsok hatóterületén, vagy megyei szinten van a kulcsa, míg másokat központi intézkedésekkel kell helyes mederbe terelni. Várkák R. Kiss Lenke szobra Már nemcsak egy kaptafára Emberszabásúk!) lakótelepek
