Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
Megosztott gondok A senkik és a valakik Szólásra mindenütt van alkalom T udja, én vagyok itten a huszonhatodik senki, tőlem hiába kérdez bármit is, nem az én dolgom. — A hangjában bujkáló szomorúság lelohasztotta volna gúnyolódásra való kedvemet, ha egyáltalán lett volna. Például megkérdezni, miért éppen a huszonhatodik a sorban. Hányán vannak az üzemben, a senkik sorában az elején, a közepén vagy a végén található? Vannak-e fokozatok a senkiségben, létezik nagyobb, közepes, kis senki? Más irányba tereltem a beszélgetést, tudakolva, mi a feladata, szereti-e a munkáját, mennyi a keresete, mik a céljai, hosszú távon rendezkedett be az üzemben, avagy csupán átmenetinek tártja helyét, amint jobbat talál, veszi a kalapját? A kalapból sejthető, férfi volt a panaszkodó, de ez nem jellemző. Találkozhatni a nők között is hasonlókkal, akik úgy érzik, nekik nincs sok közük ahhoz, ami a munkahelyükön történik, jól-rosszul elvégzik a munkájukat, alkalmazkodnak az intézkedésekhez, de beleszólásuk nincs a fejlemények alakulásába. Sodródnak az árral. Elég gyakran hallani effajta kifakadásokat, ami egyben azt is jelzi, a panaszkodók elégedetlenek szerepükkel, csak azt nem tudják, hogyan változtassanak rajta. Benne vannak a munkahelyeken szokásos szervezetekben, szak- szervezeti és brigádtagok, ha noszogatják őket, belépnek a Vöröskeresztbe, részt vesznek társadalmi munkában. Mindenütt úgynevezett közkatonák, még bizalminak, brigád- vezetőnek, helyettesnek, ilyenolyan felelősnek sem kérték fel őket. Nem közömbösek, szó sincs róla. Nemcsak engedik magukat tájékoztatni, hanem érdeklődnek, olyasmit is megtudnak, amiről némelyek szeretnék, ha fátyol borulna rá. Egy-egy üzemben sok minden történik. Megeshet például, hogy fölöslegessé vált anyagból, szerelvényekből dolgozóik jutányos áron részesedhetnek. Csodák csodája, azok, akik huszonhatodik senkinek érzik magukat, valahogy mindig kimaradnak az ilyen akciókból. Akkor kapnak észbe, amikor már elfogyott a szétosztható anyag, és már csak a sajnálkozó szavakat hallhatják, miért nem tetszett előbb jönni? Előbb, morfondírozik a senki, nem tudtam én róla. Valakik azonban tudták. Az első alkalommal még magát okolja, ügyetlen volt, majd máskor. De amidőn többedszer jár így, törvényszerűnek véli esetét, sorsát. Arra is felfigyel természetesen, hogy a jól értesültek köre nagyjából azonos. Ilyenkor homlokára csap: nem biztos, hogy én vagyok a hülye, saját bugyutaságom az oka, hogy mindenből kimaradok. Nincs abban a helyzetben, vonja le a következtetést, hogy másokat megelőzve szerezzen tudomást a fontos dolgokról. Két részre osztja az üzemben dolgozókat, senkikre és valakikre. Jó pár valakit ismer. Kezdi őket figyelni, elemezni. Okosabbak, műveltebbek, jobban dolgoznak? Rájön, hogy az egyik ilyen, a másik olyan. Szó sincs róla, hogy valamennyien okosabbak, képzettebbek lennének nála. Tehát nem okvetlenül önnön kiváló tulajdonságaik révén válnak kivételezettekké. Valami másban kell keresni a dolog nyitját, véli a senki. Ez azonban fárasztó művelet. Nem vagyok én nyomozó, legyint a nyomozó senki, nem éri meg. Inkább lemond az esetleges előnyökről. Beletörődik helyzetébe, sorsába. Pedig könnyen lehet, hogy sokkal egyszerűbben változtathatna helyzetén. Nyomozás nélkül. Csak szólni kellene. Azt nem szükséges bizonygatni, hogy szólásra minden munkahelyen találni alkalmat. Aki senkinek érzi magát, annak egyszer komolyan kéne vennie a felszólítást: tessék, mondják el a véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. Meglehet, csak egy egyszerű kérdést kéne feltenniük, tessék mondani, miért mindig az X.-ek, Y.-ok részesednek az előnyökből? A nnál is inkább hatásosnak ígérkezik ez a kérdés, mert (ezt a senkik minden tapasztalata igazolja) a valakik köre ugyanolyanokból áll, mint amilyenek ők. Van két lábuk, kezük, egy fejük, egy szájuk, amivel értésére adhatják társaiknak véleményüket. Meg kéne tenniük, legalább próbaképpen. Kör Pál LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 266. SZÄM 1983. NOVEMBER 11., PÉNTEK A vegyszerezés utóhatásai Kárfelmérés kérdőjelekkel Az idén május közepén kétségbeesett emberek hívtak bennünket a gödöllői Szabadság út külső részére, a máriabesnyői városnegyed kertes házaihoz. Oda, ahol a harmincas fő közlekedési út szélét — árkát, padkáját — vegyszerrel szórták meg gépkocsiról. Ha csak ezt tették volna akkor talán senki sem hozta volna szóba az esetet, hiszen, ha a város irtatja a gazt, hogy rendes kinézete legyen, az a természetes. Az összeget postázták Nem volt viszont rendjén, ahogy a vegyszert szórták, mert a szél erősen fújt, s így a gép csöve sem pusztán a gazt szórta be pusztító vegyszerrel, hanem a szűk járdán túli kerteket is. A gyomirtást, társadalmi munkában, a városi vezetők kérésére a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás gépkezelői végezték, a kertek zöldségét, lugasait, fáit is irtószerrel be- szórókat azóta felelősségre vonták. Erről annak idején magunk is beszámoltunk. Megkezdődöt már a kártérítés is. Az igazságügyi szakértő tíz károsult veszteségét megállapította. Nem mindenki megelégedésére. Az összegeket azonban már postázták a növényvédő állomás számlájáról miután a kárfelvételi jegyzőkönyv a városi tanácsban október 11-én elkészült. A kárvallottak között van Vincze Lajos öttagú családja a Szabadság út 135-ben. Legelőbb nálunk is, a tanácsban is ők tettek panaszt annak idején. Ahogy mondják, a kárbecsléssel nem elégedettek, keveslik a kifizetett 3 ezer 934 forintot. Kipusztult a zöldség — Mindenekelőtt az bosz- szantott fel, hogy a rendesen kiültetett hetven tő paradicsomom mind kiment a per- mettől — mondta akkor is, most is megismételve Vincze Lajösné. — Ezt újra ültettem, vagyis újra kifizethettem érte háromszáz forintot, s összesen háromszázötvenet kaptunk a zöldségért. Közben a férje sárgarépát mutat. Csökevényes, a zöldje alatt diónyi gyökércsonkból és az alatta madzag vékonyságúra elsatnyult növényke szánakoztatja magát a gazda kezében. Kétfelé vágjuk a kis korcs gumót. Belseje eleven ugyan, de olyan, mintha az eredeti sárga és a zöld szín összekergült, összekeveredett volna. — Ez nem ehetjük, ugye — kérdi nem kis dühvei Vinczé- né. — Tudja mennyi volt a piacon a zöldség, amikor a tanácsba mentünk a jegyzőkönyvfel vételre? Húsz forint kilója. Nem írtam alá a jegyzőkönyvet, mert hiszen az sem tetszett, hogy az 53 tőke szőlőből csak 44-et vett fel a kárbecslő, s a lugasban lévő tőkékre a nemes csemegénél átlag hat, a direkt termőnél csak tíz kilogrammra becsülte a termést. — Nem sorolom már tovább, csak még annyit, hogy az eprünk is tönkrement, legalább tíz kiló termett volna, ezt senki sem vette figyelembe. A kelbimbó se ment semmire, a hagyma sem. A szőlő vesszőjén látszik, hogy az ültetvény nemcsak egy évre károsodott, ezzel szemben csak az idei károkkal foglalkoztak valamennyire. Nem vették figyelembe Mit tehetünk az esethez? Tény, hogy sem látnokok, sem szakértők sem vagyunk. de annyi bizonyos, hogy Vinczéék házikerti zöldségét a háromszázötven forintnál nagyobb kár érhette. S tény az is, hogy most külsőre nem látható pontosan. károsodott-e szőlőjük annyit, hogy befolyásolná a jövő évi termést (bár egy- egy elsatnyult, kiszikkadt vesz- sző utal rá), furcsa, hogy az esetleges további kár lehetőségének bekalkulálása elől eleve elzárkóztak a szakvéleményben. ' F I. Gyerekeknek, felnőtteknek Ismét családi hétvége Sok érdekes programmal, műsorral, vásárral ismét családi hétvége á gödöllői fnűve- lődési központban, ma, holnap és vasárnap. Az első napon felnőtteknek dzsesszteázó. házigazdája Jánossy Róbert. Horog: Sándor György humo- ralista szerzői estje, a Pódiumbérlet második előadása, de jegyek is válthatók. A program kezdete este 7 óra. Holnap, szombaton reggel 8 órakor indul a kirándulóbusz, az útvonal: Székesfehérvár, Veszprém. Délelőtt 10 órától díszhalak, madaraik, és egyéb, a Lakásban tartható állatok vásárral egybekötött kiállítása. Vásár a Budapesti Harisnyagyár mintaboltjának teljes áruválasztékából. Kapható Schröder tanító néni ikladon SOSEM fogom megtudni, miért gondolta Schröder tanító néni, aki akkoriban bizonyára fiatal nő volt, csak nekünk, néhány éve a világra pottyant gyerekembereknek néni, hogy ezeknek a falusi suttyóknak fontos lehet elsajátítani a kulturált viselkedés alapjait. Aligha volt ez kötelezően előadandó tudomány, senki sem biztatta rá, senki sem követelte meg tőle. Tőlünk még kevésbé. Tőle tudhattuk meg, hogy másképp is lehet enni, mint ahogy mi szoktuk, bizonyos helyeken a villát bal kézbe fogják, a késsel pedig rásegítik az ennivalót. S hogy az udvarias ember a társa balján halad. És még sok egyebet. Aminek valóban nem lett volna semmi értelme, ha, miként szüléink és nagyszüleink, ugyanúgy a faluban éltük volna le az életünket. De nem így történt, eljöttünk a faluból, s a városban, életünk új színterein nagyon jól jött az, amit Schröder tanító nénitől hallottunk. Ha gyakorlatunk nem is volt, legalább sejtettük, mit, hogyan kéne csinálni. Sejtelmem sincs, hol van egykori tanítónőm, él-e, hal-e. De hogy szelleme itt van közöttünk, arról a minap Ikla- don bizonyosodhattam meg. Iklad régóta szerencsés falunak érezheti magát. Évtizedekig oktatott iskolájukban egy olyan ember, aki nemcsak nevében volt néptanító, de minden ízében az. Kötelességének érezte, hogy az egész közösséget tanítsa, nevelje, az iskolából kikerülőket sem tévesztette szem elől, ha úgy érezte, helytelenül cselekszenek, beavatkozott. Ű is olyasmit tett, ami nem tartozott szorosan a kötelmei közé, amit senki sem kért volna tőle számon. A mostaniakat sem vonnák felelősségre, ha történetesen nem alakítottak volna ki kapcsolatokat az NDK egyik községével, ahová az ikladi gyerekek német nyelvtudásukat csiszolni csereüdülésre mehetnek. Kerestek és találtak egy nekik megfelelő helyet, nem messze Drezdától, ahol már az idén is tizenegy ikladi gyerek töltött néhány napot, s a pedagógusok megállapítása szerint, nyelvtudásukra igen jótékonyan hatott a kintlét. A NYÄR elmúlt, a levelezés azonban folytatódik, s na minden úgy alakul, ahogy az ikladiak tervezik, a következő esztendőben legalább harminc gyerek mehet az NDK-ba, s ugyanannyit fogadhatnak itt, Magyarországon. A szülőkkel nem lesz gond, az idén is többen jelentkeztek, mint ahány gyerek érkezett Görlitzből. A gyerekeket ugyanis itt is, ott is családoknál helyezték el. Az ikladi viszonylag kis iskola. A gyerekek létszáma nem éri el a kétszázötvenet. Az iskola rendje, tisztasága, s nem utolsósorban felszereltsége azonban irigylésre méltó. Az új szárny kívülről is szép látvány, de belülről legalább ilyen megkapó. Világos termek, mindegyikben mosdó, a folyosón sorakoznak a cipők, szandálok, ezeket veszik fel a gyerekek az utcai lábbeli helyett, mielőtt belépnek az osztályba, hogy ne menjen idő előtt tönkre a padló. A termekben könnyen tisztán tartható üvegtábla, televízió. A berendezés jó része a már említett szellemnek köszönhető. A tanári kar és a szülők összefogásának, az igazgató leleményének és ötleteinek Nem szégyellnek mástól sem tanulni. Pásztor Béla veres- egyházi tanácselnök nyomán ők is meghonosítják azt a szokást, hogy amikor a gyerekek megkapják az első személyi igazolványukat, azon a napon társadalmi munkát végeznek. Az idén a leendő tornaterem alapját ásták a fiúk, a lányok pedig az erőt pótló zsíros kenyeret készítették elő. IKLADON a szokásosnál nagyobb óraszámban oktatják a német nyelvét. Hogy valamiből több legyen, ahhoz másból kevesebbel kell beérni. Az énekre például kevesebb idő jut. Erre kitalálták, hogy ősszel és tavasszal is két-két alkalommal hangversenyre viszik a gyerekeket, ahol a gödöllői zeneiskola tanárai hangszerismertetést is adnak. Ismerkedés a környezettel, talán így lehetne összefoglalni azt a programot, amely táguló körben vezeti az egyes osztályokat újabb és újabb látnivalókhoz. Az elsősökkel legszűkebb pátriájukkal kezdik, az ikladi kiserdővel, a tájházzal. A .következő lépcsők, osztályok szerint: a helyi középületek belülről, Aszód középületei, Galgamácsa, Dudás Juló, az aszódi malom, a kenyérgyár, Vác és környéke, a főváros, a Nemzeti Múzeum, a Városliget, Eger, majd a sík terület, Debrecen, s végül Aggtelek, Miskolc. A GYEREKEK nem mindig fogadják '"osztatlan örömmel a terveket. A nyolcadikosok például eleinte ódzkodtak a sulimozitól, de mikor megtudták, milyen érdekes filmeket vetítenek, ők is megváltották a bérletet. Lehet, hogy a többi program egyik-másik pontjával is így vannak. Valószínű azonban, hogy felnőve megértik tanáraik indítékait, s úgy emlékeznek vissza rájuk, mint én Schröder tanító nénire. Jó szívvel. K. P. acryl harisnyanadrág, felnőttekhez és . gyereke-isnek,, ugyanebből az anyagiból térd- és csipkezokni felnőtteknek, acryl térd-, csipke- és sízokni, valamint a legújabb divat szerint kötött kamásli.k (lábszárvédők), aerobic láb- és karvédők. Este 6 órakor kortárs filmklub, műsoron Bódy Gábor A kutya éji dala. És ami a korábbi család; hétvégeken nem volt: kaszinó! Csak 18 éven felülieknek. A kaszinóban bárzene, különleges italok, koktélok, rulett, biliárd, póker, bridzs. Vasárnap ugyancsak délelőtt 10 órakor kezdődik a program. Ismét díszhal-, madár- és harisnyavásár. Délután 2 órától gyerekeknek A kis Muck története, NDK mesefilm. Egy órával később kezdődik az Adni, kapni jó címet viselő kreatív foglalkozás, szintén gyerekeknek. Fagolyóból, rongyból marionett-, kesztyűs és mupettbábokat készíthetnek. Békegyűlés Béke- és szolidaritási gyűlést tartanak a Boczor József KISZ-alapszervezet kezdeményezésére a gödöllői Ganss Árammérőgyárban november 21-én délután fél ötkor, a fiatalok klubjában. A Mező Imre KISZ-bizottság által szervezett demonstrációra nemcsak aa Árammérőgyár, hanem a környékbeli üzemek és intézmények fiataljainak részvételére is számítanak. A rendezvényre meghívtak egy iráni és egy palesztin fiatalt is. 'Szófia építészet® Bulgária fővárosának műemlékei és modern építészetének remekei láthatók azon a fotókiállításon, amelyet no-- vember 16-ig láthatnak a Ganz Árammérőgyár ebédlőjének előterében. Kulturális program November 11-én. Gödöllő, művelődési központ: Horog. Sándor György humorista szerzői estje, 19 órakor. (Pódium-bérlet, II. előadás.) A rézkarcoló művészek alkotóközösségének vására. Bar- csay Jenő, Kass János, Kórus* József, Amerigo Tot, Szabó Vladimir és más neves grafi-; kusok műveit árusítják a rézkareoló művészék alkotó-; közössége közreműködésével, 15-től 20 óráig. Aszód, helyőrségi klub: j Vankóné Dudás Juli kiállítása., Galgamácsa, művelődési ház« Családi fényképek Galgamá- csán, a kiállítás nyitva 15-től 19 óráig. :j Mogyoród, általános iskola« Családi fotográfiák Mogyoródon, nyitva 14—18 óráig. sa ü gyeiét mi Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen. Gödöllőn, Isászegen, Kerepestarcsán, Mo-. gyoródon, Nagytarcsán, Pece- len, Szadán, Veresegyházon, Váoegresen november 12-én. szombatop. 8-, órától november 14-én; "hétfőn' 8: óráig; dr. SZŐ- ke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld S. u. 16. Aszódon, Bagón. Dányban, Dotnonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévizgyörkön. Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfaluban, Vác- szentlászlón, Versegen és Zsámbokon november 12-é.n, szombaton 8 órától, november 14-én, hétfőn 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth L. u. 86. Az ügyeleti napokon vég- ; zendő exportszállításoknál dr. Szőke Ferenc állatorvos vehető igénybe. Johohohó. Színes, szinkronizált bolgár film. Csak 4 órakor. Majmok bolygója. Színes amerikai tudományos-fantasztikus film, 6 és 8 órakor. III. hélyáron! Tizennégy éven aluliaknak nem ajánlott! Újfajta ablakvasalás Üjfajta ablakvasalásokat készítenek hamarosan sorozatban a kerepcslarcsai Szilasmenti Tsz ipari üzemében. Képünkön: Pál József szerszámkészítő az FND—25-ös marógépen a vasalatok egyikének szerszámát készíti el Hancsovszki János felvéteie ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) 4
