Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓ JA a 0 ' EGYÜTT AZ UTAKON Állandó rovatunk különkiadása 1983. november 11. R bal&seSi sSaSIsziiksa tükrében KÖZLEKEDÉSI KULTÚRÁNK Kapitányság területén FI a 1 á 1 o s 1982. 1983. Súlyos 1982. 1983. Könnyű 1982. 1983. összesen 1982. 1983. Buda 20 18 95 104 77 73 192 195 Cegléd 12 17 69 67 74 74 155 158 Dabas 9 11 39 39 62 55 110 105 Gödöllő 12 9 53 77 123 119 188 205 Monor 11 11 67 70 61 59 139 140 Nagykáta 5 5 25 31 15 31 45 67 Nagykőrös 2 3 26 21 16 26 44 50 Ráckeve 8 11 29 69 25 51 62 131 Szentendre 3 5 21 44 19 21 43 70 Vác 17 17 79 74 98 115 194 206 összesen 99 107 503 596 570 624 1172 1327 Az ENSZ közúti közlekedési baleseti statisztikája szerint Magyarország az európai me­zőny sereghajtói között van. A százmillió motoros járműkilo­méterre vetített halálos áldo­zatok aránya hazánkban 8,85, Ausztriában 6,19, az NSZK- ban 4,63, Olaszországban kb. 4, Hollandiában 3,81, Nagy-Bri- tanniában 2,49, Norvégiában 2,45 és északi rokonainknál, Finnországban 2,31. Ahogy azt minden felmérés és statisztika bizonyítja, Pest megye sincs jobb közlekedés- biztonsági helyzetben, mint az ország többi része. Sőt, a fő­város közelsége és a különle­gesen nagy tranzitforgalom csak növeli a balesetveszélyt, s mivel a forgalom nagy, a nagy számok törvénye szerint a tragédiák gyakorisága is nagy. S bár a forgalom szer­vezői és irányítói mindent megtesznek a balesetek szá­mának csökkentéséért, abszo- .lút értékben szinte minden ka­tegóriában nőtt a balesetek száma, amint azt a fenti táblá­zat is mutatja. Ami az okokat illeti — s ez évek óta változatlan —, első helyen áll az ittas vezetés, bár ez egy kicsit jobb helyzet az országos átlagnál, ugyanis minden száz baleset közül hu­szonkettőben ez az ok, míg or­szágosan minden negyedik baleset ittas vezetés okozata. Második a gyorshajtás, a rela­tív sebesség helytelen megvá­lasztása, amikor nem sikerül idejében megállni, vagy nincs idő elhárítani a balesetve- tendencia megfordítása, a fe- szélyt. lelőtlen vezetők kiszűrése a A következő időszak felada- forgalomból, s a megye közle- ta elsősorban a kedvezőtlen kedési kultúrájának javítása. Ez valamikor egy Zsiguli volt, egészen addig, míg ittas vezető­je egy frontális ütközésbe nem vitte. Utasainak sorsa a kép lát­tán nem kétséges Beszélgetés a i&knpitány-belyettessel tóiTSS© KÖZGONDOLKODÁS Mindenki közlekedik — ál­lapítja meg találóan a rádió egyik népszerű sorozatműso­rának címe — éppen ezért ál­landóan a közrédeklődés hom­lokterében áll ezen létforma minőségének kérdése. A lakos­ság minden korosztályát érinti — s az előbbivel szorosan összefügg — a közúti közleke­dés biztonságának szintje, a balesetek megelőzése, számuk csökkentése. Ezekről a témák­ról beszélgettünk dr. Szabolcsi János rendőr ezredessel, a Pest megye helyettes rendőr- főkapitányával. Sj A biztonságos közúti közleke­désnek számos feltétele van. Erről az oldalról megközelítve a kérdést, hogyan ítéli meg a Pest megyei közutak, műtárgyak, a forgalomszervezés helyzetét, il­letve a közlekedő járművek műszaki állapotát? — Az említett területek nem tartoznak a rendőrség közvet­len hatáskörébe — így például a közhiedelemmel ellentétben a KRESZ-táblák kihelyezése, a közlekedési lámpák működ­tetése sem. Természetesen mi is a biztonságos forgalom alapvető feltételei közé sorol­juk ezek állapotát és jelezzük az illetékes minisztériumi és tanácsi szerveknek az átalunk tapasztalt problémákat. Véle­ményem szerint országos összehasonlítás szerint a me­gye útjainak, műtárgyainak állapota alapvetően jó, meg­felel a forgalom támasztotta követelményeknek. Erre utal az is, hogy ilyen természetű hiba miatt nem történt baleset az elmúlt időszakban. Minde­nekelőtt kedvező az autópá­lyák hosszának növekedése, minőségének javulása. Az M3- as például már a fékhatást növelő, korszerű burkolatot kapott. Sikerült hosszú távra megoldani a bevezető szaka­szok problémáját is. Elisme­résre méltó eredményeket ho­zott a 11-es út kiépítése — a biztonság szempontjából is. Ugyanígy az alsóbbrendű utak szélesítési programja kedvező .változást eredményezett me­zonyára nem ide indult sem személyautó, sem a teherko- i, s bizonyára elkerülhető tt volna ez a találkozás is Őszi—téti tervek PROGRAM - AZ ÉLETÉRT A történet szerint egyszer megkérdezték Ko­dály Zoltánt: mikor is kell valójában kezdeni a gyerekek zenei nevelését. „Kilenc hónappal az anya születése előtt” — válaszolta a Tanár úr. Meglehet, persze, hogy van némi szépítés ebben a dologban is, de akár pontosan így hangzott el a dolog, akár nem, egy biztos: mindenféle tanulás ott kezdődik az anya szü­letése előtt... Azaz: mindannyiunk gyermek­korában. Nemcsak a zenei nevelésé ez a kor, hanem minden másé, közte a közlekedésé is. Különösen, hogy minden gyerek beleszületik a mai közlekedésbe, az autók, a motorok, a repülőgépek világába. Szüleiknek még újra kell tanulniok a közlekedés technikájának új­donságait; ők viszont már természetesen köz­lekednek a modern közlekedés világában. Per­sze, csak akkor, ha erre megtanítjuk őket... így Is összefoglalhatnánk az OKBT idei őszi—téli törekvé­seit. Bár akcióik, legyenek bár­mely időszakhoz kötöttek, nem kevesebbet céloznak meg, mint az élet védelmét. Mégis, az ősz és a tél mintha kevesebb fejtörést okozna a téma illetékeseinek — az egyik oldalról. Az időjárás viszon­tagságai némiképp gátolják a gyalogosokat a sokszor fejetlen rohanásban. Igaz, az autósok, motorosok esetében ilyenkor több a vezetéstechnikai hibá­ból, az útviszonyok helytelen megítéléséből adódó baleset. Mégis, az ősz és a tél a közle­kedés csöndesebb évadja: jó lehetőséget teremt felkészülni a nyári — sajnos sok negatív címmel járó — „csúcsra”. Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk? — ez a címe az OKBT október 15-től december 15-ig tartó őszi-téli akciójának. Járművel vagy gyalog, mondja a program cí­me, megadva rögtön a választ arra: kik az akció célzottai. Valamennyi járművezető és valamennyi gyalogos. Az úton társak vagyunk, figyelmeztet már címében is a program ar­ra a legfőbb célkitűzésre, amely ekképp fogalmazódik meg: közlekedési partnerkap­csolat. Az úton közlekedők — ne­künk, magyaroknak ezt még meg kell tanulnunk! — egyen­rangú partnerek. Sem a volán­nál ülők, sem a gyalogosan közlekedők nem sajátíthatják ki a terepet; jogaik és köteles­ségeik egyformán terhelik őket. Tennivalóikat is azonosan szabja meg az OKBT program­ja: mindkét fél — saját és a többiek érdekében — köteles figyelni a forgalmát, tájékoz­tatni a másik felet szándékáról, s szándékának határozottnak kell lennie; reagálni kell a má­sik fél kezdeményezésére; igye­kezni a látni és látszani elv sikeres megvalósítására. Mind­két felet egyformán, terheli a tilos jelzés fokozott tisztelete. Utóbbi kötelesség egyébként napjaink egyik legnagyobb közlekedési problémája. A tragikusan emlékezetes *z ékes­fehérvári balesetet követően országos ellenőrzést tartottak. Az eredmény: 12 óra alatt több mint 900 (!) járművezető ha­ladt át, a tilos jelzés ellenére a pályán ... Pedig a piros jel­zés tisztelete nemcsak a fel­nőttek védelme — o példamu­tatás miatt is nagyon fontos! Hiszen hiába a legjobb tanfo­lyam a gyerekeknek, ha a napi gyakorlatban rendszeresen látják a felnőtteket nyugodt szívvel átsétálni a piros-tilos­ban ... A gyerekek közlekedésneve­lése — talán épp a felnőtt tár­sadalom rossz példaadása miatt — az OKBT kiemelt idei feladata. A gyerekek oktatása napjainkban már az óvodában kezdődik, s folytatódik az ál­talános iskola alsó tagozatá­ban. A kodályi elv alapján már ekkor el kell kezdeni a neve­lést ahhoz, hogy a mai gyere­kek gyerekei a közlekedést is­merő, a szabályokat saját és a többiek érdekében tisztelő és betartó felnőttek legyenek. A gyerekkor, persze, még a közlekedésben is a játék ideje. Az óvodában, iskolában jobbá­ra játékos vetélkedőkön ismer­kednek meg a tanulók a helyes közlekedés alapjaival. Szeren­csére mind több azoknak a szülőknek a száma, akik isko­lákba eljárva segítik a gyere­kek közlekedési ismereteinek szélesítését. Az OKBT programja az életért akkor lenne igazán tel­jes, ha mind több gyerek kap­na otthon, a családban is pél­dát a helyes közlekedési is­meretekből. gyeszerte. Nagy a zsúfoltság viszont a 2-es úton állandóan, s időszakonként a 4-es és az 5- ös is meglehetősen túlterhelt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jó út is lehet — éppúgy mint rossz — baleseti hely­zeteket előidéző tényező. Erre mutatnak a 4-es út ceglédi csomópontjában, a F ót—Ve­resegyháza között egy bizo­nyos kanyarban a kiépítés után ugrásszerűen megszapo­rodott tragédiák. A jó minő­ségű pálya nagyobb sebességre csábítja, figyelmetlenségre készteti a rutinszerűen vezető­ket. Ezt kívánják ellensúlyozni a megfelelő forgalomszervezési intézkedések. A Kőcser— Nagykőrös közötti utat most korszerűsítik. A helyi tanács például már előre gondolkozva — a baleseteket megelőzendő — a községen belül sebesség- korlátozás elrendelését fontol­gatja az új szakasz megnyitá­sakor. Végezetül, megnyugtató­nak tartom a közúti járművek műszaki állapotát a kötelező vizsgáztatási rendszer beveze­tése óta. Tavaly például mind­össze 20 esetben volt baleset ilyen természetű okok miatt. G Most már hosszabb Idő telt el a gépjárművek tömeges elterjedé­se óta. Hogyan alakult a közle­kedés kultúrája? Ha filmen tanulmányoz­nánk a különbséget a húsz évvel ezelőtti és a mostani ál­lapot között — nagyon megle­pődnénk mennyit változott a vezetők magatartása. Még tíz évvel ezelőtt is ritkaságszámba ment például útszűkület esetén az udvariasság a besorolásnál. A kocsik számának növekedé­se, a nagyobb gyakorlat, a kül­földi vezetési tapasztalatok mind-mind hozzájárultak a közlekedési kultúra terjedésé­hez. Ma már e nélkül lehetet­lenné válna a forgalom lebo­nyolítása. A fejlődésnek azon­ban még van tere — ezek közé tartozik a jobbra tartási köte­lezettség csaknem mindennapi bosszúságot okozó elmulasztá­sa. 0 Mit tesz a rendőrség, a közleke­désrendészet, — mely hivatalból gazdája e területnek — a balese­tek megelőzésére? Feladatunk a forgalom za­vartalanságának biztosítása, a szabálytalankodók kiszűrése, figyelmeztetése, illetve meg­büntetése. Gyakran felvetik ennek kapcsán a szigor kérdé­sét. Véleményem szerint az intézkedés nem lehet szigorú vagy éppen liberális — azt mindig a törvényes keretek­nek, az adott helyzetnek kell megszabnia, s nem előzetes elhatározásának. Az eljárások száma, a büntetések súlya sze­rintem ma ennek az elvnek megfelelő Pest megyében. Igazolja ezt a szabálysértési feljelentések számának alaku­lása. Tavaly első félévben 1766, idén hasonló időszakban 1616 ilyen ügyirat született. Ugyanis érzékelhetően csök­kent a járművek sebessége — ehhez természetesen a benzin­áremelkedés is hozzájárult — s kevesebb a szabályszegés. Ugyanakkor a balesetek okai között még mindig első helyen áll a sebességtúllépés, ezt kö­veti az elsőbbség meg nem adása, illetve követési távol­ság nem megfelelő kiválasz­tása. A rendészeti eszközökkel tehát csak megelőzésére, visz- szaszorítására kell koncentrál­nunk. Rendkívül magas a megyében az ittasan vezetők aránya. A feljelentések 22 szá­zaléka ilyenekre vonatkozik, ennek ellenére, hogy a bünte­tések itt kellően szigorúak. (Például a jogosítványt min­den ilyen esetben azonnal be­vonják a jogerős határozat megszületéséig). Visszatartó hatást remélünk az alkohol- szondás ellenőrzésektől. A sta­tisztika azt mutatja, hogy rendőreink nagyobb gyakor­latra tettek szert ezen ellenőr­zések helyének, idejének ki­választásában. Tavaly ez év első hat hónapjában 507 eset­ben. az ellenőrzések 9.7 száza­lékában hozott pozitív ered­ményt a szondás vizsgálat, idén ugyanebben az időszák­ban 883 alkalommal, az esetek 29 6 százalékban. Eredménye­sek a tavaszi, őszi fokozott el­lenőrzési akciók. @ Gyakorta szóba kerül, hogy fo- kozni kellene a körutakon a rendőri jelenlétet, akkor keve­sebb lenne a szabálytalanság. Hogyan kapcsolódik be a társa­dalom a közlekedésbiztonsági problémák megoldásába? Lehetne több rendőr, a gon­dot alapjában azonban ez nem oldaná meg, hiszen minden időben, mindenhol akkor sem lehetnénk jelen. Sokkal in­kább a közgondolkodás, a magatartás formálásával ér­hetünk el fokozatosan a kívá­natos állapothoz. S ebben a tevékenységben játszik pótol­hatatlan szerepet a közleke­désbiztonsági tanácsok társa­dalmi mozgalommá terebélye­sedett intézménye, önállóan szervezik, irányítják például a felvilágosító és propaganda- munkát mér járási-városi szinten is. Hagyományai ala­kultak ki bizonyos bevált for­máknak, így például az elő­adásoknak, filmvetítéseknek, vetélkedőknek, versenyeknek. A résztvevők érdeklődése az évek során sem csökkent, rendszeresen sok ezer embert mozgatnak meg valamennyi korosztályban. Külön figyel­met fordítanak a gyerekekre. A községi közlekedési parkok­ban sokan ismerik meg közü­lük a közlekedés alapvető tud­nivalóit. De említhetném az iskolák, a közlekedési úttörők, a szaktáborok felelősségteljes, segítő, felvilágosító szerepét, a pedagógusok és más aktivis­ták elismerésére méltó tevé­kenységét. a különböző tömeg- megmozdulásokhoz kapcsolódó KBT-rendezvények sikerét. Ezek jelenleg a társadalom szinten valamennyi rétegére 'hatást gyakorolnak. Terveik között szerepel a továbbiak­ban a felvilágosító munka ki­terjesztése a sorkatonai szol­gálatot teljesítő fiatalokra: mind az életkori sajátosságok, mind a szervezeti keretek a társadalmi csoport esetében fokozott eredményességet ígér­nek. MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom