Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

1983. OKTOBER 7., PÉNTEK 3 Tudományos igényű ankét Gödöllőn A tabs! településekről A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Hazafias ^ Népfront országos elnöksége településpolitikai munka- C bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest í megyei szervezete, MAE falufejiesztési bizottsága és az í Építőipari Tudományos egyesület faluépítési bizottsága g ankétot rendezett tegnap Gödöllőn, az egyetem rektori ^ tanácstermében, A táj, a termelés és a falusi települé- ^ sek fejlődése Pest megyében címmel. Az ankétot Vág- ^ völgyi József, a Pest megyei Tanács általános elnökhe- á lyettese nyitotta meg, majd vezette. Ma még csak elképzelés Impart helyetf lehetne export A vizsgálatok kedvező eredménye Koszorúzás Aradon Az aradi vértanúk kivégzé­sének 134. évfordulója alkal­mából csütörtökön délelőtt Barity Miklós bukaresti ma­gyar nagykövet megkoszorúz­ta Aradon a kivégzés szín­helyén levő emlékoszlopot. A koszorúzá n részt vett dr. Szepes István kolozsvári fő­konzul és Joó Sándor ezredes, katonai attasé. Jelen volt a Békés megyeiek küldöttsége is, amelyet dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának elnöke vezetett. A romániai hatósá­gok és szervezetek részéről Vasile Ignat, az Arad m es vei néptanács vb-titkára és Dri« Horea. a városi n^nt-mács első alelnöke. valamint Kocsik Jó­zsef, a magvar nemzetiségű dolgozók mesvei tanácsának elnöke vett részt a koszorú­záson. A csendes iirioppsávre több száz aradi és körnvék- beli l^k^s colit össze, és szá­mos átutazóban levő magyar turista is ott volt. CsI: a megelőzés Sok átszervezést, névvál­toztatást ért meg a KERMI, míg 1952-ben elnyerte a mai nevét és — megközelítően — mai feladatkörét. A gazdasá­gi és műszaki élet fejlődésé­vel tevékenysége az utóbbi harminc évben is többször módosult, többnyire oővüit. Az ötvenes évek elején kerüli előtérbe fogyasztói érdekvé­delmi hivatása, amit az akko­ri iparfejlesztési szemlélet — a termelési mennyiségi növe­lése mellett a minőség hát­térbe szorult — indokolt. Napjainkig az újságolvasó ember is főként fogyasztói ér­dekvédelmi tevékenységét is­meri, hiszen a lapokban sűrűn jelennek meg közlemények a KERMI által folytatott ellen­őrzésekről, a KERMI által hi­básnak minősített termékek forgalmazásának megtiltásá­ról. A most százéves, múltjá­ban és jelenében egyaránt te­kintélyes intézet azonban szélesebb körben tevékenyke­dik A jubileum jó alkalom ar­ra, hogy kevésbé reflektor- fényben álló, de nem kevésbé hasznos feladatköréről is szól­junk. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet nemcsak a már forgalomban levő termé­kek minőségét vizsgálja, ha­nem a legtöbb hazai új ter­mékét, és az importárukét is, még mielőtt az üzletekbe ke­rülnének. Ezzel egyfelől igyek­szik megelőzni a rossz minő­ségű áru forgalomba kerülé­sét, másrészt szakvéleményé­vel segíti a termelő vállalatok gyártmányfejlesztését. Részt vesz a fogyasztási cikkekkel kapcsolatos hazai és KGST- szabványok készítésében, és tagja a Fogyasztói Egyesüle­tek Nemzetközi Szervezetének. Tájékoztatja a gazdaság ve­zetőit, a kereskedelmi válla­latokat és a fogyasztókat a termékek minőségének alaku­lásáról, sőt, közreműködik a kereskedelmi dolgozók szak­mai továbbképzésében, és a vállalati minőségvédelmi rend­szer fejlesztőében. Szakvélemény Az utóbbi 15 é.ben — ösz- szefüggésben a gazdasági irá­nyítás reformjával — köz- vete.t eszközökkel is folytatja a minőségvédelmet. így pél­dául összehrsonlító áruvizs­gálatokat végez, és a tesztek Bevezetőt dr. Bíró Ferenc, az egyetem rektora, a MAE Pest megyei szervezetének el­nöke mondott. Vázolta azokat a változásokat, amelyek az utóbbi három évtizedben Pest megyében bekövetkeztek. A terület természetesen nem lett nagyobb, a lakosság lélekszá- ma azonban többszörösére emelkedett. Ezen a száraz té­nyen kívül igen sokrétű át­alakulást tapasztalhatunk a megye településeinek életé­ben. A fejlődéssel mégsem le­eredményeit egyebek között a Nagyító című lapban is köz­zéteszi. Ugyancsak a KERMI vizsgálja meg azo! . t az áru­kat, amelyekkel gyártóik vagy forgalmazóik a Kiváló Aruk Fórumán pályáznak; az intézet elismerő szakvélemé­nye nélkül egyetlen áru sem viselheti a KÁF-emblémát. Az új termékek nagy szá­ma, a kereskedelem fejlődé­se, a fogyasztói igények növe­kedése szükségessé tette, hogy az intézet szélesítse tevé­kenységi körét. Létrehozta vendéglátóipari osztályát, s ezzel kiterjesztette ellenőrzé­sét a vendéglátásra és a mun­kahelyi étkeztetésre. Szintén vizsgálja a kereskedelemben és a vendéglátásban alkalma­zott gépeket, elsősorban mun­kavédelmi szempontból. A fogyasztói érdekvédelmet és a minőségvédelmet a KERMI igen széles körűen értelmezi. Ha például vegy­ipari terméket minősít, akkor a környezetszennyezés meg­akadályozására is törekszik; ha élelmiszert minősít, igyek­szik a korszerű táplálkozás szempontjaira is tekintettel lenni; háztartási gének vizs­gálatakor az energiatakarékos működést is figyelembe veszi, és így tovább. Vásárlói reklamációk Végül néhány adattal pró- báljuK érzékeltetni, mivel fog­lalkozik a KERMI alig 210 fős gárdája. Tavaly az intézet 5069 új gyártmányt minősí­tett (915 nem felelt meg), 3101 import előmintáról adott szak- véleményt (516 termék nem felelt meg), 27 353 vásárlói reklamációt vizsgált meg (19 977 panasz jogos volt), 906 esetben adott véleményt vál­lalatok közötti vitában, 1432 kereskedelmi egységben foly­tatott hatósági ellenőrzést, 1034 es ben tiltotta meg vagy korlátozta valamely termék forgalmazását, 21 tesztet ké­szített, 544 olyan termékről adott szakvéleményt, amely KÁF-jelre pályázott, 401 KÁF-jeles és 65 KERMI Ta­núsító Címkével ellátott ter­méknél ellenőrizte a tanúsí­tott minőség mv-bízhatósását. Születésnapi köszöntésül mértéktartóan csak annvit mondunk: a KFRMT tevé- kpéT.qócrp alapvető érdeke és szüks^nlete a tnreedalomnak, a gazdasági életnek. Gál Zsuzsa hetünk elégedettek, kivált­képp azért nem — hangsú­lyozta —, mert a keresőképes lakosságnak mintegy tíz szá­zaléka dolgozik a mezőgazda­ságban, a többség a mun­kásosztály soraihoz tartozik. A megye társadalma is átré­tegződött tehát, ami azt kö­vetelné, hogy falvaink arcula­ta is merőben más legyen, mint harminc évvel korábban Más, az igaz. A tér, a táj, a természeti feltételek mindig is megha­tározói voltak egy-egy adott településhálózat kialakulásá­nak — hangsúlyozta dr. Ste- fanovits Pál egyetemi tanár, akadémikus, aki Pest megye táji adottságai és ökológiai potenciálja címmel tartott előadást ez ankéton. Mára el­jutottunk odáig, hogy ahol rosszabbak e feltételek, ott jobban gazdálkodunk, s szin­te maximálisan kihasználjuk az adottságokat. Az Államigazgatási Szerve­zési Intézet tudományos ta­nácsadója, dr. Beluszky Pál előadásában szólt a Pest me­gyei falvak fejlődésének le­hetőségeiről, különös tekintet­tel népességük alakulására. Pest megyében sajátos egyen­súlytalanság alakult ki — mondotta —, amely azon ala­pul, hogy az egyes családok igényeit nem mindig lehel összeegyeztetni a területi ér­dekekkel, s ez kiemelkedő mértékben igaz a bevándor­lókra. A jelenlévők — zömmel Pest megye településeinek ta­nácselnökei — hozzászólásaik­ban konkrétumokkal erősítet­ték meg mindazt, ami a két vitaindító előadásban elhang­zott, illetve hitet tettek amel­lett, hogy e témáról tanács­kozni csak igen nagy felelős­séggel lehet. Export nélkül nincs import, import nélkül nincs export Ez tény. A gazdasági egyen­súly biztosítása szempontjá­ból azonban nem mindegy, hogy miből, mennyit hozunk be az országba, illetve szállí­tunk külföldre. Ezért különö sen oda kell figyelnünk azok­ra az ötletekre, új termékekre amelyekkel importot lehet he­lyettesíteni. Ilyen ötlet pél-’ dául a finomra őrölt dolomit A Zsámbéki-medence Terme­lőszövetkezet területén mát régóta bányásszák a dolomi­tot, és eddig főként utak, vas utak építéséhez, külső vako­latba, műkőhöz használták fe! Holott gazdaságosabban is hasznosítható lenne. A terme­lőszövetkezet gesztorálja és az Agrominerál Technika elneve­zésű vállalkozás tagjai foglal­koznak az ötlettel. (A vállal­kozás tagjai többek között a2 Energiagazdasági Intézet, a Szilikátipari Tervező és Kuta­tóintézet és természetesen a Zsámbéki-medence Tsz szak­emberei.) Viszonylag nagy tisztasága miatt ugyanis a fi­nomra őrölt dolomit külön­böző vegyipari célokra, töltő- és hordozóanyagként is fel­használható lenne. Jelenleg igen komoly mennyiségben és értékben importálunk töltő­anyagokat. amit ezzel az őr­leménnyel — legalábbis rész­ben — helyettesíteni lehetne Buktató a szemcsenagyság László Györggyel, az Agromi­nerál Technika igazgatójával ötletük sorsáról, kilátásaikról beszélgettünk: — Eddig egy kísérleti meny- nyiséget őrlettünk le az NSZK- ban, és ebből adtunk próbára mintát néhány lehetséges ha­zai felhasználónak. Miért kel­lett az NSZK-ban őrletni? Természetesen azért, mert csak durva őrlőművünk van amivel nem érhetjük el a szükséges, 10 mikronnál kisebb (1 mikron egy ezred millimé­ter) szemcsenagyságot. Ameny­nyiben a további vizsgálatok igazolják számításainkat, mi­szerint az új termékünkkel valóban jelentős devizát ta­karíthatnánk meg az ország nak. reméljük, hogy ezt a nyu­gati gyártmányú őrlőgépet R be tudjuk majd szerezni. Nem könnyű a bankot meggyőz­ni... A finomra őrölt dolomitból egy kis mennyiséget többek között a Tiszai Vegyi Kombi­nát mátyásföldi laboratóriu­mában vizsgáltak, összehason lították a jelenleg alkalmazót* import anyaggal. A TVK-ná ugyanis polietilén és polipro­pilén töltésére lenne alkalmas Kísérleti eredményeikről nagy vonalakban dr. Molnár Imre a vállalat tudományos osztály- vezetője tájékoztatott: Kis befektetés, nagy haszon — Ahhoz, hogy ezt az anya­got alkalmazni tudjuk, alap­vető feltétel a szilárdság. Mosi ezt vizsgáltuk, és erről tájé koztattuk a társaság igazga tóját is. A minta alapján meg állapítottuk, hogy a dolomit­őrlemény megfelelő szilárdsá­gú, tehát az első, ám legfonto­sabb kritériumnak eleget tesz. Mintegy féléves további méré sekre van szükség azonban ahhoz, hogy kiderüljön, lesz-e egyáltalán az ötletből értéke­síthető termék. A Magyar Tudományos Akadémia izotópintézete vizs­gálja majd a dolomitőrlemény kopásállóságát (pontosabban azt, hogy az ezzel készített műanyag mennyire koptatja a feldolgozógépeket). Míg az ed digi kísérletek szinte fillérek­be kerültek, a további elemzé­sek költségei már több száz ezer forintra is rúghatnak! (A2 igazi kockázatot tehát csak most kell vállalniuk azoknak akik bíznak a jó eredmények­ben.) Választ kell adni továb­bá arra is, hogy a pillanatnyi minőség állandó-e. és például olyan „apróságokra", hogy színtartó-e stb. (Hiszen ha a színe idővel elmélyül, a fel* használhatóság köre korláto­zódik.) S ezek után kerülhet sor a kalkulációs vizsgálatok­ra: vagyis meg kell határozni a termék árát. Pillanatnyilag azonban any- nyit tudunk, hogy az első vizs­gálatok kedvező eredményt hoztak. S felvetődhet az em­berben a kérdés, hogy érde­mes-e egyáltalán ezzel az őr­leménnyel ennyit foglalkozni? A Zsámbékon fellelhető kész­letet ugyan még nem mérték fel, de három szinten bá­nyásszák. váltakozó létszám­mal, 4—8 fővel. Ügy tűnik, 20 —30 évre elegendő „kincs" rejtőzik a föld mélyén. Másfél millió forint árbevétele szár­mazik ebből a termelőszövet­kezetnek, és ezen belül körül­belül 20 százalék a nyereség aránya. A finomra őrölt dolomit iránt — azonkívül tehát, hogy importot helyettesíthet — kül­földről is érdeklődnek. Oszt­rák. svéd. angol cégek jelent­keztek eddig. A finomőrlőmű beszerzése után pedig a ter­mék előállítása kis létszámot igényelne, s nagy termelékeny­ségű munka lehetne. Ellenfél az idő Elcsépeltnek ható megálla­pítás, de igaz: rögös úton jut el az ötlet a megszületésétől a megvalósulásig. Hiszen a legszükségesebb számítások­hoz, elemzésekhez, kísérletek­hez is idő kell. Mint példánk­ban láthatjuk, csak a termék jellemzőinek meghatározása tart még fél évig! S emellett következetesen összevetni a kiadásokat a várható bevétel­lel, folyamatosan vizsgálni a termék gazdaságosságát. A kockázatvállalás hiánya: restség. Ám a túlzott lelkese­dés is éppoly káros, ha üzlet­ről van szó, Mindenesetre, bi­zakodva várjuk a dolomitőr­lemény vizsgálatának eredmé­nyeit, s az első üzletkötések­ről szóló híreket. Eller Erzsébet A fogyasztok érdekvédelméért Százéves a KERMI Összehasonlító áruvizsgálatok 2 _ Jubileumot ünnepel a Kereskedelmi Minőségellen- ^ őrző Intézet: éppen száz éve, hogy Trefort Ágoston, ak- $ kori vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepélyesen ^ megnyitotta jogelődjét, a Technológiai Iparmúzeumot. £ Az intézmény célja: „Az iparosság hiányainak gyors í pótlása, és hogy a múzeum vezetőségében az iparos í osztály érdekei és szükségletei képviseltetést nyerje- '/, nek.” A múzeum nemcsak szerszámokat, gépeket, min- g fadarabokat tárt a látogatók elé, hanem — alapszabá- ^ lya szerint — iparosoknak, intézeteknek és hatóságok­éi nak műszaki kérdésekben véleményt adott, tanácsokkal ^ szolgált, s e célból kísérleteket is végzett. A KERMI í épületét Hauszmann Alajos tervezte neoreneszánsz í stílusban, és 1889-ben nyitották meg. B. I. A képviselő hétköznapjai Talán a legnehezebb: rangsorolnj A z országgyűlési képviselő nagyon jól ismeri választókerületének ösz- szes gondját, baját. Ö szeretné leg­jobban, hogy minden probléma meg­oldódjék, a helyi politikai, állami, tö­megszervezeti vezetőkkel együtt szün­telenül azon töri a fejét, miként lehet­ne megtalálni a legmegfelelőbb kiutat. Amikor Uitz Mártonnét, Pest megye 14. számú választókerületének képvi­selőjét kerestük budapesti munkahe­lyén, éppen emiatt nem sikerült vele találkoznunk. Gyálon volt. kerületének egyik olyan nagyközségében, ahol igen­csak égetőek a gondok. Elfogadtuk hát meghívását s otthonában beszélget­tünk arról, mi minden foglalkoz­tatja mostanában? Letette a kézimunkát — unokájának kötögetett. amikor odaértünk — 6 már elő is szedte az irattartókat, hogy minél pontosabb képet adhasson arról, ami az érintett községekben történik, illetve nem történik. Választókerüle­téhez tartozik Ócsa, Gyál, Felsőpakony, Bugyi, Alsónémedi. — Nagyon kevés szabad időm van, de ha van. azért ülök le kötögetni, mert közben nyugodtan végig tudom gondol­ni a teendőimet, s tétlen se vagyok. Ha most azt mondanák, pergessem vissza a dolgokat időben, azzal kezdeném: gyáli víz. Nagyon súlyos gond. a cse­csemők száméra veszélyesnek bizo­nyult az ottani víz, de a felnőttekre nézve se túl egészséges. Mindent meg­mozgattunk a nagyközségi, a megyei tanáccsal együtt, mire elértünk odáig, hogy a víztársulás sínen van. A terv szerint 1987 decemberéig közkifolyók­ról az egész települést ellátják egészsé­ges ivóvízzel, később pedig a lakóháza­kat is. — Gyálon nemcsak a víz, hanem a közlekedés is égető gondokat okoz. — így van, sajnos. A nagyközség egyik részének rendelkezésére ál. a BKV autóbuszjárata s a vonat, a má­sik — a vecsési oldal felé eső — rész viszont teljesen mostoha. A Pesti út problémája? Igen. Ha itt elkészülhet­ne az úttest felső burkolata, akkor jár­hatna rajta az autóbusz. A megoldás anyagi korlátokba ütközik. A megyei tanács éppen úgy a szívén viseli az ügyet, mint a helyiek. A napokban be­széltünk erről Vágvölgyi Józseffel, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesé­vel. Kétségtelen, hogv akár pénzeszkö­zök átcsoportosítása révén, ennek az útnak el kellene végre készülni. A gyáli Aszfaitútépítő Vállalat is támo­gatná maximálisan az ügyet, ám ingyen mégsem adhatja az utat. — Van még valami, aminek szomorú kötelességünk eleget tenni: megoldani a gyáli temető tarthatatlan helyzetét. — Valóban súlyos problémákat okoz, hogy a jelenlegi temetőkert teljesen megtelt szinte, jelenlegi területén be­fogadóképességét növelni nem lehet. Erről is beszélgettünk Vágvölgyi elv­társsal. Az új temető helyét már ki­jelölte a helyi tanács, járulékos intéz­ményeinek tervei Is készülnek, de is­mét ki kell mondanunk: kevés a pénz. Pedig az agglomerációs községek több­ségéhez hasonlóan Gyál kiemelten ré­szesül a költségvetésből, mégsem lehet mindent megoldani. Legalábbis egy­szerre nem. Rangsorolni kell, s e* talán a legnehezebb. Hiszen úgy szok­tuk ezt mondani. hogy akármelyik ujjamat harapom, egyformán fáj. Hogy jót is mondjak: januártól kettővel több rendőr teljesít szolgálatot Gyálon. a közbiztonság javítása érdekében. Da szóliunk arról is. ami a minket min­denben segítő Dabasi járási Rendőrka­pitányság kérése- a lakosság is nyújt­son még több támogatást a közbiz­tonság fenntartásához. S még hosszasan beszélgetünk. Ar­ról. hogy végre megnyílt a felső- pakonyí ABC, de továbbra sem meg­oldott a tőkehúsellátás, bár az ott élő kétezerötszáz lélekkel egvütt bízik a képviselő abban, hogy az Áfész, Illetve a MÉSZÖV segít kiutat találni, öcsán van remény arra. hogy gázvezeték­hez jutnak a házak, a lakosság több­sége igényli. Bugyi község is ABC-t szeretne. S amint eddig Is példát mu­tatott a lakosság társadalmi összefogás­ból. az áruház létesítéséhez is min­den bizonnyal hozzájárulna, az üzemek­kel együtt. Alsónémedin is a kereske­delmi ellátás javítása ütközik a leg­több akadályba. Az üzletek többségük­ben kicsik és elavultak. De rangsorolni kell. És az talán a legnehezebb. Bálint Ibolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom