Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
1983. OKTOBER 23., VASÁRNAP 3 V Közlekedésbiztonsági őrjái/atcn Pest megyében Az összkép nem jobb, mint máskor A baleseti statisztikák szerint romlott a közlekedési helyzet Pest megyében, több baleset, s ezen belül is több súlyos vagy halálos baleset történt, mint egy évvel ezelőtt. Az országos kép sem kedvezőbb, s ez az oka, hogy országos méretű fokozott ellenőrzést tartottak a héten a közlekedéssel foglalkozó szervek szakemberei. Az egyik ilyen akciónak, a Pest megyeinek voltunk tanúi. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság egyik URH-s gépkocsijában Deutsch Ottó rendőr őrnagy és Chován György rendőr főhadnagy társaságában már kora reggei elindulunk Dabasra. Útközben a szokásos hétköznapi forgalmat látjuk, talán a rendőrségi autó hatására túl szabályosan közlekedőket. A telephelyen kezdődik Zubai Gyula rendőr százados, a dabasi járási rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetője tájékoztat a mai akció céljából. — Mint mindig, ma is a közúti forgalom ellenőrzése, s a közlekedők segítsége a legfőbb feladatunk. A szabálytalankodók kiszűrésével a többiek zavartalanabb utazását szeretnénk elősegíteni. Ellenőrizzük a forgalmi okmányokat, s a sebes- ségkarlátozások betartását. Gyakran tapasztaljuk egy- egy baleset vizsgálata során, hogy nem volt megfelelő a jármű állapota, s ez'is közrejátszott a baleset bekövetkezésében. Ezt kívánjuk megelőzni, amikor á Volán és a Közlekedési Minisztérium szakembereivel a telephelyeken is ellenőrzést tartunk, rendben vannak-e a járművek — mondta az alosztályvezető. Következő állomásunk Hermád, s mintha csak Zubai századost akarná igazolni Sztolá- rik József, aki az iratait kéjő Bakó Károly rendőr őrmesternek, csak széttárt karjait mutatja. Otthon hagyta a papírokat. Az eredmény helyszíni bírság, és mihamarabb be kell mutatnia az okmányokat. Példa erre és arra Bugyin folytatjuk. A takso- nyi elágazásban a szolnoki Volán Liaz pótkocsis teherautóját Botor Zsigmond rendőr őrmester és Gyebnár András rendőr tizedes állítja meg. Köles Mihály gépkocsivezető bemutatja a papírokat, s az alapos ellenőrzés nem talál hibát. A következő egy vontató, s az ellentéte az előzőnek. Vezetője, Németh Sándor ittas. Nincs nála személyi igazolvány, forgalmi engedély, _ s nincsenek papírjai a platón szállított lengyel szénről sem. Az Árkovics János fuvarozó tulajdonát képező vontatón nincs hatósági jelzés. Ezek nem bocsánatos bűnök. Gazsó Gábor érkezik segédmotorral a balesetveszélyes útkereszteződésbe. Mint kiderül, személyi igazolvány és vezetői engedély nélkül. Ezt ő sem úszhatja meg, így nem szabad közlekedni. Az URH-rádióból értesülünk egy balesetről Apajpusz- tán. Irány a helyszín! Mire odaérünk, már megkezdte a szemrevételezést Peres János rendőr zászlós és Bognár János önkéntes rendőr. A CS 17-92 rendszámú törött Trabant az út bal oldalán az árokban egy fának ütközve pihen, mellette három lány, Márkus Ildikó, Szalai Judit és Vörös Erzsébet. Ök érkeztek elsőként, esti iskolába tartottak Buch Andreával és Garai Etelkával, amikor meglátták a Trabant sérült utasait. Azonnal átadták helyüket, s két társuk Zsigulival Kun- szentmiklósra elsősegélyre vitte a két fiatalembert. Gáspár László, aki szintén arra járt, a rendőrséget értesítette telefonon. Még tart a helyszínelés, amikor visszaérkezik Pecznyik pdifiály, a sérült kocsi utasa. Elmondja, hogy bátyja, Iiászló vezetett, s ő nem tudja, hogy történhetett a baleset. A rádióból halljuk, hogy orrcsonttöréssel átszállították Kecskemétre a Trabant szerencsés vezetőjét. A szüret sem mentség Monoron Kovács György rendőr őrnagy, a járási közlekedési alosztályvezető ismerteti a helyi viszonyoknoz alakított feladatokat: — Területünkön tizennégy vasúti átjáró van, idén még nem történt ezekben baleset, de tavaly több is volt. Nemcsak az ilyen akciókban vigyázunk különösen ezekre a veszélygócokra, mindig fokozott figyelemmel kísérjük forgalmukat. Másik sajnálatos specialitásunk az ittas vezetés. Ez borvidék, s most szüret van. Ez nem mentség, csak magyarázat, de nem enyhítő körülmény. Jó hír viszont, hogy területünkön csökkent a gyermekbalesetek száma — mondja befejezésül Kovács György. Előnyös elterelés Útvonalunk ezután Gomba, Bénye, Káva és Pilis. Az utakon fegyelmezett közlekedők, nyugodt, folyamatos haladás, ilyent kívánhat magának minden, a közlekedéssel foglalkozó szakember. Nagykőrösön Módra Balázs rendőr zászlós, a közlekedési előadó ismerteti a helyi gondokat: — Sok elterelés nehezíti mostanában a közlekedők gondját, de talán csökkenti is a balesetveszélyt, mert a gyakran változó útirányok és a viszonylag keskeny utak nagyobb figyelemre ösztökélik a vezetőket, Balesetmegelőző munkánk során az iskolákban elméleti képzést is tartunk pedagógusoknak, szülőknek és a tanulóknak egyaránt. Ennek is tulajdonítjuk, hogy bár az elterelő utakon a nemzetközi forgalom is az iskolák környékén zajlik, nem fordult elő baleset. Az utcán ezalatt itt is folyik az akció, Székely Katalin rendőr őrmester és Fazekas László rendőr őrmester a BSZV tehtrautóját ellenőrzi. Kása Géza gépkocsivezető és Szerencsés László kocsikísérő papírárut szállít és a legnagyobb rendben, csupán a vezető személyi igazolványa szakadozottabb a megengedhetőnél, ezt majd ki kell cserélnie. A kerekesek városában Cegléden, a kerékpárosok városában a legtöbb gond a kétkerekűvel közlekedőkkel van — mondja Kiss György rendőr százados, közlekedési alosztályvezető —, no meg a szüreti időszak nagyszámú ittas vezetőjével. Az akció idején történt jellemző baleset: Nagy Gábor ittasan vezette kerékpárját, nem adott előnyt egy szabályosan közlekedő motorosnak, összeütköztek, ,s a motoros súlyosan .megsérült. Vállkulcscsonttö- rést szenvedett. A 4-es úton Budapest felé haladva még néhány közlekedésszervezési problémával találkoztunk. Például: az 56-os kilométer környékén 40 km/ órás tábla csökkenti feleslegesen az ott autózók sebességét. A Ferihegyi reoülőtéri úton autóút vége táblából kettőt is találunk, kezdete egy sincs. Értékelés később Az akció véget ért, már csak az értékelés van hátra. Deutsch Ottó, a Pest megyei közbiztonsági alosztály vezetője szerint: — A fokozott ellenőrzés nem csodaszer. Ma is olyan a közlekedési helyzet, mint máskor, nem jobb, nem is rosszabb, de talán ez az akció is hozzájárul, hogy javuljon. Sok közlekedő kapott tájékoztatást az ellenőrzést végző kollégáktól, és jó néhány szabálytalankodót emeltünk ki — nem egyet hosz- szabb időre is — a forgalomból, akik eddig feIdőtlenségükkel veszélyeztették társaikat az utakon. Elsősorban az ittasan vezetőkre gondolok, valamint a szabályokat semmibe vevőkre. Az akció valódi eredményét csak később, a következő időszak — remélhetőleg kedvező jeleket mutató — baleseti statisztikáján lehet majd lemérni. Roóz Péter A képeken: Állj! Ellenőrzés (a cím fölött). Kosa Géza szondába fúj (a cím mellett), majd bemutatja okmányait Székely Katalinnak és Fazekas Lászlónak (a cím alatt). Chován György felírta a baleset tanúinak neveit (lent). Németh Sándor vontatóvezető ezúttal nem folytathatja útját (jobbra). Iratok nélkül motorozott, s bírságot fizet Sztolárik József (balra lent). Botor Zsigmond és Gyebnár András mindent rendben talál (lent középen). Csak a rendőrautó láttára rendeződik egy sorba a bugyi telefongyáriak kerékpáros karavánja (lent jobbra). Erdős! Agnes felvételei £ Budapest volt a színhelye Az egyetem szerepe a környezetvédelmi oktatásban címmel rendezett UNESCü-szemináriumnak. 9 A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége a szociális munka bővítéséről tanácskozott. @ Szakmai kiállítás nyílt Iskolaépítésünk címmel a fővárosban. ® A hét híre az is, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban gazdasági lehetőségeink és a fejlesztés alternatívái témakörben rendeztek vitaülést. Probabilistic risk analysis összefoglaló néven tartja számon a nemzetközi szakiroda- lom azokat a kockázatszámítási módszereket, amelyek segítenek a döntés megalapozásában. E módszerek közé tartozik az eseményfa, amikor az alaphelyzetből kiindulva vázolják fel a lehetséges „ágakat”, azaz az események várható — pozitív vagy negatív előjelű — sorrendjét, változatait, összefüggéseit. Van hibafa is, ez a keservesebb művelet, mert itt már visszafelé mérnek fel, már meglévő eseményből kiindulva keresik az elkövetett — a bekövetkezett — hibákat, okaikat. Aligha kétséges, a két fa közül melyik megmászása a sztm- patikusabb, a több eredményt ígérő, a csoport- és a társadalmi érdekek szemszögéből nézve hasznosabb. Mert az bizony már csak hibafára kerülhet, hogy a megye építőiparában az év első felében — kivételek a minisztériumi cégek — csökkent a termelékenység, de: kerüljön hibafára! Mert okulni, tanulni kell belőle. Tapasztalataink szerint azonban nagyon csekély a hajlandóság a hibafa megmászására .., egyszerűbb azzal magyarázkodni, amivel mindent, mindenütt magya- rázgatnak; a megnehezedett gazdasági környezetet okolni. Mindenütt a világon erről vitatkoznak beavatottak és sokszorosan laikusok, mert — más és más társadalmi környezetben, eltérő fokon — a gazdaság nem látszik engedelmeskedni az emberi óhajoknak; a gazdaságot azonban nem óhajok kormányozzák. Gyakori hiba: összekeverednek az óhajok a lehetőségekkel. Technikai és piaci — értékesítési, felhasználási — okok egyaránt közrejátszanak a termelés egyre bonyolultabbá válásában. A megye építőiparában például megközelíti a nyolcvanezret a felhasznált termékek — alapanyagtól a csavarig, a távfűtés szerelvényeiig — száma. Ezeknek a javaknak a beszerzése akkor sem könnyű, ha mindenkor rendelkezésre állnak, hát még akkor mennyire nem egyszerű, amikor hol ez, hol az hiányzik...! Aminek megszokottnál is keservesebb ízébe azért kóstol bele mostanában a megyei építőszerveze- tek sora, mert exportmegrendeléseket vállaltaik, a külföldön dolgozóktól azonban nem kérdi a megrendelő, van-e valamilyen anyagellátási gondjuk ... ugyanis természetesnek veszi, a pénzéért azt kell kapnia, ami a szerződésben áll. S tagadhatatlan, ez (lenne) a természetes. Minél bonyolultabb a termelési feladat, annál inkább növekszik — ellentétben a közvélekedésben élő tévhittel — a döntést hozók köre. Egy- egy mérnökre, munkásra teljes technológiai sorok vannak rábízva — mint a Dunai Kőolajipari Vállalatnál vagy a Nagykőrösi Konzervgyárban —, azaz egy-egy döntésük messzire gyűrűző hatásokkal járhat, például a technológiai előírások felülbírálása stb. az adott helyen nem okoz zavart, viszont a felhasználók seregénél béníthatja meg a termelést! Még inkább igaz az, amikor iparági, iparcsoporti méretűek a döntések, az ágazati, népgazdasági horderejű elhatározásokról végképp nem kell bizonygatni ezt. Ráadásul gyakran kényszerhelyzetben mond igent vagy nemet a döntés meghozója, ám a kényszerhelyzet nem egyenlő azzal, hogy egyetlen választási lehetősege ván, sőt, legtöbbször sokféle ea a választási lehetőség. Úttörők vannak ma még csupán a megyében a fejlesztési variációk készítésében — mint például a Lenfonó is Szövőipari Vállalat, a Forte Fotokémiai Ipar, az ikladi Ipari Műszergyár —, azaz a többbség az egyből egyet „választ”, s ha nem igazolódik a várt eredmény, akikor minden és mindenki hibás, csaik az, azok nem, ami, akik ráha- gyatkoztaik egyetlen lehetőségre. Sajnálatosan keveredik a hiba és a kockázat, az óhajtás és a lehetségesség, a megtehető meg nem tett és a meg nem tehető a termelők — de: nemcsak a termelők — magatartásában, döntéseiben, azok végrehajtásában. A termelési eredmények javításához ezért meggyőződésünk szerint elsősorban nem anyagi, tárgyi javak kellenek, hanem ódzkodás nélkül felállított hibafák. Azért, hogy az eseményfáknak is talaj teremtődhessék. Mészáros Ottó ESEMÉNYFA