Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1983. OKTÓBER 5., SZERDA Sokat segített az eső Földbe kerül az őszi gabona Gyűjtik a napraforgót, tengerit tőrnek Megérezte a határ, meg a kert, hogy erősen őszre vál­tott az idő. Hét eleién a vá* rosba, munkába utazók beszél­getésének íő témája is ez volt. Szó került arról, hogy nem árt igyekezni, mivel a szőlő­ben, konyhakertészetben „be­leharapott” a 'fagy a kintn ma­radt termésbe: potyog a szőlő szeme, megkapta a hideg a paprika- és paradicsomtö­veket, megcsípte a késői vete- mény zöldbabot, uborkát, még a virágoknak se kegyel­mezett. Jó a vetőágy A ceglédi járásiban, a Járási székhelyen és a szomszédos Nagykőrös közös gazdaságai­ban is az őszi kampánytervet jó időben elkészítették a mező- gazdasági üzemek, s hozzá is láttak, nem halogatták. Az aszály miatt nem volt köny- nyű a földdel bánni, a talaj- munkák egészen az esőzésig nehéz körülmények közt foly­tak. A szinte végső percek­ben. jött csapadék viszont új helyzetet teremtett. A ceglédi járásban átlagosain 50—70 milliméter csapadék hullt, kedvező körülményeket te­remtve a talajmunkákboz. Az őszi mélyszántást a legfris­sebb adatok szerint 21 szá­zalékban, vagyis 21 975 hektá­ron elvégezték, a szervestrá- gya kikerült 1195 hektárra, vagyis ebben a munka felénél tartanák. Vetést több, . mint 21400 hektárra terveztek. Földben van már az őszi ár­pa egyharmada. az őszi keve­rék háromnegyede. Repce 171 hektáron fog teremni. A rozs vetésének több mint felét el­végezték, 2860 hektárnyit ter­veztek. Elkezdődött a búza vetése is, a kenyérgabona 13 ezer 810 hektáron kerül a földbe. Az őszi vetésekkel kü­lönösebb probléma most nin­csen, jó a vetőágy, megfelelő a vetnivaló és hasonlóan megfelelők a gépek. Minden termelőszövetkezetben azon igyekeznek, hogy alkatrész- hiány, géphiba miatt időt ne veszítsenek. Kevesebb Rukorisa A gyakorlat szerint az a jó, ha október 5-ig a rozs és az őszi árpa a földbe kerül. Ez valószínű, így is lesz. Nagy munkát ad járásszerte a nap­raforgó betakarítása, melynek utolsó fázisánál tartanak já­rásszerte. Napraforgót 4672' hektárról kell betakarítani, most a munkálatok 95 száza­lékánál tartanak. Az aszály miatt néhány termelőszövetke­zetnél a tervezett termésát­lagot nem tudták belőle elér­ni.. Jól haladnak a betakarítás­sal a kukoricaföldeken, saj­nos a fürgeség és a termés- mennyiség nincsen összhang­ban, az időjárás a kukoricát alaposan megviselte a legtöbb közös gazdaságnál, a mennyi­ség a tervezettől igen elmarad. A felméréseik szerint — a 17 termelőszövetkezetet és a Ceglédi Állami Tangazdaságot beleértve — 39,9 mázsa kuko­rica várható átlagban egy hek­tárról. Az 1408 hektárnyi hib­ridkukoricából 825 hektár ter­mését már betakarították. A silókukoricát 7257 hektárról gyűjtötték be. itt 91 százalék­ban végeztek a munkával. Si­lókukoricát legtöbbet a tan­gazdaság, a kocséri Petőfi Tsz és a törteti Dózsa Tsz termesztett, több minit ezer hektár silókukoricája volt ősz- szességében a két nagykőrösi termelőszövetkezetnek, _ _ az Arany János és a Mészáros János tsz-nek. öt termelőszövetkezetben a cukorrépát szedik. Legna­gyobb területen, az abonyi Ságvári Tsz és a tangazdaság termesztette. Három közös gazdaság foglalkozott cirok­kal, összesen 410 hektáron: a ceglédi Kossuth, a Magyar— Szovjet Barátság és a nagy­kőrösi Mészáros János tsz. Zömét a ciroknak a nagykő­rösi tsz termesztette. A zöldségfélék kitermelése javában tart. Paradicsommal a két abonyi tsz, a két nagy­kőrösi, valamint a jászkaraje- női Árpád Tsz foglalkozott, Paradicsom összességében 610 hektáron termett, elég jó mennyiségben és minőségben. Rendre szállíthatták kon­zervgyári feldolgozásra. A nagyüzemi zöldségterü­let a ceglédi járásban és Nagykőrösön összesen 1032 hektár. Sárgarépát, káposztát mégy közös gazdaság földjeiről keli ázedni, folyik a betaka­rítása az abonyi Üj Világ Tsz-ben, a nyársapáti Hala­dás Tsz-ben és a ikét nagy­kőrösi gazdaságban. Zöldség­féle összességében 245 hektá­ron termett. Egy része a kon­zerviparnak kell. valamint a lakosság téli ellátására tar­talékolják, tárolják gondosan. Gyümölcsszüret A gyümölcsöt tekintve, ja­vában tart a szüret és az al­maszedés. Szőlőt ezerhárom­száz hektárról kell szedni, a munkával mindenütt jól ha­ladnak, a termés a tervezett­nél több, a mustok cukorfoka általában megüti a mércét. Háromszáznegyven hektárról már leszüreteltek, hektáron­ként a szőlő általában kévés- dél több. mint 69 mázsát adott. Almát a termelőszövetkeze­tek több mint 1100 hektárró! szednek. Legtöbbet az albert- irsai Micsurin Tsz-nél, a tör­teti Dózsa Tsz-nél és a Ceg­lédi Állami Tangazdaságnál. A termés ió háromnegyede már biztonságban van. a ter­vezettnél kevesebb alma ter­mett. Az almásokban az idén igen sokat kellett vegyszerez- ni. így védekezhettek az ak­názómoly-invázió ellen. E. K. A Technika Házában Személyzeti vezetők klubja Cegléden a Technika Háza megnyitása lehetőségét ad ar­ra, hogy egy-egy szakterület képviselői gyakrabban, akár rendszeresen folytathassanak eszmecserét, rendezhessenek ismeretterjesztő előadást, ta­lálkozót, klubot alakítsanak. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság ceglédi városi-járási szervezete jónak találná, ha megalakulna, hasz­nos ismereteket adhatna vala­mennyi vállalat, szövetkezet, egyéb munkahely számára a személyzeti vezetők klubja. Megalakításán fáradoznak, szakmai támogatást tud adni hozzá az SZVT országos sze­mélyzeti vezetők bizottsága. Az országban másutt már ala­kultak ilyen klubok. Módszer­tani anyaggal,, előadásokkal, tapasztalatcsere-látogatások­kal, tanulmányutak szervezé­sével tudnák segíteni a sze­mélyzeti vezetőket. Á klub tagja lehet bárki, aki a szervezet munkájába be sze­retne kapcsolódni, ám elsősor­ban a személyzeti vezetők, pártalapszervezeti titkárok és gazdasági vezetők érdeklődé­sét, jelentkezését várják. Omszk megye művészete Pest megye testvérmegyéjé­ből, az észak-szibériai Omszk megyéből érkezett az a látvá­nyos képanyag, amelyből kiál­lítás nyílt Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ B.-épüle- tében. Az Omszk megyei festő­művészek tárlatát a közönség október 17-ig láthatja, napon­ta 10—17 óráig. Inkább adót fizetnek Eredménytelen párbeszéd Elgurult lehetőség — távvezérlésű ajtó A NEB-vizsgálat elgondol­kodtató adatot hozott napvi­lágra. Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, egy szóval kö- zületek által üzemeltetett sze­mélyszállító autóbuszok ki­használtsága 20 százalékos. Az alacsony mérőszám mögött változatos okok húzódhatnak meg, de a tartalékok feltárása mindenképp szükségessé vált. A vizsgálódás nyomán rende­let született, mely rögzítette: mire lehet használni a közü­leti autóbuszokat, milyen adó­teher mellett, s hogy ez az adó milyen feltételekkel en­gedhető el. Ha a közületi autó­busz meghatározott időközök­ben részt vállal a Volán fel­adataiból, utasszállítást végez menetrend szerinti járatként, akkor a közület mentesül az évi hatvanezer forint illeték befizetése alól. Íme a nagy lehetőség, ki ne kapna rajta — gondolhatnánk. Efféle terveket szőve találkoz­tak egymással a ceglédi és a járásbeli autóbusszal rendel­kező közületek, valamint a 20- as számú Volán képviselői. De leginkább csak a nehézségek­ről esett szó. Arról, hogy ki miért ódzkodik, miért nem arat tetszést a felkínált lehe­tőség. Van-e tartalék? Az elhangzottak szerint a hatvanezer forintos enged­mény korántsem ösztönző erő, hiszen ez az összeg a vállala­tok költségvetésének elenyésző része, a gazdálkodás egészét szinte nem is befolyásolja. Azért hát inkább fizetik az adót, s megtartják maguknak a buszt. A kétségek az üzemanyag ügyével folytatódtak. Hisz va­lamennyi közületnél szigorú norma szabja meg, mennyi hajtó folyadékot nyelhetnek el a járművek. A Volános forga­lomba való bekapcsolódás bi­zony jókora túlfogyasztást je­lentene. De dilemmák bukkantak fel akkor is, mikor a buszok mű­szaki, forgalombiztonsági jel­lemzőiről esett szó. A Volános járatokon alapvető követel- /tnény például, hogy az utasok fel- és leszállását a sofőr „táv- vezérlésű” ajtóval tudja segí­teni. A közületi színekben gu­ruló 256-os és 260-as busztípu­sokon ezt lehetetlen megolda­ni. Nyomós érvként került a lista végére az az egyszerű tény is, hogy az utasszállítási csúcsidőszakok mind a Volán­nál, mind pedig a közli letek­nél egybeesnek. A főidény előtt és után természetesen kevésbé strapálják a vállalati buszokat, a Volán viszont 'íW&x-y ■ <■< . ■ •• v ^ 7." ; ; ilyenkor a meglevő jármű­parkjával is el tudja látni fel­adatait. A helyzet változatlan Ez a párbeszéd tehát eredmény nélkül zárult. Továbbra sem láthatunk közületi járműveket a Szabadság téri megállókból kigördülni. De nem azért, mintha az érdekeltek kibúvó­kat kerestek és találtak volna. Alaposan mérlegeltek, s a pil­lanatnyilag ésszerűbbnek lát­szó megoldást választották. Az idő talán az együttműkö­dés kecsegtetőbb formáit is meghozza majd. Mert azért mégis csak töprengésre kész­tető az a 20 százalék. Varga Sándor Ma délelőtt Nyársapáti Ma, október 5-én szerdán községi véradónap zajlik Nyársapáton, reggel 9 órától a községi klubkönyvtár épületé­ben. A szervezést időben el­kezdték, nemcsak a vöröske­resztes alapszervezetek tagjai, hanem a községi vezetőtestüle­tek, mezőgazdasági és ipari üzemek vezetői, valamint az ifjúsági vöröskeresztesek is. A Ferrokémia egy készenléti véradó brigádja és a Hermész Vállalat hat fős csoportja a többieket néhány hete már megelőzték: rendkívüli vér­adáson voltak benn a ceglédi véradó állomáson, a kórház­ban; ebben az évben immár harmadízben. Példájuk, em­berségük biztosan sok ember­nek ad bátorságot. Nyársapá­ton figyelemre méltó múltja van ennek a mások gyógyulá­sát segítő, sokszor életet men­tő akciónak. * Ceglédi őszikék Felkavarta a Ceglédi őszt a jazz-zongoristák fesztiválja. Mert remek volt. öten játszottak fő­szerepet a zeneiskola szűk színpadán: Bori Viktor, Vukán György, Gonda Já­nos és Szabados György — egymást váltva a szépen zengő zongoránál. A for­maruhás fiatalember pedig mindvégig a pódiumon tartózkodott: a fotómasma csattogott, a vaku villám- lőtt megállás nélkül. Ez utóbbi magánszámról szí­vesen lemondtunk volna. ★ Lányok a szónokverse­nyen. Szép szemű, bájos rétorok, színes virágcso­korral. Háttérként a gim­názium fehér falú, elegáns díszterme. Furcsa hallani ezeket a kellemes neszű, ám sután komolykodó, a diákszájból oly idegen mondatokat. S a • hangnem kamaszos egye­netlenségeit: a kezdő so­rok még az ünnepelt szó­nokot idézik, a többi már a kifütyültet, a csak érte­kezletre jót. És akkor né­hány pillanatra megáll az idő: a csinos kis fodrász­tanuló beszél, meggyőzően, fiatalosan, tartalmasán, élettelin, magyarán. Lehe­tetlen nem figyelni rá. ★ No és a három édes asz­tal az Álföldi étteremben: nyelvgyötrő reklám. A szépen kelt, laza kötésű tésztára, puff, rá a hab­gombócot, módjával gesz­tenyegolyócskákat. Mellé meg kúpokat, rudakat, ha­sábokat csokoládéból, íves boltozatú, tömött rétest, po­harakat omlós krémöntet­tel, lúdlábat, képviselőfán­kot, ovális gesztenyetortát megnyomorítva piros mar­cipánrózsákkal. Továbbá néhány jel jelentés nélkül: hússalátákat hirdetnek a feliratok, de azoknak hűlt helye. Csak nem megették? ★ r/ásári szeszárak: Palac- ' kozott borok: vörös, feliéi, literes, hétdecis mind-mind hetven forin­tért. Közepes minőségű pezsgők: szín- és aromabeli eltérésektől függetlenül százhúsz forintért. íme a megvalósult egyenlőség. ■ ★ Leossz ember semmiképp ■*-' sem lehet, hisz épp indul virágot szedni. Kedv­telve bóklászik, válogat az ágyasban. No még egy kék szirmút, kevéske zöld­del. Tépkedi, tépkedi a pityókás emberfia a Sza­badság tér virágos parcel­lájából a szálakat. A dús csokorral átcikázik a töme­gen, s gálánsán nyújtja a sződligeti Country-együt- tes énekes hölgyének. Hiá­ba — ha másnak nem ju­tott eszébe. Varga Sándor Egyéni versenyek sorozata A kék szalag győztese A Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozóüzemében 2 ezer tonna CCM — szem-csutka ke­verék — Ítészül ezen az őszön takarmányozásra, a gazdaság által kifejlesztett és forgalmazott darálóval. Takarmányozásra szárítás nélkül használhatják. A képen: Decsi István a darált takarmányt tömöríti* Apáti-Tóth Sándor felvétele Teke A bajnoki rajt előtt az NB 1-es Ceglédi KÖZGÉP SE te- kézői több egyéni versenyen szerepeltek. Először Egerben, az Agria Kupán indultak. A 2316 fa a 11. hely elérésére volt elegendő. Dunaújváros­ban, a Dunavidéki Kupán sem ment még sokkal jobban, itt a csapat 2375 fát ütött, egyé­niben Zsámbéki (414 fa) har­madik lett. A bajnoki rajt közeledtével javultak az eredmények is, s ez több jó helyezésben is meg­mutatkozott. Szolnokon, a Tisza Kupán 1. Ceglédi KÖZGÉP SE 3296 fa, párosban: 1. Tornyosi— Sándor 1698 fával. A Beszterczán János emlék- versenyen Budapesten, a BKV Előre pályáján az elért 2587 fával több NB I-es csapatot is sikerült megelőzni. A legjobb teljesítményt Tornyosi nyúj­totta, négy fa hiányzott csak a kilencszázhoz. Két viadalon indultak az ifjúságiak. A KÖZGÉP együt­tese kitett magáért a Balaton kék szalag versenyen, ahol a csapatgyőzelem mellett (3331 fával) Rimóczi Zoltán egyéni­ben is aranyérmet nyert, ki­emelkedő, 901 fás eredmény­nyel. Rimóczi István is az él­mezőnyben, a negyedik helyen végzett 849 fával. Az ered­mény értékét növeli, hogy hét NB I-es szakosztály indította el legjobb fiataljait. Cegléden került sor a Ste- fán Lajos emlékversenyre, ahol 11 együttes mérte össze erejét s ügyességét. Csapatban: 1. Chinoln 1663, 2. KÖZGÉP SE 1581, páros­ban: 3. Rimóczi I.—Bálint 796 fával. Labdarúgás Megkezdődött a serdülő baj­nokság is, ahol — az első for­dulóban — a Cegléd—Honor összevont járási bajnokság el­múlt évi bajnokát, az Üllőt fo­gadták a ceglédiek. Meglepe­tés a CVSE biztos győzelme. Ceglédi VSE—Üllő 6-1 (1-0) A második félidőre fellazult az egyenlítésre törekedő ven­dégek védelme, s ezt veszélyes támadásaik eredményes befe­jezésével jól használták ki a Vasutas fiataljai. Góllövők: Szakter (3), Der- vaderics, Szabó, Nagy (1—1). U. L. Lehár-est Operettek szárnyán Cegléden, a Teleki utcai vas­utas klubkönyvtár nagytermé­ben október 10-én este operett gálaest lesz, Lehár Ferenc népszerű operettmelódiái csendülnek fel, az Állami Ope­raház énekeseinek felléptével. A Lehár-est 19 órakor kezdő­dik. ISSN 0133—ásott (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom