Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1983. OKTOBER 29., SZOMBAT Az egészséges gyermekekéit / Poharas tej az iskolákban Ízlik a tízórai Hancsovszki János felvétele Jegyzet Presztízs Évtizedekkel ezelőtt bár, de a felszabadulás után is megesett még, hogy a fiatal szakmunkás, vagy ipari tanuló, szégyeüte bevallani, hogy kövező, vagy aszfaltozó, netán kőmíves a szakmája. Imponálni akarván a kislánynak, így hát füllentett, s azt közölte, hogy műszerész ivagy más presztízsszakma művelőjének adta ki magát. A társadalomban, a gazdaságban hamarabb győz a forradalom, mint a gondolkodásban — mondogattuk az idő tájt, megjelölve a jónak, célra vezetőnek vélt feladatokat, módszereket is. A munka rangot jelent, bármely poszton is vállaltunk szerepet, mert mindegyik fontos, illeszkednek egymáshoz, mint a láncszemek. Nagyon bíztunk benne, hogy a már akkor is szórványosnak mondható magatartásformák hamarosan a feledés homályán ba merülnek. Ám úgy látszik, a gondolkodás- és magatartás- formák is öröklődnek, noha bizonyos esetekben atomjaikban, vagy elemeikben, nem a régi módon. A papírköteg példáját választhatnánk illusztrációnkhoz, melynek felső rétegére tintát öntve, nagy kék foltot kapunk, s ez aztán átszüremlik a tizedik, vagy tán a századik rétegre is, bár a folt mindig kisebb és kisebb lesz. Ügy látszik, ilyen öröklött, át- szüremlett tudati maradvány a régi világból a presztízs is. Igaz, nem biztos, hogy a jelenség mögött mindig ezt kell sejtenünk, lehetnek más, még fel nem ismert motiváló okok is. Mindenesetre meglepetéssel hallgatom az egyik községi KISZ-bizottság titkárának szavait, aki azon- meditál, hogy a taglétszám csökkenésének egyik oka a tsz-ösztöndíjjal végzett szakmunkások elvándorlása. <rtj^/lük nem is egy szakmunkás létére, segédmunkát vállal a városban. — Miért mész el — kérdezgeti a titkár — hiszen itt 19—20 éves létedre megkeresed a 6—7 ezer forintodat. Hol kapsz te ennyit az iparban? — Nézd, fiatal vagyok — válaszolja a kérdezett. — — Nekem még nem teher a bejárás. Sőt. Utazom, társaságom van, kapcsolatokat teremtek, beszélgetek útközben is. — Vagyis a nagyobb mozgástér, a világ valamivel nagyobb körének ismerete, birtokba vétele? — Olyasmi, s ezenkívül más is. Fiatalon határozták el, mit tanulnak, jól jött az ösztöndíj. Míg a doktori címet viselő jogász, a tanár nem szégyell epret kapálni és betakarítani, paradicsomot szüretelni nyáron a környék egyik tízének földjén, csakhogy elérje a kitűzött célt — mondjuk összehozza az új kocsija árát —, addig ők szégyenük azt mondani: — a foglalkozásom állattenyésztő. ■— Vajon milyen mélyről ered e bajok forrása? Mit mulaszthattak el az őket nevelő generációk, a szülők, a tanárok? Nem hagyhatjuk ki a sorból a KISZ-t sem. A meg nem tett lépések most sokba kerülnek, a képzésre fordított pénz kárba veszett, s hiányzik az utánpótlás is. Vajon mit hallottak ezek a fiatalok az olyan fogalmakról, mint a társadalom alapja és felépítménye, a társadalmi munkamegosztásmelyben , mindenki munkája fontos, i hogy mi, emberek egymásra vagyunk utalva. Tudom, hogy az ilyenfaj- : fa racionális nevelés, még, hß érzelmi motívumokkal ! egészül is ki, nem automatikusan ható csodaszer. Sok minden más is kell hozzá. Nagyon fontos, hogy a munkás és paraszt családok légkörében váljanak büszkévé arra gyermekeink, hogy becsületes, kétkezi munkával s ma már mind több értelemmel párosítva keresik kenyerüket. . Kovács T. István Egy pohár tej és két kifli. Csekélység, mégis milyen nagy vihart kavar, ha nincs. Például: Ha a kisdiák hátán degeszre tömött táskával reggel betér az élelmiszerboltba és azt mondja az eladó: mégnem érkezett meg. Ha hétfőn reggel zárva a bolt, az iskolában sincs büfé és otthon kell a gyereknek csomagolni. Ha van büfé, de kicsi a kapacitása. Ha minden rendben van, csak t poharas tej nincs és a zacskóit ból a gyerek szája mellett cso- strog a lé a ruhájára. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy miért nem lehet az iskolákban a diákok részére délelőtt kulturált étkezést biztosítani. Egész nap iskola A sütőipar szerint a péksüteményt időre kiszállítják. A tejiparnál Fülöp Árpád igazgató a következőt mondta: — A Közép-magyaronszági Tejipari Vállalat váci igazgatóságának területén, Vác, Dunakeszi városok, váci, rétsági járások és gödöllői járás egy részén 35 ezer diák van, ebből napköziben kap reggelit 13 ezer. Naponta 7 ezer poharas tejet,-kakaót szállítunk ki, tehát 15 ezer tanulónak otthon csomagolnak. Nekünk a száz- húszezer liter tej kiszállítása mellett nem számottevő a 7 ezer darab poharas tej. Mégis, a kulturált étkeztetés, a szülők kényelme érdekében munkatársaim felkeresték az iskolák vezetőit, hogy propagálják a szülőiknek a poharas tejet. Versenyt hirdettünk. Ahol a legtöbb isfcolatej fogy el, jutalmat adunk. Tehát nem a szállításnál, a rendelésnél kell keresni a hiba okát? A váci Árpád úti iskolában nincsen büfé. Kérdésünkre Dora Zoltán igazgató válaszolt: — A jövő útja az egész napos iskola, azaz a tanulók egész napos ellátása. Tanulóink létszáma 570, ebből közel ötszáz napközis, tehát ott reggeliznek. A többi gyerek részére nem az a cél, hogy büfét nyissunk, hanem, hogy őket is bekapcsoljuk a napközis ellátásba. Szívószállal A Gábor József iskolában van büfé. Itt Józsa Kálmánná igazgatóhelyettes a következő felvilágosítást adta: — Nálunk évek óta Fenyvesi Péterné pedagógus vezetésével a tanulók nagy lelkesedéssel árusítják a poharas tejet és a kiflit. Ezerkétszáz tanulónk van, ennek fele napközis, másik feléből csak 200-an veszik igénybe a büfét. Azt is meg kell mondani, hogy két szünet és egy osztály létszáma kevés ahhoz, hogy ezek részére kiosszák a reggelit. Más utat kellett keresnünk. Az egyik szülő, Ambrus Zoltán, a verőcemarosi Kék Duna étterem vezetője vállalta, hogy iskolánkban büfét nyit s ekkor már szakember árusítja a poharas tejet, péksüteményt. Ehhez kapcsolódik a KÖJÁL járványügyi főorvosnője, Nagy Magdolna véleménye: — Szerintem is helyesebb, ha szakember vezeti a „büfét* Az értékesítéshez előfeltételek szükségesek. Így egészségügyi könyv, szabvány szerinti raktározás stb. A napokban voltam kint Gödön, ahol a gyerekek eléggé beporosodott pohárból itták a tejet. Ez fertőzésveszélyes. Szívószálat is kellene árusítani, a poharakat előírtan tárolni. Ezt a tanulóktól nem várhatjuk el, de a szakembertől már igen. Eczl Józsefné a márianoszt- rai általános iskola igazgatója: — Száznegyven tanulónk van, ebből nyolcvanhét napközis. A többieknek a legkülönfélébb módon igyekeztünk kulturált reggeliztetést biztosítani. A legjobb megoldás volt, hogy nyugdíjas kollégánk vezette a büfét. Most a tanuHazautazott Varsóba Csorba Tibor tanár-festőművész, az egykori váci diák, aki feleségével, Hanka asszonnyal pihenésre érkezett városunkba. A városi tanács szálláshelyet biztosított számukra és gépkocsival segítette váci utazásaikat. Csorba Tibor elmondta, hogy mostani magyarországi tartózkodásának első időszakára esett a kiskunhalasi tárlat megnyitása. Több alkotását megvették és kiadták a magyarországi és lengyelországi — munkásságát méltató — cikkek, tanulmányok, bibliográfiáját. Vácott sok barátjával, ismerősével találkozott, s amikor az időjárás engedte, festett a Duna partján és a város határában. Öröm is érte, mert a legnagyobb példányszámban megjelenő varsói napilap, a Zycie Warszawy első oldalán, kiemelt helyen, fényképével illusztrálva interjú jelent meg Csorba Tibor professzorral és festőművésszel. Ebben a többi között így nyilatkozott: — Feleségem varsói, lengyel. A lengyel ügyekben lengyelek, a magyarban magyarok vagyunk. Közel áll hozzánk Vác, a kedves Duna lókkal próbálkozunk, de rengeteg időt elvesz az átvétel, a szétosztás, az elszámolás. Jobb megoldás után nézünk. Akucs Lórántné, a letkésl általános iskola igazgatója: — Százhatvannyolc tanulónk van, hatvanhat a . napközibe jár. A többieknek mi is megpróbáltuk a szervezett reggeliztetést, sőt hidegben felmelegítettük a tejet is, de a kezdeti lelkesedés után minden abbamaradt. Az okot abban látjuk, hogy a községekben, az állami dotációk miatt igen intenzív a szarvasmarha, a sertéstenyésztés, a gyerekek otthonról hoznak tejet és bőséges ennivalót Jancskár Pál a nagybörzsönyi általános iskola igazgatója: — Száztizenhárom tanulónkból ötvenöt rendszeresen kap reggelit. Probléma, hogy a boltból kell áthozni a tejet, a péksüteményt, és kevés az idő arra, hogy azt két szünetben kiosszák a gyerekek. Jobb megoldás kellene. Iskolabüfé E jobb megoldás érdekében a váci tejipari vállalat dicséretes módon versenyt hirdetett. Másutt örülnének, ha olyan lehetőségek lennének, mint'Vácott és környékén. Élni kell ezzel, kí kell ezt használni, hiszen ma a legolcsóbb üdítő ital a tej. Az igaz, hogy a jövő útja az egész napos iskola, de ahol nem tudják ennek feltételeit megteremteni, ott csak az egy pohár tej, két kifli gondolata érvényesülhet. Beszéltünk vendéglátóipari és élelmiszer-kereskedelmi vállalatok vezetőiivei, ahol azt mondták: Képtelenek minden iskolában külön büfét nyitni, ennyi hűtő berendezésük, szakemberük nincs tartalékban. Ezért is dicséretes a tejipari vállalat versenyfelhívása a pedagógusokhoz. Már van rá példa. Vácott, a szakmunkásképző iskolában már van is hatása. Mészáros Gyula menti város. Tudományos működésem kezdete volt a Báthory Istvánról és lengyel kortársairól írt tanulmányom, így bekapcsolódom a mostani évforduló kapcsán is a róla való megemlékezések, előadások sorozatába. A lap munkatársa arról is írt, hogy a második világháború alatt Magyarország sokat tett a lengyel menekültekért. Történetüket Csorba Tibor feleségével együtt feldolgozta, s a lengyel kiadáson kívül előreláthatólag Magyar- országon is megjelenik. Végül arról olvashatunk a Zycie Warszawyben, hogy ő szervezte meg a varsói Magyar Intézetet 1945-ben, tanított az egyetemen és szerkesztette az 1958-ban kiadott, s most újabb kiadás előtt álló lengyel—magyar szótárt. P. R. A régi nyár A vácdukai nyugdíjasklub tagjai október 30-án Visegrád. Esztergom, Dobogókő, Szentendre nevezetességeivel ismerkednek, majd november hónapban a budapesti József Attila Színházban a Régi nyár című színdarabot tekintik meg. Mit ír a Zycie Warszawy Csorba Tibor magyarsága Aktok és madonnák Markó Erzsébet művei MARKÓ ERZSÉBET Vácott élő és alkotó művész. Az utóbbi években a Váci Tárlaton való részvétele mellett önálló kiállításokon is bemutatkozik a város közönségének. Az idén a Váci Fényforrás- és Alkatrészgyár kultúrterme ad otthont a művész eddigi pályáját összegző alkotásoknak. A kiállítást 1983. október 21-én Végh Károly, a Pest megyei Tanács főmunkatársa nyitotta meg. Markó Erzsébet felvonultatta művészi világának legfontosabb témáit, motívumait. Alkotásainak egy része vilóg- és természetértelmezéséről vallanak, míg más képei emberértelmezését vlágítják meg. Vác város ihletése konkrét formában nem jelenik meg a festményeken. Az itt szerzett élmények, tapasztalatok elvontan, általánosítva, a lényeg szintjére emelve jelennek meg a műveken. Tájai mindig elvonatkoztatott tájak. Nem fenséges, a magasztos, a romantikus természet élményét hívja elő, ahol az ember lenyűgözve áll, készen a beolvadásra. Markó Erzsébet tájai a madártávlatból látott földfelszínt sugallják, utalásszerűén jelenítenek meg domborzati elemeket. Ez a fajta elemző, az egészet részeire bontó természetszemlélet olyan elemi erejű természeti törvényt éreztet, mely az ember akaratától, szellemi erejétől függetlenül működik — nem jelez semmilyen kapcsolatot az emberi szellem és e természeti törvény között. Ezen értelmi elemekkel töltött tájak között csak néhol találni utalásokat a tájhoz való hagyományos, érzelmi viszonyra egy-egy domborzati elemeket sugalló képen valószínűtlenül megjelenő virág motívumában. AZ ALKOTÓ természetértelmező képeinek színvilága is nélkülözi az emberi kéz, szellem, akarat nyomaira való utalást. A zöld, szürke, kék és fekete árnyalatai a madártávlatból vagy még messzebbről látott domborzat színei — ez a távolság már a valóságban sem engedi látni az emberi tevékenység jeleit a földfelszínen. Ugyanez a viszonyulási mód figyelhető meg az alkotó figurális művein, melyeknek kizárólagos szereplői női alakok. Két mű dolgozza fel a kiállításon az anyaságnak mint női hivatásnak a témáját: az Anya és a Szárnyasoltár c. képek. A női küldetésnek e hagyományos értelmezése mellett nagy számban láthatók Markó Erzsébet kiállításán olyan festmények, amelyek az akt motívumának segítségével vallanak az alkotónak a nőiességgel való viszonyáról. Amint a természetet madártávlatból szemlélte, úgy a női figurát is a mindennapi élet szempontjain felülemelkedve mutatja be. A testek, noha beállításukkal, formáikkal egészen köznapi szituációkra, funkciókra utalnak, hófehér bőrükön lila, kék, rózsaszín színezésükkel ennek ellent mondanak,' talán ezeken túlmutatnak. AZ ARC nélküli alakok mindenképpen jelzik, hogy a hagyományos női küldetés értékeit' megtartva Markó Erzsébet új értékeket és funkciókat is fel akar mutatni. De a köznapitól, a hagyományostól való eltávolodás után, az élmények felsorakoztatása mellett ezeknek az eszméknek a konkrét megfogalmazására, az öntörvényű, saját belső ritmusát megtaláló én felmutatására még az alkotó további pályáján kerülhet sor. A szubjektum szintjén bekövetkezett változás társadalmi érvényessége még e műveken nem nyilvánvaló. A mindenre vagy mindenkire érvényesnek mondott törvények lerombolása, megtagadása még nem kézenfekvő, hanem tragikus. Bakonyvári M. Ágnes Klubház és öltöző Verőcemaros programja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából Verőcemaroson november 4-én 16 órakor sportöltözőt és klubházat ad át rendeltetésének Kovácsáé Tóth Mária, a községi közös tanács elnöke. Az új létesítmények jelentős lakossági összefogással készültek el. Ezután az 1-es számú klub- könyvtárban Grécs László, az MSZMP Váci Járási Bizottságának munkatársa emlékezik meg a világ első szocialista államáról, majd a nagyközségi pártbizottság épületében Marx Károly emlékkiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Morál a partvonalon Megütötte a játékvezetőt A járás labdarúgó berkeiben futótűzként robbant a hír; a járási labdarúgó-szövetség egy évre eltiltotta játékjogától Orbán Józsefet, a szobi labdarúgócsapat játékosát. — Vajon miért? — tettük fel a kérdést Kovencz Antalnak, a járási labdarúgó-szövetség elnökének. — Sajnos, a játékos nagyon megfeledkezett magáról. Minősíthetetlenül beszélt a játékvezetővel, sőt meg is ütötte. Sportszerűtlen magatartása miatt hozta fegyelmi bizottságunk ezt a döntést. — Mások is kaptak fegyelmi büntetést? — Igen. A nyolcadik fordulóban kilenc játékost állítottak ki a mérkőzéseket vezetők. Sokszor a szurkolók is bajt okoztak, mert nyomda- festéket nem tűrő hangon illették a játékvezetőket. Sőt. olyan is előfordult, hogy bementek a pályára, és lökdös ték a bírót. Több mérkőzé^ félbe is szakadt. Csőváron két hazai mérkőzéstől tiltottuk el a csapatot. Kosdon a reni tenskedő szurkolóknak kö szönhette a csapat, hogy hó rom mérkőzéstől eltiltották míg Letkésen két alkalomma nem léphetett hazai pályár. a helyi együttes. Kinek jó ez? Ügy gondolom, nem a magyar labdarúgásnak. A garázda elemeket nekünk, a labdarúgás szerelmeseinek kell megfékeznünk. Igyek szünk elejét venni a sportsze rűtlenségeknek. A csapatoknak csakis akkor segítünk, ha sportszerűen buzdítjuk. Lassan vége a bajnokságnak, és szomorúan kell elmondanom, hogy a fegyelmi bizottság munkája egyre több lesz. Remélem, hogy a téli szünetben szurkoló és játékos egyaránt megnyugszik, s minél kevesebb fegyelmi határozatról adok hírt a jövő szezonban. N. P. J. Sport Labdarúgás A járási I. osztályú bajnoi ság 12. fordulójának mérkőz- sei. Szombat: Galgavölgye I.— Váchartyán 13.30, örboltyán— Vómosmikola 13.30. Ifjúsági mérkőzések: Galgavölgye— Váchartyán 11.30, örbottyán —Vómosmikola 11.30, A serdülőmérkőzések délelőtt 10 órakor kezdődnek: Dunakeszi SE—Nagymaros, Fortuna— Szokolya, Verőcemaros— Vác- duka, Göd—Főt. a Dunakeszi VSE szabad. Vasárnap az ifjúsági mérkőzések 11.3Ó-kor kezdődnek: Kösd—Letkés, Márianosztra— Vácduka, Vácrátót—Kóspallag, Nagymaros—Szob, Rád—Váci Amatőr. I. osztályú felnőtt mérkőzések 13.30-kor: Kösd— Letkés, Márianosztra—Vácduka, Vácrátót—Kóspallag. Nagymaros—Szob, Rád—Váci Amatőr. Az előreírt csapatok iátsznn-v *i tipToi pálvnn ISSN 013Í—2759 (Váci Hírlap)