Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
Túijufoffck a nehéz éveken Nyugodtak/ de nem elégedettek hasznosították a tapasztalatokat A vecsési tanács költségvetési üzemének modelljéül a Vácott már régebben életre hívott cég szolgált. A váciak nem fukarkodtak a már megszerzett tapasztalatokkal, amikor látogatás alkalmával az üzemszervezésen tül városnézés során is bemutatták már elért eredményeiket. A tervnél többet A lakóhely kommunális ellátását, a parképítést, gondozást. az üzemszerű virág- és dísznövénykertészetet, a szervezett szemétszállítást tanulmányozták a vecsési vendégek' Vácott. Az 1969. január 1-től „jegyzett cég” 31 tasú gárdával március 5-én kezdett, valójában technikai berendezések nélkül. Kéziszerszámokkal építőipari vállalkozásba fogtak. A Bajcsy-Zsilinszky úti KERAVILL-bolt volt az első produktumuk. Egy év sem telt bele, • már félszáznál többen tartoztak az üzemhez. A mai létszám már jócskán meghaladja a száz főt. Ám mindig van fluktuáció. s annak oka kézenfekvő: alacsony a bérszínvonal. Mégis kialakult a törzsgárda. Ha csupán azt a körülményt vesz- szük, hogy az elmúlt tizennégy évben a tizenharmadik vezetője van az üzemnek Du- dinszky László személyében. Nem szükséges különösen kommentálni, mennyire nem használ egy vezetőválság a fejlődésnek. S hogy egy tucatnyinak mennyi kárát látták, az sem szorul magyarázatra. Hogy csak a vállalattól megvált jó szakembereket említsük. Ennek dacára az összeko- vácsolódott jó gárdával túl vannak a mélyponton. Míg az akkori vezetés a község központjában a — telephelytől távol — látta jónak az irányítást, .a tanácsházának folytatásaként megépítették és 1973^'. júniusban már az ott berendezett irodaházból tették. Am a gyakorlat mást bizonyított. Ma a Damjanich utcai telephelyre áthelyezett 1981—82- ben épült szerény, de a célnak jól megfelelő irodákban találjuk a vezetést. Dudinszky László üzemvezető elöljáróban így fogalmaz: — Nem vagyok elégedett, de nyugodt igen. Oroszi Ferencné főkönyvelő a számok tükrében láttatja az üzemet. — Tizenhétmillió 850 ezer forint az idei tervünk. Az első félévben már túlteljesítettük. Otthon és másoknak Nagy szerepe van ebben embernek, gépnek. A kommunális részleghez köztisztaság, piac, közterületek, temetők, parkfenntartás, ingatlankezelési munkák tartoznak. Az állami házak karbantartása, 50 ház mintegy' 150 Lakása van gondjaikra bízva. Erre a célra: 2 millió 174 ezer forintot terveztek, amit év végére felhasználnak. Az építőipari tevékenység legfőképp a helyi tanács, egészségügyi és kulturális intézményekre, igényeink kielégítésére hivatott, a kapacitástól függően a környező tanácsoknak is dolgoznak. Nevükhöz fűződik az üllői túzoltószertár és szolgálati lakás, a Faiskola utcai óvoda, lakások, járdák. buszvárók építése. Ecser művelődési házán, a sportpálya öltözőjén. ABC-áruházán csakúgy ott a kezük munkája, mint Vecsés szinté valamennyi jelentős beruházásán. Visszakanyarodva a kezdetre: 1969—72-ig építették a MAVAD telepét, 1970—72-ben a Kun Béla téri óvodát. 1974- 76-ban az 1 ezer 100 adagos központi konyhát, a Bajcsy- Zsilinszky úti 175 személyes A hajrá következik A hét vége sportműsora SZOMBAT Labdarúgás, megyei I. osztály: Dunakeszi VSE—Sülysáp, Dunakeszi, 11 óra. Az ifjúsági mérkőzés 9 órakor kezdődik. VASÁRNAP Labdarúgás, megyei I. osztály: Kartal—Ferihegy SE, Aszód, 13.30 óra. Megyei II. osztály, A-cso- port: tÉyömrő—Pilis. Gyömrő, 13.30 óra. Üllő—Bugyi, Üllő, 13.30 óra. Az ifjúsági mérkőzések mindkét osztályban 11.30 órakor kezdődnek Járási I. osztály: Abomy— Mende, Abony, 14 óra. vezeti: Szuda (partjelző: Hörömpő János), Ceglédbercel—Ecser. Ceglédbercel, 14 óra, P. Szabó (Csanaki), Dánszentmiklós— Albertirsa, Dánszentmiklós, 14 óra. Mészáros M. (Szóró, Sárost), Monor—Nyáregyháza. Mo- nor, ’4 óra, Letkó (Ágoston), Veescs II.—Törtei, Vecsés, i4 óra, Schiller, Kocsér—Maglód, Kocsér, 14 óra, Zsuzsandor (Prohászka). Az ifjúsági mérkőzések 12 órakor kezdődnek. Serdülő mérkőzések: Gyömrő—Maglód (Eperjesi), Pilis— Üllő (Csanaki), Péteri—Albertirsa (szükségjátékvezető), Dánszentmiklós—CVSE (Mészáros M.), Monor—Abony (Ágoston). Vecsés—Nagykőrös (Schiller). A találkozók 9 órakor kezdődnek az elöl álló csapatok otthonában. Kézilabda, női MNK: Tápió- völgye—Dány, Űri, 14 óra. Ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u 12.. telefon: 26), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a járási rendelőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.) Sülysápon, Üriban, és Men- dén: dr. Sass János (Űri). üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen: dr. Túri István tart ügveletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmi telepi. | Ügyeletes állatorvos: dr. Varga Dénes Pilis, Kossuth u. 49., telefon: 8. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. A nap kulturális programja Gyömrő, 10 órától: baletttanfolyam az úttörőházban 10-től: a természetjáró szak kör foglalkozása és játékdélelőtt. A tájház nyitvatartása 9-től 12-ig és 14 tői 17-ig. Monoron: Szegvári Káról- festőművész kiállítása a nyit vatarlási időben, 10-től: suli mozi (a filmszínházban), 16 tói: a gyermek színjátszó cső port foglalkozása. Pilisen, 9-től 11-ig: a néptánc szakkör próbája, a moziban, 17 30-tól és 19.30-tói: Régi nyár. Vecsésen: a túraszakkör ősz ízejövetele, 16-kor: divatbe mutató a járás ruhaipari sző vetkezeteinek termékeiből 19 *ől: ifjúsági klubfoglalkozás. óvodát rekord idő: egy év alatt 1977—78-ban hozták telő alá. A Toldi Ferenc utcai óvg- da bővítése, ott a 100 négyzet- méteres ikerlakás, a Tinódi utcai ikerlakások, orvosi rendelők, a gázcseretelep a Fővárosi Gázművek telephelyének építése, mind egy-egy szép feladat volt. Jórészt a mainál nehezebb körülmények között jöttek létre, annál is inkább emlegeti büszkén a kollektíva. Napjainkhoz közelebb álló: az 1980—81-ben épült Kun Béla téri gyógyszertár. Az Andrássy-telepi kis posta 1982—83. év eredménye. Az idén adták át a tanácsi megt rendelésre készült négy GOV- lakást. Pest megyén belül nem vecsésieknek végeznek munkát. Több milliót tesz ki ez az érték. Mindezekkel egy időben a Damjanich utcai telephely fejlesztése is halad. Áz irodaház szociális helyiségek — öltözők, fürdők, étkező — szükségessé teszik, hogy még egy faházat állítsanak fel. Űj raktár, bádogos- és asztalosműhely épül. Csemetekert A váci tapasztalatcsere kertészkedésben is meghozta az eredményt: napjainkra megvalósult a dédelgetett terv, csemetekertet létesítettek a temető mellett. Ott 30 ezer sövénypalánta, — lygustrum, buxus, evonimus — erősödik, fejlődik. A fenyőfajok is cseperednek, de van nyírfa, platán, hogy egyszer majd onnan fásíthasson Vecsés lakossága. Fekete Gizella Gombán Szitieíi menet A gombai Fáy András Művelődési Ház és a KlSZ-alap- szervezetek közös rendezésében szombaton, október 29-én ismételten szép őszi hagyománynak lehet tanúja — s reméljük — csodálója is az arra tévedő. Felújítva, teljes színpompájában — indul a gombai- szüreti menetelő, s végig vonulnak a táncosok, a fogatok, a csikósok, a kis borkirályok a főutcán. Vidám rigmusokkal, népi játékkal, menettánccal gazdagított, több mint két órás menetelőre. tisztelettel várják az érdeklődőket. Este 18 órától hajnali négyig Kisvári József és együttese húzza a talp alá valót, a művelődési házban büfé és kitűnő hangulat várja a szórakozni vágyókat. ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1983. OKTOBER 29., SZOMBAT A rigánylakosság helyzetéből Átgondoltan, közös munkával Zilált csoportban állnak a monorí főtéren, színes szoknyákban, kitaposott cipőkben, rózsás kendőkkel a pufi- dzsekik vállán. Mondják, mondják, nagy hangon, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy vitájukat a nagyközönség előtt bonyolítják. De nekik alighanem természetes is. Egymáson és önmagukon kívül nem figyelnek másra. Két jól öltözött idős hölgy viszont kíváncsian hallgatja őket, mintegy izgalmas színházi jelenetet. Arcukon izgatott várakozás. S amikor nem történik semmi, mert a színes csoport odébbáll, fintorokra megjegyzik: — Ezek ilyenek! — És figyeld, már mennyien vannak?! A vélemények a cigánylakossággal kapcsolatban ma még gyakran szélsőségesek. Az „ami más, az nem is lehet jó” álláspontot könnyű megtűzdelni kirívó példákkal, s ezeket általánosítva vonni le véleményt és következtetéseket De észrevesszük-e az erőfeszítéseket és a változásokat? Aki azt mondja, egyre többen lesznek, tudja-e vajon, hogy a járásban élő cigánylakosok száma mintegy 1 ezer 731 főre tehető — ez az összlakosság 1,5 százaléka. Igaz, a szám változó és pontosan nem is mérhető fel. Monoron, Vecsésen, Üllőn, Pilisen, Sülysápon, Mendén és Gyomron élnek. Hasznos segítség Az MSZMP monori járási végrehajtó bizottsága 1979. augusztusi ülésén hozott határozatot a cigánylakosság helyzetének és ,,életkörülményeinek javítására. A napokban tartott párt-végrehajtóbizottsági ülésen e határozat végrehajtásának tapasztalatai, ról, a további feladatokról tárgyaltak. Az elmaradás még mindig jelentős. De elhangozhatott az is: az intézkedések hatására a helyzet több területen javult. A járásban élő cigánylakosságnak mintegy ötven százaléka — 900 fő — munkaképes korú. Állandó munkaviszonynyal 83 százalékuk rendelkezik, időszakosan vállal munkát 7 százalék. Kevés a szakmunkás — 11 százalék —, de növekszik a betanított és segédmunkások száma. A munkaképes korú nők 80 százalékának háromnál több gyerekkel kell otthon maradnia. A munkahelyi közösségek többsége már elfogadja és megbecsüli a rendszeresen közöttük dolgozókat, mérsékelt ütemben emelkedik a szocialista brigádokba kerülők száma. Fokozatosan javult az elmúlt években a cigánylakosság lakáshelyzete. 1979-től 46 család került a telepekről jobb lakáskörülmények közé, Monoron. Pilisen, Nyáregyházán és Üllőn 25 család vásárolt — segítséggel — házat, Monoron, Mendén hatan állami bérlakáshoz jutottak, s emelkedett a saját erőből és OTP- kölcsönnel tető alá hozott otthonok száma is: tizenheten jutottak ily módon megfelelő fedélhez. A munkaviszonyban álló családok lakáshoz jutását segítik a munkáltatók, építőanyaggal, kedvezményes fuvarral, a helyi tanácsok ingyenes telekkel, bontott anyagokkal. Az összefogás és az erőfeszítések ellenére a telepek ma még léteznek, felszámolásuk hosszú folyamat, amelyet befolyásol az illegális beköltözés is. Biztató jelek A cigánylakosság egészség- ügyi, közegészségügyi és szociális helyzete is fokozatosan javul. Az egészségügyi dolgozóik és a vöröskeresztes aktívák felvilágosító munkája eredményeképpen egyre többen veszik igénybe a fogamzásgátlókat, kedvező tapasztalatokat eredményezett a természetbeni segélyezés, a csecsemővitamin- és tejpor-akció, többen viszik gyerekeiket védőoltásokra. A monori, a pilisi, a nyáregyházi és a mendei telepek A közös vagyon őrei Tehetős tolvajok a határban Batyuba kötve nem háton cipelik már a határból a „ben- gét”, Ahogy a mindennapi életünkben az ízlések, szokások előnyösen megváltoztak, úgy változtak — hátrányukra — a mezei lopások módszerei is. A határban az illetéktelen kerékpár is ritka jármű, elegáns autók óvakodnak, lopakodnak be a dúlőutak mélyebb árnyékosabb részére. Persze, leoltott lámpákkal. Nem jószándékkal Az éles kés, a bőszájú zsák. de az ásó sem hiányzik a kiürített csomagtartóból. Máris harsán a torzsa, telik a zsák, esetleg a csomagtartó a súlyos fejű káposztával, ha azonban sietős az út, csak úgy tövestül tépik az út menti sorvégeken. A párolt, töltött- és a kolozsvári káposztából nagyon egyhangú a menü, esetleg a kényesebb gyomrot is megfekszi, hát aki ilyén olcsó ára* beszerző túrára vállalkozik elő az ásót és gyorsan telik - nyaláb sárgarépával, zöldséggel. — Persze csak addig tart a lókedv, amíg mi oda nem toppanunk — mosolyog jóízűen Gudmann József, a Ferihegy Tsz rendésze, aki csak akkor válik láthatóvá, amikor társával Erős Mihállyal kilép a dúlőutak mellett árválkodó fák árnyékából, ahonnan az egész határrészt be lehet látni. — Fogtunk is ilyen autós beszerzőt Ceglédről, Mogyoródról. Üjhartyánból, Nyáregyházáról, de a térképen kevés olyan település van, ahonnan autós nem járt még Üllő határában. Ezeket aztán sosem a jószándék kísérte. Volt olyan eset is, amikor a „határsértő” ott hagyott csapot papot, teli zsákot, pótkereket, csupán a forgalmi rendszámát sikerült feljegyezni, s amikor a tulajdonost becitálta a szabálysértési bizottság, es- küdözve égre-földre tiltakozott a gyanúsítás ellen, a végén derült ki. hogy aznap a kocsit kölcsönadta. Hiába az ajánlat Napközben különben „illetéktelen” járókelőt alig látni a határban, hanem ahogy alkonyod ni kezd. különösen a hétvégeken „eltévedt” autóktól élénkülnek a dúlőutak Nagy kárt okoznak a gazdaságnak a közös vagvon dézsmálok hiszen nagy a vigyázandó terület, a vasútvonaltól egész Pakonyig terjed — hangoztatja a rendész —, a hosszú időn át kifejlődött ösztön az, amely mindig arra visz, ahol ezek a gyanús elemek járnak. A határt járó társának különben hasonló múltja van: hosszú évekig őrizte, vigyázta Angyalföld rendjét, békéjét a Lehel piac környékén, törzsőrmesteri rangban. Láthatatlan lesben — Akit tetten értünk, mind tehetős ember, s gyakran az eltulajdonított érték többszörösét ajánlják fel, csak mellőzzük a feljelentést, mert a tett otthon is ismertté válik. Ugyanis az ügyet mindig a lakóhely szerinti illetékes szabálysértési bizottság tárgyalja és hoz a büntetésről szóló határozatot. Az a bizonyos ösztön a kerékpárra parancsolja az őröket, hogy az országút mellé hajtsanak, ahol láthatatlanul lesben kell állni, lévén péntek késő délutánja. Ilyenkor pedig nem csak az országút forgalma válik egyie élánkébbé... Kiss Sándor helyzete azonban aí^észreve- hető eredmények ellenére sem megnyugtató. A WC-cso- portok a gyakori javítások ellenére a legtöbbször használhatatlanok, a monori és a pilisi fürdőkonténer nem üzemel. s a telepeken lakók élet-, módja egészségtelen, kultúrálatlan. örvendetesen nő a cigány- gyerekek óvodai felvétele: 61 százalékuk jár óvodába. Ez az a tény, amely optimizmust sugározhat, hiszen a tapasztalatok szerint az óvodákból iskolákba kerülök évismétlés nélkül haladnak tovább, fokozott pedagógiai segítséggel elvégzik a nyolc osztályt. S az otthoninál merőben más környezetben eltöltött esztendők nem múlhatnak el nyomtalanul, igényt ébresztenek a gyerekekben a változtatásra. Az általános iskolások 3,3 százaléka cigánytanuló. A családok szociális és anyagi helyzetének javulásával pozitív szemléletváltozás is tapasztalható: 146 iskolás cigánygyerek elfogadható, jó családi háttérrel rendelkezik. Azokban a községekben, ahol a telepek még léteznek, igen magas a hátrányos és veszélyeztetett tanulók száma. Segítésük rendszeres, a tanácsok készpénz helyett elsősorban tan szénsegélyt, térítésmentes napközis ellátást, étkezési hozzájárulást • biztosítanak számukra. Ma már minden negyedik cigány- tanuló napközis ellátásban részesül. A szemlélet- és életmódváltozás, a társadalomba való beilleszkedés gyorsítható a köz- művelődés sajátos eszközeivel is. Jó példa erre a járási művelődési központ cigány ifjúsági klubja és programjai, az olvasótáborok szervezése, az írókkal, költőkkel, festőkkel történő találkozók megrendezése, a kirándulások. Igyekszik a járási könyvtár is: olvasóinak egy százaléka — ez is eredmény! — a cigánylakosság köréből kerül ki. Általánosítás nélkül A járás politikai és állami szervei rendszeresen foglalkoznak a cigányok helyzetével. Működnek a koordinációs bizottságok, melyek tanácsokkal, ajánlásokkal, javaslatokkal segítik a tanácsok munkáját. Él az összefogás — de. működnek a visszahúzó erők is „kint” és „bent”. A cigányok jó része őrzi az ősi szokásokat, a másfajta normák, életvitelükben gyökereznek — a körülöttük élőkben pedig dolgoznak az előítéletek, az elzárkózás, a közömbösség sem ritka, csakúgy, mint az. hogy a kirívóbb dolgokat általánosítják. Előbbre azonban csak az átgondolt cselekvés visz. Ennek érdekében határozta meg a további feladatokat ismét a párt-végrehajtóbizott- ság, a közegészségügyi követelmények betartására. az egészségnevelési munkára, a helyi jobbító lehetőségek feltárására — a közös munkára helyezve a hangsúlyt. ____ K. Zs. Fo gadóóra Bakonyi György, a Pest megyei Tanács és a Monor nagyközségi közös tanács tagja 1983. október 31-én, hétfőn, 16 órától 18 óráig fogadóórát tart a monori erdei tanácskirendeltség hivatali helyiségében (IVTonori-erdő. Béteköz 13.). A település lakói a fenti időben és helyen gondjaival, problémáival megkeresheti a megyei tanácstagot. (ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap)
