Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

Pórt- és kormányküldöttség élén Kádár János hazaérkezett Sojfévélemények a lengyelországi látogatásról Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével péntek délelőtt hazaérke­zett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizott­sága, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsa és Mi­nisztertanácsa meghívására október 26—27-én hivata­los, baráti látogatáson tar tózkodott Lengyelország' ban. A küldöttség tagja volt Ha- Éj vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tag­jai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvöl- gyi József, hazánk varsói nagykövete, aki állomáshe­lyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügyminiszter-helyettes, Kó- tai Géza, a Központi Bizott­ság külügyi osztályának he­lyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztá­lyának helyettes vezetője és Bsnlcő József, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldött­ség fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Áczél György, Korom Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Keleti pályaudvaron üdvözli Kádár Jánost. Mihály, Németh Károly, óvá­ri Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai, a Politikai Bi­zottság tagjai, Horváth István belügy-, Pullai Árpád közle­kedési, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Horn Gyu­la, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának vezetője. Jelen volt Andrzej Zabins- ki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az évszázados barátság szelemében erőegyensúly megbontására irányuló törekvésekkel. A párt lapja a magyar párt­ós kormányküldöttség varsói tárgyalásainak első általáno­sabb érvényű tanulságait le­vonva külön cikket is közöl a szocialista országok tapaszta­latainak hasznosításáról. Az egyes szocialista országok kö­zött a nemzeti és történelmi hagyományokból és más té­nyezőkből eredendően vannak különbségek, ezek azonban nem gyengítik az egész közös ség alapjait és a marxizmus— leninizmus általános érvényű alapelveit. A szocialista közösség egyik alapelve az, hogy az egyes országok egymás rendelkezé­sére bocsátják tapasztalataikat — írja a Trybuna Ludu. Ez lehetővé teszi a máshol be nem vált kísérletek elkerülé­sét. Nem is olyan régen Len­gyelországban nem fordítottak nagy figyelmet a szocialista országok tapasztalataira. Márpedig a szocialista or­szágokban sok olyan értékes tapasztalat halmozódott fel, amelyet Lengyelországnak ér­demes megismernie. A cikk az egyes szocialista országok eredményeit felsorolva Ma­gyarország esetében többek között a gazdálkodási formák korszerűsítésének újító szelle­mét és sikerét emeli ki. t*EST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 rM MSZM» PEST MEGYEI ÍHOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ar«! I.ßO forint 1983. OKTOBER 29., SZOMBAT A Biztonsági Tanács elmarasztaló határozata Washington diplomáciai veresége A Biztonsági Tanács tegnap ! határozatot szavazott meg az New York-i idő szerint éjjel Egyesült Államok Grenada el- három órakor elmarasztaló j len elkövetett agressziójával Az Elnöki Tanács ülésén Rendeletmódosítások Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. Kádár János tájékoztatta a testületet a magyar párt­ós kormányküldöttség lengyelországi tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. Megállapította,' hogy a látogatás jól szolgálta a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság, a magyar és a lengyel nép közötti hagyományosan jó testvéri kapcsolatok fejlődését, a szocializmus és a béke ügyét. A közös állásfoglalás újabb ösztönzést ad a poli­tikai, a kulturális és a gazdasági kapcsolatok továbbfej­lesztésének. Losonczi Pál a szeptember 26. és 30. között» New York­ban az Indira Gandhi által kezdeményezett állam- és kor­mányfői találkozón, valamint az ENSZ-közgyűlés 38. ülés­szakán való részvételéről adott tájékoztatást. A testület a tá­jékoztatót tudomásul vette. Az . Elnöki Tanács elnöke beszámolt Szpirosz Kiprianu- nak, a Ciprusi Köztársaság el­nökének meghívására október 18. és 21. között Cipruson tett látogatásáról. Az Elnöki Ta­nács a beszámolót egyetértés­sel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács a Minisz­tertanács előterjesztése alap­ján módosította a felsőoktatá­si intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A jogszabály új tudományos fokozatként egységesen lehe­tővé teszi egyetemi doktorátus megszerzését. A testület határozott arról, hogy a szombathelyi tanárkép­ző főiskola a jövőben Berzse­nyi Dániel Tanárképző Főis­kola néven folytatja oktató te­vékenységét. Törvényerejű rendeletet fo­gadott el az Elnöki Tanács a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről. Határozatban módosította az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kvótáját a Nemzetközi Valuta Alapban. Az Elnöki Tanács a továb­biakban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lója alkalmából adományo­zandó kitüntetésekről döntött, valamint bírákat mentett fel és választott. kapcsolatban. A határozat ha­tályba lépését az amerikai vétó akadályozta meg. A Biztonsági Tanács sok éves krónikájában csaknem példátlanul az Egyesült Álla­mok egyetlen támogató szava­zatot sem tudott szerezni és teljesen elszigetelődve került a tagországok, erkölcsi ítélő­széke elé. A szavazás eredménye Wa­shington súlyos diplomáciai vereségének tekinthető. Külö­nösen érzékenyen érinti az amerikai diplomáciát, s tartós hatással is lehet szövetségesei­hez fűződő kapcsolataira az a tény, hogy két fontos NATO- ország — Franciaország és Hollandia — szavazatával elle­ne fordult. Egy'harmadik — Nagy-Britannia — tartózko­dással határolta el magát a grenadai inváziótól. A határozati javaslat sze­rint a Biztonsági Tanács „mély sajnálatát fejezi ki a grenadai fegyveres interven­ció miatt, amely a nemzetközi jog és Grenada függetlensé­gének, szuverenitásának és területi épségének durva megsértését jelenti”. Sajnála­tát fejezi ki az ártatlan polgá­ri személyek halála miatt, s felszólítja az összes államo­kat Grenada szuverenitásának tiszteletben tartására. „Felszó­lít a fegyveres intervenció azonnali megszüntetésére és a külföldi csapatok haladékta­lan kivonására Granadából". A TIT három évtizede Megyei díszközgyűlés E gyetlen epizód Is jellemezhet olyan fontos ese­ménysorozatot, mint amilyen a magyar párt- és kormányküldöttség varsói látogatása volt. A két delegációvezetőnek, Kádár Jánosnak és Wojciech Jaruzelskinek nemcsak a tervezettnél tovább tartott a négyszemközti megbeszélése, hanem a programon kívül még egy hasonló találkozásra került sor. Azért sokatmondó ez, mert nem a vitás kérdések miatt volt szükség erre, hanem éppen ellenkezőleg. A két or­szág hagyományos barátsága napjainkban új tartalmat kap a marxizmus—leninizmus eszméi, a közös érdekek és célok alapján. Arról nem is szólva, hogy Lengyelország — a közelmúltban csaknem tragédiába torkolló fejlemé­nyei után most a nemzetközi újjászületés útján járva — különösen fontos pontja az európai béke és biztonság megőrzésének is. Nyíltan szólt erről a varsói munkásgyű­lésen a párt első titkára, amikor utalt arra, hogy a len­gyel kommunisták, a szövetséges pártok, a szocializmus hívei, a hazafiak véget vetve az anarchiának és kezükbe véve saját sorsuk irányítását, egyben saját népükön túl nagy szolgálatot tettek a'szocialista közösségnek, az em­beriségnek is. Ez a nyíltság, amellyel erről a kérdésről minden fó­rumon — a gyűlésen éppúgy, mint a delegációk megbe­szélésein vagy a sajtókonferencián — szó esett, jellemezte e két nap egész légkörét. A közös közlemény a hivatalos kifejezéssel szólva ezt csupán úgy jelezheti, hogy a láto­gatás a szívélyesség és a nézetazonosság légkörében folyt, de e szavak mögött sokkalta több húzódik meg. Minde­nekelőtt az, hogy kölcsönösen tiszteljük egymást,, bízunk egymásban és nyílt, őszinte szóval beszélünk a gondokról. Mert Lengyelország kétségtelenül kilábalt a legnehezebb időszakból, de az eszmei harcot még erőteljesen kell foly­tatnia, az ellenség pedig nyilván nem szívesen nyugszik bele a vereségbe. A mostani lengyel vezetés — amint az mindenütt tapasztalható, érzékelhető — tömegkaocsola- tait nem deklarációkkal igyekszik elérni, hanem határo­zott, következetes munkával, a nehézségek tervszerű le­küzdésével és szocialista reformokkal, korszerű gazdaság- politikával. Igen jóleső az a nagy érdeklődés, amely a mi eredményeink iránt megnyilvánul, nemcsak a felső veze­tésben, hanem a legkülönfélébb helyen dolgozók körében is. Szívesen osztjuk meg barátainkkal mindazt, amit hasznosíthatnak, mint ahogyan mi is szívesen tanulmá­nyozzuk mások gyakorlatában, ami nekünk megfelelő. E látogatás tartalmát is gazdagította ez a vonás, de azzal a nagyon fontos kitétellel, amelyet Kádár János sajtókon­ferenciáján mondott a szocialista országok tapasztalatai­nak kölcsönös felhasználásáról. Hangsúlyozta ugyanis, hogy minden országban figyelembe kell venni a nemzeti hagyományokat, a sajátosságokat. Ha a hagyományokat szem elől tévesztik, akkor a nemzet idegenkedni fog a szocializmustól, ha a sajátosságokra nem gondolnak, ak­kor a szocialista építés nem megvalósítható. Ugyanakkor rendelkezésre áll az összes szocialista ország tapasztalata, ami ma már közös kincsestár. Meríteni lehet és kell is abból. Efféle merítés volt a két nap tárgyalássorozata, ame­lyen a plenáris ülések mellett külön szakbizottságokban is folyt a megbeszélés, hiszen például a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködésben még sok tartalék rejlik. Amint ezek a nagyon lényeges kérdések is mutatják: párt- és kormányküldöttségünk kétnapos varsói látogatá­sa erősen munkajelleget kapott. Ezt egyik részről sem bánták, sőt a protokolláris jelleget a lehető legkisebbre korlátozva, ezek a munkakérdések kerültek tudatosan előtérbe. Annál inkább jó lehetőség nyílt érre, mivel ezekben is azonos álláspont, nézetazonosság nyilvánult meg és fő törekvéseink egybeesnek. Csakis így lehet ez két olyan országnál, amelynél az elvek és a célok egy­aránt közösek és megegyeznek jólfelfogott érdekeikkel. Ezek az érdekek találkoznak nemzetközi téren is: egy oldalon állunk, ebben sem különbözik álláspontunk, ma­gatartásunk. A nemzeti újjászületés elért vívmányait to­vábbfejlesztő Lengyel Népköztársaság éppúgy, mint ha­zánk szilárd tagja a Varsói Szerződésnek, tagállamai egy­ségének megszilárdításán dolgozik és felemeli szavát az ellen, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. | indez jelenti azt az új tartalmat, amelyet a hagyományos lengyel—magyar barátság hor­doz. Természetes, hogy ezúttal is gyakran el­hangzottak az utalások a történelmi múltra, a testvéri hágyományokra, de örvendetes, hogy többet beszélnek inkább arról, ami a jelenlegi kö­zös útra és a közös jövőre vonatkozik. Ez pedig a társa­dalmi haladás útja, amelynek programját-Kádár János e két szóba tömörítette a Nowotko gyár munkásgyűlésén: szocializmus és béke. Láthatóan megértették ezt és egyetértettek vele ezen a kitűnő hangulatú gyűlésen, amelyen első titkárunk sze­mélyes közvetlensége már az első percekben megnyerte a hallgatóságát. A kicsit elfogódott ünnepélyesség ugyanis egycsapásra feloldódott és derűs tapsba ment át, amikor elmondta, hogy ő maga is, amíg a sors és a történelem mást nem rendelt, életét műszerészként, munkásként élte. Ezért is érzi itt jól magát a gyárban, e ezért hamarabb, kevés szóval is megértik egymást. A varsói munkástalálkozó mindén perce igazolta ezt. Ám így van ez tágabb értelemben is: a lengyel és a ma­gyar munkásosztály, a két dolgozó nép, a két nemzet ma már kevés szóval is megérti egymást közös dolgaiban. Ehhez segített hozzá párt- és kormányküldöttségünk var­sói látogatása. Lőkös Zoltán M Munkaértekezlettel kezdő­dött az ünneplés tegnap dél­után a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Pest megyei szervezetében. A megyei el­nökség tagjai előbb tájékoz­tatót hallgattak meg a szer­vezet biológiai szakosztályá­nak tevékenységéről, majd a módszertani munkáról. Ezt követően ünnepi, kibő­vített elnökségi ülést tartottak a Kossuth Klub nagytermé­ben. ‘A különleges megemlé­kezésre az adott alkalmat, hogy 1953 őszén alakult meg az Ismeretterjesztő tifsaság megyei szervezete. A szinte valamennyi településről érke­zett titkárokat és előadókat a ráckevei Vox Pads pedagógus női énekkar köszöntötte, majd dr. Maróti Mihály, a megyei szervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az elnökségi ülésen részt vett Barinkat Oszkárné, az MSZMP megyei bizottságának titkára, vala­mint Nagy Sándorné, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Az elmúlt három évtizedre Földes István megyei titkár emlékezett. Szlovák nemzetiségi kongresszus Két nyelven, egy hazában Több mint 140 küldött képviseli majd az országunk­ban élő 100 ezer szlovák nemzetiségű lakost a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének novem­ber 19—20-ra összehívott VII. kongresszusán. Miként a szövetség országos választmányának pénteken, a Magyar Néphadsereg Művelő­dési Házában tartott ülésén el­mondták, csaknem tízezren vettek részt a 83 településen tartott küldöttválasztó gyűlé­seken. A 300 felszólaló közü' számosán az anyanyelvi okta­tás továbbfejlesztéséről be­széltek. Javasolták, hogy azok­ban a településekben, ahol az általános iskolában szlovák nyelvet oktatnak, ott az óvo­dában is foglalkozzanak szlo­vák nyelven a gyerekekkel. Felhívták a figyelmet: nemze­tiségi kultúrájuk ápolása ér­dekében gondoskodni kellene a nemzetiségi énekkar-, tánc­kar-, pávakörvezetők képzésé­ről. utánpótlásáról. Az országos választmány ülésén megvitatták a VII. kongresszusukra készített be­számolótervezetet és a szövet­ség alapszabályzatának módo­sítására vonatkozó javaslatot. Részletes beszámoló a 4. ol­dalon. Méhes Lajos Zalaegerszegen Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ipari miniszter pénteken Zala megyébe látogatott. Elsőkén' részt vett és. felszólalt a me­gyei pártbizottság Zalaeger­szegen tartott kibővített ülé­sén. Ezt követően a Zalaeger­szegi Ruhagyárba látogatott, s megtekintette többek között a lézertechnikával működő elektronikus gyártáselőkészítő rendszert. A lengyel lapok péntek reg­gel nagy részletességgel szá­moltak be a Kádár János ve­zette magyar párt- és kor­mányküldöttség varsói hivata­los, baráti látogatásának be­fejező napjáról. A Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt lapja Az együtt­működés folytatása és fejlesz­tése című értékelésében rá­mutat: a látogatás gyümöl­csöző volt, áthatotta a szívé­lyesség, valamint az évszáza­dos barátság hagyománya. Mint a Nowotko gyári nagy­gyűlésről írja, Kádár János beszédének fogadtatása is azt tanúsítja, hogy a magyar ve­zető'milyen nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvend Lengyelországban. A látogatás, a találkozók és a tárgyalások kidomborítot­ták, hogy a magyar elvtársak kipróbált barátaink, akik minden területen készek az együttműködésre, s arra tö­rekszenek, hogy ez a bizalmon alapuló együttműködés mind­két félnek előnyére váljék, országaink fejlődését szolgál­ja. A tárgyalások azt is meg­erősítették, hogy a két ország vezetői azonosan ítélik meg a kulcsfontosságú nemzetközi kérdéseket. Ehhez kapcsolódva a Try­buna Ludu rámutat: ma kü­lönösen fontos a szocialista közösség egységének megerő­sítése, hogy szembe lehessen szállni a két rendszer közötti KÖZÖS ÚTON-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom