Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

1983. OKTÓBER 28., PÉNTEK Bizottsági ülés a Parlamentben A településfejlesztés Fénycsőgyári beszélgetések (81.) Élenjáró exportőr - veszteséggel Tudományos fórum Mezőgazdászok A búzanemesítéssel és -ter­mesztéssel foglalkozó fiatal kutatók és agrárszakemberek tanácskoztak csütörtökön Mar- tonvásáron, az Akadémia me­zőgazdasági kutatóintézetében. A tudományos fórumon neves tudományos szakemberek tá­jékoztatták a fiatalokat a kalá- szosgabona-termesztés idősze­rű kérdéseiről, a búzanemesí­tés eredményeiről, feladatairól. Mint többek között hangsú­lyozták, a búzatermesztés eredményessége mindinkább az intenzív termesztési körül­ményeket hasznosítani tudó fajtáktól függ. Szerencsére már vannak is e követelmé­nyeknek megfelelő magas ho­zamú, a betegségekkel szem­ben ellenálló, intenzív ter­mesztésre alkalmas búzáink: o hazai nemesítők csak az utóbbi másfél évtizedben 13 fajtát adtak át köztermesztés­re. Ezek a búzák tavaly már a vetésterület több mint a felét, az idén pedig várhatóan 60— 65 százalékát foglalták, illetve foglalják el. Versenyképesek a jó külföldi fajtákkal, s 50—55 százalékkal többet teremnek a korábban termesztetteknél. Régóta élő hagyomány, hogy a népfront rendezésé­ben időről időre találkoznak a megyében élő egyházi sze­mélyiségek, hogy megbeszél­jék egymással s a megye egy- egy vezetőjével a mindenkori aktuális kérdéseket. Ez tör­tént tegnap is: a Pest megyei Tanács székházában Vágvöl- gyi József, a megyei tanács általános elnökhelyettese adott minden részletre kiterjedő tájékoztatást szűkebb hazánk gazdasági, társadalmi helyze­téről, belpolitikai életünkről. r 'Szávait nagy érdeklődés kí­sérte, akár a termelési ága­zatok eredményeiről, akár a kommunális beruházásokról, akár legközelebbi tenniva­lóinkról beszélt. Az egybe­gyűltek valamennyien egyet­értettek abban, hogy az idén különösen jó esztendőnek néztünk elébe, ami a mező- gazdaságot illeti. Nem így lett. Az aszály igen nagy ká­rokat okozott, annak ellenére, hogy a gazdaságok többsége öntözéssel igyekezett pótolni a hiányzó csapadékvizet. Törekvéseink közösek örömmel hallották viszont a jelenlévők az adatokat ar­ról, hogy az ipar növelte ter­melését a megyében, hogy vi­szonylag jól haladnak az ex­portnövelő, illetve az ener­giaracionalizálást szolgáló be­ruházások megvalósításával az érintettek, hogy jelentős előbbrelépésről számolhatunk be az egészségügyi, illetve az oktatási intézmények létesíté­sével kapcsolatosan is. Az egyházi személyek ma­guk is tapasztalják, hogy megnövekedett a lakosság építési kedve. Sorra emelik a családi házakat. Fölvetődött viszont, hogy egyre nehezebb telekhez jutni. A tanácsok mindenütt arra törekeditek, hogy mérséklődjenek a te­lekárak, elsősorban olyan igénylők esetében, akiknél ezt szociális helyzetük is in­dokolja. Fölvetődött az is, hogy gondok vannak az épí­tőanyag-ellátással, az illeté­kesek jó szándéka ellenére. A probléma összetett, de min­denképpen meg kell oldani. Talán a legnagyobb érdek­lődést az iskolai tantermek számának alakulása váltotta ki. Szóba került, hogy bár terven felül építünk, helyen­ként mégis igen szorító a helyzet, mint például Pilis- szentkerésztén, amint azt a résztvevők említették. Foglal­koztatta az egyházi személyi­ségeket az időskorúak élet- körülményeinek vizsgálata is. Piliscsabán — egyebeik közt — olyan konyhára volna leg­alább szükség, ahonnan ellát­hatnák az arra ráutalt, tehát már elesettebb idős embere­ket. Egyetlen kérdés, hozzászó­lás sem maradt megválaszo­A terület- és településfej­lesztés irányelveiről idén szü­letett politikai állásfoglalás alapján a kormányzat átfogó munkaprogramot dolgoz ki annak érdekében, hogy széles körű szakmai és társadalmi előkészítés után, a jövő évben az országgyűlés meghatároz­hassa a terület- és település- hálózat hosszú távú feladatait — közölte Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, az országgyűlés mező- gazdasági, valamint jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­gának együttes ülésén, szerdán az Országházban. A pariamenti műhelymunka során — amely­be a Cselőtei László (Pest megye 2. választókerület kép­viselője) és Gajdócsi István' vezette két bizottság tagjain kívül ezúttal nagy számban bekapcsolódtak más képvise­lők is — azt elemezték: mi­ként alakul és hogyan erősít­hető a községek népességmeg­tartó képessége. A napirendi témához — Craveró Róbert tájékoztatója után — helyi ta­pasztalatok közreadásával latlanul. A találkozóra mind­végig az őszinteség, a nyílt­ság volt jellemző, érezhető volt, hogy a jelenlévők vala­mennyien egy ügyet, a jövő építését szolgálják. Erről így beszélt Kiss József kanonok, főesperes, a Pest megyei ka­tolikus papi békebizottság titkára: — Mi ott vagyunk minde­nütt a megyében. Közvetle­nül érzékeljük, minek örül a nép és mi bántja. Együtt tö­rekszünk arra, hogy ne a gondok növekedjenek, hanem az eredmények. Legfőbb célunk A találkozó résztvevői kö­zös nevezőre jutottak abban is, hogy életünknek, fejlődé­sünknek legfontosabb alap- feltétele a béke. Igen nagy figyelemmel hallgatták Beb- rits Annát, az Országos Béke- tanács elnökségének tagját, aki rövid beszámolót tartott a prágai béke-világtalálkozó eseményeiről, tapasztalatairól. Egyetértettek abban, hogy a békemozgalmak céljukat te­kintve legyenek egységesek, akkor is, ha az egyes csopor­tok a szocialistákat, a kato­likusokat, a kereszténydemok­ratákat, vagy a kommunistá­kat, más egyéb pártokat kép­viselik. Jó tudni, hogy a mi országunkban békés építő­munka folyik, a mi kormá­nyunk egyértelműen a béke ügyét támogatja, velünk együtt. Juhász Sándor refor­mátus esperes így fogalma­zott zárszavában: — Megbecsült helyünk van a világban, örülünk, hogy szavunknak súlya, hitele van európai, illetve távolabbi kör­nyezetünkben, hogy egyre többen állnak mellénk azok kö­zül, akiknek érdekei a mieinkkel közösek. Ahhoz azonban, hogy ez továbbra is így maradjon, a jövőben is erősítenünk kell gazdasági, társadalmi életünk alapjait, megőrizni belpolitikai helyze­tünk kiegyehsúlyozottságát, És ebben tudunk mi vala­mennyien közreműködni, ha továbbra is mindig ott le­kapcsolódtak a felszólaló kép­viselők, köztük S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.) és An- 4al Imre (19. vk.). Szóba került a véleménycse­rében, hogy a községi népes­ség lélekszáma a 70-es évti­zedben 5,5 millióról 5 millióra csökkent, (ebből 300 ezernyi csökkenés abból adódott, hogy 21 nagyközséget várossá nyil­vánítottak). A megelőző évti­zedekben tapasztalt, viszony­lag gyors ütemű városba áramlás számos kedvezőtlen gazdasági hatással és társada­lompolitikai feszültséggel járt. Ezért is indokolttá vált a köz­ségek népességmegtartó képes­ségének növelése, amelyben már mutatkoznak értékelhető eredmények. Az 1970-es évtized végén, különösen pedig a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt évei­ben csökkent a falusi népesség elvándorlása, sőt, egyes köz­ségi kategóriákban a városból való visszavándorlás jelei is mutatkoznak. szünk, ahol ottlétünket az élet megköveteli, s úgy cselek­szünk, ahogyan legjobb lel­kiismeretünk diktálja. Bálint Ibolya Meghökkentő tény, hogy az' utóbbi években a Gödöllői Járási-Városi Népi Ellenőrzé­si Bizottsághoz érkezett közér­dekű bejelentések és panaszok 50—60 százaléka návtelbn. Az a’áírást nélkülöző levelek ve­zetők magatartását kifogásol­ják, továbbá olyan kisközsé­gekből érkeztek, ahol az egyetlen élelmiszerbolt veze­tőjének megtorlásától félnek a vásárlói érdekeket súlyosan sértő cselekmények bejelentői. A megalapozott névtelen beje­lentések nyomán a járási-vá­rosi NEB A váci gyár tavalyi veszte- | sége jelentősen hozzájárult | ahhoz, hogy a Tungsram ta­valy az alacsony hatékonysá­gú vállalati gazdasági kategó­riából átkerült a veszteséges alaphiányos cégek közé — ál­lítja Nagy Lajos, a vállalat termelési igazgatója. Márpedig az Izzó nem csu­pán egy magyar vállalat, ha­nem negyvenezer embert fog­lalkoztató óriás. Több mint négymilliárd forint nettó ér­tékű eszközállomány fölött rendelkezik, az egyik élenjáró exportőr. Konvertibilis deviza- bevételei a gépipari export tíz százalékát teszik ki. Ha itt baj keletkezik, azt az egész magyar ipar megérzi. Ez az oka, hogy az Állami Tervbizottság több alkalom­mal is foglalkozott az Izzó .gazdasági és hiteltörlesztési gondjaival. Az ÁTB-határozat végrehajtása azonban — mint ezt a váci példa is jól szem­lélteti — késett. Az EVIRT akkori vezetése nem tudott a tartós rendezésre alkalmas ja­vaslatot készíteni. Az Izzó, a nagyvállalat, gazdálkodásának mélypontját tavaly érte el; több mint 500 milliós veszteséggel zárták .az évet. Ezért az ÁTB megbízása alapján az Ipari Minisztérium és a vállalat szakemberei — átfogó vizsgálat után — prog­ramot dolgoztak ki a pénzügyi nehézségek rövid távú áthi­dalására, a vállalatirányítási szervezet korszerűsítésére, a hatékonyság és a gazdaságos­ság hosszú távú javítására. A váciakon múlott E vizsgálat természetesen a gazdálkodási hiányosságot is felderítette. E szerint a ver-i senyképesség csökkenésében, a fejlődés lelassulásában szere­pet játszottak a nem kellően átgondolt fejlesztési elképze­lések éppúgy, mint a szerve­zetlenség, a gyenge piackuta­tás, a merev szervezet, s az. hogy a termékszerkezetben az olcsó tömegcikkek kerültek túlsúlyba. A Minisztertanács két vezető beosztású sze­mély ellen fegyelmi eljá­rást kezdeményezett, 14 el­len szabálysértési feljelen­tést tett. Egyéb eljárás kezdeményezé­sével pedig elérte, hogy az ál­lam javára 103 ezer forintot fizettek be a vétkesek és ma­gánszemélyeket 7300 forinttal kártalanították. Mindez abból a jelentésből derült ki, amelyet tegnap Bo- bály Erzsébet, a Gödöllői Já­rási-Városi NEB elnöke ter­jesztett a megyei népi ellen­őrzési irányító testület elé. júliusban foglalkozott az Izzó helyzetével, s többek közölt azzal, a megállapítással is egyetértett, hogy a beruházási döntésekben nagyobb hang­súlyt kapott a foglalkoztatási politika, mint a gazdaságos­ság. Ugyancsak a beruházá­sokkal kapcsolatos az a kriti­ka, hogy azokat egyszerre jel­lemzi a túlmérctezcttség és a szűk keresztmetszet. Az előbbi megállapítások közül melyek igazak a váci gyárra? A kérdésre Nagy La­jos, az EVIRT termelési igaz­gatója válaszolt. — A váci fényforrásgyár nehézségei valóban hozzájá­rultak az Izzó gondjaihoz. A hárommilliárd forintos export- fejlesztési célzatú hitelből megközelítőleg egymilliárdoi Vácott ruháztak be. Ebből épült az üveggyár, készült el a nagy teljesítményű fénysor Ennek eredményeként Vácott világszínvonalú gyártóbázis alakult ki. A lehetőség tehát megvolt arra, hogy a gyár eredményesen működjön. Ha nem így történt, az elsősorban az üzemeltetőkön, a váci gyár vezetőin múlott. Távol a központtól — Ügy érzi tehát, hogy a nagyvállalat vezetői nem fele­lősek'a jelenlegi helyiéiért? — Ezt nem állítom. A vál­lalat vezetésében azóta több személycsere történt; új a ve­zérigazgató, a műszaki és ke­reskedelmi igazgató, s magam is csak néhány hónapja va­gyok ezen a poszton. Utólag azonban könnyű okosnak len­ni. Ha követtek is el hibákat a vállalat akkori vezetői — a beruházási döntés helyes volt. A fénycső eladható, a jelen­legi mennyiségnél sokkal töb­bet tudnának értékesíteni. Szerintem szükség volt azok­ra a szervezési intézkedésekre is, amelyek eredményeként a vidéki gyárak is önálló pro­filt kaptak. A váci gyár veze­tésének kérdését azonban nem sikerült megoldani. A ta­pasztalatlan irányítók nem Császár Ferenc megyei NEB-elnök a vitát követően hangsúlyozta: szinte egyedül­álló a megyében az a jó gö­döllői kezdeményezés, hogy a sok népi ellenőrt adó munka­helyeken — a helyi gazdasági és politikai vezetők részvéte­lével — kihelyezett aktívaérte­kezleten értékelik a társadal­mi munkatársak tevékenysé­gét. Elismerésre méltó a gödöl­lői NEB munkájában — mu­tatott rá dr. Sátor Jánosné megyei NEB-elnökhelyettes —. hogy saját tervezésű vizsgálatai­val a lakosságot élénken foglalkoztató problémák megoldásait kereste. A sütőipari áruellátás, a fo­gyasztói érdekvédelem, a la­kosság és a tanácsi szervek kapcsolata, a munkahelyek hogy csak néhányat említsünk a sok közül —, mind-mind olyan ügy, amelyet az állam­polgárok érdeklődésétől kísér­ve vizsgáltak a népi ellenőrök. Köszönet illeti tehát a Gödöllőn és a járás terü­letén dolgozó 151 népi el­lenőrt, az irányító testület és az öt szakcsoport tagjait. A jövőben azonban az eddigieknél sű­rűbben kell arra törekedniük hogy a lakosság széles réte­geit érintő témavizsgálatokat követően a tapasztalatokról és tennivalókról ankótokon, üze­mi értekezleteken ős falugyűlé­seken adjanak tájékoztatást. Cs. S. tudtak úrrá lenni a gondokon és a nagyvállalat vezetőitől sem kaplak megfeleld segítsé­get. Az egész vállalat szekere kátyúba jutott, a váci nehéz­ségek megoldására nem jutott elég energia. Marton Pál, a pártbizottság titkára: — Áprilisban, egy Győrben tartott koordinációs tanácsko­záson ismerkedtem meg Zentai Gáborral, a vállalati pártbi­zottság titkárával a Vácott kialakult, már-már anarchiá­ba hajló helyzetet. Három nap múlva az egész vezérkar meg­jelent a gyárban. Nagy Lajos termelési igaz­gató: — Most nincs fontosabb feladata a vállalatnak, mint hogy a váci gyár talpra álljon. Pálmai László, az MSZMP Vác Városi Bizottságának tit­kára: — A megoldás lehetséges módjairól többször tanácskoz­tunk a vállalat vezetőivel. Demeter Károly vezérigaz­gató: — A Tungsram aligha en­gedheti meg magának azt a iuxust, hogy abból a termék­ből, amelyből növekvő keres­let van, csökkentse a terme­lést. Azonnali segítség A váci gyár kollektívája szeptember 2-án gazdasági ak­tíván is találkozott az Izzó ve­zérkarával. Ekkor jelentette be a vezérigazgató a személyi változásokat, s ismertette^a kibontakozásra vonatkozó el­képzeléseket. „A következő vezetésnek a mindenkori váci vezetés hi­báit kell helyrehoznia, mint­egy másfél évtizedes szakmai gondokat kell megoldania, az alapvető szervezeti-szerkezeti változásokat, gyökeres techni­kai-technológiai reformokat egyszerre kell végrehajtania. A váci kérdést mindenekelőtt Vácott, a váciaknak kell meg­oldaniuk.” — De nem egyedül, s nem magukra hagyatva — állítja Nagy Lajos termelési igazgató. — Vácott kritikus állapotok ualkodtak, s ezek egy részén a normális termelés biztosítá­sa érdekében azonnal kellett segíteni. A nagy értékű beren­dezések hihetetlenül sokat álltak tartalékalkatrészek hiá­nyában. Ezen azonnali saját gyártással és soron kívüli im- norttal kellett és kell segíteni. Igaz, az oHani körülményeket az is jól jellemzi, hogv akadt olyan fontos, sokáig h!ánvolt alkatrész is, amelv a főme- ebanikus íróa'ztaláhól került elő hosszas keresgélés után. Japán szakembereket hív­tunk a nagy teljesítményű fénycsősor hibáinak megszün­tetésére. Novemberben elkez­dődik a Velló, az üveggyár átépítése. Ettől is a minőség és a teljesítmény emelkedését várjuk. Ez persze csak a jég­hegy csúcsa. Az alakosabb felmérést a gyár mostani gaz­dasági és társadalmi vezetői­nek, mindenekelőtt a vezér- ;gazga!ói jogokkal felruházott biztosnak kell elvégeznie. Megbízatása 1984. december 31-ig szól Jövő év márciusáig (annak idején lapunk erre visszatér) kell olyan progra­mot, intézkedési tervet készí­tenie. amely biztosítékot jelent a gyár talpra állítására. Szemé­lyi, szervezeti kérdésekben döntenie, s olyan intézkedése­ket. hozni, melyek eredménye­ként haladéktalanul emelke­dik a termelés, javul a minő­ség és csökkennek a költségek. Amennyire ismerem a váci helyzetet, ez bizony nagyon nehéz feladat. Csulák András Következik: Előre menekül­ni stratégia. Veszélyes S-ksnyar volt Szerencsére már nem veszélyes, ugyanis a Pest megyei Köz­útépítő Vállalat már az utolsó simításokat végzi azon a rövid, de annál fontosabb útszakaszon, amely Göd és Göd-Üjtclep között a több balesetet okozó S-kanyart egyenesíti ki. Trencsényi Zoltán felvétele Pest megyei egyházi személyiségek találkozója Hegy béke legyen a világban A találkozó résztvevőinek egy csoportja a díszteremben Tréncsényi Zoltán felvétele A (okosságát é?ekkS© ügyeket vizsgálók Sok jogos panaszt jelentettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom