Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

vÄfflP 1983. OKTOBER 26., SZERDA 6 TANÁCSOK A munka szervezeti rendszerét a tsz állapítja meg Fizetett szabadság a folyamatosan dolgozó tagot illeti meg • Ki kaphat pótszabadságot? ■ Vizek partján ~~- HORGÁSZBOTT^ Borotvál a reggeli fagy /, Borotvál a reggeli levegő, peng a víz, ahogy der- ^ medt tükrét éri az ólom. Most már letagadhatatlanul az ^ ősz az úr. Nekünk ugyancsak furcsa a viszonyunk eh- ^ hez az évszakhoz. A július végi, augusztusi kánikulában í sóhajtozva várjuk, s amikor az első igazán szép csuká­ig val, süllővel megveszteget minket, eküszünk, ez a ml í igazi szezonunk. De hát, ha vendég jön, bizony a hor- '/ gásztól még mindig halászlét remél, s olyankor elbúsu- ^ lünk: vermcléshez gyülekeznek a pontyok, s mi az idén \ sem fogtuk meg életünk halát, Moby Dicket... • Hogyan állapítják meg B termelőszövetkezeti tagok mun­kaidejét? Két termelőszövetkezeti tag keresett fel bennünket, sze­rintük rosszul állapították meg munkaidejüket és a fizetett Szabadság tekintetében is problémáik vannak. A termelőszövetkezetben a közös munka szervezeti rend­szerét a szövetkezet állapítja meg. A közös munkában való részvétel minden tagnak jo­ga és egyben kötelessége. Egyébként a közös munkával kapcsolatos jogokat és kötele­zettségeket a termelőszövetke­zet és a tag írásbeli megálla­podásba foglalja. A 24/1982. (XII. 10.) MÉM sz. rendelettel módosított 12/1977. (III. 12.) MÉM. gz. rendelet, illetve a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről szóló törvénynek az 1982. évi 35. sz. tvr-tel a 7/1977. (III. 12.) MT. sz. rendeletnek a 70/1982. (£íl. 10.) Mt. sz. ren­delettel megállapított egysé­ges szerkezetben megjelent szövege előírja, hogy a mun- kamegállapodásban mit kell meghatározni. A munkaidő tartamát megfelelő napi, heti vagy havi bontásban a jogsza­bályok keretei között minden dolgozóra kötelező jelleggel, a vezetőség állapítja meg. A megállapított munkaidő ta­gonként évi 1500. nők részére 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet. A két munka (napi munka) között, ha a munka­ügyi szabályzat másként nem rendelkezik, legalább 11 óra pihenő időt kell biztosítani A napi félóra munkaközi szüne­tet az étkezés céljára biztosí­tani kell. Akik munkakörük­ben a megállapított napi mun­kaidejükön túl dolgoznak, a munkadíj 25 százalékától 100 százalékáig terjedő túlmunka­díjra, vagy megfelelő szabad időre jogosultak. A tsz mun­kaügyi szabályzatának meg kell határoznia azok körét, akik nem jogosultak túlóra­díjazásra. A szülési, a betegségi és a gyermekgondozási segélyezés, a fizetett szabadság, a tanul­mányi szabadság, a továbbta­nulóknak biztosított munka­idő-kedvezmény, a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt igénybe vett egy évet meg nem haladó fi­zetésnélküli szabadság, a ka­tonai vagy egyéb fegyveres szolgálat, a népi ellenőrként, tanácstagként végzett tevé­kenység, a munkaviszonyban és a családtagként ledolgozott munkaidő tartamát munkában töltött időként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a tag részére jár-e átlagrésze­sedés. Olvasóink esetében té­ves volt a tsz közlése, hogy az egy évet meg nem haladó fize­tésnélküli szabadság nem szá­mít be a munkaidőbe, ott vi­szont olvasóink tévedtek, hogy a munkaügyi szabályzat kivé­teles esetben a két munkanap között előírhat 11 óra pihenő idő helyett 8 óra pihenő időt. Ez egyébként indokolt lehet nemcsak a nyári mezőgazda- sági munkáknál, hanem az őszi betakarításoknál is. Túlórakövetelési ügyükben az előadottakból az látszik, hogy olvasóink igénye jogos, ebben az ügyben a szövetke­Az iparban, az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven déglátásban dolgozók műszak- pótlékáról szóló, 15/1977. (V. 22.) MT. számú rendelet mó­dosításáról a 30/1983. (IX. 8.) MT. sz. rendelet intézkedik, amely a Munkaügyi Közlöny október 5-i számában jelent meg. A háztáji terményjuttatás pénzbeni megváltásának en­gedélyezéséről, a megváltozott munkaképességű dolgozóknak zeti döntőbizottsághoz fordul­hatnak kérelemmel. • Mennyi a termelőszövet­kezeti tag fizetett szabadsága, erre az időre jár-e átlagrésze­sedés, s meg lehet-e váltani a szabadságot pénzzel vagy egyéb juttatással. Először az utolsó két kérdés­re válaszolunk. A fizetett szabadság idejé­re a tag részére átlagrészese­dés jár. A fizetett szabadság esedékességének évében, aka­dályoztatás esetén ennek meg­szűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni — a tagsági viszony megszűnése, sorkatonai szolgálatra történő bevonulás, valamint a nyugdíjazás kivé­telével — pénzzel, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással megváltani nem lehet. Fizetett szabadság az egész évben folyamatosan dolgozó tagot illeti meg. Egész évben folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a ter­melőszövetkezetben az előző évben túlmunka nélkül 2180 munkaórát teljesített. Méltányos haszon mellett A Minisztertanács határoza­ta kimondja: a tanácsoknak gazdasági és hatósági eszkö­zök összehangolt alkalmazásá­val elsősorban arra kell töre­kedniük, hogy az állami te­lekkínálat, a személyi és a szövetkezeti tulajdonban lévő telkek kínálatával együtt, elé. gítse ki a lakásépítési telek­igényeket. A múlt év végén 117 ezer állami és személytu­lajdonú építési telket tartot­tak nyilván, s a tanácsok az 1983 és 1985 közötti időszakra további 60 ezer telek kialakí. tását tervezik. A kínálat növelését, az épí­tési terület-előkészítést köny- nyíti meg az az új intézkedés, amely szerint a tanácsok nem. csak saját erőből vagy az OTP segítségével alakíthatnak ki új telkeket. Közös megállapo­dás alapján a lakásépítési munkáltatói támogatásra jo­gosult vállalatok, intézmények, a lakásépítő szövetkezetek is kialakíthatnak maguknak tel­keket, s e munkák önköltsége, alapján meghatározhatják a telkek tartós használatbavé­telének díját. Ezenkívül a ta­nács megállapodást köthet olyan vállalatokkal, szövetke­zetekkel, amelyek méltányos haszon mellett és a megfelelő kockázatot is vállalva közmű­• járó juttatásokról ugyanitt ta- | iáiják meg az érdekeltek a 32/1983. (IX. 22.) MT. számú rendeletet, és a 3/1983. (IX. 15.) SZOT sz. szabályzatot. Egyes házkezelői szolgálta­tások ellátásáról egységes szer­kezetben jelent meg a Főváro­si Közlöny 8. számában annak mellékleteként, az építésügyi és városfejlesztési miniszter 5/1983. (IV. 6.) ÉVM. számú rendelettel módosított 17/1972 (X. 13.) ÉVM. számú rendelete. Nem jár fizetett szabadság annak a tagnak, aki nem tel­jesítette az előző pontban meghatározott minimális mun­kaóraszámot. Az évi 1000— 1500, illetve 2180 munkaóra teljesítmény határok közötti munka esetén a végzett mun­kaidővel arányosan jár a fize­tett szabadság. A tagsági viszony első évé­ben» a tagot megilleti a fize­tett szabadság arányos része, ha a 2180 munkaórából a hat hónapra jutó átlagos munka- mennyiséget teljesítette. A ter­melőszövetkezetben dolgozó nyugdíjas tagot a munkameg­állapodásban meghatározott munkamennyiség arányában illeti meg fizetett szabadság, feltéve, hogy a termelőszövet­kezet által részére megállapí­tott munkamennyiséget telje­sítette. A folyamatosan dolgozó ter­melőszövetkezeti tagot a mun­kaviszonyban álló dolgozóké­val azonos címen és feltéte­lekkel illeti meg pótszabadság. Dr. M. J, vesített építési területet készí. tenek elő. A tartós használat­ba adás ezután is a helyi ta­nács feladata marad, de a vállalkozó szervezet határoz­hatja meg — a tanáccsal kö­tött megállapodás keretei kö­zött — a telek használatba vé­teli díjának összegét és a leendő használók személyét. Tanácsi kötvények kibocsátása A telekgazdálkodás és az építési terület-előkészítés alapvető forrása továbbra is a tanácsok fejlesztési alapja. Az új jogszabály azonban ki. mondja, hogy a tanács anya­gi eszközeivel, vagy azok fel- használásával végzett közmű- vesítési, út- és járdaépítési munkák költségeinek egy ré­szét az érintett telkek tulajdo­nosai, használói térítsék meg egyszeri út- és közműfejlesz­tési hozzájárulással. Szilárd burkolatú közút, vagy vízve­zeték építése esetén például az érintett lakótelek tulajdo. nosára, használójára kivethe­tő legmagasabb hozzájárulás 360C forint, szilárd burkolatú járda létesítése után pedig 3 ezer forint. A lakótelkeknél a hozzájárulás kevesebb a teljes ráfordításnál, de üdülő- és egyéb telkek esetében a tel­jes költséget hárítják át a telektulajdonosokra és hasz­nálókra. Természetesen nem kell hozzájárulást fizetni, ha a közművek építési költségét már beszámították a telkek árába, használatbavételi dí­jába, vagy ha ezek a létesít­mények társadalmi munkával épültek meg. A Miniszterta­nács határozata előírja, hogv a tanácsok segítsék elő a la­kosság önkéntes társulásán alapuló közműépítést, a terü­let-előkészítést és a közmű­építést szolgáló társadalnr munkát és ilyen célokra bo­csássanak ki tanácsi kötvé­nyeket. Állami telket magánszemély Takarékos vízgazdálkodás Akcióprogramot dolgoztak ki Felhívjuk a figyelmet a Mi­nisztertanácsnak arra a hatá­rozatára, amelyet a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmé­nek programjáról fogadott el. Köztudott, hogy a társadalom és a népgazdaság egyre érzé­kenyebb a vízhiányokkal, a vízminőség romlásával és a vízkárokkal szemben. Mivel a hasznosítható vízkészletek a szükségletekhez mérten korlá­tozottak, az igények kielégíté­se a népgazdaság erőforrásai­nak növekvő igénybevételével jár. A kormány által most elfo­gadott program célja, hogy a fejlesztéssel együtt a vízfel­használásban is megteremtse az ésszerűbb gazdálkodás feltéte­leit. A határozat szerint meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a vízfelhasználással és vízvédelemmel összefüggő műszaki, gazdasági és jogi sza­bályozásra, a kutatás, a mű­szaki fejlesztés és az ipari hát­tér összehangolására. A feladatok sikeres meg­valósítása érdekében külön akcióprogramot dolgoztak ki, amely részletesen megszabja, kinek mi a teendője. továbbra is csak tartós hasz- nálatbaadás útján kaphat, de kivételes esetekben — amikor nem összefüggő építési terüle. ten csak egy-két telekről van szó — a helyi tanács eladásra kínálhatja a telket a megyei vagy a fővárosi tanács hozzá­járulásával. Fontos előírás, hogy a lakótelkek használat­bavételi díja fejezze ki a valós keresleti-kínálati viszonyokat és legyen alkalmas a telkek forgalmának és árainak befő. lyásolására is. Korábban ugyanis előfordult, hogy a használatbavételi díj megha­ladta a telkek forgalmi árát. A díj kiszámításának új elő­írásai szerint ezután nem ke­rülhet sor ilyen magas össze­gek megállapítására. Használatba vételi díjelőleget kérhetnek Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a családok telek, szerzési terheik mérséklésére a használatbavételi díj 70 százalékáig 10 éves lejáratú, és 6 százalékos kamatozású OTP-kölcsönt kaphassanak. A terület előkészítési erőforrá­sok növelésére pedig a taná­csok megtehetik, hogy egyes előkészítendő építési területen a telek leendő használójától használatbavételi díjelőleget kérnek, amely azonban nem haladhatja meg a teljes díj 30 százalékát. Ugyanakkor a ta­nács kötelezettséget vállal, hogy az előleg fizetésétől szá. mított meghatározott időn — de legfeljebb 3 éven — belül a megállapodás szerinti építé­si telket használatba adja. Ha ezt elmulasztaná, akkor az előleg visszatérítésén túl kötbért is kell fizetnie. A használatba adott lakóte­lekre előírt beépítési kötele­zettség határideje három év­nél nem lehetett rövidebb, de indokolt esetben egy alkalom, mai két évvel meghosszabbít­ható. A minisztertanácsi ha­tározat szerint a helyi taná­csoknak fokozottabban kell el­lenőrizniük a beépítési köte­lezettség teljesítését. Az építési telkek rendelte­tésszerű felhasználásának ösz­tönzéséi e fenntartották, illetve módosították a telekadó sza­bályait. Eszerint a telek fek­vése, közmű-ellátottsága stb. szerint differenciálják — négyzetméterenként 1—6 fo­rint között határozzák meg a akótelek alapadóját. Az erről szóló rendelet 1984. január 1-ével, a többi jogszabály pe­dig a kihirdetéssel lép hatály­ba. Tanulságok — csukával No persze, nem lennénk azok, akik vagyunk — főleg a közvélemény túlzó elképzelése szerint —, ha titkon a többség nem bízna abban: majd csu­kából, süllőből megakasztjuk a Nagy öreget. Csak hát ilyen­kor nagyon kell igyekeznünk, sok a dolgunk, épp azért, hogy eredményekben reményked­hessünk. Régen olvastam már, sokat hallottam tapasztalt sporiktól, hogy az első fagyos éjszaka után szinte eszét veszti a csu­ka, úgy kap. Mégis — talán mert nem nagyon bízom a meteorológiai intézet előrejel­zéseiben — felkészületlenül ért az első alkalom. Persze, hiába próbáltam hirtelenjében kis­halat gyűjteni a hálóba. Mi­vel az időt is elvesztegettem, maradt fél órám és sietsé­gemben egy háromméteres puha spiccű teleszkópot sze­reltem villantóval. Harminc perc alatt mégis négy, nem is akármilyen krokodilpof á jut akasztottam, egy kivételével azonban mindegyik leakadt. Tanulság: mindig ügyelni kell a szerelék megfelelő összeállí­tására. Hajnali tánc Süllőt tartásról, kövezésről vagy más, különösen jó hely­ről egész évben gyakrabban foghatunk, mint csukát. Ám az ősgi esti, éjszakai fogasvadá­szatnak különös hangulata van. Még akkor is, ha ideszá­mítjuk az el-elbóbiskoló, ál­mából riadó társunk kábult mocorgását egy kapást köve­tően, a kopogós-topogös — fagy miatti — hajnali táncot vagy — uram'bocsá’ — a bog­rácsban illatozó forralt bort. Ám ha reggel kiemeljük a vízből a zsákmányt, a dérrel legjobban lepett bajusz alól is mosoly fakad ... A két eddig említett hal horgászata természetesen sok mindenben különbözik egy­mástól. Mondhatnánk azt is, tulajdonképp csak abban egye­zik, hogy — a villantózás ki­vételével — mindkettőnek élő vagy döglött kishalat kínálunk fel csaliként. Míg a csukát nem zavarja a durvább felsze­relés sem, a süllő a hal nagy­ságára, a zsinór vastagságára, a horog méretére is érzékeny (Igaz, már két éve csodálko­zom azon, hogy a kiskörei tá­rozón a helybeli horgászok gyakorlatilag végólmos pon- tyozó szereléssel süllöznek, mégpedig minden finomkodás nélkül: azonnal odasuhinta­nak, ha rezdül a jelző. S nem is akármilyen példányokat akasztanak.) A rablóhalazásnak legsport­szerűbb, de egyben a legizgal­masabb, legváltozatosabb, s persze a legfárasztóbb módja a pergetés, a villantózás. Egye­lőre azonban még kevesen űzik rendszeresen, ezért erre a témára legközelebb majd visz- szatérünk. Hasznos tanácsok Az őszi, téli csukázás, süllő­zés legalapvetőbb feltétele,, s egyúttal legnagyobb gondja a/ élő csalihal beszerzése. Igaz, a maszekok ilyenkor már árul­nak minden mennyiségben és méretben, de aki továbbra is rendszeresen ki akar járni — s nem potyára — a vízpartra annak lényegesen olcsóbb, ha maga szerzi be p szükséges készletet. Ezzel már csaknem el is késtünk, de feltételezzük hogy mindenki ismer egy-kéi jó helyet, esetleg módja van valamelyik melegvíz-kifolyc környékén gyűjtögetni. Ha gyományos eszközünk a kis halfogó háló megfelelő, de ha nagyon aprók a halak, nem árt betétként szúnyoghálót alkalmazni. Mivel már na­gyon tiszta a víz, ügyeljünk a kiszemelt hely óvatos, zaj nél­küli megközelítésére. A kishalat persze haza vagy onnan a horgászhelyre is kell szállítani. A legegyszerűbb módszer a nagy kannában — kis kanna. A terjedelmesebb edényt csak háromnegyed ré­szig töltsük, s gondoskodjunk — lyukakkal a tetején —* a szellőzéséről. Legmegbízha­tóbb, bár nálunk egyelőre lu­xusnak számít, ha kapható is, a Shakespeare cég elemes oxigénpumpája. Közbeeső s bárki által kivi­telezhető megoldás, ha víz­zel, kishallal teli edényünkhöz egy felfújt motorkerékpár­vagy gépkocsi belső gumit csatlakoztatunk. A picit meg­nyitott szelepen át egy cső közvetítésével folyamatosan, akár egy-másfél órán keresz­tül áramlik a levegő-után­pótlás. Otthon a kishalakat sokfé­leképpen lehet tárolni. Akvá­riumban, medencében, mű­anyag hordóban — mindegy. Gondoskodni kell azonban a megfelelő minimális hőmér­séklet temperálásáról, a leve­gőztetésről — odahaza ez sok­kal egyszerűbb — valamint a halak óvatos (!) etetéséről. Akinek módja van — tapasz­talatból mondom — a külön­böző fajú (esetleg méretű) kishalakat rekessze el egy­mástól. Ehhez akár akvá­riumba. akár medencébe bárki könnyen barkácsolhat egy-két rekeszt. Ugyancsak fontos, hogy a sérült vagy láthatóan beteg egyedet azon­nal távolítsuk el a többiek közül. Hogyan öltözködjünk Az öltözködésről csak any* nyit: feltételezhető, hogy fel­nőtt ember tisztában van az­zal, milyen veszélynek teszi ki magát, ha a meleg kocsi­ból kiszállva utcai ruhában próbál ilyenkor horgászni. S akkor még nem beszéltünk a váratlan, kényszerű „fürdőzé­sekről”, a lábbeli átázásáról. Persze mindannyian úgy érezzük: fűt a szenvedély, ilyenkor nem fázik meg az ember. Kár, hogy nem igaz ... Tehát, csak emlékeztetőül — rétegesen és vízhatlanul. (Be­lülről pedig: pálinka helyett jobb a forró tea, esetleg — aki nem vezet, annak a kevés forralt bor.) No de, ha minden összeállt, merre vegyük az irányt? Őszintén szólva, bármennyire is sorolnánk a jobbnál jobb helyeket, felelősséggel nem tehetjük. S elsősorban amiatt, mert sajnos mi sem rendelke- -.ünk megfelelő információk­kal arról, a megyében a tele- vítések miatt éppen hol van iItalános vagy részleges tila- 'om? Sok sporttársunk gyak­ran érdeklődik nálunk efelöl. Amit ttidunk. elmondjuk, de ”qyúttal kérjük a viszonzást is. Sainos, nagyon kevés egyesü- ’etből érkezik jelzés még az !ntéző bizottsághoz is, pedig ~iem ok nélkül hangsúlyozzuk: közös érdek az információcse- •e. S a vezetőségek tagjainak, örületi jennespknek, napije- m les vendégeiknek egyfor­mán tájékoztatással tartoz­nak. Tilalom itt-ott Amit megtudtunk: Délegy- lázán veget ért a tilalom, a zunsági csatornán csak rab­ózni lehet, ugyanez áll a láckevci- Dunára is. Gyom­rán két hétig tart az általános Halom telepítés miatt. Szi­gorítás: csak úszóval — kis­falat is — és csak reggel hat­ói este hétig lehet horgászni. Ugye, nem terjedelmes a ista? Kérjük, aki teheti, se­gítsen minél teljesebbé tenni. Furucz Zoltán Vereszki János iBTí7 t* \ p RRN D E kETE1 B Ö I, HB Január elsejétől Cél: a telekigények kielégítése 2 Az utóbbi években az állami lakásépítésen belül növe- j kedett a magánerős építés aránya, és az idén már eléri ^ a 80 százalékot. A magánerős lakásépítés térhódítása az ^ állami telekkínálat bővítését, a telekgazdálkodás szabá- ^ lyainak, gyakorlatának korszerűsítését, a lakásépítési te- ^ rületek előkészítésének javítását igényli. Ezekét a fon- íf tos célokat szolgálják a Magyar Közlöny 47. számában ^ most megjelent új jogszabályok: az EinökiTanácstörvény- erejű rendelete a tartós földhasználat szabályainak mó- dósításáról, továbbá a Minisztertanács határozata a la- ^ kosság építési telekellátásának rendjéről. Megjelentek a ^ végrehajtást részletesebben szabályzó miniszteri ren- ^ deletek az állami építési telkek használatbaadásáról, az ^ állami telekvásárlásról, az út- és közműfejlesztési hoz- ^ zájárulásról, valamint a nagyüzemileg nem hasznosít- ^ ható földek tartós használatbaadását és a telekadót sza- f bályozó rendelet módosításáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom