Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
"xJCítian 1983. OKTOBER 26., SZERDA Fókusz A 33. AMERIKAI PARTRASZÁLLÁS Ej»*'0 níCQ Atlantic^\ Oc.e-.tn í * ' v; .y. iBin Cv < ■ Caribbean Son GRENADA] ^<^'*1 v?, ' ■••••«• W~>**0 Barbados r1 renadát s a körülötte levő ^ karib-tengeri szigeteket 1498-ban Kolumbusz fedezte fel. Az alig 344 négyzetkilométernyi ország évszázadokon át brit gyarmat volt, függetlenségét kilenc évvel ezelőtt nyerte el. A hatalmat ekkor az Eric Gairy vezette Grenada! Egyesült Munkáspárt szerezte meg. Gairy önkényuralmi politikai rendszert vezetett be az országban, amely ellen 1979-ben felkelés tört kd. Fiatal értelmiségiek egy csoportja eltávolította a korábbi vezetést, s a hatalmat a haladó gondolkodású Maurice Bishop szerezte meg. A 110 ezer lakosú ország népe támogatta a széles körű változásokra törekvő, grenadai népi forradalmi kormány politikáját. Bishop, aki egyben az Űj Mozgalom Párt (Jewel) elnöke is volt, jó kapcsolatokat épített ki a szomszédos Kubával és több szocialista országgal. (Alig egy hónap telt el azóta, hogy a grenadai miniszterelnök Budapesten járt.) Ismert, hogy a grenadai vezetésen belül néhány hónappal ezelőtt vita támadt, s ez ><'volt az, oka, -hogy az elmúlt . hét elején a kormányfőt elmozdították helyéről, majd tisztázatlan körülmények között — több minisztertársával együtt — életét vesztette. Az ország élére ekkor katonai vezetés állt, amely kijelentette, hogy forradalmi úton kíván továbbhaladni. Ez az országon belüli esemény szolgált ürügyül az Egyesült Államok számára, hogy katonai inváziót hajtson végre. Washington indokként azt igyekezett felhozni, hogy a Gre- nadán tartózkodó csaknem ezer amerikai állampolgár biztonsága érdekében szánta rá magát erre a lépésre. Csakhogy az Egyesült Államok reakciós körei, amelyeknek — hírmagyarázók szerint a jelenlegi, a 33. partraszállása a kö- zép-aim erika! térségben — nemcsak itt de a világ bármely pontján készek a beavatkozásra, ha érdekeik úgy kívánják. Nehéz elhitetni a közvéleménnyel, hogy az Egyesült Államok létét egy miniállam 110 ezer lakosa veszélyezteti. Mint ahogy az is tény, hogy korábban nem a vietnamiak, ma nem a libanoniak harcolnak az Egyesült Államok területén. hanem az amerikaiak több tízezer kilométerre „védik” hazájukat. Cs. J. Tovább emelkedik a bejrúti robbanás áldozatainak száma Washington a felelős a helyzetért Kedd délig már 250 holttestet szabadítottak ki Bejrútban a vasárnapi bombamerényletek következtében összeomlott amerikai és francia parancsnoksági épület romjai alól. Az amerikai halottak száma 196, a franciáké 54. Minthogy az 50—30 eltűnt életben maradására nincs remény, bizonyosra vehető, hogy az egy hétig is eltartó mentési munkálatok végeztével a háromszázat is meghaladja majd az áldozatok száma. A veszteségek pótlására tegnao Bejrútba érkezett az amerikai csapaterősítések első. 300 főnyi csoportja, amelyet további egységek követnek. Míg Szíria és Irán határozottan visszautasította, felelőtlen spekulációnak minősítette a címükre elhangzó amerikai vádakat, a libanoni ellenzék vezetői magát az Egyesült Államokat, Washington libanoni közel-keleti politikáját teszik felelőssé a történtekért. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke, Rasid'Kara- mi volt miniszterelnök például arra figyelmeztetett: megismétlődhet a vasárnapi tragédia, ha Washington folytatja a libanoni falangista kor. má-nyt támogató, az arab és iszlám világgal szemben ellenséges politikáját. Tegnap szórványosan lövések érték a bejrúti nemzetközi repülőtér körzetében állomásozó amerikai tengerészgyalogosokat, és két ízben bombariadót rendeltek el. Később Timothy Geraghty ezredes, a Bejrútban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok parancsnoka elsőfokú riadót rendelt el a teljes amerikai kontingens számára :— közölte egy amerikai katonai szóvivő.. A legmagasabb fokú riadó- készültséget azok miatt a — feltételezések szerint robbanóanyaggá! megrakott — teherautók miatt rendelték el, amelyek az amerikai felderítés szerint a szombatihoz hasonló merényletre készülve köröztek az amerikai egységek körül. A vasárnap bekövetkezett két súlyos robbanás egyenes következménye az Egyesült Államok kalandorpolitikájának, annak, bogy Washington fegyveres erőket küld oda, ahol az események nem az amerikai forgatókönyv szerint zajlanak — mutat rá a Pravda tegnaoi kommentárjában, s felhívja rá a figyelmet: az Egyesült Államok libanoni beavatkozásának fokozására használja fel ezeket az eseményeket, s ez az egyébként is veszélyes közel-keleti helyzet további romlásához vezet. Az írás kitér arra, hogy a nyugati hírszolgálati szerveik a két robbanásról tudósítva a felelősséget holmi „iszlám terroristákra” hárítják, akik úgymond Iránnal állnak kapcsolatban, mások, szintén külső ellenséget keresve, Szíriát hozzák szóba, sőt olyanok is akadnak, akik a szovjetellenes kampány további szítására igyekeznek felhasználni a történteket, noha valójában még nem világos, kj áll a robbanások mögött. A szovjetellenes megnyilvánulások egyik vezéralakja ismét az amerikai kormány egyik tisztségviselője, Caspar Weinberger hadügyminiszter volt. Ami Iránt és Szíriát illeti, említésük nem véletlen: Irán partjai előtt amerikai és brit hadihajók gyülekeznek, Szíria ellen pedig régen folynak a nagy arányú katonai provokáció előkészületei, mivel ez az ország a legfőbb akadálya az amerikai—izraeli közel-keleti tervek megvalósulásának. A lényeg tehát világos: az Egyesült Államok úgy döntött, változatlanul folytatja expan- zionista, agresszív politikáját a Közel-Keleten is — mutat rá a Pravda kommentárja, s hangsúlyozza: noha nem tudni még, ki idézte.elő a robbantásokat, annyi világos, hogy a libanoni hazafiak az országban levő amerikai katonákat ugyanolyan megszállóknak tekintik, mint az izraelieket, s küzdenek kivonulásukért. A béke érdekei azt követelik, hogy mind az amerikai, mind az izraeli csapatok vonuljanak ki Libanonból — állapítja meg ismételten a Pravda. Pahlo Gomez Moszkvába:: A Mexikói Egyesült Szocialista Párt és az SZKP között napjaink legfontosabb nemzetközi kérdéseiben, így a fegyverkezési hajsza okozta háborús veszély megítélésében, valamint a közép-amerikai helyzetet illetően nézetazonosság áll fenn — mondotta tegnap Moszkvában tartott sajtóértekezletén Pablo Gomez Alvarez, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt tőtitkára. aki pártja küldöttsége élén az SZKP Központi Bizottságának meghívására tett ötnapos látogatást a Szovjetunióban. A válaszintézkedések visszhangja Nem változott a NATO álláspont A három szocialista ország se által a nyugat-európai rakéta telepítési előkészületekre bejelentett válaszintézkedésekre reagálva az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatban kijelentette, hogy a nyilvánosságra hozott tények nem érték meglepetésként. A nyilatkozat a továbbiasb^n azt állítja, hogy a Szovjetunió magasabb szintre emelné fegyverzetét függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok telepít-e rakétákat vagy sem Nyugat-Európában. Bonnban akkreditált nyugati diplomaták úgy értékelték a szocialista országok bejelentett intézkedéseit, minta Szovjetunió újabb kísérletéi arra, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati közvéleményre, amikor közeledik a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek telepítésének határideje. A Reuter brüsszeli jelentészerint NATO-körökben azt a szándékot tulajdonuják a Szovjetuniónak, hogy ezeket a rakétákat mindenképpen rendszerbe kívánta állítani, s erre az állítólagos .szándékára” hivatkozva hangoztatják. hogy „a bejelentett lépés nem tekinthető válasz- intézkedésnek” a Pershing—2 rakéták és robotrepülőgépek év végére tervezett telepi lésére. Ezek mindenesetre c.vik az első, nem hivatalos NATO- vélemények, mert — mint az AFP jelenti — a szocialista országok bejelentése diplomáciai források szerint a NATO nukleáris tervező csoportja őszi kétnapos tanácskozásának központi témája lesz. Általában a címekben is „válaszlépésnek” minősítik a tegnapi olasz lapok első oldalukon a VSZ védelmi képességének erősítéséről kiadott hétfői közleményeket. Folytatható ez európai enyhülés folyamata Megnyílt a helsinki előkonferenda Tanácskoznak a jugoszláv kommunisták Központi helyen a gazdaság Belgrádban tegnap reggel megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának ülése. A tanácskozáson az ország gazdasági és politikai helyzetét vitatják meg; ez a téma az utóbbi időben minden politikai fórumon központi helyet foglal el. A központi bizottság a JKSZ múlt év júniusában tartott 12. kongresszusa óta minden második ülésén foglalkozott ezzel a témával. A tegnapi 'KB-ülésen a korábbi gyakorlattól- eltérően nem hangzott el beszámoló jelentés; Nikola Sztojanovics, a JKSZ Nb elnökségének titkára csupán vitaindító bevezetőt mondott azzal a céllal, hogy a vitát a kulcsfontosságú kérdésekre, a nyáron elfogadott hosszú távú gazdaságszilárdító program megvalósításával kapcsolatos problémákra és tennivalókra irányítsa. Tegnap a helsinki Finlandia palotában megnyílt az európai bizalomerősítő és leszerelési konferenciát előkészítő értekezlet. A 35 ország részvételével három hétig tartó tanácskozás feladata, a januári stockholmi leszerelési konferencia napirendjének és időrendjének meghatározása. Az előkészítő értekezleten részt vevő magyar küldöttséget Varga István nagykövet vezeti. Tegnap délelőtt Paavo Väyrynen finn külügyminiszter az értekezletet megnyitó beszédében egyebek közt rámutatott, a stockholmi leszerelési konferencia megtartásáról döntő madridi megállapodást Finnország jelentős politikai eseménynek tartja, mert azt bizonyítja, hogy a madridi találkozó résztvevői folytatni és továbbfejleszteni kívánják az európai enyhülés folyamatát. Az ennek elmélyítésére irányuló megbeszélések a jelenlegi nemzetközi helyzetben fontosabbak mint valaha. Az 1984. január 17-én kezdődő stockholmi konfeten- cia célja, hogy a résztvevők olyan új és hatékony intézkedésekben állapodjanak meg, amelyek elősegítik a kölcsönös bizalmat és konkrét, biztonságnövelő intézkedések elhatározásán keresztül előmozdítsák a leszerelést. Az értekezleten valamennyi, a madridi találkozón részt vett ország jelenléte biztosítva van. Finnország a most megkezdett előkészítő tanácskozás sikere érdekében széles körű konzultációkat folytatott a részt vevő országok képviselőivel, s ennek alapján — mondotta Väyrynen — Finnország úgy látja, a helsinki értekezlet képes lesz a számára meghatározott időben eredményesen elvégezni feladatát. Irak—hán Ismét kiújultak a hunok ’4»1 Az iráni csapatok hétfőn újabb támadást indítottak az iraki állások ellen a front északi, kurdisztáni szakaszán. A hajnalban megkezdett, és egész nap tartó harci cselekmények során — teheráni jelentés szerint — a támadó egységek több magaslatot, és hat falut elfoglaltak a Marivan és Baneh települések térségében húzódó „nemzetközi határ mindkét oldalán”. A ie- lentés 1500 fős ellenséges veszteségről, és egy iraki repülőgép lelő veséről Is beszámol. A támadásról hírt adott a bagdadi rádió és az INA iraki hírügynökség is. Ez utóbbi idézte az említett frontszakaszon harcoló iraki egységek parancsnokát, aki kijelentette, hogy az irániak „egy centiméternyi Iraki területet sem tudtak elfogulni”. A bagdadi rádió felajánlotta külföldi újságíróknak, hogy látogassanak a helyszínre, és személyesen győződjenek meg az állítás igazáról. K RÖVIDEN... GENFBEN teljes ülésen találkozott tegnap a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Ugyancsak találkozott az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. A BÉKE ÉS A SZAKSZERVEZETEK címmel nagyszabású nemzetközi szakszervezeti találkozó kezdődött tegnap Szófiában. A bolgár szakszervezetek kezdeményezésére összehívott szakszervezeti béke-világtalálkozó, amelyen több mint 100 nemzeti, ágazati és területi szakszervezet és 13 nemzetközi szervezet képviselteti magát, a szófiai nemzeti kultúrpalotában nyílt meg. A magyar szakszervezetek küldöttségét Timmer József, a SZOT titkára vezeti. HAT LÖVÉSSEL megsebesítette tegnap egy ismeretlen tettes Jordánia indiai nagykövetét, Mohammed Ali normát. A nagykövet Üj-Deini- ben lévő lakása felé tartott, amikor támadója tüzet nyitott rá. BEFEJEZTE angolai látogatását a Francia Kommunista Párt Georges Marchais főtitkár által vezetett küldöttsége. A francia kommunisták delegációját Jósé Eduardo Dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, angolai államfő hívta meg. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Ausztria nemzeti ünnepén • • Örökös semlegesség mellett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Rudolf Kirchschlägert, az Osztrák Köztársaság Szövetségi elnökét Ausztria nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Fred Sinowatz, szövetségi kancellárnak, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Anton Bcnyának, a nemzeti tanács első elnökének küldött üdvözlő táviratot. O któber 26: Ausztria nemzeti ünnepe. 1955-ben ezen a napon döntött az osztrák parlament az ország örökös semlegességéről, s ennek a döntésnek a napját tíz esztendővel utóbb, 19t35-ben nyilvánították nemzeti ünneppé. Ausztria és — ezt joggal mondhatjuk — az egész európai kontinens életében rendkívül fontos döntés volt ez. A hidegháború korszakában az akkor négyhatalmi megszállás alatt álló ország nyugati részét nagy erők próbálták bevonni a NATO-ba. A hidegháborús viszonyok feloldásának egyik első történelmi mérföldköve volt az osztrák küldöttség moszkvai látogatása. Ekkor született meg az úgynevezett moszkvai memorandum, amelyben a Szovjetunió elvi hozzájárulását adta az osztrák államszerződés megkötéséhez. Ezt négyhatalmi értekezlet követte, amelynek végén a Belvedere kastély erkélyén az akkori osztrák külügyminiszter, Figl bemutatta a kastély parkájában összegyűlt tömegnek az államszerződés okmányait. Mellette ott álltak mind a négy nagyhatalom külügyminiszterei. Az Ausztria örökös semlegességéről szóló döntés következménye volt az államszerződésnek — de egyben nyilvánvalóan feltétele is annak, hogy ez a szerződés létrejöhessen. Az örökös semlegesség arra kötelezi Ausztriát, hogy ne csatlakozzék semmiféle katonai szövetséghez, ne engedje meg idegen katonai támaszpontok létesítését területén és semlegességi státusát minden rendelkezésére álló eszközzel védje meg. Azóta két esztendő híján három évtized telt el. A semleges Ausztria a változó kormányok irányítása aiatt mindvégig hű maradt vállalt kötelezettségeihez. Ez lehetővé tette, hogy rendkívül fontos kiegyenlítő — és esetenként közvetítő — szerepet töltsön be az európai, sőt, a világ politikában. Ennek a szerepnek egyik jellegzetessége a Szovjetunióhoz fűződő harmonikus, kiegyensúlyozott politikai és gazdasági kapcsolat. És nem utolsósorban, az a sokoldalú együttműködés, amely Ausztria és a szooialista Magyarország között is kibontakozott és amelyet az utóbbi években i keményen reális gazdasági ter- ’ vet kellett kidolgoznia, amely ■ a költségek visszafogását és az ■ adók emelését irányozta elő. • Ily módon fokozódó terheket . rótt a lakosság legszélesebb ; rétegeire. Az idén tavasszal i tartott választásokon ez már • megmutatkozott a szocialista ■ párt elég jelentős visszaesésé- ; ben. A szocialisták így is az ország legnagyobb pártja ma- i radtak. kilencven mandátu• mot szereztek a Néppárt 81 • képviselői helyével szemben. ■ Abszolút többségüket azonban elvesztették és így a kormány; zás biztonsága érdekében kénytelenek voltak úgynevezett kiskoalícióra lépni a 12 mandátummal rendelkező és meglehetősen ellentmondásos, konzervatív és liberális elemeket egyaránt tömörítő Szabadság Párttal. Ausztria kormánykerekéhez azonban továbbra is szocialista párti politikus állót Fred Sinowatz személyében. Az új kancellár politikai karrierje a Magyarországgal szomszédos burgenlandi vidékről indult el és Kreisky oldalán ívelt magasba egészen az alkancellári posztig. Sinowatz személyében tapasztalt, higgadt, az eseményeket helyesen felmérő politikus áll Ausztria élén, s az új kancellár egyben a történelemtudományok doktora is. E z szinte jelképe annak a bizonyosságnak, hogy Ausztria továbbra is kitart az örökös semlegesség vállalt politikai vonala mellett, s így töretlenül töltheti be értékes politikai funkcióját Európában. G. E. rendszeressé vált legmagasabb szintű találkozók éppen úgy megerősítettek, mint a mindennapos gazdasági, vagy éppen személyes szálak mind hatásosabb és sűrűbb szövevénye. Ezt a különleges szerepét Ausztria nem utolsó sorban azért tölthette be, mert a kezdeti nehézségek után dinamikus konjunktúra bontakozott ki az országban. A gazdasági előrelépés még a legfejlettebb tőkés országok léptékét figyelembe véve is rendkívül jelentős volt. A gazdasági fellendülés jellegét és módszereit tekintve Ausztria politikailag több korszakot élt át. 1947-től (tehát még az államszerződés előtti évektől kezdve) egészen 1966-ig a két legnagyobb párt, a katolikus-konzervatív irányzatú Néppárt és a Szocialista Párt úgynevezett nagykoalíciót alkotott. Akkor az erősebb Néppárt adta a kancellárt. A fordulat 1970 márciusában következett be. Ettől kezdve gyakorlatilag a Szocialista Párt kormányozta Ausztriát — ráadásul 1971 októbere után — abszolút többséggel. Bruno Kreisky, Ausztria kiemelkedő szocialista párti politikusa. az ország kancellárja ily módon egy egész történelmi korszaknak kölcsönözte nevét. A Kreisky-korszak nem személyi okokból ért véget, noha a kancellár egészségi állapota már nem volt kifogástalan. A törést lényegében az okozta, hogy a komoly gazdasági és bizalmi tartalékokkal rendelkező Ausztriát is elérte — ha •késleltetve is — a világgazdasági válság hulláma. Kreiskynek már 1983 januárjában olyan
