Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
6 1983. OKTÓBER 19., SZERDA I Tíz NAP . I Rendeletéiből I A háztáji terményjuttatás penzbeni megváltásának engedélyezéséről a 32/1983. (IX. 22.) MT. számú rendelet intézkedik, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 20. számából is megismerhetnek. A tanácsi kezelésben > lévő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról ugyanitt Jelent meg a 35/1983. (IX. 22.) MT-rendelkezés. A sajtóban nyilvánosságra hozott javaslatok és bírálatok megválaszolásáról szóló 1014/1963. (VI. 30). Korm. sz. határozat végrehajtása tárgyában kiadott 45/1963. (Közi. Ért. 22.) KPM. sz. utasítás hatályon kívül helyezéséről a 21/1983. (Közi. Ért, 10.) KM. sz. utasítás intézkedik. (Közlekedésügyi Értesítő 10. száma.) Befogadott élettárs Egy vidéki családi ház tulajdonosa felmondott bérlőjének. Ezt azzal indokolta, hogy az illető albérlője az ő tudta és hozzájárulása nélkül befogadta élettársát. A bérlőt ismételten, de eredmény nélkül szólította fel, hogy az élettársat távolítsa el a lakásból. Ezért mindkettőjük ellen pert indított, kérve a bíróságot, kötelezze őket a lakás elhagyására. A Járásbírósági tárgyaláson a bérlő tanúkkal kívánta bizonyítani: a háztulajdonos évek óta tudott arról, hogy albérlőjének élettársa ott lakik, és ezzel ehhez hallgatólagosan hozzájárult. A járás- bíróság, majd fellebbezésére a megyei bíróság a keresetet elutasította. Az ítéletek szerint az élettárs befogadásához a bérlő hozzájárult, és ehhez a háztulajdonos beleegyezésére nem volt szükség, A jogerős döntés ellen megalapozatlanság és törvénysértés címén emelt óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a perben új eljárást rendelt el. Nem állami lakásnál az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó háztulajdonos hozzájárult — hangzik a határozat. Az albérlő — a szerződés megkötése után született gyermeke kivételével — más személyt csak a bérlő engedélyével fogadhat be. Amennyiben az albérlő lakrészében élettársa engedély nélkül tartózkodik, a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja. Ebben a2 ügyben azonban nincs tisztázva, hogy az élettárs mikor, milyen körülmények között költözött be, és ehhez ki járult hozzá. Az sincs megállapítva, hogy a háztulajdonos mikor szerzett tudomást az élettárs bentlakásáról, és mennyiben megalapozott a bérlő állítása amely szerint erről évek óta tudott és ahhoz hallgatólagosan hozzájárult. Az ellentmondó adatok miatt a perben álló feleket együtt és részletesen kell meghallgatni. Csak a tényállás pontos megállapítása után lehet az ügyben állást foglalni« OGITANÁCSOK Ha szóbeli a végrendelet — Szolgálati úton, vita nélkül — Ki kaphat rokkantsági nyugdíjat? • A szóbeli végrendelet érvényességéről. Bonyolultnak látszó ügyben fordultak hozzánk olvasóink. Az elhunyt testvére az örökhagyó gondozóját bírói úton arra kérte kötelezni, hogy a hagyatéki ingóságokat adja ki. Az elhunyt gondozója ezt megtagadta, mondván, pert indított a bíróságnál, mert a közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint adta át a hagyatékot az elhunyt testvérének. Az örökhagyó gondozója azt állítja, hogy a gondozóit személy — akivel együtt lakott csaknem tíz éve — halála előtt szóban mindent ráhagyott. A közjegyző hagyatékátadó végzése ellen, annak megváltoztátására indított keresetet olvasónk. Az örökhagyó testvére és a gondozója azt kérdezi: mikor érvényes a szóbeli végrendelet? A Ptk. 634. g-a értelmében szóbali végrendeletet az tehet, aki élstét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a szóbeli végrendelet alkotásának két együttes feltétele van: egyrészt az, hogy a végrendelkező életét fenyegető rendkívüli helyzetben legyen, másrészt pedig az, hogy írásbeli végrendeletet egyáltalán ne vagy csak jelentékeny nehézséggel tudjon alkotni. Minthogy olvasóink részletes tényállást nem közöltek velünk, így azt sem tudjuk; az örökhagyó olyan súlyos, életveszélyes állapotban volt-e, hogy nem tudott írásbeli végrendeletet készíteni. Egyébként nem feladatunk, hogy folyamatban lévő ügyben állást foglaljunk. A bíróság feladata, hogy a megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatása után döntsön • Zártkertek, dfllfiutak éfl a szolgalmi Jog, A zártkertet hatóságilag három részre osztották, és a Állami gondozás Lakcíme nem ismeretlen GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDŐ intézeteink — sajnos sok ezer állami gondozottat tartanak számon. Ezek közül a gyerekek közül jó néhányan azért kerülnek intézetbe, mert otthon rosszak a lakáskörülményeik. Szüleik egyébként derék jóravaló emberek.' de hányatott életüket nem akarják megosztani gyermekükkel. A derék szülő meg vár sorára a lakásosztályon. Hiszen azzal, hogy a gyerek állami gondozásba került, nem veszítette el jogát a lakáskiutalásra. Aztán, amikor végre a kezébe kapja azt a címet, amely ezentúl az ő otthonát jelenti, nem feledkezik meg gyermekéről. Akadnak azonban olyanok is, akik az újonnan kiutalt szép, tágas lakást hamar lecserélik kisebbre. Természetesen a csere során kapott nem kis összeget zsebrevágják, azután ha lányuk-fiuk (gyakran több gyermekük) felnőtté válva kopogtat náluk, ők a kis szoba-konyhára zsugorodott lakásukban sajnálkozva tárják szét a karjukat. MIND ÉZ IDEIG úgy rendezte az állami gondozottak lakásbejelentését a jogszabály, hogy állandó lakhelyük és lak címük a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, ideiglenes lakhelyük és lakcímű’- pedig az a nevelőotthon, ahol a gyereket ténylegesen elhelyezték. Jogi kapcsolatuk így megszűnt a szülői házzal. Amikor a kiskorú nagykorúvá serdült, kijárta az iskolát, a gyermek- és ifjúságvédő intézetből kijelentették. és ha szülei nem fogadták vissza, egyik napról a másikra kint találta magát az utcán. Mert ki fogad be olyan albérlőt, akinek nincs valahol máshol állandó bejelentője? VILÁGOS TEHÄT, hogy szükség volt a jogszabály olyan megváltoztatására, amely nem menti fel a szülőt az alól a kötelessége alól, hogy az életbe kikerült gyermekének szállást, vagy legalábbis állandó bejelentkezési lehetőséget adjon. A felnőtt gyerek szívességi lakáshasználó a szülő lakásában és mint ilyen joggal rendelkezőnek, a lakáshasználata felmondható. Csakhogy ez nem jelenti azt. hogy a szülő kénye-kedve szerint kifcessé- kelheti az utcára. A jogszabály módosított szakasza így rendelkezik: a tizennégy éven aluli gyermek állandó lakhelyének általában a törvényes képviselő állandó lakhelyét kell tekinteni. Ki a törvényes képviselő? Rendszerint a szülő. Vagy a gyám Árva gyerek esetében gyakran valamelyik rokon. Az állami gondozott gyérJ-ck "yámja a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója. Nos eddig az állami gondozott gyerekek esetében is a törvényes képviselő (intézeti igazgató) működési telephelyét kellett a kiskorú állami gondozott állandó lakóhelyének és lakcímének tekinteni. A JOGSZABÁLY most így tesz különbséget: az állami gondozott kiskorú állandó lakóhelyének pedig — a kiskorú életkorára való tekintet nélkül — a gyámhatósági határozatban megállapított lakhelyet kell tekinteni. Dr. Kertész Éva tulajdonos egyet azokból megtartott, kettőt pedig értékesített. A két vevő között vita támadt, mert az egyik terület közút hiányában nem közelíthető meg. Ügy tűnik, a szomszédok nem tudnak megegyezni. Az eladót teszik most felelőssé, mivel a megosztás során nem biztosította, hogy az önállóvá vált ingatlanok alkalmasak legyenek a rendeltetésszerű használatra. Szolgalmi jog alapításával lehet-e biztosítani az ingatlan megközelítését? Az ingatlan megosztását az illetékes tanács szakigazgatási szerve megosztási vázrajz alapján engedélyezheti. A beküldött vázrajzon dűlőút látható, amelyen a szomszédok szintén vitatkoznak. A berajzolt dűlőút ugyanis mindkét szomszéd telekhatárát érintve torkollik az ingatlanba. Eszerint mindegyikük telke megközelíthető. Igen ám, de az erősebb szomszéd, az ingatlan újbóli felmérését kérte, amely szerint, már az út torkolata egyedül csak az övé lenne. Ezáltal elütné olvasónkat attól, hogy telke megközelíthető legyen. Szívességből megengedné az erős szomszéd az út használatát, de olvasónk ezzel nem elégszik meg, és tegyük hozzá, helyesen is teszi. Az is csak elmérgesítené a jelenleg még jónak mondható szomszédi viszonyt, ha a bíróság kötelezné az erős szomszédot annak tűrésére, hogy a másik tulajdonos mindaddig használhassa gyalogos közlekedésre a dűlőutat, amíg az a tervek szerint nem lesz közút. Mindenesetre az volna a célszerű, ha közös megegyezéssel, telki-szolgalmi utat létesítenének, és azt az ingatlan- nyilvántartásba bejegyeznék, hogy a telek mindenkori tulajdonosa, illetve birtokosa jogosult az ingatlanon húzódó közlekedési utat használni. O Mennyi szolgálati ldfi szükséges a rokkantsági nyugdíjhoz? Olvasónk 32 éves korában megrokkant, 8 év a szolgálati ideje, egy másik olvasónk pedig 30 éves korában került le- százalékolásra, és csak 7 év szolgálati idővel rendelkezik. Igaz, ez utóbbi vájár munkakörben dolgozott 4 évet, és ennélfogva ez korkedvezményre jogosít. Kaphatnak-e rokkantsági nyugdíjat? — kérdezik. Igen, mindketten jogosultak rokkantsági nyugdíjra, mert az utóbbi olvasónknál a 4 évi korkedvezményre jogosító munka a jogosultság szempontjából 5 évnek számít. Ehhez hozzá kell adni a 3 évet, a más munkakörben eltöltött időt, és megvan a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges 8 évi szolgálati idő. Megjegyezzük, hogy a korkedvezményre jogosító szolgálati idő éveit csak a szükséges szolgálati idő, vagyis a jogosultság szempontjából lehet 5 évnek számítani, a nyugdíj szempontjából azonban a szolgálati időnek is csak a tényleges tartamát lehet figyelembe venni. Így ez utóbbi olvasónk nem 8, hanem a 7 évi tényleges szolgálati időnek megfelelő összegű nyugdíjra jogosult. Egyébként, hogy közlésünk teljes legyen, leírjuk a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időket: — 22 éves életkor betöltése előtt 2 év; — 22—24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év; — 25—29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év; — 30—34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év; — 35 éves életkor betöltése után 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év. Dr. M. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy eltartás bonyodalmai Egy nagyon idős házaspár fiatal házaspárral eltartási szerződést kötött. 'Eszerint a fiatalok havi 140Ó forint életjáradékot fizetnek és kötelezik magukat, ha az eltartottak közül bármelyik megbetegszik, melléállnak, vagy ha elhuny, gondoskodnak a másik házastársról. Ennek ellenében az öregek a fele-fele arányban nevükön álló házat rájuk íratják, és őket jelölték meg örökösüknek. A szerződést a megyei tanács igazgatási osztálya helybenhagyta. A fiatalok beköltöztek a házba, amelyre 10—15 ezer forint értékű beruházást fordítottaik. Egy ideig rendben mentek a dolgok. Később az idős férj meghalt és az eltartók a ház fele részét örökölték. Az özvegyasszonnyal azonban a kapcsolatuk annyira megromlott, hogy tettlegességre vetemedtek vele szemben, és ezért könnyű testi sértés vétsége miatt bűnvádi eljárás indult ellenük. Ezek után a házból elköltöztek, az özvegy pedig az eltartási szerződés megszüntetéséért pert indított, Arra hivatkozott, hogy koránál és betegségénél fogva más eltartóról kell gondoskodnia. A járásbíróság a szerződést megszüntette. Az özvegyet az addig kapott ellátás, valamint a házon végzett értéknövelő beruházások ellenében hatvanezer forint fizetésére kötelezte, és intézkedett, hogy az ingatlannak őt megillető félrész tulajdonjogát jegyezzék vissza. A megyei bíróság az összeget ötvenezer forintra szállította le. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt 25 ezer forintra mérsékelte. A döntés Indoklása szerint nemcsak abból kell kiindulni, hogy a fiatalok milyen mértékű tartást nyújtottak, hanem figyelembe kell venni azt is, hogy durva, tettleges magatartásuk miatt a szerződés életjáradéki szerződéssé sem változtatható át. Nyomatékkai esik latba az is, hogy a ház fele része, amely az elhunyt férfi nevén állott, a fiatalokra szállt, mert addig tartási kötelezettségüknek rendben eleget tettek és békességben éltek. Az özvegyasszonyt az ingatlannak már csak a saját nevén álló ötven százaléka illeti meg, és így kisebb esély- lyel tud újabb tartási, vagy életjáradéki szerződést kötni, noha feltétlenül gondozóra szorul. K. 8. Täll OZÁS Üzemi lapokban olvastuk Június vége a legtöbb vállalatnál, szövetkezetnél a mérlegkészítés időszaka. Igaz, már alaposan túl vagyunk ezen, ám még mindig időszerű vissza-visszatérni a gazdálkodók reális számvetésére. Legalábbis annyira elevenítve fel a legfontosabb adatokat, hogy kellően eligazodhassunk a második félévre megszabott feladatok között. Mert szinte nem találunk egyetlen megyei üzemi lapot sem, amely ne foglalkozna vezető helyen az év végi eredményességet olyannyira befolyásoló legsürgősebb tennivalókkal. kérelmük azonban meghallgatásra talált, s ez végre helyrebillentette pénzügyi egyensúlyukat. Ha sikeresen akarják zárni az évet, számos megoldásra váró feladattal kell megbirkózniuk. Ezek közé tartozik, hogy felülvizsgálják a termelési és az értékesítési lehetőségeket, s ezek ismeretében döntenek a következő hónapok tennivalóiról. ÉÜH ÜÜ Ha bárhol azt halljuk, Her- nád, a boltokban sűrűbben megfordulóknak a Hermina ízescsirke jut az eszébe. Ez a termék — amely a legutóbbi őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is díjat kapott — többek között a helyi Március 15. Termelőszövetkezet gazdálkodásának meghatározója. A tsz azonban most nagy gondban van. Féléves mérlegük szerint az erre az évre tervezett 115 millió forintos nyereségnek alig a negyedét teljesítették csak, így rendkívüli helytállásra van szükség, hogy elérhessék céljaikat. Az elmaradást a szakemberek véleménye szerint külső és belső nehézségek okozták. A szabályozó rendszer módosítása ugyanis az átlagosnál jobban megterhelte a szövetkezet pénztárcáját, másrészt a baromfiexport csökkenése, a külpiacok pangása is növelte a gondokat. Saját házuk táján is alaposan körülnéztek. Megállapították, hogy a baromfifeldolgozó üzem alaposan elmaradt a várakozásoktól, s az év első hat hónapjában csaknem 50 millió forinttal kevesebb nyereséget ért el, mint tervezték. Több intézkedés született a helyzet javítására, eredménytelenül. A termelőszövetkezet vezetői szerint megengedhetetlen, hogy olyan körülmények között, amikor az országban elsőként ők hozták forgalomba a baromfivirslit, ez a termék két esztendeje nem szerepel gyártmánylistájukon. Hasonló a helyzet a Hermina ízescsirkével is, amelynek értékesítése most stagnál. VU.*«»*Ok«TARJM ■•«UOUir«t MECHANIKAI Nagy részletességgel értékeli a gazdasági vezetés a Mechanikai Művek lapjában az első fél esztendőt. A terjedelmes írásban sok a jó hír. A vállalat árbevétele például több mint 3 százalékkal volt magasabb az előző évinél, s 4 és fél százalékkal a tervezettnél. Nyereségük is nagyobb, mint várták. Ez utóbbit elsősorban annak köszönhetik, hogy egyebek között 25 millió forinttal csökkentették az önköltséget. A készletgazdálkodásuk is igen kedvezően alakult. Ennek ellenére az első félévben nemegyszer kellett fizetési halasztást kérniük partnereiktől, szállítóiktól. HitelNovember 5-ig árengedményes vásár a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Salgó tűzhely, 2910 Ft helyett 2328,- Ft-ért Fikó tűzhely, 2600 Ft helyett 2080,- Ft-ért Week-end kályha, 1690 Ft helyett 1180,- Ft-ért Olimpia pb-gáztűzhely, 3300 Ft helyett 2640,- Ft-ért 2 kg-os pb-gázpalack, 615 Ft helyett 307,50 Ft-ért A budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál nem tagadják, idei tevékenységük középpontjában a tőkés export növelése áll. Bár eddig sikeresen valósulnak meg terveik, egy sor gond nehezíti kereskedelmi tevékenységüket. Erről beszélt a Magyar Lennek, a vállalat üzemi lapjának munkatársa, dr. Matyasovszky Gézával, a Buda-Flax kereskedelmi igazgatójával. A cikkből kiderül, hogy két dolog akadályozza a siker elérésében a lenfonósokat. Az egyik a létszámhiány, a másik pedig az alapanyaghiány. Ezért döntöttek úgy, hogy most a legfőbb ’céljuk a termelés szin- tentartása, s inkább a termék- összetételre fordítanak • nagyobb figyelmet. Napjainkban a legfőbb termékcsoportjaikba tartoznak a ruházati áruk. A közismert Trapper, Weekend és Safari farmerekből, nadrágokból a hazai és a szovjet piacon ösz- szesen 5 millió négyzetméternyit értékesítenek. Egyre kevesebb viszont az igény a háztartási textíliákra. Ennek az az oka, hogy a pamut sokkal olcsóbb, ezért keresettebb a jobb minőségű, de drágább lentörlőknél, abroszoknál. A tiszta és félig lenből készült ágyneműkre már csak a szállodák egy része tart igényt. Ugyancsak fontos cél, hogy eladott áruikért minél magasabb árat kapjanak. Ezt úgy érhetik el, ha növelik a termék feldolgozási fokát. Ezért első osztályúként adnak el a jövőben olyan, egyébként hibátlan árut is, amely nem pontosan úgy sikerült, ahogyan a vevő megrendelte. A kereskedelmi igazgató példát is említett: véleménye szerint a festés során más színűre sikeredett függöny már csak osztályos áru lehetne, de meglehet, hO'gy kárpitozóanyagként első osztályúnak minősíthetik, csak meg kell hozzá keresni a vevőt. Ezért a jövő évtől úgynevezett áru- manipu'ációs tevékenységet vezetnek be. Ugyancsak jó hírekről számolhatott be a monori Mezőgép Vállalat lapja is. Félévi mérlegük kedvező. Bár széles gyártmányskálájuk miatt gyakran okozott gondot a határidők tartása, mégis többnyire időben útnak indultak a megrendelt berendezések. Rubelelszámolású exportjukat túlteljesítették, s a tőkés piacokon is több terméket adtak el. mint tavaly. Termelésük mintegy negyven százalékát a pótalkatrészgyártás adja. E tevékenység egy része az import helyettesítésére irányul. Sok gonddal küszködtek szakembereik, hiszen nemegyszer krónikus alananvanhiánnyal kellett szembenézniük. Kiemelkedően zárta az első félévet ceglédi gyáruk, s ez a tröszt legjobbjai közé emeli az ottani kollektívát. összeállította: Furucz Zoltán
