Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

arr.yrt 1983 OKTOBER 2., VASÄRNAP Sárkány­repülők Az MHSZ Szol­nok megyei repü­lőklubja sárkány- repülő szakosztá­lyának tagjai (el­ismerték, hogy ez a csodálatos hob­by megfelelő ösz- szehangolással Igen hasznos tevé­kenység is lehet. Vállalkoztak pél­dául tervezési munkákhoz, álla­potrögzítő (elvéte­lek készítésére. Már késsül a másik út is Lépéshátrányból előbbre jutni A gyáütsfc nem panaszkodnak A fővárosban dolgozó Pest megyeiek gyakori panasza, hogy nagyobb áldozatokat hoz­nak, mint helyben lakó mun­katársaik, s az élet minősége is drágább Budapest határain túl. Különösen élesen jelent­kezik ez a gond a főváros tő­szomszédságában levő telepü­léseken, ahol sokszor a telkek kerítése egyben községhatárt is jelent. Ilyen hely Gyál, amely még egy külön szállal is kötődik Budapesthez, ez pedig a kék autóbusz. Meglepő volt tehát, hogy amit mások a nagyköz­ség előnyeként emlegetnek, azt a helybeliek, illetve a kisszá­mú őslakosság éppen hátrá- nak tartja. — Ez a jármű az oka annak, hogy ilyen óriásivá duzzadt Gyál húsz év alatt — mond­ja indulatosan a várandós fiatalasszony, aki a kispesti szakorvosi rendelőből tér ha­za. — Amikor én születtem még alig hatezren éltek itt. Azóta négyszer annyian let­tünk. Az ország minden részé­ről jöttek hozzánk a Pesten szerencsét próbálók. S aki nem tudott legalább egy ágy­bérletet keresni ott, az itt tele­pedett le, mert innen is bevi­szi a kék busz. Gyors növekedés Amikor a kismama még gye­rek volt, mindenki azt beszélte a községben, hogy Gyált ha­marosan a fővároshoz csatol­ják. Nem így történt. A mam- mutfalu Pest megyéé maradt, s ha lassúbb iramban is, de tovább nő. — A gyors létszámgyarapo­dást képtelen volt a község ve­zetése követni — mondja Ko­vács Antal, Gyál nagyközségi pártbizottság titkára. — Csak­nem huszonháromezren élnek ma a településen és legalább kétezer a bejelentő nélkül itt lakók száma. Tizenöt éve a tanácsi fejlesztésekre szánt összeget sorra elviszi az óvoda­építés, mégis csak ma tartunk ott, hogy alig kell elutasítani gyereket. Az idén harmincöt kicsinek nem jutott hely, közülük huszonketten a társ­községben, Felsöpakonvban élnek. De már készül itt Gyá- lon egy hetvenöt, Pakonyban pedig egy 50 gyermek elhelye­zésére alkalmas óvodabővítés. Amikor azt kértem a párt- bizottság titkárától, hogy be­széljen gondjaikról, panasz­kodjon bátran, közbeszólt: — A nehézségeinkről lehet szó, de panaszkodni nem aka­rok Inkább azt mondom el szívesen, hogy mit teszünk a gondok megszüntetéséért. Azt szeretném, ha nem legyintene, aki olvassa, hogy Gyál már megint panaszkodik. A ma­gunk erejéből kell változtat­nunk helyzetünkön és vannak eredményeink. Ezek egyike a már említett óvodagond megoldása. Most, illetve amikor megkezdődött az új 12 tantermes iskola épí­tése, a tarthatatlan iskolai helyzetnek üzentek hadat. Ma két iskola öt épületében taní­tanak a pedagógusok, akik ne­héz oktatási feltételeire jel­lemző, hogy évek óta fizetési pótlékban részesülnek emiatt. Az 1. számú általánosba több mint 1700 gyermek jár, de kö­zülük a napköziben még há­romszázat sem tudtak elhe­lyezni. Ipar nélkül nehéz Gyálon nincsen semmilyen ipari üzem, amely hozzájárul­na a községfejlesztéshez, il­letve amelynek kollektívájára számítani lehetne, ha közös célokról van szó. Éppen az ellenkezője a jellemző. A sok­ezer fővárosban dolgozó gyáli szocialista brigádtag Buda­pestért dolgozik munkaidő után. — Ennek ellenére, ha kell, végeznek társadalmi munkát Gyálért.is — mondja Gazdik Istvánná tanácselnök. — Csak meg kell találnunk a megfe­lelő hangot, illetve azt a közös célt, amiért mindenki szíve­sen áldoz időt, energiát, A jár­daépítésre az utca apraja- nagyja összegyűlik, az óvoda, iskola mielőbbi elkészülését is szívesen segítik a szülők. Aki a főváros felől érkezik Gyálra, annak nemcsak a ha­tártábla jelzi, hogy vidéken jár. Jobbra, balra mélyen a főút magassága alatt földuta- kat látni, amelyekről autóval szinté lehetetlen felhajtani az aszfaltozottra. Gyál 108 kilo­méternyi úthálózatából mind­össze 12 a szilárd burkolatú, ebből is öt kilométernyi ' az elmúlt három évben épült. Ilyen körülmények között na­gyon nehéz javítani a tömeg­közlekedést. A gyáliak mégis ezen dolgoznak. Készül a Pest- imrére vezető másik út asz­faltozása. mert a nagyközség vezetői szeretnék elérni, hogy még egy kék busz járjon ki Gyálra. Ez nemcsak a helyi közlekedés feltételeit javítaná, hanem sok ezer bejárónak is megrövidítené az utazási időt. A három kívánság A mesebeli három kívánság mintájára sorolta a pártbi­zottság titkára és a tanáceel- nöknő a megoldásra váró gondokat. nemcsak azokat, amelyek megvalósításához me- mesebeli csodára lenne szük­ség. — Ezen a hatalmas telepü­lésen mindössze négy helyen lehet csecsemők számára al­kalmas vizet nyerni. Társulati alapon 420 milliós beruházás­sal lehet megoldani ezt a gon­dot. Gyálnak nincsen olyan épülete, ahová 150 embernél többet össze lehetne hívni. Jó volna egy művelődési ház a településen. • — Bár épül már a tizen­két tantermes iskola, a gon­dok véglegee megoldásához a már tervekben élő 16 oktató- helyiséges intézmény meg­építése kellene. S egy közép­iskola, hiszen bár a gyáli gye­rekek java a fővárosban he­lyezkedik el, ott munkaerő­ként szívesebben látják őket, mint diákként. Pesti gimná­ziumba bejutni innen csak nagy ( protekciókkal, 'esetleg pesti ideiglenes bejelentővel lehet. , ' Búcsúzáskor Kovács Antal megjegyzi: — A gyáliak többségének gondolatában a társadalmi munka az ásónál és lapátnál véget ér. Valójában ott kez­dődik és a közéleti részvétel­lel folytatódik. Azért egyre többen jönnek rá erre Gyálon, s ez ad a munkáihoz új erőt... Móza Katalin Vélemények és tettek Pillantás a tanácstag tarsolyába Tanácsi munka voilt a téma — ezzel a címmel adtuk hírül szeptember 28-i lapunkban: a Pest megyei Tanács tagjainak ráckevei járási csoportja Du- navarsányban a település üdülőterületének fejlesztésé­ről, a járás köztisztasági és környezetvédelmi állapotairól és feladatairól, a tanácsok szabálysértési munkájáról és a járási hivatal tevékenységéről tárgyalt. Nyári vendégek Mondhatnánk: szokványos hír ez, talán nem is érdekli azokat, akik a megye más tá­jain élnek. Hogy mégis előre jeleztük, annak ^oka az, hogy több szempontól is figyelemre méltó volt ez a tanácskozás. Elsősorban is azért, mert — s ennek a résztvevők mind­egyike tudatában volt — nem csupán a ráckevei járás lakóit érintő ügyekről esett szó. Pon­tosabban: a járásban élő 115 ezer állandó lakos mellett a nyári hónapokban még 60—70 ezer üdülő, pihenő ember al­kot véleményt arról, hogy megfelelő-e a köztisztaság, hogy j a főváros szomszédságá­ban óvják-e környezetüket, s a másokét, hogy a kisebb-na- gyobb szabálysértésekkel kese­rítik-e egymás mindennapjait, s félrelökik-e a nagyobb kö­zösségek érdekeit. Van vélemé­nye mindenkinek arról is: ahol él, vagy szabadságát tölti, A rskamsíníkd® nyomán Megújul a konzervgyár Valaha a környéken termő paradicsom feldolgozása volt a legfőbb feladata a Dunake­szi Konzervgyárnak. A nagy paradicsomültetvények azon­ban eltűntek a környékről, a régi termelőberendezések és épületek is elöregedtek, ezért az utóbbi években állandó technikai és szervezeti meg­újulás színhelye az üzem. A rekonstrukció első állo­mása völt, hogy — mint is­meretes —, korszerű tészta­gyár épült, mely a környék termelőszövetkezeteiben ter­melt tojás felhasználásával ki­váló tésztákat állít elő. El­kezdődött, sőt jövőre be is fe­jeződik a technológiai re­konstrukció is, melynek az a célja, hogy a konzervgyár fennakadás nélkül, jó minő­ségben dolgozza fel a környé­ken termő gyümölcsöket: az őszibarackot, a meggyet, más csonthéjasokat és a bogyóso­kat. A most folyó rekonstrukció során 2200 négyzetméter alap- területű gyártócsarnokot épí­tenek, s ezt gyakorlatilag tel­jesen új, korszerű gépekkel szerelik fel. Az új üzem épí­tésével egy időben felújítják a korábbi főzeléküzemet. Itt készítik majd a dzsemeket és a sűrítményeket, s 2500 négy­zetméter raktárát is építenek. A beruházás értéke körül­belül 208 millió forint, az üzembe helyezésre 1984. június végén kerül sor, az elképzelé­sek szerint. javuló ellátási körülmények, szépülő, fejlődő falvak, hétvégi telkes tájak fogadják-e, vagy sem. S persze a vélemények és a tettek — a hasznosak, a köz javát szolgálók és a szabályo­kat sértők egyaránt — össze­függenek. A rend őrzése Másodsorban a tanácstagok és országgyűlési képviselők választásáról szíóló törvényja­vaslat társadalmi vitája so­rán szinte mindenütt szóba került: a tanácstagoktól jobb munkát, nagyobb felelősséget várnak az emberek. S hogy milyen legyen a jobb? Abból ízelítőt kaphatott a Pest me­gyei tanácstagok ráckevei já­rási csoportjának ülésén részt vevő. Az üdülőterületek — ezeket a fővárosi lakosok tíz­ezrei keresik fel — több mint évtizede tartó koncepciózus fejlesztéséről beszélt — a ta­nácstagok kérdéseire felelve a gondokról s a megoldásokat szolgáló erőfeszítésekről — Dunavarsány tanácsának elnö­ke, dr. Kovács Istvánná, a rác­kevei járási hivatal elnöke, Raffay Béla pedig a hivatal munkájáról adott számot. A járásban élők képviseleté­vel megbízott tanácstagok ar­ról kértek, s kaptak részletes tájékoztatást, ami igazi köz­ügy. Csapiár István, a járási hivatal műszaki és termelés- ellátás felügyeleti osztályának vezetője például elmondta, hogy 11 községben szervezték meg az intézményes szemét- szállítást, de csak Ráckevén, valamint Tökölön megfelelő a szeméttelep. Hasonlót tervez­nek Taksonyban, valamint Dömsöd és Kiskunlacháza kö­zött. Évente megszervezik minden faluban a köztisztasá­gi és fásítási akciót, részint ennek is köszönhető, hogy si­kerül megőrizni e szép táj rendjét. Bevonták a mezőgaz­dasági nagyüzemek mezőőreit, a társadalmi szervezetek akti­vistáit, az útfelügyelet embe­reit is e munkába, s tavaly lomtalanítást is végeztek, idén megint lesz ilyen. Ez kiterjed az üzemekre is, hiszen a te­lephely belső rendjének és tisztaságának megóvása az ott dolgozók feladata. Akadnak persze gondok is. Mint például a szippantott szennyvizek elhelyezése, s az állattartással kapcsolatos pa­naszok számának gyarapodása. Ez utóbbi nemritkán szomszéd­viták forrása. S elhangzott az is: következetesen érvényt kell szerezni a természetvédelem­ről szóló, valamint az emberi környezet és a föld védelmére vonatkozó jogszabályoknak, az engedély nélkül szemetet lerakókkal szemben pedig szi­gorúan kell eljárni. A helyzet ismerete S hogy ez utóbbi mennyire indokolt, arra utal a tanácsta­gokkal ismertetett másik adat (dr. Bíró Gábor, a járási hiva­tal osztályvezetője beszámoló­jából) a szabálysértések között viszonylag magas, tí százalé­kos a köztisztasági jellegűeké, s az ilyen ügyek több mint fe­le két településen, Szigetszent- miklóson és Szigethalmon ad munkát a szabálysértési elő­adónak. Kétkedhet az olvasó: vajon a helyzet ismerete elegendő-e jó irányú megváltoztatásához. Az aggály indokolt, hiszen ha csak ennyiben marad a dolog, pusztán az történt: többen tud­ják, hol szorít a cipő. Ám a megyei tanács tagjai itt sem — s másutt sem — csupán kí­váncsiságból hallgatnak meg beszámolókat, s tesznek fel olykor kényes kérdéseket a ve­zetőknek, az illetékeseknek. Hiszen maguk is felelős embe­rek. Egy olyan testület aszta­lára tehetik, s teszik le tapasz­talataikat, amely — az ő sza­vazatukkal, vélemén vükkel is — dönt a mi ügyeinkben. V. G. P. Előjegyzéses vásárlás Bővülő szolgáltatások Településeink szolgáltatásai­nak színvonala életmódunk egyik mércéje. Tennivaló akad még bőven. Így van ez Nagy- kátán is, ahol a városiasodó életmód mindinkább megnő­CSIGAVÉR! A fiú ment, a lány maradt. A hangos­beszélőn át már harmadszor ismétel­ték, hogy az Amicus nemzetközi gyorsvo­nat azonnal indul, ök ketten meg csak álltak, nem létezett számukra a világ, nem hallották a zajokat, nem látták a hot-dog árust, a nehéz bőröndöket cipelő embere­ket, engem sem, pedig néztem őket. Ahogy álltak, nyilvánvaló volt, hogy nem ismerik régen és elég jól egymást. Nem beszéltek, csak a szemükkel kapaszkodtak a másik­ba. A lelkek ragaszkodása volt ez, s csakis azok képesek így búcsúzkodni, akik hir­telen éltek meg nagy érzéseket. A fiú a szatyráért nyúlt, s már a vonat lépcsőjéről szólt vissza a szomorú szemű lánynak: „Take it easy!” Vedd könnyedén! Ne csinálj belőle ügyet! A lány mosolygott, s amikor a vonat kihúzott a pályaudvarról, integetett, ahogy szokás. Hát így ér véget egy nyári szerelem. Biz­tosan váltanak még levelet, jön még ké­peslap is. aztán amilyen gyorsan megkö­tött bennük ez az érzés, olyan könnyen ki is oldódik. Ez is egy nyári szerelem. Gyors. Könnyű. Nem fog nagy válságot okozni, néhány napig fáj csupán, aztán el­felejtik. Ez a szerelem csak két hétig élt. Ebből a szerelemből kellett kifacsarni min­dent a jugoszláv fiúnak és a prágai lány­nak. Take it easy! Vedd könnyedén! Csiga­vér! Ne csinálj belőle ügyet, a nyaralás az más .. . Most már túl vagyunk rajta: Nyu­galom! Igen, a nyaralás az más. Amikor tizen­négy napba’ kell be'esűrítenünk heteket, amikor ez alatt az idő alatt kell utólag be­pótolni és előre megélni egy félévre valót! Hiszen szabadságon vagyunk! Sodródni nincs idő. Fel kell pörgetnünk magunkat. Az utazás is sokba került. le kell élnünk. Belezuhanunk az életbe, é’ményeket aka­runk, faljuk a látnivalót, felkutatjuk az összes kiskocsmát, kerthelyiséget, maszek fagyist, kellemes kalandot, örök barátot, nagy szerelmet. Egy évig spóroltunk a nya­ralásra, nem sajnáljuk a pénzt Nescaféra, Szukura. Most átmenetileg abbahagyjuk a diétát, úgyis dobozszámra szívjuk a Ken­tet. Hatékonyan akarunk élni, pénzünket is, érzelmeinket is jól akarjuk befektet­ni, egyszerre vágyunk hagymás rostélyos­ra, bronzbarna bőrre, könnyű flörtre. Rab­lógazdálkodunk. Hogy közben nem érezzük jól magun­kat? A látnivaló túl sok, szinte megemészt­hetetlen, elraktározhatatlan, néhány nap után már az ebédhez sem ülünk le éhesen, a nagy érzelem (vagy amit annak hiszünk) később kis csalódásunk lesz. Túlságosan kinyitjuk magunkat erre a két hétre, mint a mesebeli kiskakas, tele akarjuk szívni magunkat, ám közben .',. szezonvégi áron kínáljuk oda magunkat a nyárnak. Pén­zünk elfogy és érzelmi egyenlegünk is de­ficittel zárul. Aztán vonatunk, hajónk, gé­pünk megérkezik, döglesztő nagy élmé­nyeinket, nyárra tárt érzelmeinket, bronz­barna bőrünket hűti az itthoni levegő. Még szerencse, hogy nincs idő ezen töp­rengeni. Az utolsó percben érkezünk, más­nap dolgozni kell. Néhány nap (hét, hónap) alatt elhalványul a nyaralás -emléke, szép­nek, öröknek hitt érzelmeink megkopnak. És eszünkbe sem jut, hogy kevesebb több lett volna. Hogy akkor töltődtünk volna fel igazán, ha hagytuk volna, hogy ránktalál- janak a kellemes percek. Mert ha szala­dunk utánuk, kifulladunk. Nem programozhatunk bele tizennégy napba mindent. Inkább az év többi napját kellene megélnünk. Egy kázszorítást, egy dallamot, a reggeli kávét, a munkát, ami­től elfáradunk, a hirtelen ránktörő záport, a kollégák tréfáját, a gyerekek lázát, a kedves bánatát. N e intsük magunkat: Take It easy! Csi­gavér! Nem mondhatjuk, hogy élek majd, ha lesz egy üres órám, ha szabad­ságra megyek, ha nyugdíjas leszek. Az életet nem halogathatjuk. Jakab Klára velte az igényeket. Nem vélet­len, hogy a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága napi­rendre tűzte a közelmúltban a szolgáltatások helyzetének alakulásának megtárgyalását. Elsősorban azt tették vizsgá­lat tárgyává, mennyiben si­került megvalósítani a VI. öt­éves tervben előirányzott fej­lesztési terveket. A Nagykáta és Vidéke Áfész sokirányú szolgáltatási körét (pl. bútor- szállítás, mezőgazdasági eszkö­zök kölcsönzése) hamarosan új áruház megnyitásával bővítik. így lesz majd előjegyzéses vá­sárlás, koníekciós ruhák mé­retre igazítása sőt cdpőjavítás is. A szállításokat a nagyköz­ségben a Volán nagykátaí részlege 54 gépkocsival, 14 pót­kocsival, valamint 2 tehertaxi- val látja el. A KELKA szer­viz az utóbbi években kétszer hajtott végre profilmódosítást. Javítanak automata mosógé­pet, színes tv-t, autórádiót, kü­lönféle sztereó-,és CB-ikészülé- keket is. Szakember szűkében viszont akadozik a gázkészülé­kek karbantartása. Gond van a vegytisztítással Ugyanis annak ellenére, hogy 1980-ban az aszódi ipari szö­vetkezet részlege — amely helyben működött — felújí­totta a teljes gépparkját, mág­us .most. felvevőhelyként tevé­kenykedik. Nem kis ■ gondot okozva ezzel a kátáiaknak, mi­vel a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat is a fel­vevőhely megszüntetése óta csak mozgó szolgáltatással sé­píti a háziasszonyokat, s ki­tűnt, hogy ez kevés. Elmaradt a motorkerékpár szerviz tervezett beindítása is. Igaz, a Magyar—Koreái Ba­rátság Mgtsz nyújt némi segít­séget gépparkjával és műhe­lyével, dé főleg közületeknek. A magánkisiparosok szolgálta­tási köre bővült ugyan, de még mindig hiányzik épületaszta­los, gázkészülék javító, par­ketta csiszoló, üvegező és ko­vács. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom