Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1983. OKTOBER 16., VASÁRNAP Urnáié! a számítógépig A piac ma a legfőbb rendező A mezőgazdasági melléküzemek szükségességéről, í hasznosságáról sok vita folyt hosszú éveken át. Létjogo- '/ sultságukat „hivatalosan" tulajdonképpen körülbelül 7— | 8 esztendeje ismerik el. Azóta viszont a termelőszövet- ( kezetek legtöbbjében virágzik az úgynevezett kiegészítő i tevékenység, sőt esetenként túl is burjánzik... A gyógyító munka báltere A nehézségek elől sem menekül Mi szól ezen ágazatok mel­lett? Elsősorban az, hogy az alaptevékenységhez viszonyít­va kisebb az eszközigényük, ugyanakkor nagyobb a nyere­séghányaduk, s az ebből szár­mazó többletbevétel vissza­áramoltatható a növényter­mesztés, állattenyésztés fej­lesztésére. Épp az idén van sajnálatos aktualitása annak az érvnek, hogy az alaptevé­kenységet sújtó mostoha idő­járás, nehéz esztendő követ­kezményeit a melléküzemek képesek közömbösíteni, de legalábbis kiegyensúlyozni. Enélkül ebben az évben két- három szövetkezet kivételével a járás mezőgazdasági üzemei is veszteségesek lettek volna. Változik a terep A kiegészítő tevékenység részaránya napjainkra orszá­gos szinten a termelési szer­kezetben egyharmadra, a me­gyében kétharmadra emelke­dett A járás mezőgazdasági üzemeiben a melléküzemek a termelési érték közel 50 száza­lékát, a nyereségnek pedig 60 százalékát adják. Az egyes gazdaságokban a melléktevé­kenység súlya, részaránya kü­lönböző. Átlag feletti szerve­zettségű és volumenű a Rá­kosmezeje, a Tápióvölgye és az Aranykalász termelőszö­vetkezetben, valamint a va- sadi Kossuth Szakszövetkezet­ben. Átlagosnak tekinthető a Ferihegy és a Fáy András mgtsz-ben; s alacsonyabb szin­tű a monori Kossuth Tsz-ben. A nyereséghányadokat tük­röző számokat vizsgálva is megállapítható a polarizálódás. Ahol ez alacsony, az üzemek továbblépését nehezíti, s bi­zonyos mértékben behatárolja, hogy kevés fejlesztési alap képezhető. Emiatt az eszköz- igényesebb új melléküzemek létesítésére kevés a lehetőség, de belenyugvásról természete­sen nem lehet szó. Egy szakembertől hallottam: a járás termelőszövetkezetei­nek kiegészítő tevékenysége olyan sokrétű, hogy a temetői urnától kezdve egészeit a szá­mítógépes szervezésig szinte megszámlálhatatlan dologgal foglalkoznak. Megvannak még természetesen az úgynevezett hagyományos melléküzemi formák a takarító, építőipari, csomagoló, forgácsoló s általá­ban bérmunkát végző ágaza­tok, ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerülnek a magasabb fokú szakmai felkészültséget, szélesebb szolgáltatást nyújtó tevékenységi körök. (Például: gépek, gépegységek gyártása, szerviztevékenység, számítógé­pes programkidolgozás.) A klasszikus ipari ágazatok­ban egyébként a jelzések sze­rint egyre több a gond. Kon- kurrenciát jelentenek az ed­digi partnervállalatoknál meg­s’akult gazdasági munkakö­zösségek. Ezek ugyanis rend­szerint nagyobb szakmai fel- készültséggel, korszerűbb gé­nekkel, jobb minőségben tud­ják elkészíteni azokat a ter­mékeket. amelyeket eddig a tsz-melléküzemekben bérmun­kában gyártottak. Sok problé­mát okoz az is. hogy egy-esy „hűséges” maradt megrendelő sokszor csak késve, vagy egy­általán nem tud fizetni. A- járásban sok szakember _de országosan is' — hiányol val amiféle egységes rendezni elvet a kiegészítő tevékenysé­gek koordinálására, szabályó- zására a mezőgazdasági üze­mekben. Ennek a kívánalom­nak ellentmond az a tény. hogy a melléküzemek igazi ereje éppen sokrétűségégük- ben, rugalmasságukban van. Tehát gyorsan tudják követni a piac változásait, viszonylag könnyen felhagyhatnak egy- egy termék gyártásával, s ha­mar képesek új profil kiala­kítására. Megvalósulni látszik ugyan­akkor az említett rendező elv abban, hogy — most csak já­rásunknál maradva — egyre inkább nő a termelőszövetke­zetekben az alaptevékenység­gel szoros kapcsolatban levő élelmiszeripari tevékenység aránya. Elég lenne, ha csak a kukoricából készült Trudit, a krumpliból sütött Chipset, a saját termésű alapanyagból készített konyakos meggyet, sajtos tallért, Korit sorolnánk, de akkor még nem beszéltünk a Ferihegy Tsz feldolgozóüze­méről, amely kiemelkedően nagy volument képvisel, a ké­sőbbiekben jelentősen befolyá­solhatja a gazdaságossági mu­tatókat. Ugyanígy az alaptevékeny­séghez kapcsolódónak tekint­hető a saját erdőkben termelt fákból készülő ládák gyártása, a zöldség- és burgonyatisztí­tás. Elképzelhető olyan koor­dináció is, amely a járásbeli ipari és mezőgazdasági üze­mek együttműködését segíti. (Jelenleg ebben már partner a PEVDI és a Mezőgép.) Csak gazdaságosan A melléküzemek tevékeny­ségét, ezen ágazatok tovább­lépésének lehetőségeit a közel­múltban a járási párt-végre­hajtóbizottság is értékelte. Az állásfoglalás egyértelmű volt: veszteséges vagy tartósan ala­csony jövedelmezőségű ipari melléktevékenységre nincs szükség. Vissza kell szorítani az úgynevezett telephelyen kívüli működtetést, amely az irányítást, a szervezést, az el­lenőrzést nehezíti. A gazdaságosan működő melléküzemágakra ugyanak­Köd, szél, hűvös — ez már az ősz. És nemrégiben a gö­döllői TIGÁZ-tól kapott in­formáció alapján azt írhattuk biztatásul a monori lakóknak/ akik a gáz-gerincvezetékre csatlakozva kívánták megol­dani az idén lakásuk fűtését: a szerelők 15-20 „készre jelen­tést” megvárnak, s jönnek rá­kötni a csatlakozó vezetékeket a gerincre. Kevés szerelő Azóta már harmincnál is több „utcai árok” létesült, és a lakók várják, egyre várják a szerelőket. Többségük a ha­gyományos kazánt eladta, s esténként dideregve emlegeti az egyszer még első ízben el­hangzott ígéretet: október el­sején gázzal fűthetnek, akik megterveztették és elkészíttet­ték a vezetéket. A TIGÁZ gödöllői kirendelt­ségén Nagy Nándor veszi fel a telefonkagylót, érezni a kor továbbra is nagy szükség van. Számolni kell persze a közgazdasági szabályozóik e területen is érvényesülő hatá­sával, s azzal, hogy az anyag- és eszközigényesebb termelés kisebb nyereséghányadot ered­ményez, kevesebb pénz ára­molhat tehát vissza az alapte­vékenységekbe is. A testület és természetesen az elé került jelentés összeállítói, szakem­berek és munkabizottságok is egyetértettek egy szélesebb kö­rű, járáson belüli, vagy azon túli gyártási kooperáció létre­hozásának lehetőségével, szük­ségességével. Az útmutató Más kárán tanul az okos — tartja a mondás. Az egymás sikereire, kudarcaira való odafigyelés hasznos lehet. Még eredményesebb azonban az egyenlő feltételeken alapuló együttműködés. S amit vég­képp nem szabad elfelejteni, legfőbb útmutató — a gazda­ságossági számításokon túl — a piac. Vereszki János hangján, de meg is mondja köntörfalazás nélkül: e témá­ról újságírónak pár mondat­ban nem szívesen nyilatkozik. Erről hosszasabban kellene beszélgetni. Ígérni ugyanis nem tud. A szerelők kevesen vannak, túlterheltek, *700—800 bekötést kellene lebonyolítaniuk sür­gősen. Az éjszaka Szentendrén dolgoztak, hibaelhárításon, mindenki kimerültén teszi a dolgát. Monoron legalább két hétig kellene tartózkodniuk, hogy elvégezzék az itteni fel­adatokat. Nem szóltak — Mégis mi lesz? — Csinálunk égy ütemezést, ennek megfelelően kerül majd sor a monori bekötésekre. Idő­pontot nem mondhatok. Egyébként érthetetlennek tar­tom, miért kellett felszámol­niuk a lakóknak a hagyomá­nyos fűtést. Műszaki csapa­tunk dolga, hogy felhívja a fi­Nem jó betegnek lenni! Ezt a megállapítást nyilván osztja valamennyi olvasónk, különö­sen ha belegondolunk, hogy az egyén baján túl, mennyi to­vábbi terhet jelent a betegség: gondot a családban, anyagi veszteséget, a normális élet­ritmus felborulását, s egyál­talán a gyógyulásnak is lehet olyan procedúrája, ami már önmagában is nehezen elvisel­hető. Éppen ezért nem mind­egy a megbetegedett ember­nek, hogy mennyi idő alatt gyógyul meg, s hogy addig mi­lyen hosszú, fáradságos utat kell megtennie. Mert orvosok állítják, hogy a felépüléshez alapvetően szükséges a beteg akarata, hite a gyógyításban, a gyógyulásban. Ám az ered­ményhez az egészségügyi ellá­tás és abban első lépésiként az alapellátás legalább olyan fontos, mint a beteg hite a se­gítő tudományban. E gondola­tok bizonyságául álljon itt egy példa, arra hivatott szakem­berrel folytatott beszélgeté­sünk kapcsán. Dr. Csernyk Zoltán körzeti orvost kerestük meg Mendén, otthonában, ren­delőjében. S mert e község­ben csak néhány éve tölti be hivatását, előbb bemutatjuk őt magát... Ajándék lámpa Erdélyben született Ma- gyarrégen városában, ötéves korában költözött szüleivel Marosvásárhelyre, ott végezte iskoláit. Kezdő orvosként Dél- Erdélybe, Rupény városába került, ahol Románia legmé­lyebb, 1 ezer 200—1 ezer 300 méter mély bányájában bá­nyamentő osztagba is beosztot­ták. ‘ Rendkívül változatos munkája volt, s ezáltal jól megismerte a bányászok éle­tét, hiszen munkaköri felada­tához tartozott leszállni a gyeimet: ne szüntessék rfieg a régit, amíg nincs meg az új! Kérdezem egyik panaszko­dott szólt-e nekik valaki, hogy el ne adják a kazánt? — Nekünk sem, másnak sem. S az ember úgy okosko­dik, hogy még a fűtési szezon beállta előtt túlad a régi be­rendezéseken, akkor könnyebb vevőt találni, s ezzel a pénz­zel persze besegít önmagának is, hiszen a korszerűbb fű­tésre való átállás nem két fo­rintba kerül... Ne keltsünk pánikot — kér­ték a TIGÁZ-nál. Nincs is pá­nik. Csak elégedetlenkedés, de az is reménykedve: hátha mégis ideérkeznek a szerelők a tél beállta előtt? Tanulság is És mindez tanulság azoknak, akik a nagy örömmel várt gázra ezután kívánnak csatla­kozni ... K. Zs. mélybe a szénfejtőkkel együtt. Ezekre az időkre így emlé­kezett vissza: — Valahogy nagyon megra­gadott a bányászok világa, megszerettem őket, s mind a mai napig van közöttük jó barátom. Számomra nagyon rokonszenves, szívósan össze­tartó közösséget alkottak. Be­fogadtak maguk közé. Amikor családi okok miatt el kellett jönnöm onnan, nagy megtisz­teltetésnek számított az a sti­lizált bányászlámpa, amit em­lékül adtak nekem ... Ezután egészségügyi átszer­vezés folytán jutott el Dicső- szentmártonra, illetve egy kö­zeli helységbe, mint körzeti orvos általános orvosi képesí­téssel dolgozott, majd a szent- mártoni kórházban évente egy-két hónapi gyakorlatra járva héteszteindei gyermekor­vosi praxisra, s ezzel képesí­tésre tett szert. Közben 1975- ben megismerkedett feleségé­vel s úgy döntöttek, hogy ő települ át Magyarországra, mivel élete párja sülysápi. Így hát a feleség a monori járás területén nézett állás után, amit nem is nagyon kellett kutatnia, mert mindjárt jelez­te a mendei tanácselnök, hogy kettő közül az 1-es orvosi körzet betöltetlen. De itt hadd adjuk vissza a szót dr. Cser­nyk Zoltánnak: — Számomra elég meglepő volt, hogy milyen szépen be­rendezett szolgálati lakással és rendelővel vártak Mendén, s nagyon barátságosan is fo­gadtak. Ugyanakkor megle­pett az is, hogy a körzetem rendkívül elhanyagolt volt. Családi orvosként — Mit ért ezen? — Azt, hogyha nincs állan­dó orvosa egy körzetnek, ha­nem azok gyakran váltogat­ják egymást, akkor az éppen ott dolgozó legnagyobb szak­ma tudása, lelkiismeretessége sem segít olyan kontaktot kialakítani a betegekkel, amely hosszú távon gyümölcsöző lenne. Mert az én körzetem­ben különösen is ügyelnem .kellett a sok koros emberre, a krónikus betegségekben szenvedőkre. — Van ezen a téren javu­lás? A megyei I. osztályban szereplő Ferihegy SE már tegnap, azaz szombaton le­játszotta mérkőzését Gödön. Másik csapatunk a Sülysáp, otthonában fogadja a Bag gárdáját. Nagyon ráférne a hazaiakra egy esetleges győ­zelem, nagymértékben vissza­adná a sülyiek önbizalmát. A második vonalban szintén tegnap játszott az élenálló Gyömrő, Ikladrá látogattak. Ma ez az osztály szolgál rang­adóval. A felfelé menetelő Üllő otthonában fogadja a Dány együttesét. A hazaiak bravúros győzelmet arattak az elmúlt fordulóban Pécelen, míg a dányiak otthonukban döntetlennel voltak kénytele­nek beérni a Vácszentlászló ellen. Az üllőiek, ha tartósít­ják jó formájukat, könnyen megszerezhetik a győzelmet. Mindezek ellenére a mérkő­zés háromesélyes. A gyengén szereplő Pilis Tápiószecsőre Gyomron, hétfőn, 18 órától: a kertbarátok .klubjának fog­lalkozása, a Ságvári Endre út­törőházban 15-től: aerobic gyerekeknek, 18-tól: a felnőt­teknek. Monoron, 16-tól: tömegsport­délután, holnap, 9-től 17-ig: bútorkiállítás és vásár, 9-től: népművelők továbbképzése, járási igazgatói értekezlet, té­ma: a TIT-tervek értékelése és az ötnapos munkahét ta­pasztalatai, 14-kor: pályavá­lasztási ankét a járási pártbi­zottságon. 17-től: kismotor­vezetői tanfolyam és asztali- tenisz edzés. Pilisén, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás, hétfőn, 18-tól: az asszonyklub összejövetele. — Hogyne! De még ennél is fontosabb, hogy az utóbbi egy-két évtizedben nagyon he­lyesen elterjedőben van a pre­vención, a megelőzésen alapu­ló módszer a gyógyászatban. Ez a módszer azonban nálunk körzeti orvosoknál csak akii or lehet eredményes, ha egy és ugyanaz a személy hosszú éve­ken, esetleg évtizedeken át, szinte családi orvosként keze­li a betegeit. Mendén nagyon sűrűn váltották egymást a körzeti orvosok, aminek egyik alapvető oka a rossz útviszo- nyökban volt keresendő. Megszerette — Közben a másik körzet is orvos nélkül maradt, így nyakamba szakadt az is, és ha jött hozzá egy influenzajár­vány, éjszakai ébresztésekkel, hát nem csoda, hogy komo­lyan foglalkoztam én is az el­menetel gondolatával. De ma­kacs vagyak, mert ilyennek neveltek, vagyis nem szeretek a nehézségek elől meghátrál­ni. Nem akartam a valahá- nyadiik elmenő orvos lenni. De szerencséje van Mendének az új, fiatal, agilis tanácselnök­kel, akit közben megválasztot­tak, mert ő kézbe vette a prob­lémákat, többek között javult az úthálózat is. Én rendkívüli erőfeszítéssel vettem egy ro­mán ARO típusú terepjárót. Tehát így lassan rendeződött az 1-es körzet helyzete, a má­siké azonban továbbra is rossz volt a gyakori orvosváltozás miatt, azján ott is stabilizálód­tak a dolgok. Kaptunk CB-rá- diót, Ürival, Sülysáppal közös ügyeleteket tartunk, s gyakran összejövünk körzeti körzeti orvosok szakmai megbeszélé­sekre,’ ahol ki-ki elmondja legfrisebb szakmai híreit, ja­vaslatait. Közvetlen munka­társaimmal, — Hogyan látja ma Men­üét, a mendeieket dr. Cser­nyk Zoltán? — Megszoktam, megszeret­tem itt élni. Talán azért is, mert ahol az embernek nehéz­ségekkel kellett megküzdenie, ahol mindenütt ott találja ve­rejtéke nyomát, onnan vala­hogy nem akaródzik elmene­külni az újabb nehézségek elől. Aszódi László Antal látogat és sajnos azt kell mon­danunk, vajmi kevés az esé­lyük a csapat jelenlegi álla­potában a pontszerzésre. A járási első osztályban két kiemelkedő mérkőzést játszanak. A péteriek Abony- ba, a törteliek pedig Maglód­ra látogatnak. Mindkét talál­kozón a hazai csapat az esé­lyes, de könnyen elképzelhe­tő, hogy a vendéggárdák meg­lepetést okoznak. Hazai, vagy vendéggyőzelem várható a Vecsés II. —Albertirsa mér­kőzésen. Egyértelműen a ha­zaiak esélyesek $ Dánszent- miklós—Mende, Monor—Ecser, és Kocsér—Nyáregyháza mér­kőzésen. A serdülő bajnok­ságból kiemelkedik a Dón- szentmiklós—Üllö találkozó. Reméljük, az időjárás ke­gyeibe fogadja a csapatokat, amelyek jó játékkal rukkol­nak ki. K. J. Vecsésen, holnap: művészi torna, 17-től: az A/48 galam- bászkör, 18-tól: a kertbarát­kor foglalkozása és ismeret- terjesztő előadás a tanácstagok és népfrontaktivisták fóru­mán, téma: Az új választási törvényjavaslat vitája. Előadó: dr. Erdős Ervin, a járási hiva­tal elnökhelyettese. Fájdalommal tudatjuk, hogy a szerető édesapa, nagyapa, dédapa. Virányi László életének 81. évé­ben, 1883. október 12-én elhunyt. Temetése október 17-én, 12.30 óra­kor lesz Monoron a községi rava­talozóból. A gyászoló család. ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) A piachoz alkalmazkodva A járásbeli mezőgazdasági üzemek melléküzemei — mint la­punk más helyén írtunk róla — rugalmasan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, a piac keresletéhez. A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet központi forgácsoló- és laka­tosüzemében is számos új termék gyártására tértek át. Túri Attila és Kiss István lakatosok például a folyékony oxigén szállítására alkalmas tartálykocsi forgózsámolyát szereli. Hancsovszki János felvétele Pánik nincs, de fáznak A régi már, az új még nem fűt Mai fociajánbtunk Hangadó lesz-e a rangadó? Két n?p kulturális programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom