Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

►* J * r V 'S eest MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! [ Költemény a VSZ kii!lf-gymiiaiszte?§ fonosskozásról Befejeződött a szófiai ülés »AI MSZMP PIST MEGYP BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvn. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Ára: 1,80 fariII4 1983. OKTOBER 15., SZOMBAT SZÜKSÉGES IGAZODÁS szüntetéséről — csupán uta­lunk rá: a megyében négy járás lakossága is fölötte van a százezer léleknek, míg más megyékben nem volt ritka a 22—25 ezres lakosságú járás, azaz a fo­galom eddig is nagyon el­térő tartalmakat födött —, hiszen semmi sem béklyóz­za annyira gondolkodásun­kat, mint a megszokás, a hagyomány. A járás létét, szükségességéi, az irányítás lépcsőfokaként való meg­tartását korántsem a min­den áron való újítás aka­rata kérdőjelezte meg, ha­nem maga az élet, a gaz­dasági fejlődés, a település- szerkezet változása. A me­gyében például seregestül vannak olyan termelőhe­lyek, intézmények, szolgál­tatások, amelyek eddig is és mind erőteljesebben fe­szegették a járási határo­kat, gyakran fölös, időt rabló vitákat, egyeztetése­ket kényszerítve az érintet­tekre e határokkal. K özvéleményünket erő­teljesen foglalkoztató kérdéseket tárgyalt meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága október 12-i ülé­sén. A tanácskozásról ki­adott közlemény — amelyet lapunk tegnapi számában publikáltunk — már a na­pirend négy pontjának fel­sorolásával érzékelteti, hogy a vezető párttestület a társadalmi-gazdasági vál­tozások megérlelte teen­dőkhöz nyúlt hozzá, ami­kor a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseinek, vala­mint az időszerű gazdasági feladatoknak a megtárgya­lása mellett állást foglalt o szakszervezeti munka fej­lesztéséről és döntött a já­rások megszüntetése, a helyi párt- és állami irá­nyítás korszerűsítése ügyé­ben. Hosszú ideje gyűlnek a tapasztalatok a megyében is a szakszervezeti munka magasabb fokának lehető­ségéről és szükségességéről, hiszen — például a bizal­mi testületek tevékenysége, az egyetértési, véleménye­zési jog gyakorlása megmu­tatta, milyen hatalmas tar­talékok rejlenek a szerve­zett dolgozók korábbiaknál sokkal tágasabb körének bevonásában a döntések előkészítésébe és meghoza­talába. Előfordult, hogy fejlesztési, beruházási ja­vaslatokat a bizalmi testület adott vissza kiegészítésre, átdolgozásra, s mint az élet bizonyította, a kollektív böl­csesség jobbat, célszerűbbet hozott létre az eredetinél. Utalhatunk arra is, milyen nagy viták körítették a ve­zetők minősítésére vonatko­zó új szakszervezeti fel­hatalmazásokat, ám a ta­pasztalatok egyértelműen e felhatalmazások jogosságát, hasznosságát igazolták, még akkor is, ha akadt példa következetlenségre, bátor­talanságra, formalitásra. Csupán kettőt említettünk a szakszervezeti munka változásának jellemzői kö­zül, ezek is érzékeltethetik azonban, hogy a megnehe­zedett gazdasági, gazdálko­dási körülmények nem akadályozzák, sőt, megkí­vánják a részt kérés és a részt vállalás körének bő­vítését a munkahelyeken, s ennek első formái közé tartozik a szakszervezet, hiszen a dolgozók legna­gyobb létszámú csoportját fogja át. A Központi Bizott­ság a gyakorlatból leszűrt tapasztálatok birtokában úgy ítélte meg, hogy szük­séges igazodást kell végre­hajtani mind a szakszerve­zetek tevékenységében, mind a párt ide kapcsolódó munkájában, egyértelművé téve az irányításnak nem­csak az elveit, hanem a köznapjait is, jelentősen bővítve a szakszervezetek önállóságának eszköztárát. L ehetséges, hogy a párt­testület állásfoglalásá­nak némelyike vitát vált ki a szervezett dolgo­zók egyes csoportjaiban — talán éppen a társadalmi munkamegosztásban elfog­lalt helyük inspirálja a vi­tát —, az azonban tény: hosszú időre hasznos irány­tűt kapott a szakszerveze­ti mozgalom. Amint voltak és bizonyára lesznek is még viták a járások meg­N e feledjük: szó sincs egyik napról a másik­ra bekövetkező vál­toztatásról. A megye mai ki- lenc járása korábban tizen­egyre tagolódott, a nyolc vá­rosból csak négy volt talál­ható ebben a rangban a térképen, amint egy ideje átlépte már a járási hatá­rokat — a többi között — a népi ellenőrzés szerveze­te. Szükséges igazodás idő­beli fölismeréséről van szó tehát a Központi Bizottság döntésében, amely nem egyszerűen valaminek a megszüntetése, hanem ugyanakkor 'tágítása, gya­rapítása is a helyi lehető­ségeknek. Fogalmazhatunk így: mind a szakszervezeti munka fejlesztése, mind a közigazgatási térkép átraj­zolása valójában és végső soron nem más, mint kere­sése azoknak az utaknak és módszereknek, amelyek hatásosabbá tehetik a min­dennapi munkát. Ezt szol­gálja a többi között annak kimondása, hogy a verseny, a szocialista brigádmozga­lom még szorosabban kö­tődjék a v gazdasági célok­hoz; hogy a demokratikus fórumok tevékenysége jár­jon együtt a szakszervezeti tagság jobb informálásával, amint a hatásosabb munka lehetősége az is, hogy a la­kosság különböző állam- igazgatási ügyeinek újabb csoportját intézheti hely­ben, azaz nem kell a járá­si székhelyre utaznia. Hiba lenne azonban úgy vélni, a Központi Bizottság határo­zata nyomán — főként ami a közigazgatás dátumhoz, január elsejéhez kötött át­szervezését illeti — egyik napról a másikra minden megváltozik. A szakszerve­zeti munka fejlesztése épp­úgy, mint az új közigazga­tási irányítási rend, folya­matos lépések sora, azaz fokról fokra kell létrejön­nie a várt eredményeknek, de létre kell jönniük, mert ez a változtatás értelme! A szükséges igazodáshoz a vezető párttesület megadta az elvi alapokat, a . min­dennapos aprómunka, a gyakorlat sok bújtatót rej­tő átformálása azonban a szó igaz értelmében azokon múlik, akikért és akik ál­tal a határozat valósággá lesz, a cselekvők tömegein. Ma: 3. oldal: Kihat életkörülményeinkre is r oldal: A pártélet fontos eseménye lesz 8. oldal: Érdeklődés a közélet iránt 8—9. oldal: Öt nap meg kettő Szófiában tegnap befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A mi­niszterek a Varsói Szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületé 1983. január 5-i ülésén elfogadott prá­gai politikai nyilatkozatban és a szocialista országok párt- és állami vezetői június 28-i moszkvai közös nyi­latkozatában foglalt értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődé­sével kapcsolatos kérdéseket összefüggésben a nemzetköz: események általános alakulásával. Rámutattak a nemzetközi helyzet rosszabbodására a NATO-tagállamoknak azzal a szándékával kapcsolatban, hogy megkezdjék az új ameri­kai közép-hatótávolságú raké­ták nyugat-európai telepítését. A külügyminiszterek aggodal­mukat fejezték ki amiatt, hogy az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezetének tagjai nem adnak pozitív választ a prágai politikai nyilatkozatban és a moszkvai közös nyilatkozatban foglalt számos javaslatra, amelyek a nukleáris háború alternatíváját jelentik. Az ülésen elemezték a mad­ridi találkozó eredményeit, és áttekintették az ENSZ-közgyű- lés 38. ülésszakának napirend­jén szereplő kérdéseket. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke tegnap fogadta a Hivatalos bonni látogatás Marjai József tárgyalásai A Német Szövetségi Köztár­saságban hivatalos látogatáson tartózkodó Marjai József, a kormány elnökhelyettese, teg­nap Bonnban találkozott Hans-Dietrich Genscher al- kancellárral, szövetségi kül­ügyminiszterrel. Az eszmecserén o világpoli­tika és az európai helyzet leg­időszerűbb kérdéseivel, vala­mint a kétoldalú kapcsolatok általános jellemzőivel foglal­koztak. A nemzetközi kérdések vo­natkozásában egyétértettek abban, hogy azokat ésszerűen csak tárgyalások útján lehet megoldani. A Minisztertanács elnökhelyettese aláhúzta, hogy az érdemi előrelépés és a ki­bontakozás előfeltételeinek megteremtése kizárólag a szo­cialista országok jogos bizton­sági érdekeinek érvényesítésé­vel lehetséges. A tárgyaláson megállapítot­ták, hogy a kétoldalú kapcso­latok fejlesztését és további kiszélesítését célzó törekvések­ben a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának nézetei azonosak. A megbeszélésen részt vett Kővári Péter, hazánk NSZK- beli nagykövete. Nemzetközi programokra van szükség Asztronauták kongresszusa Pénteken a nemzetközi asztronautikai kongresszuson befejeződtek a szekcióülések. A tanácskozás öt napja során hazai és külföldi szakemberek 60 szekcióülésen mintegy 50 témakört tekintettek át, meg­vitatták az űrkutatással kap­csolatos valamennyi tudo­mányterület legfontosabb eredményeit. A kongresszus sajtótájékoz­tatóján Gombosi Tamás, a Központi Fizikai Kutató In­tézet tudományos főmunka­társa elmondotta, hogy jelen­leg o legnagyobb űrhatalmak sem képesek egyedül lebonyo­lítani olyan nagyszabású prog­ramot, amely egy-egy távolab­bi bolygó megismerését cé­lozza. A kongresszuson több résztvevő is megfogalmazta azt a felismerést, hogy nem­zeti kutatások mellett nem­zetközi programokat kell ki­dolgozni. A Nemzetközi Csillagászati Szövetségnek a Földön kívüü életet kutató bizottságának el­nöke. Mike Papagiannis többek között elmondotta, hogy a Földön kívüli civilizáció ke­resése ma már elismert kuta­tási iránnyá vált. Eddig hét ország részvételével mintegy 35 különböző keresést végez­tek. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája több éve támogatja ezeket a kutatáso­kat, és az Egyesült Államok költségvetése is meghatározott összeget biztosít erre a célra. Mérőautomaták exportra A Mikroelektronikai Vállalat szovjet megrendelésre mérőauto- malákat készít. A berendezés nagy bonyolultságú digitális áramkörök ellenőrzésére szolgál. Gyorsaságára jellemző, hogy egy másodperc alatt tízmillió mérést képes elvégezni. külügyminiszteri bizottság ülé­sén részt vett minisztereket. A bizottság üléséről közle­ményt adtak ki, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Az október 13—14-én megtartott szófiai ülésén részt vett: Petr Mla- denov, a Bolgár Népköztársaság Kül­ügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere, Stefan Ol- szowski, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Herbert Kroli- kowski államtitkár, a Német De­mokratikus Köztársaság külügy­miniszterének első helyettese, Ste­fan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügy­minisztere. A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamainak po­litikai tanácskozó testület© prágai ülésén, 1983. január 5- én elfogadott politikai nyilat­kozatában és a hét szocialista állam párt- és állami vezetői­nek moszkvai találkozóján, 1933. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfo­galmazott értékelések és kö­vetkeztetések alapján áttekin­tették az európai helyzet to­vábbi fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, összefüggésben a nemzetközi események általá­nos alakulásával. 1 Az ülés résztvevői meg- állapították, hogy ezek az események teljes mértékben (Folytatás a 2. oldalon.) Gabonahiány és gabonabőség Gond a megyekői! szállítás Várhatóan ötvenezer tonna kukorica pótlására lesz szükség Pest megyében, vagyis ekkora mennyiségű ter­ményt kell behozni a dunántúli megyékből. A tápokban csökkentett mennyiségű tengeri szerepel, azért hogy jövőre se kelljen a kritikus érték alá mennünk. A re- ceptúrák egyébként valamennyi keverő üzemre nézve kötelezettek, a tsz-ek sem használhatnak fel több ku­koricát a takarmánykeverékekben. A pótszerződések megkötése után a közös gazdaságok tápgyárait is ellát­juk alapanyaggal. A reális helyzet felmérése, éppen az üzemeik túlzott óva­tossága miatt, meglehetősen nehéz feladat; igyekszünk kö­rültekintően, a helyszíni tár­gyalások után egyezségre jutni a gazdaságokkal. E munka a jövő héten, fejeződik be — tá­jékoztatott bennünket a hét­végén a Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat (GFMV) ke­reskedelmi igazgatóhelyettese Karsay István. Elmondta, ha a kistermelők igényeit 90 százalékban a me­gyei készletekből elégítik ki, a forgalmazásban egyebek között 344 áfész takarmány­bolt vesz részt. A szabadpia­con is megjelennek a szemes- kukoricával, hogy az árfelhaj­tást megakadályozzák. A valódi nehézség nem is itt keresendő. Amikor Pest megye aszálysújtotta gazdasá­gaiban elkészültek az úgyne­vezett takarmánymérlegek, még aligha gondolták volna az illetékesek, hogy o hiányzó készletek a megyehatárokon keresztüli szállítása okozza majd a legnagyobb gondot. Pedig a probléma megoldása eredetileg igen egyszerűnek látszott. Kisült a kukorica Cegléd környékén? Nos, vásá­rolni kell a dunántúli gazdasá­goktól. Az üzlet meg is kötte­tett a GFMV és Tolna megyei cégtársak között. Csak éppen az a baj, nem akad elegendő fuvarozó. így állhatott elő a cseppet sem megnyugtató helyzet: míg szűkebb pátriánk déli részében egyre üresednek a magtárak, Tolnában 12 ezer tonna tengeri várja a szabad ég alatt, hogy biztonságos helyre kerüljön. Kitéve egy esetleges ki-idős eső belátha­tatlan következményeinek. A hírt csütörtökön délután Karsay Istvántól kaptuk, aki telefonon érdeklődött a Gabo­natröszt Tolna megyei válla­latánál. A szállítók kezét két rendelet is köti: az egyik a bázisidőszakhoz viszonyított 5 százalékos energiamegtakarí­tást ír elő, a másik az üres­járatú fuvarokat bünteti. Na­gyon helyesen, Igen ám, csak­hogy a rendelet készítői nem számolhattak az 1983-as aszállyal. A közös gazdaságok ugyan kaptak engedményt, de teherautóikat továbbra sem indíthatják el áruk nélkül. Akkor sem, ha a Volán iga­zolja, nincs szállítandó áru­juk. (A vasutat azért nem említjük, mert a MÁV eleve elzárkózott attól, hogy garan­ciát adjon a kukorica megye­közi mozgatására.) A GFMV sem tud gúzsba kötve táncol­ni. Vagyis a saját erői beveté­sével segíteni a bajokon. A til­tó szabályok csak a ZIL-típu- sú gépkocsijaiknak adnak felmentést. Az ipari abraktakarmányok időben a nagyüzemekbe, illet­ve a kistermelőkhöz való jut­tatását a rendeletek akadá­lyozzák leginkább. Az időleges feloldás már nem halasztható tovább, ha csak nem akarjuk kockára tenni az állatok téli táplálását. V. B. Benke Valéria Szabolcs-Szatmárban Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke kétna­pos látogatáson Szabolcs-Szat- már megyében járt. Csütörtö­kön Nyíregyházán, a megyei pártbizottság székházában a megye gazdasági, politikai és kulturális életéről, eredmé­nyeiről, gondjairól tájékozó­dott. Pénteken a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Fő­iskolán folytatódott Benke Valéria Szabolcs-Szatmár me­gyei programja. A vendég ta­lálkozott a társadalomtudomá­nyi tanszék .iktatóival és vá­laszolt a társadalmunk fejlő­désével kapcsolatos kérdéseik­re. Benke Valéria Szabolcs- Szatmár megyei látogatásának befejezéseként részt vett az MSZMP megyei oktatási igaz­gatóságán tartott aktívaülé­sen, amelynek napirendjén az időszerű társadalompolitikai és ideológiai kérdések szerepel­tek. Közélet Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására október 12. és 14. között látogatást tett hazánkban Nádim Abdel Sza­rnád, a Libanoni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A libano­ni vendéggel — akit fogadott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra — Nagy Gábor, a KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője folytatott megbeszélést. Faluvégi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese fogadta Wolfgang Beyreuthert, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság munka- és bérügyi állam­titkárságának vezetőjét, aki Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bár- és Munkaügyi Hivatal elnökének meghívásá­ra hazánkba látogatott. Ven­déglátójával áttekintették a két ország időszerű munka­ügyi kérdéseit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom