Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM 1983. OKTÓBER 1., SZOMBAT Gomblyukat kot Juki, a japán Divat születik ahol jártunk Pólók, blúzok, könnyű köntösök / varrógép fényes tűje alatt villámgyorsan futnak a kényes kelmék. Jelentősége van minden öltésnek, va­lamennyi gombnak, dísznek, mert igényes a messzi megrendelő. A bérmunkának kifogástalannak kell len­nie, másként új partnert keres a kereskedő. így hát munka közben aligha jár azon a lányok, asszonyok esze, vajon kik lesznek azok a nőtársaik, akiknek mostanság alig leplezett idomaira simulnak a lehelet könnyű, át­tetsző blúzok, köntösök. Vannak terveik Ezek a kellemes holmik Jászkarajenőröl indulnak vi­lággá. A Szikla Ruházati Ipari Szövetkezetben Tarjáni László üzemvezető fennható­sága alatt készülnek. Minded­dig ötvenkét személy nyert ezáltal megélhetést, közülük negyvenegyen közvetlenül a gépek, vasalók társaságában dolgoznak. Vannak köztük két műszakosok és egy műszakba járók, s minden jel arra mu­tat, hogy nemsokára még töb­ben lesznek. A tanműhelynek berendezett faház szomszédsá­gában felépült az az épület, amely tágas csarnokul szolgál a szalagnak, a szakmát tanuló varrólányoknak, anyagoknak, készáruknak, étkezőnek, iro­dának. Az első pillantásra kitűnik, hogy o szövetkezetnek tervei vannak a jászkarajenői üzem­mel. Nem hiába tanítgatják a szakma fortélyaira a tizenhat első- tizenhárom másod- és nyolc harm-leves kislányt. Jóllehet a nagykőrösiek való­színű, nem náluk helyezked­nek majd el, de a helybeliek, meg a törteliek, tetétleniek nyilván ottmaradnak. A főnök kedvtelve mutatja a majd’ hatszáz négyzetméte­res létesítményt, amely nem­sokára munkába áll. Reméli, hogy hamarosan megkapják az értékes külföldi gépeket, amelyekkel versenyképesek maradhatnak a külföldi és a hazai piacon. Erre egyre job­ban kell figyelni, hiszen el­várt követelmény a mind ma­gasabb szakmai színvonal. Az év eddigi részében eleget tet­tek tőkés exportkötelezettsé­geiknek, ellátták hazai üzlet­feleiket is. A számok némi tervtúltel­jesítésre utalnak. Az első fél­évben 65 ezer 700 női blúzt varrtak, a termelési érték 3 millió 374 ezer forint volt. A termékskála meglehetősen széles és — színes. A mindennapos viselet mellett szebbnél szebb alkalmi dara­bok születtek náluk. Szinteti­kus és kevert anyagot hasz­náltak, gazdag díszítést alkal­maztak; csipkebetétet, álló gallért, masnira köthető sálat. A húzott vállú, a pólósze­rű női blúzokat most a belke- resdelemnek szánt szabadidő- ruhák, köntösök követik és to­vábbi lenge ingecskék. A Centrum Áruházak nagyobb, az OK1SZ Labor üzletei ki­sebb mennyiségre vevők egy- egy modellből. A Fehérnemű Nagykereskedelmi Vállalat számottevő készletre tart igényt. Ördöngös masinák A műselyemből szabott Sá­rák, poliészter-pamut keverék Gitták pasztell színekben pompáznak. Másodpercek alatt köti a gomblyukakat a japán Juki (ez az ördöngös masina neve). A gombozóval együtt használják, osztatlan sikerrel. A varrónők keresete jórészt a hibátlan gépeken múlik. Ilye­nekből szeretnének még töb­bet az üzemben tudni, mint amilyen a most használatban levő ötszálas japán gép is. Műveletek szerinti norma alapján szabják meg a fize­tést. Az egyéni teljesítmény­bér összege meglehetősen el­térő; van, akinek csak 2300 forint lapul hónap elején a borítékjában, van akinek meg a duplája. Hajlandók szerződni Ha berendezik az új üzemet, húsz személlyel nagyobb lét­számra számítanak. Keresik a piacot, hajlandók szerződést kötni más tőkés cégekkel is. Ügy tűnik, nem lesz nehéz el­adni a portékájukat, mert tet­szetős, kiváltképp ha csinos gazdára talál. Jászkarajenőn így is ez a pajzán dalocska járja mostanában: Sej-haj, Rozika, mondok neked vala­mit, gombold ki a selyem in­ged elejit. Tamasi Tamás Sára és Gitta fantázianevű női blúzokat varrnak a jász­karajenői üzemben Tárjáni László üzemvezető a másodéves ipari tanulóknak mutatja be jövendő tanműhelyüket Apátt-Tótb Sándor felvételei Kevesebb a kukorica Felszedik a sárgarépát Jó magágyat készíthetnek Az abonyi Űj Világ Tsz- nél a múlt hét végén befe­jezték a paradicsom szedését. A száraz, csapadékszegény nyár hátrányára, előnyére is volt a gazdaságnak. A ked­vezőtlen időjárás miatt a nö­vény termése nem úgy fej­lődött, ahogyan kellett volna, aprók lettek a bogyók, emiatt csak részben tudták géppel szedni. Az átlagtermés is a tervezett mennyiség alatt ma­radt. Közepesnek mondják, viszont minősége jobb lett, mint az elmúlt években. A gazdaság földjeit mosta­nában végre eső öntözte és ez meggyorsította a talajmunkát. Szeptember közepén annyira kemény volt a föld, hogy az eke kifordult belőle. Az eső­zés után lehetőség nyílt, hogy jó magágyat készítsenek, emellett lendületesen folyik a mélyszántás és a műtrágyá­zás. A csapadék tette lehető­vé, hogy e hét elején a 100 hektár nagyságú sárgarépa­földre kivonuljanak a szedő­gépek és megkezdjék a zöld­ség felszedését. Szorgoskodnak a gépek a szövetkezet kukoricatábláin is A 600 hektár terület feléről betakarították a termést. A különböző fajták eltérően vi­selték el a nyári szárazságot: a hibridkukorica nagyon si­lány, a többiből a tervezett termés felére számíthatnak. Tíz éve a községiig Gyógyír az egészséges életmód Mit is várunk az orvostól? Hogy adja vissza, amit elvesztettünk, tegye rendbe, amit elrontottunk, hogy ott legyen, ahol beteg van, s ahol még nincs beteg, előzze meg a bajt. Hogy örökké járjon-keljen, ébredjen és siessen, hogyha kell, legyen mosolya, nyugtató szava, vizsgáljon és döntsön sebtiben, s kórűző gyógyírt írjon fel. Álom ez, vagy egy hivatás értéklistája? Mert nem­csak, hogy várjuk, de elvárjuk tőle. Vajon megfér-e mindez egyetlen emberben? A jó orvos magasra teszi a mércét, hisz’ enélkül miként dolgozna, gyógyítana. talán unalmas lenne, ha mind felsorolnám. Elmondom in­kább a fő dilemmát. Dönteni kell, hogy egy beteget meddig szabad — a legnagyobb biz­tonsággal — itt, a rendelő­ben kezelni, s mikor kell szakorvoshoz irányítani. Aki meg tudja ragadni ezt a pil­lanatot, jó körzeti orvosi gya­korlatot folytat. Tenni ezt csak a szakma iránti alázattal, folyton tanulva lehet. — Észlelt-e jellemző beteg­ségeket a községben? — Kimondottan csak a környéken előforduló baj nincs. Gyakori viszont a ke­ringési zavar és a légzőszervi bántalom. Az idős korúak kö­rében pedig a mozgásszervi nyavalyák okozzák a legtöbb gondot. Szabolcsból Kocsérra Kocsér egyetlen orvosi kör­zet, gazdája dr. Rozsnyói Fe­renc. A kocsériak azt vallják, vele igazán jól jártak. Ha kér­dezem, így jellemzik: orvos­ként ember, emberként orvos. Jókora utat tett meg, mire Pest megye déli szegletébe ért. Az emberi testről szóló tu­dást és a diplomát Debrecen­ben szerezte meg. Pályakezdő doktorként egy szabolcs- szatmári kisközségben szol­gált, küszködve az elégtelen feltételekkel. 1973-ban telepe­dett le Kocséron. Persze, itt sem vártak rá az orvostudo­mány legfrissebb csodaműsze­rei. Ma már a rendelőből nem hiányzik egyetlen nélkülözhe­tetlen eszköz sem. A doktor napi tíz órát tölt munkával. Délelőtt könnyen megtalálható a fehér rendelő­szobában. A puha párnájú padokon, a váróban, kár lenne félni, szorongani, hisz a dok­tor lendületes, biztos kezű, de nem harapós. Délután útra kel, s a fekvőbetegeket látogatja meg, szerét ejti, hogy csecse­mő- és nővédelmi feladatainak tegyen eleget. Este pedig az ügyelet. Mi másra marad idő? Olvasásra mindenképp, min­dig. S bőséggel közéleti teen­dőre. Tagja a tanács végrehaj­tó bizottságának, elnöke a köz­ségi honvédelmi klubnak. — Műszerek nélkül ma már nem lehet boldogulni. Itt van az EKG-készülék, hiányában képtelenség eredményesen gyógyítani, alapeszköz. A kis- labor-felszerelés, ami jó né­hány apróbb részből áll, a vérkép, a vizelet, a vérsüllye­dés vizsgálatára hivatott. És ezek mellett a fizikoterápiás alkalmatosság, az oszcjllomé- ter s a szemfenékvizsgáló tü­kör. Mind-mind elengedhetet­len, mert segítségükkel bir­toklom azt a lehetőséget, hogy a kezelést helyben kezd­jem meg, és ugyanitt fejezzem be. Ez az esetek nyolcvan százalékában sikerül is, ami nagy szó, hiszen a legtöbben megmenekülnek attól, hogy idegen városok ritka levegőjű rendelőintézeteiben sorukra várjanak. Az egészségügyi há­lózat nehezen győzi a maró­diak ostromát, ezért lényeges, hogy a betegeket — ha mód van rá — a lakóhelyen kúrál­juk. — Gépek, tégelyek, patika­szerek. Ennyi a gyógytár? — Csak kellékek, segédek egy folytonos kutatáshoz, melyben az emberi test kü­lönleges titkait kell feltárni. Az orvos valódi ereje az em­patikus, beleélő képességben rejlik. Ki-ki próbára teheti magát. A gyógyítás legelső lé­pése ugyanis a beteggel való kapcsolatteremtés. Nem szabad sajnálni rá az időt, szinte érez- nem kell a kórt ahhoz, hogy helyes diagnózist adjak. — Miféle betegségekkel tud itt helyben megbirkózni? — A szakkifejezések miatt Hagyománya van már Munkahelyi spartakiádok A tömegsportmozgalmaknak, munkahelyi olimpiáknak ha- nyományai vannak a KÖZGÉP ceglédi gyárában. Az ilyesfaj­ta programokat a helyi tömeg­sport-munkabizottság szervezi, a gyáriak részvételével, támo­gatásával. A sport szeretetét olykor jelentős sikerek is fém­jelzik. Az Építő-, Fa- és Épí­tőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei Bi­zottsága nemrég rendezte meg Gödöllőn a munkahelyi spar- takiádot, melyre az igazgatása alá tartozó vállalatok kaptak meghívást. Mint Váróczi Imre, a Közúti Gépellátó Vállalat normása, a tömegsport-mun­kabizottság tagja nem kis büszkeséggel elmondta: Jó né­hány sportágban akár Ceglé­den is megtarthatták volna a döntőt. A nyolc részt vevő vál­lalat versenyében a gyáriak igen szép eredményeket értek el. Kispályás labdarúgásban a KÖZGÉP „A”-csapata szerezte meg a győzelmet a KÖZGÉP „B”-csapatával vívott döntő­ben. Harmadik helyezett a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat lett, a negyedik pe­dig a Dunai Cementipari Mű­vek gárdája. A férfi kézilab­daverseny döntőjét ugyancsak két KÖZGÉP-es kollektíva játszotta. Az atlétikai sport­ágakban három ízben értek el győzelmet a gyáriak. A 100 méteres síkfutásban Újvári Zoltán, a távolugrásban és a súlylökésben Tukacs Tibor lett első. S. B. Bizalom kérdése — A beteg hogyan segítheti az orvos munkáját? — Ha időben jön. Aki húz- za-halasztja a jelentkezést, sa­ját helyzetét nehezíti, hiszen a kezelés időtartama hosszab­bodik, és persze az egészség visszanyerésének esélye Is csökken. De a rendelőben ezen már nem rágódhat az orvos, gyógyítani kell. A másik: hogy valaki beszedi-e a javal­lott gyógyszert, lehetetlen el­lenőrizni. S ha az elqírt te­rápia ellenére sem javul az állapota, akkor is. feltételezem, hogy saját érdekében elfo­gyasztotta a szükséges készít­ményt. De mi van, ha nem? Ez bizalom kérdése. Egyetlen ellenszer — öngyógyítók, gyógyszer- fogyasztás: milyen a kocséri helyzetkép? — Az egészségügyi ismeret- terjesztés vadhajtást is hozott. Sokakhoz csak a tudnivalók felszínes rétege jut el, ezért teljesen hiábavalóan nyúlnak gyógyszerhez. Főképp az anti­biotikumokat szedik indok nélkül, helytelen adagban. Az­tán csodálkoznak, ha elmarad a várt gyógyulás, a baktérium viszont megedződik. Több fi­gyelmet kellene fordítanunk ennek a tudatosítására. Egyéb­ként a gyógyszerfogyasztás mértéke jóval meghaladja a szükségest. A patikákban el­lenszerek tömegét tárolják, de egy valamit biztosan nem tudnak kikeverni: az pedig az egészséges életmód, ami meg­előz és fölöslegessé tesz min­denféle gyógyszerezést. Ezt várja hát tőlünk az or­vos. Varga Sándor Természet adta koncert Beszédes dal, madárhangon Szegényebb lenne tudomá­nyos irodalmunk egy kötettel, ismeretünkön is csorba esne, ha göröngyös útját végül is nem futotta volna be sikerrel Szőke Péternek, a biológiai tudományok doktorának, a zenetudományok kandidátusá­nak érdekes kézirata, amely végül kötetben megjelenhetett a Magvető kiadásában tavaly. A világhírű tudós a madarak énekhaúgjáról, közlőrendsze­réről írt, amely „biológiai ze­ne ... hangos állati közlő­rendszer, az emberi lét alatti és előtti állati lét szintjén”. Szintézisében megfogalmazza a zenét, mint fizikai jelensé­get és az emberi lét zenéjét, ez utóbbit a társadalmi lét szintjén. A biológia és a zene világá­ban Szőke Péter új korszakot nyitott, azt a sokat hangozta­tott, de alig pártfogolt szinté­zist űzte, amely nem lát el­lentétet a humán és a reál tu­dományok, a tudományos és a művészi gondolkodás között. Hétfő este, a Ceglédi ősz eseménysorozatának egyik ér­dekességekéit £zokat]an '' „jiangversény’’ és ' ismeretter­jesztő előadás zajlott. A város vendége volt dr. Szőke Péter, aki tudományos munkájának eredményeiről, tapasztalatairól tartott előadást, eredeti ma- dárhang-felvételekkel, csipogó, csiripelő, füttyögő, sivító, pön- työgő, trillázó füttykoncerttel. S. D. Fórum, találkozó, előadás Politikusán nézni a világot Szeptemberben elkezdődött a KISZ-es politikai képzési évad is Cegléd középiskolái­ban. Az ifjúsági szervezetben dolgozó aktivisták még az el­múlt iskolai év végén megter­vezték a foglalkozások rend­jét, tartalmát, és elkészítették beiskolázási tervüket. Az utó­lagos igazítások befejeztével megindulhat a munka. A si­keres mozgalmi tevékenység előfeltétele a választott KISZ- tisztségviselők, vezetők felké­szítése, továbbképzése —, mondta Tóth István, a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola peda­gógusa, KISZ-tanácsadó tanár, aki immár a harmadik őszön szervezte meg az iskola KISZ- vezetőképző. táborát. A har­minc diáknak és tanáraiknak a nagykőrösi ifjúsági építőtá­bor adott otthont és ellátást a felkészítés idejére. Viszonzá­sul a diákok segítenek az őszi betakarításban. A tábornyitást követő délutáni, esti program­ra kaptam meghívót KISZ-es barátaimtól. Az előadóterem­ben a fiatalok Berla Ferenc­nek, az MSZMP városi, bizott­sága titkárának politikai tájé­koztatóját hallgatták meg, sok kérdéssel ostromolva a kész­séggel válaszoló előadót. A kérdések legtöbbjében feliz­zott az aggodalom, amit a fia­talok éreznek a világbékét fe­nyegető provokációk, hideghá­borús szankciók s az atom­zsarolás miatt. A pezsgő fóru­mot követően, melyen megje­lent Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának tit­kára, Tolna Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára, és Vigh Ferenc, az iskola igaz­gatója. Tóth Ferenc adott tá­jékoztatót a háromnapos tábor menetrendjéről. Mint mondot­ta, a legfőbb feladat az, hogy a KISZ-vezetők megismerjék egymást, hisz ilyen találkozó­ra ritkán van mód. A vezetők többsége csak most ismerke­dik a mozgalommal, az isko­lai KISZ-élettel. A tábori ten­nivalókat ennek megfelelően tervezték. Az iskolai akció­program két napon is nyújtott témát. Az iskolai KlSZ-szerve- zetek felépítését, mozgalmi ha­gyományait, munkamódszereit Tóth István vázolta, a város­ban dolgozó KISZ-szervezetek tevékenységéről Tolna Sándor számolt be. Király József, a városi politikai képzési felelős, a KISZ ideológiai nevelő mun­kájáról, a politikai képzés rendszeréről, az alapszervezeti titkárok, a szervező titkárok, a propagandisták és a patroná­ló tanárok feladatairól tartott előadást. A komoly foglalko­zások közben persze, bőven volt alkalom arra, hogy ne csak hasznossá, de kellemessé is tegyék a táborlakók a há­rom napot. Vetélkedőt, disz­kót, vidám klubestet szervez­tek a fiatalok, és az első este malacot sütöttek nyárson, az ízes falatokkal megvendégel­ve tanáraikat és a meghívot­takat. / A sok-sok élmény minden­kiben megmaradt, s ösztönző erő lehet az elsajátított moz­galmi ismeretek hasznosításá­ra, továbbadására. Sándor Béla ISSN 0133—1500- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom