Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
«Kitt 1083. OKTOBER 9., VASÁRNAP A Magyar Posta a nemzetközi hálózatban Tőlünk vette át az egész világ Hazánk alapító tagja a szervezetnek Ma ne bosszankodjunk azon, hogy a várva várt levél nem érkezett meg, hogy harmadszorra is mellékapcsolt a telefonunk. A postások ünnepe van ma, ünnepelnek a postások szerte a világban: október 9., postai világnap! Bernben huszonkét ország alapította meg 1874. október 9-én az Általános Postaegyesületet. Négy évvel később e nevet Egyetemes Postaegyesületre változtatták. A huszonkét alapító ország közt Magyarország is szerepelt. Már akkor tekintélye, rangja van a Magyar Postának, s azóta is egyik legaktívabb tagja az UPU-nak (ez a neve a nemzetközi postaegyesületnek). A berni alapító okiraton ott olvashatjuk Gervay Mihály nevét, az 1871-ben alakult Országos Postafőigazgatóság első postafőigazgatójáét, aki úttörő szerepet vállalt a nemzetközi postaszolgálat megteremtésében és fejlesztésében. Az első gépkocsi Postánk már akkor több évszázados múltra tekintett vissza. Első levélpostai emlékeink a XVI. századból valók. Igaz, akkor még lovas futár vitte az írott üzenetet, majd később az egyes forgalmas főútvonalakon rendszeres kocsijáratok közlekedtek, lóváltó állomásokkal. Az első Önálló magyar postaszervezet a Rákóczi szabadságharcban született. A felkelés leverése után hosszú ideig csak osztrák polgár vezethetett magyar postahivatalt. A negyvennyolcas szabadságharc idején ismét megalakult az önálló magyar postaszolgálat, de a bukás után a Habsburgok mindent felszámoltak, sőt az úgymond hűtlen magyar postásokat hadi- törvényszék elé állították. Postánk sosem maradt le (mégha mostanában néha kicsit késik is) a fejlődésben, sőt sokszor volt első, kezdeményező. Száztizennégy éve a világon az első postalevelezőlapot nálunk hozták forgalomba. Kétféle magyar postai lapot őriznek a múzeumok: az egyik német szöveggel és magyar címerrel, a másik Levelezési lap felirattal készült. A cél az volt, hogy a lakosság olcsón tudjon rövid üzeneteket küldeni az ország bármely részébe. A levelezőlapokat a világ tőlünk vette át, rövid idő alatt mindenütt elterjedt. Az első magyar postaautó hetvennyolc évvel ezelőtt a Múzeum kőrútról indult el. Keménykalapos komoly férfiak állták körül a nyitott automobilt (a Városligetben, XVII. századi delizsánsz Budapesten a Postamúzeum előtt a Közlekedési Múzeumban láthatjuk az eredetijét), köztük Csonka János, a Műegyetem gépészmérnöki kara tanműhelyének vezetője, a kocsi készítője. Ekkor indították el az első postaautót, hogy a pró- bautat megtegye. A volán mellett Haltenberger Samu postamérnök ült, Csonka forgatta meg a kurblit, majd a vezető mellé pattant, s a kocsi — a népes nézők kalap- lengetése közben — elindult hosszú útjára. Kétezer kilométert megtéve a posta 1905. június 14-én átvette és 1906. január 15-én forgalomba állította. Ausztria és Svájc jóval később állította postaszolgálatba a gépkocsit. Kié a levéldíj? Am térjüpk vissza Bernhez, a nemzetközi egyesület alapító kongresszusához. — Mik voltak a legfontosabb kérdések az első kongresszuson? — kérdezem dr. Oláh Lászlótól, a Postavezérigazgatóság nemzetközi osztályának vezetőjétől. — Elsősorban a levelek kicserélését volt hivatva szabályozni, s emellett, természetesen a díjakat határozták meg, Mert mi volt addig? A díjat a feladó mindig az átmenő országok díjszabása szerint kü- lön-külön rótta le. Ez igen komplikált volt. Egységes elveket dolgoztak hát ki. Az alapja az volt, hogy ahol felveszik a levelet, az a hivatal, illetve ország a díjat megtarthatja magának. — Így az az ország jár jó, ahonnét több levelet adnak fel... — Az utóbbi öt-tíz évig ez áz elv érvényesült, s valóban manapság vannak is e körül problémák. Az egyenlőtlenségek miatt mindig több postai küldemény megy egy iparilag Kevesebb gyermek születik Az óvodára várni kell A szülők számára lényegesen kisebb gondot jelent az, hogy gyermekeiket bölcsödébe járassák, mint például az óvodai elhelyezés. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az apróságokkal a legtöbb anya odahaza marad, s csak később tart igényt arra, hogy csemetéjét valamelyik gyermekintézményben helyezze el. A ráckevei járás 12 bölcsődéjében 645 gyermek számára elegendő hely van. Mint a járási hivatal egészségügyi osztályán Gergely Lászlóné védőnőtől megtudtuk, elsősorban az agglomerációs övezetben nagyobb az átlagosnál a gyermekintézmények iránti igény. Ráckevén például, három helyen 190 apróságot tudnak elhelyezni. Kiskunlacházán, ahol két gyermekintézmény van, 90-et, míg a járás többi községében 25 és 70 közötti a hely. Az elmúlt évben Tökölön volt szükség új bölcsőde létrehozására, míg másutt a meglévők is elegendőnek bizonyultak. Ehhez hozzájárult az is, hogy a korábbi évekhez képest csökkent a ráckevei járásban a gyermekszületések száma. Tavaly például mindössze 22 várakozót kellett — helyhiány miatt — elutasítani. A járásban egyébként a bölcsődék kihasználtsága 119 százalékos, ez nagyjából megegyezik a korábbi évek átlagával. Cs. J. fejlett országból egy fejletlenbe, mint vissza. Azok az országok pedig, amelyeknek többet kell kézbesíteniük (nagyobb személyzet kell ehhez, technikai berendezések, utak stb.), nagyobb terhet viselnek. Ezért ezek az országok azt javasolták. hogy ha az eltérés jelentős, akkor a többletmunkáért legyen joga különdíjat kérni a küldő országtól. Szolgáltató intézmény — Magyarország eddig minden kongresszuson részt vett. A mostanira is több javaslatot tettünk egy új arculatú posta kialakulásának érdekében — mondja az osztályvezető. — És az új arculat ne csak a fejlettebb technika megvalósítását jelentse, hanem azt is, hogy a posta kifejezetten az embert szolgáló intézmény- nyé váljék, s ne hatóságnak képzelje magát. Annál is inkább, mert ez a törekvés nem új, már a nemzetközi egyesület alapító okmányában is így szerepel: Az egyesületnek az a célja, hogy biztosítsa a postaszolgálat megszervezését és tökéletesítését, s ezen a téren elősegítse a nemzetközi együttműködés fejlődését. Kőbányai György Százmilliós beruházás Iszapégetés Budakeszin Budakeszin már régi gond a szennyvíztelep, amely a környező kórházak és egészség- ügyi intézmények szennyvizének gyűjtésére is szolgál. Különösképpen sok környezetvédelmi probléma forrása a szennyvizekben található iszap tárolása, s az egészségügyi követelményeknek megfelelő megsemmisítése. Jelenleg a talajba temetve, szikkasztva semmisítik meg az ilyen iszapot. Budakeszin ezért más megoldást kerestek: csaknem százmilliós költséggel, korszerű iszapmegsemmisítő kemencét építenek. A beruházásban a Pest megyei Tanács és a Fővárosi Tanács közösen vesz részt, s a megye a költségekhez mintegy 36 millió forinttal járul hozzá. A biológiai iszapégetőben, miután a szennyvízből a vizet mesterséges úton eltávolítják, 300—1200 fok hőmérsékleten naponta mintegy 20 köbméter iszapot semmisíthetnek majd meg. Az új, korszerű biológiai iszapégető várhatóan jövő év nyarán kezdi meg működését. K. Z» VASÁRNAPI GONDOLATOK SZÉLSŐ HÁZAK P etőfi irta valamikor, hogy a nagy elmék kunyhókban születnek. Körülnézek e hazában — hol vannak a kunyhók, bizony nem találom az egykori szegénysort Szigetszentmiklóson, a Haraszti utcát. Háromszintes épületeket láthatok ma ott, ahol valaha vályogházakból szaladtak ki a szekérzörgésre a meztelen gyerekek. Mészöly Géza is olyan faluvégeket festett, amelyekből csak úgy áradt a nincstelenség, roggyant tetőkre szálltak a gólyák. És most? Hévizgyörkön a faluszélen pompás házak emelkednek, de Pilisszentkereszten, Tóalmáson, Dobáson és Erdőkertesen szintúgy. Régen az urak sem laktak ilyen villákban. Mi történt itt? Varázslat? Csak az, hogy az adottsággal élni tudtak az emberek, a mai magyarok — akik telítve vannak szorgalommal, s miközben házuk táját építik, csinosítják — azzal szépül az ország. Meghökkenek — magamnak mondok propagandát? Mégsem. Látom nap nap után, hétről hétre, ahogy megfordulok Mezőhegyesen és Ibafán, Kiskunmajsán és Báza- kerettyén, hogy milyen gondozottak mindenütt a főutcák. Nyugalom és bőség a munka után. Mondom én is Simon Istvánnal, a költővel: a Szélső házakat szeretem, de ez többé már nem a takaros szegénység tükre, a legtöbb helyen ezek a faluszéli szélső házak pompázatosab- bak a községközpontok felújítására szoruló tömbjeinél. Ne intsen le senki, csak emlékezem. Amikor én jártam a haraszti iskolába, akkor az első padokban ültek a fél- cipős gyerekek, akiknek táskájuk is volt. Akik hátul ültek — azok többnyire mezítlábasok voltak, bizony ótva- ros kezű gyerekek is szorongtak a hátsó fertályon, a sza- márpadban. Könyveiket a hónuk alá csapva vitték, s árokba szóródott a ceruza, ha volt egyáltalán. Ma meg — csak Szokolyát említem, ott az iskolások kuruc dalokat énekeltek Mányoki Ádám-ünnepélyükön. Egyformán ünneplőben ragyogtak, csak úgy sugárzott róluk, valamennyiükről az egészség, a megelégedettség, a lehetőség, hogy bármelyikükből a jövő Mányoki Ádámjai, Széchenyi Istvánjai és Kandó Kálmánjai legyenek, lehetnek. Adott az út, nyílegyenesen előre, nincsenek akadályok, lakjon valaki akár a szélső házak valamelyikében is. Legfeljebb az tágasabb, nagyobb méretű az ablak. Losonci Miklós •• Of számjegyű a fizetés, mégis Munkára szegődnek, s elmennek Mennyit ér a plakát és mi van mögötte? A fővárosból bárom irányba futó zöld-krémszínű HÉV-szerelvények az ingázók tízezreit szállítják naponta a munkahelytől az otthonig. A vállalat hívó plakátjai ott vannak az állomásokon, a kocsik ablakain. Állandó munkaerőhiánnyal küzdenek, nagy a fluktuáció. Nem könnyű szolgálat Ha valaki beszélget a BKV vezetőivel és utána a szerelvények személyzetével, eltérő véleményeket hallhat. A kocsikísérők, jegykezelőik és a vonatvezetők egy része elégedetlen, sokallja a havonta munkában töltött, gyakran 300-nál több órát. Panaszkodnak, hogy nincs idejük pihenni, mert alig érnek haza, Óriás gáztartály Hidegen tárolt többlet Befejező szakaszához érkezett az algyői szénhidrogénmedence 30 000 köbméteres pb- gáztárolójának építése. A hazánkban egyedülálló nagyságú, henger alakú tartály 27 méter magas, 40 méter átmérőjű, alapjának építéséhez 5000 köbméter betont és 4800 mázsa acélt használtak fel. A Hőteohni'kai Vállalat már a tartály hőszigetelésén dolgozik. Ebből a célból palástját különleges műanyaghabbal vonják be. A hatalmas tárolóban a cseppfolyós gázt állandóan mínusz 40 fokos hőmérsékleten kell tartani. A több mint 600 millió forintos beruházást az tette szükségessé, hogy az algyői szénhidrogén-medencében kitermelt földgázból a feldolgozó üzemek olyan nagy mennyiségű propán-butánt választanak le, ami időnként meghaladja a lakosság szükségletét. Ezt a többletet tartalékolják a fel- használásig az új létesítményben. máris fordulhatnak vissza szolgálattételre. Bodnár Árpád, a gyorsvasút forgalmi igazgató helyettese nem tesz ellenvetést, amikor a hallottakat elmondom. A kiegészítései azonban véleményt változtatók. — Amit a jegykezelők és a motorvezetők elmondtak, igaz. Magas óraszámot teljesítenek. Csakhogy az is igaz: ezt nem kötelező vállalni. A kollektív szerződésünk szerint a plafon 217 óra. Csakhogy az emberek nem elégszenek meg az ezért kapott fizetéssel, s másodállásokat szereznek. A munkájukra pedig nekük is szükségünk van. Fizetni mi is tudunk. Miért ne törekedhetnénk arra, hogy túlórában jó kereseti lehetőségért maradjanak szolgálatban? Utólag derül ki Az igazgatóhelyettes érvelése világos. Nem is azok panaszkodnak a nagy megterhelésre, akik évek óta a HÉV- nél dolgoznak, hanem az újabban felvettek. Rózsa László, a BKV szentendrei üzemegységének vezetője azt mondja, hogy náluk háromféle ember dolgozik. Az egyiknek kell a pénz, hajlandó ezért Nyúlból jött a szőlőprés A Kisalföldet bemutató tájegységgyűjteményben, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a mosonszentmik- lósi tiprómaiom- ban őrlési, a Nyúl községből áttelepített présszínben szőlőpréselési bemutatót szoktak tartani. A nyúl! szőlőprés (a képen) különben a tájegység egyik legszebb együttese. túlórázni, s jóval felül keres a tízezren. Ók nem fáradtak, többnyire régi vállalati emberek. A másik csoportba azok tartoznak, akik szintén keresni akarnak, de azért elégedetlenkednek az osztott munkaidő és a túlórázások miatt. Ennek ellenére kitartanak a BKV mellett. Végül pedig olyanok is vannak, akik nem bírják a megterhelést, s elmennek. — Gondolom, ők okozzák a kétségtelenül nagy fluktuációt. — Igen, de ezek a dolgok csak utólag derülnek ki. Nekünk pedig munkaerőgondjaink vannak. S a háromperces szerelvényindítások bevezetése óta még súlyosabb a helyzetünk. Igyekeznek rábeszélni A BKV vezetői megteszik, amit lehet azért, hogy minden szerelvényre jusson személyzet. Azok a jegyvizsgálók, akik bizonyítják a rátermettségüket, motorvezetői tanfolyamra mehetnek. Pontosabban: igyekeznek rábeszélni a dolgozot, hogy tanuljon. De akkor a kalauzok lesznek még kevesebben. Mégis könnyebb erre a munkára embert találni, mint a járművezetésre. Amikor néhány hete sűrítették a járatokat, műszakiakat kértek fel, hogy átmenetileg menjenek el motorvezetőnek. Mi hát a felelet a problémára? Mi az oka az emberek túlontúl gyakori cserélődésének? Azt már láttuk, hogy á vállalatnál dolgozók egy né<- pes csoportjáról van szó. ök pedig főként azért csukják be maguk mögött a kaput, mert az alacsony alapfizetés mellett sok-sok túlórával lehet nagy összeget megkeresni. Ezt kevesen vállalják. A jegyvizsgálók esetében ehhez járul az állandó és idegőrlő harc az utasok bliccelő és — mondjuk ki —, olykor erőszakos csoportjával. Magam is voltam szemtanúja olyan esetnek, amikor a kalauznőt megfenyegették, ha továbbra is követeli a jegyet. A kocsivezetők munkája pedig feszült figyelmet és fegyelmezettséget követel. Lehet tehát meditálni. El- megy-e valaki az ötszámjegyű fizetésért a HÉV-hez, vagy sem? Vicsotka Mihály
