Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
Ä kiadásuk gyorsan megtérülne Népszerű, oksé, de kicsi Reggelizők a népszerű Lottó cukrászdában. Az utcáról bárki jó étvágyat kívánhat. Kicsi a belső tér, mindig nagy a forgalom, diákok, átutazók, piacozók fogyasztanak itt szinte a nap minden órájában * Hancsovszki János felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 220. SZÄM 1983. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Jövedelmezőbben gazdálkodnak Eredményt ígér az első közös év A féli tsz váci kerüiefében |Jegyzet A mi vitánk A héten ismét összesűrüsödtek a közélet eseményei. Oszthattuk, szorozhattuk az időnket, hová is menjünk, kit ne sértsünk meg, hogy a meghívás ellenére sem megyünk el oda, ahol számítanak ránk. A középpontban természetesen az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló vita állt — amint arról lapunk más helyén is írunk — s ez nemcsak azon a három helyi fórumon zajlott, amit hivatalosan rendeztek meg, hanem a munkapad .mellett is, este a lakásokban is. Azon túl, hogy az országos dolgokról, mint a maguk ügyéről is szívesen mondanak véleményt az emberek, érdekes jelensége volt a megbeszéléseknek a helyi kérdésekről kialakult disputa is. Néha indirekt módon, látszatra nem a választási törvényhez kapcsolódva. A vitázóknak több, mint a fele a helyi kérdésekre szánta a mondandóját, s ebbe beletartozott az • is, hogy melyik városatya felelt meg éddig igazán a bizalomnak, s melyik tetszeleg csak szívesen ebben a szerepben. Tényleg: mi dolga is a tanácstagnak választott testületében és a választók között? A hivatásos tanácsi vezetők és a vitázó tanácstagok is úgy vélekedtek az eszmecserék során, hogy ne valamiféle körzeti intendáns legyen, aki apró-cseprő ügyeket, kéréseket intéz, elfecsérelje ezzel a drága idejét és energiáját. Inkább politikus, közéleti személyiség, akinek város- politikai koncepciója van, s a rész és egész viszonyában szemléli, képviseli választói érdekeit, tolmácsolja véleményüket. Én ezzel messzemenően égyetértek. Ez ma nagyon hiányzik. Ám a vitatkozás jogán — mert . mint mondották, most mindenki elmondhatja, amit -.kar — egy kicsit azért visszakérdezem: ha nem a tanácstag intézi majd el a 'altosság apró ügyeit, vagyis nem tekintheti magát az ügyeket „kijáró” embernek, akkor kire bízzák majd ezt az emberek? Mert valakire bízni kell. Az ugyanis reg tudott dolog, hogy ami egy nagyobb szervezeti egység- ven, testületben kis dolognak tűnik, az a mikroközösség, vagy az egyén, a szerény nyugdíjú, beteges öreg ember, vagy a szom- -rédokat megbotránkoztató, a maga családját is sanyargató deviáns személyiség megrendszabályozása, a legfontosabb dolognak számit, s annak a helyi közle- ■ kedés, a bolt nyitva tartása, még más példákat is sorolhatnánk. Azt vallom, a tudósító j krónikás ne szóljon bele a ! vitákba, hanem jegyezzen, s ha véleménye van, írja meg. A magam teremtette szabályt azonban gyakran megszegem, s ez megtörtént velem, sűrű elnézések kérése közben a hét során zajló egyik vitában is. Igaz, István Kálmán, a HNF titkára bátorított, mondván: el is várták, hogy én is szóljak. — Azt kérdeztem meg, hogy hivatalosan vannak-e Vácnak más, nagyobb települések — sok helyen még nagyközségek is — példájára hivatalos kerületei? A természetesek már Deákvár, a Földvári lakótelep, Kisvác, Alsó- és Középváros régen kialakultak. Vannak ugyan tanácstagi csoportok, kerületek nincsenek, hangzott a válasz, s egy kicsit pironkodva gondoltam rá, hogy ezt tudhattam volna. De vajon miért hiányzik ez nekem mégis? Nem merném ide írni, hogy ezeknek a városréJ széknek a tanácsok nélkül maradt kisközségek, mintájára legyen elöljáróságuk. De azért a jövő tanácsülésein szeretném látni, hallani, amint a valóságosan létező városrészi érdekek markánsabban fogalmazódnak meg az eddiginél. Éppen a városi szintézis — vagy integráció? — érdekében. Kovács T. István Az idegenforgalmat elemezve, ismét a vendéglátás helyzete került előtérbe, ott is a szálloda és egy kulturált 2—300 személyes önkiszolgáló étterem hiánya. A jogos igényt legjobban Szikot a János, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal váci kirendeltségvezetője jellemezte: — Szinte nem merünk propagandát folytatni, mert, akik jelentkeznek az ország minden tájáról, első kérdésük: Tudtok szállást biztosítani? — Nem. — És olcsó étkezési lehetőséget? — Azt sem. — Akkor mit bolondoztok? A szálloda építését a volt Curia-épület helyén már tervbe vették, de ennek milliós nagyságrendű beruházását ebben a tervidőszakban nem tudják megoldani. Az önkiszolgáló étterem mielőbbi megnyitását nemcsak az idegenforgalom, hanem a város ipari üzemeibe bejáró dolgozók, üzemi konyhával nem rendelkező vállalatok, intézmények, a piacra bejáró vidékiek és a háziasszonyok is sürgetik. Az igényt a város egyetlen reggeliző helyén, a Lottó cukrászdában lehet lemérni. A pár négyzetméternyi területen, az egy-két forintos tejből, tejeskávéból, kakaóból, süteményből a napi forgalom sokszor meghaladja a húszezer forintot. Ez minden évben növekszik. Idén augusztusban 40 ezer forinttal több volt a forgalom a múlt évi hasonló időszaknál. A csúcsforgalom reggel 5 órától19 óráig tart, délután szintén a műszakváltásnál, a vTmatok és a munkásautóbuszok indulása előtt 12 és 3 óra között. A hét naojai közül a hétfői a leggyengébb, 10—12 ezer forint bevétellel. A forgalom csütörtöktől mind jobban emelkedik, pénteken már meghaladja a napi húszezer forintot. A csöppnyi cukrászda az ország minden tájáról kap levelet, hogy tudnak-e csoportok részére reggelit biztosítani. Visszaírnak, hogy igen, de csak tízes csoportokban, mert többen nem férnek be a- helyiségbe Jobb megoldás kellene. Ezek közül a leghelyesebb a Széchenyi ételbár, a Lottó cukrászda, a hírlapelárusító hely és a fodrászüzlet átalakítása önki- szolgáló étteremmé. A legreálisabb. az udvar felé raktárt építeni és a mostani raktárhelyiséggel több mint kétszeresére bővíteni a kiszolgálási helyet, ahol hideg ételeket, me leg szendvicset is lehetne fogyasztani. A beruházás költsége nagyon hamar megtérülne. Ezekkel a gondolatokkal felkerestük Molnár Miklóst, a Pest megyei ~ Vendéglátóipari Vállalat váci igazgatóját, aki összefoglalóként a következőket mondotta: — Jogos az igény az önki- szolgáló étterem létrehozására. Keressük a megoldást, de a jelenlegi gazdasági helyzetben, a rendelkezésünkre álló beruházási kerettel nem tudjuk ezt a problémát megoldani. A csoportos közétkeztetést eddig is tudtuk biztosítani a Fehér Galamb étteremben, a Széchenyi ételbárban, a Deákvári ételbárban. A Lottó cukrászda bővítésére adott javaslatot köszönöm, megvizsgáljuk és arra rövid időn belül választ adunk. Az önkiszolgáló étterem megnyitásáról hasonlóan nyilatkozik más vendéglátóipari vállalat és szövetkezeti társulás vezetője is. TEKNŐS ERZSÉBET, a váci művelődési központ vizuális művészeti előadója, a Szocialista Kultúra kitüntetettje. Szülei az őrbottyáni iparcikkboltban dolgoztak. A bolttal szemben állt az iskola. Erzsiké sokszor elnézte a diáksereget, még közéjük se tartozott, amikor elhatározta: tanárnő lesz. Az iskola falai között már nevet is adott annak, amit tanítani szeretne; rajzot és művészettörténetet. A váci gimnáziumba kerülve, első útja a képzőművészeti szakkörbe vezetett. A tanárképző főiskolát Egerben végezte. A veresegyházi iskolában lépett először tanári dobogóra, ahol rajzot, történelmet, földrajzot tanított, tanulószobát, két szakkört vezetett, ^ község néprajzi értékeiből kiállításra készült. Ugyanakkor végiglátogatta a megye összes múzeumait, alkalmaznák-e művészettörténésznek. Nem sikerült. Amikor megtudta, hogy a váci művelődési központ hasonló beosztásban előadót keres, azonnal jelentkezett. Helyét 1978. január 1-én foglalta el. Beszélgetésünket így kezdte el: — így szeptember elején mindig megfájdul a szívem, ha iskolába siető diákokat látok, de megtanultam, ott kell helytállnom, ahol a legjobban tudom képességeimet kamatoztatni. Még jóformán a házasságkötés utáni mézeshónapokat éli a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet. Hiszen alig több mint fél éve lépett frigyre a két jogelőd. A hasonló nevű fóti és a kosdi Lenin Termelő- szövetkezet. A gazdálkodás zökkenőmentes folytatásának összehangolására ez a csekély idő is elegendőnek látszott és jó eredményekről tájékoztatott bennünket Mészáros Gyula,- a váci terület igazgatója. Annak idején, amikor az egyesülés mellett érveltek, többek között a megfelelő vetésforgó kialakítását, a géppark gazdaságosabb üzemeltetését, a háztáji termelés színvonalának emelését jelölték célul. Továbbá az állattenyésztés ösz- szehangolása, a szaktudás jobb hasznosítása, az üzem- és munkaszervezés előnyeinek figyelembevétele fogalmazódott meg feladatként. Természetesen mindennek a közös és az egyéni boldogulást kell szolgálnia. Teljesülhet a terv Talán évekbe telik, amíg mindez megvalósul, ám a kezdeti lépésekkel nem késlekedtek és az első eredményeik máris. megmutatkoznak.. Ügy tűnik a tervek helyesek, a tagság és a vezetőség nem csalódott, és elérik az év végére tervezett nyereséget. A közhangulat és a munkaszellem jó, gyorsan összeszokott a gárda. — A kerületi elv jól bevált és megadja a keretét a váci kerület önállóságának — mondja Mészáros Gyula. A jogelőd termelőszövetkezetből önelszámoló egység lett, amelyet csak csekély mértékben módosítottunk. Viszont a gazdaságtalan tevékenységet felszámoltuk. Erre a sorsra ju— Mi a vizuális művészeti előadó feladata? — Ide tartozik az esztétikai nevelés területén belül a képző-, az ipar-, a nép-, a fotó- és a filmművészet. Célunk felkutatni a városban és a járásban élő, dolgozó, hivatásos és nem hivatásos művészeket, munkájuknak nyilvánosságot biztosítani, a közönség esztétikai érzékét fejleszteni. Először csak kiállításokat rendeztünk, elég szegényes körülmények között. Harcolni kellett az egyik oldalon a kiállítási teremért, a másik oldalon a maximalista igényekkel szemben. A KIÁLLÍTÁSOKAT később művészettörténeti előadásokkal, később művésztalálkozókkal kapcsoltuk össze, de ezek kínos feszengésbe fulladtak. Sikeresebbnek bizonyultak a nyári szünetben rendezett, napközis jellegű gyermek-képzőművészeti táborok, valamint a gyermekrajzpályázatok. A váci és a járási művészek mellett kapcsolatot tartunk a fiatal képzőművészek stúdiójával, a szabadfoglalkozású képző- és iparművészek pártszervezetével. Közösen beszéljük meg kiállítási terveinket, javaslataikat figyelembe vesszük. — Mi az oka az olykor megnyilvánuló érdektelenségnek? Nem érti a közönség egyes művészek alkotásait? — Ez is, de még sok oka tott például a több éven keresztül ráfizetéses juhásza- tunk. A nyolcszáz darabos állományt értékesítettük. Ugyanakikor más ágakat, így a gabonafélék, a napraforgó termesztését, a bogyós gyümölcsök telepítését szorgalmazzuk. Jelenleg úgy látszik, hogy a kerület valamennyi ágazata teljesíteni tudja a tervet, s egyes területeken túlteljesítés is várható. Rekordtermés gyümölcsből A munka zavartalan menete részben a jó vezetésnek, részben a tagság szorgalmának a bérek és a juttatások kedvező — követelményszint szerinti — összehangolásának köszönhető. — Az év végéig hátralevő munkák elvégzésére nagy gondot fordítunk, hiszen a betakarítás hatalmas értékeket érint — folytatja a szakember. — A növénytermesztés az állatállomápy számára szükséges takarmányt megtermelte. Közel ötszáz hektárról készítettünk silókukoricát. Lucernából kilencven vagonnal takarítottunk be. Már elkezdtük a szemes kukorica vágását. Szakembereink szerint a tervezett 5,8 tonnát megközelíti a hozam, A több, mint ezér hektái-on termelt kalászosok 1 millió forinttal hoztak többet a tervezettnél. — A gyümölcstermesztésben kevésbé voltak kecsegtetőek a terméskilátások. A hetvenkét hektáros őszibarackosunk már huszonnegyedik éves. A három éve telepített száznyolcvan hektár meggy és szilva pedig még nem fordult igazán termőre. De az aszályos idő ellenére mégis rekordtermést hoztak a gyümölcsösök. Az őszibarack például nyolctonnás átlagterméssel ötvenezer forintot közel van a fővároshoz, sokszor kevés és késik a propaganda stb. De nem ez a jellemző. A népszerű táborok, előadássorozatok mellett szebbnél szebb és egyre nívó- sabb kiállítások is voltak, amikor már a megnyitó napján a látogatók nem fértek el a teremben. Ebből egy sor: Barcsay Jenő festőművész, Würtz Ádám grafikusművész, Bálint Endre festőművész, Fekete Mária jelmeztervező, Solti Gizella gobelinművész, Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész, pedagógusok és tanítványaik közös - tárlata, a fotóművészek országos kiállítása és még sorolhatnám tovább, pedig a váciakat és a járásbelieket még nem is említettem. Idén is gazdag a programunk. Még hátra vannak Gross Arnold grafikusművész és Gajzágó Sándor festőművész közös tárlata. Ligeti Erika szobrászművész, Korniss Péter fotóművész. Markovecz Imre Ybl-díjas építészmérnök Reich Károly festőművész kiállításai — Hallottuk, hogy a Pest megyei fotószakbizottság vezetője is. — Igen, 1980 óta. Minden hónapban rendszeresen összejövünk, zsűrizünk, pályázatokat hirdetünk, találkozóka: rendezünk, továbbképzést szervezünk — SZÍNES a PALETTA, az j eredmény annál értékesebb. Mészáros Gyula j hozott hektáronként. Az újfehértói fürtös és az érdi bőtermő meggyből százhúsz vágánynál termett ötven hektáron. Itt a munkaerő szervezése jelentette a legnagyobb feladatot. Érdekesség, hogy a meggyet a váci üzemek dolgozói és diákok szüretelték le. A gyümölcsök jelentős részét a nagykőrösi és a dunakeszi konzervgyárnak adtuk el. A meggy értékesítését a szobi gyümölcs- feldolgozóban, a szilváét pedig Békés megyei Téeszkeren keresztül oldottuk meg, az előzetes megállapodások alapján.A háztáji főágazat legjelentősebb feladata a málna és a ribizke felvásárlása, forgalmazása volt. E területen is derekasan helytálltak a váciak. A Rád, Penc és Kösd községek kistermelőitől hetvenhat vagon, kiváló minőségű — zömmel extra gurulós — málnát vásároltak fel. Élő export Az állattenyésztésben a tejtermelés mintegy ötszázalékos hozamnövekedést ért el. A hústermelésben is jelentős tervtúlteljesítés várható. A jó takarmányozási feltételek lehetővé tették a késztermék kibocsátását. Így a hatszáz darab hízómarha-állomány közel hatvan százalékát élő exportként szállítják Líbiába. Mindezek ismeretében a vezetők bíznak a tervezett árbevétel teljesítésében. A műszaki ágazat területén további teendő a műszaki bázis minél teljesebb kihasználása. Igen eredményesnek bizonyult a két kerület között a gépátcsoportosítás, különösen az aratás és a silőzás idején. További szándék a szövetkezeten belüli anyagi érdekeltség rendszerének az erősítése, az élet- és a munkakörülmények folyamatos javítása. Ha a kezdeti időszak lendületét sikerül átmenteni a házasság hétközi napjaira, akkor a fenti célok sorra megvalósulhatnak a termelőszövetkezet váci kerületében is. Surányi János Sport Lnlidtiráfás I. o. (ifjúsági és felnőtt) szept. 17-én, szombaton 13.30 és 15.30 órai kezdettel örboty- tyán—Kösd. Vasárnap 13 és ló órakor Nagymaros—Galgavö!- gye, Szob—Kóspallag, Vácrá- tót—Letkés, Rád—Márianoszt- ra, Váci Amatőr—Váchartyán. Vámosmikola—Vácduka 13.30 és 15.30-kor. II. osztály szombaton 15 órakor: Fortuna— Kemence. Vasárnap 12.30-kor Csővár— Galgagyörk (Rádon). 15 órakor Perőcsény—Püspökszilágy, Galgamácsa—Ipolydamásd. Serdülő mérkőzések szombaton 10 órakor kezdődnek: Dunakeszi SE—Verőcemaros, Nagymaros—Göd, Szokolya— Dunakeszi VSE, Vácduka-Fót, Fortuna szabadnapos. leifér miatt zárva A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat váci telepén szeptember 26. és október 3. között lesz az időszakos leltározás. Emiatt a telepen az árukiadás és -átvétel szünetel. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) M. Gy. van. Például az, hogy a művelődési központ távolesik a városcentrumtól, ugyanakkor Rendhagyó pedagógia Dobogóról a képtárba
