Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

1983. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK D<UNAKESZÍ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A Tábcsr uHa mé§ háton von Járdák önerőből J öreg néni biceg az István '/ utca bal oldalán, bottal se- ^gíti lépteit. Biztosan eszébe ^jut: néhány hónapja még «kátyúk és huppanok között «kellett botorkálnia. — Mindenki benne volt, az egész utca egyetértett azzal, hogy megépítsük a járdát — meséli Veres Ferencné, az első ház lakója. — Megbeszéltük, hogy ki mikor ér rá, mikor szállítják a sódert, a gépet. Egy hónap alatt elkészültünk. Nagy öröm ez ebben a szinte -állandóan sáros utcában. Egy sarokkal odébb fiatal anya tolja babakocsiban gyer­mekét. Neki is könnyebb az út hazáig, a Damjanich utcában, mióta elkészült a járda. A ka­pu előtt gondosan beleírták a friss betonba: 1983. V. T. J. — saját kezük munkája. — Sokat haladtunk idén a járdaépítésben — mondja An­tal János, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. — Elkészült már az István, a Damjanich, a Kálmán, a Var­sói, a Szilágyi, a Keleti, a Moszkva és a Koltói Anna ut­ca. Külön keretet kaptunk a Révdűlő egyes területeinek megépítésére, így hát a Mun­kás utcai és a Rév úti építke­zés is a befejezéséhez közele­dik. — Teljesítményünk sajnos mégis n tervezett alatt marad. Nem mintha a lakosság nem keresne meg benőnket rend­szeresen, s nem ajánlják fel; megszervezik lakóhelyükön az akciót. Jelentkezőkben nincs hiány. Anyagi kereteink azon­ban — a fuvarköltségek emel­kedése miatt — nem teszik le­hetővé, hogy a tervezett 14 kilométer járda megépítéséhez segítséget nyújtsunk. Jelenleg nyolc és fél kilométer készült el. Egy nagy feladat áll még előttünk, a Tábor utca egyik oldalát akarjuk burkolattal borítani, hogy megkönnyítsük az új iskola megközelítését. Ebben az évben körülbelül tíz kilométer járda építését szervezte meg a Hazafias Nép­front. Szerencsére nem a lel­kesedés, a kezdeményezőkész-, ség fogyott el, csak a pénz. Jövőre ismét kezdődik az ak­ció. A kerteknek azért jutott Még a víztorony is kiszáradt Az Idei. rendkívül száraz, forró nyár nemcsak a mezőgazdaságnak okozott jelentős kárt, hanem sok he­lyen a városok, községek lakói is megszenvedték a csa­padékhiányt. tó 190—200 literes fogyasztás hirtelen napi 517 literre nő. — Bizonyára hitetlenkedve nézik majd ezt az adatot azok. akik egész nyáron kannákban hordták a vizet, vagy lecsu­kódó pillákkal várták éjsza­kánként a hűsítő cseppeket. Hová lett ez a rengeteg víz, ha olyan ritkán jutott fel a lakó­telepi házak tizedik emeleté­re? — Dunakeszi domborzati viszonyai olyanok, hogy a vá­ros két vége között néhol öt­ven méter szintkülönbség is előfordul. A magasan fekvő területekre csak akkor jut fel a víz, ha a torony tele van. Ha azonban a fogyasztás olyan nagy mértékű, hogy nincs ele­gendő kapacitás a toronyból egyre fogyó víz, pótlására, az előbb-utóbb kiürül. Volt olyan hetünk az idén, hogy szabá­lyosan kiszáradt a torony, még a tartályba érkezése előtt el­fogyasztotta a vizet az ala­csonyabban fekvő területek lakossága. Ck még az átlago­san számított napi 517 liternél is jóval többet vettek igénybe. Háromszoros fogyasztás Dunakeszin a gondokat nem enyhítette az sem, hogy már nyár elején elrendelték a vá­rosban a locsolást tilalmat, s hamarosan sor került a szaka­szos ivóvízellátás bevezetésére is. Levelek százai érkeztek a legkülönbözőbb, illetékesnek vélt hivatalokhoz, melyben a lakosság bejelentette, pana­szolta a vízellátás hiányossá­gait, s ki kérve, ki fenyegetőz­ve követelte, hogy a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat haladéktalanul oldjá meg feladatát, s fakasszon vizet, akár a sziklákból is. A csoda azonban elmaradt. S hogy miért, azt ékesen bi­zonyították Ritz Sándornak, a PVCSV szolgáltatási osztály- vezetőjének térképei, grafi­konjai. Az egyszerűség kedvéért elöljáróban egy megyei adat: a januári vízfogyasztás egy­millió 516 ezer köbméter volt, de júliusban már kétmillió 497 ezer köbméter folyt ki a csapokból. — Ugyanez az arány érvé­nyes Dunakeszire is — teszi elém az adatokat Ritz Sándor. — Amíg a téli hónapokban napi 4500—5500 köbméter kö­zött ingadozik a lakosság fo­gyasztása. addig nyáron o ti­zenháromezer köbméter is kevésnek bizonyult. Ez azt je­lenti, hogy a téli egy főre ju­Szilva helyett hús a hűtőháziéi Kétszer tizenkét érában 9 Nyugalmas időszak, szezonvég szokott lenni ilyenkor í már a Dunakeszi Hűtőházban. Idén azonban az időjárás g a termékszerkezet átalakítására késztette az üzemet. A nyár közepén zökkenő- mentesen lezajlott a bogyós gyümölcsök felvásárlása. Sza_ mócából ugyan a tervezettnél kevesebb termett, de piros és fekete ribizkével pótolták a hiányzó mennyiséget. A mál­natermés kiváló volt. A körül­belül négyezer tonnányi gyü­mölcs átvételekor nyújtott, kétszer tizenkét órás, műszak­ban fogadták a hűtőház dol­gozói a friss árut. Az utolsó hullám azonban, a nyár végi szilvaszállítás el­maradt az idén. Ezt a gyümöl­csöt a konzervgyár számára tárolták volna, amíg annak szabad kapacitása lesz a fel­dolgozásra. A termés azonban rendkívül kevésnek bizonyult, az állami gazdaság értesítette a hűtőházat, hogy ne várjon a szállításra. A szabad hűtőtér kihaszná­lására sertéshús, baromfi és hal hűtését vállalta az üzem. Ezzel párhuzamosan elkezdő­dött a bogyós gyümölcs feldol­gozása is. A nyugati partnerek Délutáni bevásárlók S* g > M j. Délutáni csúcsforgalom a lakótelepi bevásárló központban. A kerékpárok parkolása még megoldatlan. igényei szerint fóliás vagy do­bozos csomagolásban indul út­jára a mélyhűtött áru. Míg azonban a gyümölcstá­rolás ritmikus, évente ismét­lődő munkafolyamatokkal jár — felvásárolják, feldolgozzák, kiszállítják —, addig a hús for­galmazása sokkal rövidebb pe­riódusonként ismétlődik. S mivel jelenleg a hűtőház ka­pacitásának ötven százalékát ez utóbbi köti le, nincs megál­lásuk az ott dolgozóknak. Az ötször, hatszor nagyobb for­galmazási sebesség nem enge­di pihenni az embereket. A termékszerkezet változása nem befolyásolja a hűtőház tervének teljesítését. Félévkor, időarányosan elérték a maguk elé tűzött célokat, s minden valószínűség szerint a továb­biakban sem lesz baj a terv­teljesítéssel. Bemutatják a lakosságnak Késiül a város címere és zászlaja A városi tanács megbízásá­ból most készíti Sinka Mátyás grafikusművész Dunakeszi cí­mer- és zászlótervét. A vázla­tokat a társadalmi szervek, és a Dunakesziek Baráti Körének elnöksége véleményezi majd. A legjobb három pályamunkát — mielőtt a tanácstestület elé kerülnének — bemutatják a nagyközönségnek is. :zmm ÉŰou A Vörös Csillag Filmszín­házban szeptember 9-én Az Ezüst tó kincse című filmet vetítik. Tizedikén és tizen­egyedikén a Bűnös életem, délutáni előadásban a Hófe­hérke és a hét törpe kerül a közönség elé. 12—13-ig az At­lantic City, 15-én a Vörös föld, 16—18-ig az Egy szok­nya, egy nadrág című filmet vetítik a moziban. Szerdán, 14-én a nosztalgia sorozatban a Felfelé a lejtőn című film következik. Az előadások kezdete: dél­után háromnegyed hat és este nyolc óra. A hétvégi gyermek­vetítések fél négykor kezdőd­nek. Tilos, de muszáj Azt, hogy mire kellett ez a sok víz, nem kell magyarázni. Természetesen locsolásra. Sok­szor, sok helyen nyilvánosság­ra hozták ugyan, hogy a tila­lom betartása azért fontos, mert egyes területek ellátása enélkül nem biztosítható. Ter­mészetesen azok, akik az egész téli zöldség-, gyümölcsszük­ségletüket a ház körül terme­lik meg, ritkán gondolnak azokra, akik a tizediken leg­feljebb egy virágcserépbe ül­tetnek valamit, s azt sincs mivel megöntözniük. A városi tanács igazgatási osztálya nyolc esetben kapott bejelentést, s kezdeményezett szabálysértési eljárást a tila­lom megszegői ellen. Persze, valamennyien tudjuk, hogy nem nyolcán locsolták el a több ezer köbméter éltető nedvet naponta. — Nem hiszem, hogy csak a büntetés lenne célravezető eszköz a helyzet megoldására — mondja Csaszkó György, a PVCSV dunakeszi üzem- mérnökségének vezetője. — Szélesebb körű tájékoz­tatással különböző, takarékos öntözési eljárások ismerteté­sével sokkal inkább meg le­hetne győzni a lakosságot, helytelenül teszik, amikor ti­tokban bevezetik az öntöző­csövet az ágyások közé. s órá­kig folyatják a vizet a káposz­tákra. A legnagyobb gondot a hétvégi telkek tulajdono­sai okozzák, akik az egész héten aszalódó növényzetet egyszerre akarják felfrissíteni. Megoldást keresnek — Mi hát a megoldás? Mi­ben reménykedhetnek' a lakó­telepiek, azon kívül, hogy a jövedelemkiegészítés képpen konyhakertet művelők majd lemondanak kedvükért a ker­tészkedésről ? — A lakótelepi házak hely­zetén viszonylag egyszerű ja­vítani — válaszol Hámori Jó­zsef, a városi tanács műszaki osztályának vezetője. — Az először épült három házhoz még építettek nyo­másfokozó gépházat. Később a beruházó ezt már nem tar­totta Indokoltnak. Pótlólag azonban, úgy látszik mégis kénytelenek leszünk megtalál­ni a megfelelő műszaki megol­dást, s a társasházi közössé­gek, lakásszövetkezetek fel­adata lesz a nyomásfokozók beépíttetése. A város azonban tovább fej­lődik. S mivel a parti vízbázis — a talaj szennyezettsége miatt — tovább nem bővíthe. tő. valami végleges megoldást kell találni. Töprengenek is évek óta. s hogy milyen ered­ménnyel, arról Pecsenka Ká roly, a PVCSV beruházási osztályvezetője tájékoztatott. — Mivel a parti kutak ho­zama erősen függ a vízellátás­tól. s az igények is nőnek, a Dünamenti Regionális Vízmű­vel kezdtünk tárgyalásokat. Szeretnénk, ha az eddig kapott napi kétezer köbméteren fe­lül is hozzájárulnának Duna­keszi vízellátásához. Ehhez meglehetősen nagy összegű. mintegy húszmillió forintos beruházás szükséges, melyben számítunk a helyi üzemek, vállalatok hozzájárulására is. — A két. ezer-ezer köbmé­teres medence és a csatlakozó leágazó vezetékrendszer és gépi berendezések tervei már elkészültek. Feltehetően — ha az Alagi Állami Tangazda­sággal megegyezésre jutunk — a Toldi utca és a Határ út sarkán készül majd a két víz­tároló. A villanyvezeték kiépí­tésére és a medencékhez szük­séges betonelemek legyártásá­ra már akadt vállalkozó, de kivitelezőt ez ideig nem talál­tunk. Jelenleg még a költsé­gek fedezésére szolgáló összeg sem áll rendelkezésünkre, úgyhogy nem tudok határ­időt mondani, mikor oldódik meg a város vízellátásának problémája. Addig pedig csak az segíthet, ha a kiskertek gazdái betart­ják a nagyon indokolt tilal­mat. Vidám rendelés Csak néhány hónapja adták át a Barátság líti gyermekor­vosi rendelőt, de a szülők és az orvosok máris gondoskod­tak arról, hogy a kicsik szóra­koztatására festmények, pla­kátok díszítsék a falakat. Súly vagy méret? Az élőlényeknél — emberek­nél, állatoknál, növényeknél — nem meglepő az egymás kö­zötti méretbeli különbség. An­nál inkább az ember által gyártott termékeknél, melyek­nek szabvány méretűeknek kel­lene lenniük ... Írja levelében K. G. dunakeszi olvasónk. A méretkülönbséget a város­ban kapható zsömlék között tartja szembetűnőnek. Tapasz­talatai szerint az utóbbi idő­ben ugyanazon az áron igen sokféle méretben kapható a kedvelt péksütemény. Mucsi József né, az lüszak- Pest megyei Sütőipari Vállalat 209-cs, gödi üzemének vezeto- helyettese mondja: — Naponta húszezer darab zsömle kerül üzemünkből az üzletekbe. Minden vásárló meg­nyugtatására elmondhatom, högy súlyra valamennyi egy­forma. A sütemény fejlettségi foka azonban nagyon sok min­dentől függ. Különbözőképpen veszi fel a vizet az aszódi és a váci liszt, másképpen terül a tészta. Jelentős különbségeket okozhat néhány perc eltérés a kelési időben. A formázógé­pünk múzeumba illő; kézi ke­zelésű. A dolgozók gyorsasá­gától, ügyességétől függ, mek­kora s milyen formájú lesz a zsömle. Emléklap és ajándékcsomag Idén újból Futakeszi Több mint kétezer résztvevő indult tavaly az első Futakeszi kocogóversenyen. A siker is­métlést követel, a városi ta­nács testnevelési és sportbi­zottsága, a sportfelügyelőség, a HNF és a KISZ-bizottságai, valamint a szakmaközi bizott­ság idén is megrendezi a sportversenyt. Jövő szombaton, szeptember 17-én reggel kilenc órától gyülekezhetnek az érdeklődők a lóversenypályán. A verseny- kiírás szerint mindenki indul­hat, aki tíz óra előtt a rajtnál jelentkezik. Azaz: nők. fér­fiak, fiúk és családok együtt. (Leánygyermekek tizennégy éves kor alatt, úgy látszik, csak Aranydiplomás pedagógus Ismét a katedrán Révay L ajosné augusztus 18-án múlt 70 éves. örömmel hallot­tuk, hogy ebben a tanévben újra ott lesz a katedrán. Kedves, régi ta­nítványaként ke­restem fel, és kér­tem, hogy gazdag pályájáról mesél­jen. — Pedagógus­szülök gyermeke vagyok — mon­dotta Révay La- josné. — Apám egy Heves megyei községben volt igazgató, 42 évig tanított, anyám ugyancsak tanító­nő volt, 36 éves munka után ment nyugdíjba. Négy­éves kislányként már magukkal vittek az iskolába. Nem csoda, hogy hamar megtanul­tam az írást és az olvasást, megsze­rettem az iskolát. Sopronban sze­reztem meg a ta­nítónői oklevele­met 1933-ban, a dunakeszi 2. szá­mú iskolában 1948-tól tanítok. Amikor nyugdíj­ba mentem, 1969- ben, megkaptam a Művelődésügyi Mi­nisztérium dicsérő oklevelét. Mint nyugdíjas, rögtön munkába álltam, és 1979-ben a Ki­váló úttörővezető kitüntetést is átve­hettem. Soha egy napig sem voltam beteg. Pedagógusi hit­vallását így fogal­mazta meg: — Szeretni és kötelésségtudásra kell nevelni a gye­rekeket. Olyan alapokat adni a ta­nulásban, amire bátran építhetnek. Révay Lajosné 50 éves pedagógus­munkájáért ebben a hónapban veszi át az aranydiplo­mát. Solymosi László szülői felügyelet mellett fut­hatják körbe a pályát. Vajon miért?) A résztvevők emléklapot kapnak, majd a rendezőség Futakeszi feliratú pólókat, és különböző vállalatok és intéz­mények ajándékcsomagjait sorsolja ki a versenyzők között. Igazolt sportolók is indulhat­nak, az ő eredményüket külön értékelik. I Anyakönyvi írek ■ Született: Tuza János és Ecseri Erzsébet fia 'Zoltán, Pál Ferenc és Metulik Melinda lá­nya Nikoletta, Gál Dénes és Mikó Edit lánya Mónika. Elhunyt: Lovász Béla, Poór József, Gregor Jánosné Eck­hardt Erzsébet, Eösöly Ernő, Cservenák Mihály, Marosán Lászlóné Mikó Julianna. For­ró Istvánná Labuda Margit, Farkas Gábor és Nagy László­né Kocsis Etelka. Házasságot kötöttek: Szabó Béla és Szabó Melinda, Kunszt Tivadar Tamás és Kocsa Kata­lin. Gere Sándor és Kelemen Ibolya. Varga Zoltán és Gu­lyás Zsuzsanna, Albecker Fe­renc és Szabó Judit. Gózin At­tila és Fazekas Anikó. Péntek Lajos és Kreiter Krisztina, Druzsin Albert és Nagv Esz­ter. Andics János és Balogh Irén, Lukács Sándor és Skul- téti Anná, Dobra András és Lengyel .Erzsébet. Az oldalt írta: Márványi Agnes Fotó: Hancsovszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom