Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 212. SZÄM 1983. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK A város után a járásban Is A kisközségek alapellátásáréi Vámosmikolai tudósítónk ír­ta az első levelet a nyáron, amely arról szólt, hogy a mál­naszezon kellős közepén ke­nyérre és tejre várnak az em­berek, mert pontatlanul ér­keznek a faluba irányított szállítmányok. Ez a gond pár év óta nem került le a na­pirendről, s főleg az Ipoly menti kisközségek tanácsai küszködtek vele, megoldást ke­resve. Nemcsak a nyári mun­kák idején okoz éz feszültsé­get. A községek alapellátása, melyben éppúgy szerepet ját­szik a kereskedelem, a szol­gáltatások' színvonala, az is­kolai oktatás és az egészség­ügy, politikai tényező. Kenyér és tej Az említett települések egyik jelensége volt, s némileg még ma is tapasztalható az elván­dorlás, melynek okait kutatva sokféle szál vezet vissza az említettekhez. Nem a tárgyi feltételekkel bajlódnak a helyi vezetők. A falvak többségében helyi forrásokból, központi támogatásból, nem utolsósor­ban társadalmi segítséggel igyekeztek kulturáltabbá ten­ni a lakóhelyet. Itt közétkez­tetést, amott iskolai napközi otthont, máshol új ABC-áru- házat valósítanak meg, adnak át egy-egy jeles ünnep alkal­mával, közelebb kerülve egy lépéssel az urbanizálódás fe­lé. megteremtve a szolgáltatá­sok tárgyi feltételeit. Ám hiá­ba építik fel a szép boltot, ha a polcokról hiányzik a vá­laszték, s késve érkezik az áru, a korszerű üzletet kor­szerűtlenül szervezett szállítók látják el. Lapunkban az elmúlt héten közöltük a váci városi tanács üléséről szóló tudósítást, s is­mertettük a város élelmiszer- ellátásával kapcsolatban el­hangzott észrevételeket. A hét végén a járás élelmiszerel­látásnak két sarkalatos pont­ja került napirendre, s nem kisebb fórum, mint a járási oárt-végrehajtóbizottság volt kénytelen ezt a kérdést napi­rendre tűzni. Mint a testület ülése elé ke­rült tájékoztatóból kiderült, nem kis gondokkal küzdenek az Észak-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat vezetői, akik a szentendrei, g monori, gödöl­lői és váci járások, valamint Gödöllő. Vác. Szentendre és Dunakeszi városok mintegy 444 ezer állandó lakosa és kö­zel 30 ezer üdülő, vagy át­utazó mindennapi kenyeréről gondoskodnak. A váci járás részére Vácott, Dunakeszin, Gödön, Szobon, Vámosmiko- lán, Nagymaroson sütnek a pékek, s mint az a tájékoz­tatóból kiderült: több fajtát. Egy kilogrammos úgynevezett vázsonyi kenyeret, ugyanilyen súlyú soroksári rozskenyeret, 0,7 kilogrammos miskolci krumplis kenyeret, félkilós franciakenyeret és ugyanekko­ra búzacipót. Ezek viszonylag nem régen bevezetett új ter­mékek. Joggal teheti -fel bárki is a kérdést: — ha a vállalat eny- nyiféle választékkal várja a vásárlókat, hol itt a gond? Hol vagyunk már attól az időszak­tól, amikor az össze-vissza re­pedezett kukorica, meg árpa­kenyeret is megettük volna, ha lett volna belőle elég. Nem va­gyunk túl igényesek, válogató, sak? Termett elég jó gabonánk, — hangzott el a kimondatlan kérdésre a valóságos válasz, kimondva azt is, hogy semmi ok sincs olyan kenyér készíté­sére, mint amilyen az aznapi és az előző napi volt például Vámosmikolán. Fekete, nyúlós, fogyaszthatatlan. Erről bárki meggyőződhetett, ha gondosan megvizsgálta a tárgyalóasztal­ra mutatóba kitett két minta­példányt. Igaz, 2 kilogrammos kenyérből, mert ebből kell a legtöbb, ez a fajta a legfon­tosabb, mivel ez a legolcsóbb. Ez utóbbi fontos szempont — ez is a testületi ülésen hang­zott el —, hiszen az emberek kénytelenek többet költeni. jobban takarékoskodni, mint a korábbi években. A többfé­le, jobb minőségű kenyérnek pedig időben oda kell érnie, ahol várják. Vagyis, ahogy Magas Árpád kiegészítő refe­rátumában elhangzott: „A Sü­tőipari Vállalat az utóbbi években kény érj élékből jelen­tősen bővítette terméklistáját, de nem alakított ki egy olyan stabil választékot, melynek kiszállítását rendszeresen biz­tosítani tudná a boltoknak.” Nehéz igazságot tenni Tej és kenyér. Sok a panasz a szállítókra. Nehéz igazsá­got tenni olyankor, ha az ipar a kereskedelemre, a ke­reskedelem a szállítókra hi­vatkozik, s ez a fogyasztó szempontjából lényegében mindegy. Ügy véli — és jogo­san — városi honfitársával egyetemben neki is jár a reg­geli friss tej és jó minőségű kenyér, a gyerekeit iskolába küldő anyuka is szívesen cso­magolna tízóraira ropogós, friss péksüteményt. A gondokból tehát ki kell lábalni, s ezt Vácott a város tanácsi és pártvezetői éppúgy szorgalmazzák, mint a járás politikai és állami testületéi. Az idei kínálat Szakkörök úttörőknek Ezekben a napokban ismét benépesülnek a váci Hajós Alfréd Űttörőház termei. A tizennégy szakkörbe és az. öt tanfolyamra az idén is több száz úttörőt várnak a város iskoláiból. A pajtások jelentkezhetnek textilfestő, báb. könyvbarát, népi tánc (kezdő — haladó), re­pülőmodellező (kezdő — hala­dó), KRESZ, fotó, vízi úttörők, kisgazdasszony, irodalomba­rát, rádióépítő tűzzománc eszperantó és népzenei-cite- razenekar szakkörökbe. Ez utóbbi az idén indul először, azzal a céllal, hogy a részve­vők megismerkedhessenek a népzenei alapokkal és a cite- ra „mesterfogásaival”. A tanfolyamok közül az angol és német nyelvtanfolyam kezdők és haladók számára indul. Az intézményben első alkalommal szervezik az igen népszerű aerobic tanfolyamot. A tanulók a Báthori utcai ál­talános iskola tornatermében sajátíthatják el a disco-torna alapjait. Az október 1-től kezdődő tanfolyamok részvételi díja havonként száz forint. Tekintettel az ötnapos taní­tási hétre az intézményben szombatonként is változatos, szórakoztató programok vár­ják a gyermekeiket. Nem könnyű az ipar dolga sem, hiszen a feladványt a beruházásoknak egyáltalán nem könnyű időszakban kell megoldaniuk. Az erőfeszíté­sek most arra irányulnak, hogy egyenletes színvonalú, jó minőségű terméket állítsa­nak elő, hogy javuljon a szál­lítási fegyelem, s kielégíte­ni a mennyiségi igényeket. Szembe kell nézni a vállalat­nál azzal is. hogy csökkent a szakma népszerűsége, alig van utánpótlás, kevés a jó szak­ember az iparban. Egyenlő jogok A gondok forrását lehet és fel is kell sorolni azért, hogy számba vegyük, s megoldjuk — hangoztatták a vb-tagok —, ám a fogyasztók nem a ma­gyarázatot várják elsősorban, A megoldás keresése vezérel­te a járás vezető politikusait, akik így fogalmazták meg né­zeteiket: — Amikor a tsz-ekben nem volt fejőgulyás, hoztak Sza­bolcsból és adtak lakást. Ha nincs más járható út, ez a megoldás a sütőipar hiányzó: szakembereinek pótlására is — mondotta dr. Hemelő. Mi­hály. A szobi Gyümölcsfeldol­gozó Közös Vállalat igazgató­ja. > — A szakmai utánpótlásról nem ma kellett volna gon-, doskodni a sütőiparban, ha­nem tegnap — tette hozzá dr. Kiss Imre, őrnagy, a ‘járási rendőrkapitányság vezetője. — Az alapellátás politikai kérdés — hangsúlyozta Szige­ti Sándorné, a pártbizottság titkára — a falun élő embe­rek ugyanolyan állampolgári joga a jó alapellátás, mint bárki másnak, s ez részét ké­pezi a település megtartó ké­pességének. — Krima János első tit­kár többek között arra is fel­hívta a figyelmet, hogy ősz­szel és télen a most kialakí­tott turisztikai lehetőségek miatt jelentős idegenforgalom­ra kell számítani például Ke­mence térségében. Ez is nö­veli az igényeket. A vb el­juttatja észrevételeit a megyei tanács vezetőihez, s javasolja, hogy tegyék vizsgálat tárgyá­vá az alapellátás, különösen a tej- és kenyérellátás helyze­tét. i K. T. I. Őszi klubnyitó A pedagógusklub tervei A Madách Imre Művelődé­si Központ Pedagógus Klub­jának húsztagú vezetősége megvitatta a klub jelenlegi helyzetét, munkáját, jövőjét. Tóthné Dévánszky Erzsébet titkár elmondta, hogy nagyon mozgalmas, testet-lelket fel­frissítő nyaruk volt. Három csoportban 26 napot töltöttek Gyomán, a gyógyfürdőben. Mintegy százan élvezhették a gyógyfürdő kellemes hatását. Jutott idő a Kner Múzeum megtekintésére, az Énei Cir pőgyár meglátogatására, s ta­lálkozók szervezésére. A Ba- laton-parti Ábrahámhegyen kilenc nyugdíjas tagtársuk pi­henhetett, olcsón. Emlékeze­tes volt a krakkói négynapos kirándulás is. A pedagógusklub tagjai szá­mára felejthetetlen élményt jelentett a 68. Eszperantó Vi­lágkongresszuson való szemé­lyes részvétel. A vezetőség tagjai a nyári hónapokban is folytatták a családlátogatáso­kat és előkészítették a szep­tember-december havi ren­dezvénynaptárt. A titkár meg­köszönte az iskolák, a szak- szervezeti bizottság nyáron is tapasztalt támogatását. Szeptember hetedikén ren­dezték az őszi klubnyitó ün­nepséget a művelődési köz­pontban. Kaufmann András színes diavetítéssel kísért, si­keres élménybeszámolót tar­tott hollandiai utazásáról. A hagyományos diplomaosztó ünnepséget szeptember 21-én tartják. Lázárfalvy Antal, ne­velőotthon igazgató mondja az ünnepi beszédet, majd a Vácdukai Fiúotthon lakói ad­nak kulturális műsort. A hó­nap utolsó szerdáján társas­autóbusz viszi a klubtagokat Kiskunhalasra. Lesz tapasz­talatcsere, s szerepel a napi tervben Váci György és Csorba Tibor kiállításainak a megtekintése. Október első hetében távo­labbi helyre, a bolgár Napos­partra utaznak repülőgéppel, író—olvasó találkozót rendez­nek, közösen, a városi-járási könyvtárral. Tata és Zsámbék az őszi túra útvonala, egyik délután a Vak Bottyán Mú­zeum vendégei lesznek, ahol Ráduly Emil igazgató ka­lauzolja őket. Novemberben folytatják a diavetítés élmény- beszámolókat: az NSZK, Olaszország és Kanada leg­szebb tájai láthatóak majd a vetítővásznon. Molnár Lajos, a Gépipari Szakközépiskola igazgatója a váci iskolák tör­ténetével foglalkozó tanulmá­nyát ismerteti az egyik szer­dai összejövetelen. A négyhónapos program­ból megtudjuk azt is, hogy vidám Télapóestet rendeznek az év utolsó hónapjában Ze- begényben. Értékelik a klub szakszervezetének a tevé­kenységét, majd az utolsó 1983-as összejövetel alkalmá­val az egész évi munka meg­vitatása szerepel a záró ösz- szejövetelen. P. R. Egy kis cigarettavég Erdőtűz volt Királyréten Szombaton, a kora délutáni órákban nagy kiterjedésű er­dőtűz ütött ki Királyréten. A magasra csapó lángokat egy erdészeti gépkocsivezető vette észre. Amíg a tűzoltók megérkez­tek, addig az Ipolyvidéki Er­dőgazdaság, a királyréti erdé­szek, a vasútüzem és a fűrész­üzem dolgozói önfeláldozó, bá­tor helytállással próbálták megakadályozni a lángok to­vábbterjedését. Speciális te­repjárókkal, tolólapos trakto­rokkal, árkolással próbálták a tűz terjedését megakadályozni. Rövid időn belül a vátí. tűz­oltókkal együtt megérkeztek a gödöllőiek és a Sallai-laktanya 19 tagú ügyeletes alegysége is. Több órás megfeszített munkával a késő délutáni órákra sikerült a tüzet elol­tani. Becslések szerint 45—50 hek­tár erdőterület vált a lángok Őrbottyán Kiállítások Kiállítást rendeznek örboty- tyánban a nagyközség nyug­díjasklubjának tagjai. A kézimunka-szakkör november 7-én a művelődési házban a község területén még megta­lálható népi motívumokkal díszített ruhákat, térítőkét állít ki. A kertbarátkör őszi termékeit mutatja be a kö­zeljövőben. martalékává, s az anyagi kár kb. 725 ezer forintra tehető. A tűz keletkezésének okát szak­értők bevonásával vizsgálják. Feltételezések szerint gondat­lanul eldobott cigarettavég okozhatta a tüzet. Sz. A. Kertek és madarak Természetbarátok A Hazafias Népfront gödi Dunakanyar kertbarátklub­jának tagjai terménybemutatót és madárvédelmi kiállítást rendeztek, ahol mintegy 26 kertbarát tartott bemutatót. A közönség döntése alapján Barcs Lajos ért el első he­lyezést a kiállított termékeivel. Festenek, tataroznak Szünet a könyvtárban A napokban bezárt a deák­vári könyvtár. A festési, fel­újítási munkálatok miatt. A tervek szerint egy hónapig szünetel a könyvkölcsönzés. Váchartyán #p Urmackó A váchartyáni művelődési házban mutatja be a mese­színpad szeptember 12-én 10 órakor az Ürmackó című ze­nés mesejátékát a gyerekek­nek. A színdarabót Horváth Árpád Imre vitte színpadra. Telefonok Közvetlen hívásra Egyre több községet kap­csolnak be a crossbarrend­szerű telefonhálózatba. A kemencei tanácsnak 65-115, a kosdinak 10-867, a sződligeti- nek 52-050. a sződinek 52-027 az új hívószáma. KyeSvtanfelyam Angol nyelvtanfolyam kez­dődik október közepétől a vác­hartyáni művelődési házban. Novemberben szabás-varrás tanfolyamot indít az intéz­mény vezetősége megfelelő lét­számú jelentkező esetén. Győzelem idegenben Beindult a vád henger A megyei férfi kézilabda- bajnokság őszi negyedik for­dulójában az Izzó hazai pályán fogadta a durva játékmodorá­ról hírhedt tököli csapatot. V. Izzó—Tököl 21-14 (11-7) Vác, 150 néző. Izzó: Kovács — Szunyogh 5, Kiss 4, Csabuda 1, Pápa 3 Modróczki 5, Rozmann 4. Cse­re: Danitz, Rácz, Makrai. Az elmúlt heti idegenbeli győzelem sokba került a váci csapatnak, hisz egyik leg­jobbjuk, Oroszki súlyos sérü­lést szenvedett, és játékára az őszi szezonban már aligha szá­míthatnak. Szinte az egész hé­ten arról volt szó, hogy ki fog a helyén játszani, és ez az utolsó pillanatig kétséges volt. Közvetlen a találkozó előtt dőlt el, helyettese Szu­nyogh lesz, aki igaz, percekre már helyet kapott a csapat­ban, de végeredményben újoncnak számít. A fiatal já­tékos nagyszerű játékkal hálál­Szűkszavú híradás Az életmentő horgász Az MTI szűkszavú közlemé­nye; Életmentő Emlékérem­mel tüntette ki a Miniszter- tanács Becsei István váci la­kost, aki a Dunából kimentett egy 12 éves kisfiút. A kitün­tetést dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke adta át. A Haraszti Ernő utca egyik emeletes házának ajtaján ko­pogtatok. Középmagas, mo­solygó tekintetű asszony nyit ajtót. — A férjemet keresi? — kérdezi, s szinte a választ sem várva mondja: — ö most horgászik, mert­hogy ez a kedvtelése. — S van kapása? • — ö, mindig hoz halat. Szinte a végszóra nyílik az ajtó, és izmos karú, középko­rú fiatalember lép be. Már kézszorításán is érződik a ha­tározottság. — Becsei István vagyok — mutatkozik be, majd hellyel kínál a szépen berendezett, hangulatos szobában. — Mire kíváncsi? — Hogyan mentette ki a fuldoklót? — Szomszédommal átmen­tünk a Pokolszigetre főzni. A FICE csónakházánál teleped­tünk le. A szomszédom a munkatársam keresztfiát ta­nította úszni a Dunában. Már akkor sejtettem, hogy baj lesz, mivel tulajdonképpen egyik sem jó úszó. A gyerek­nek nyakig ért a víz. A srác úgy 5—6 métert tudott csak fenn maradni a víz felszínén. Sokan nem tudják, hogy itt hirtelen mélyül a Duna, mert egy gödör is található ezen a részen. Hirtelen a segély­kiáltásokra lettem figyelmes. Vagy 400 métert rohantam a partról, míg elértem a vizet. A gyerek már elmerült, de szerencsére a lábammal érzé­keltem, hol van. Sikerült meg­emelnem és a hátamon hoz­tam ki. A fiú elvesztette a2 eszméletét, a szomszédom re­megett az átélt izgalmaktól. Szerencsére a fiú gyorsan magához tért, így nem volt szükség az elsősegélyre. Vizet nem nyelt le túl sokat. A par­ton többek észlelték, mi tör­tént és egy tanácsi dolgozó is odajött. — Máskor is volt hasonlók­ban része? — Igen. Eddig 15 emberi mentettem ki a vízből, de nem jelentették soha. Most nagyon örülök az emlékéremnek. Nyílik az ajtó, két fiú csüng az apu nyakán. Mind­kettő iskolás még. — Tudja, mi a furcsa? — kérdezi a házigazdám. — Az. hogy most nem a fiaim men­nek udvarolni a lányokhoz, hanem azok jönnek ide. Ki érti ezt? — fordul a feleségé­hez. — A feleségétől tudom hogy szeret horgászni. Mekko­ra halat fogott az idén? — Az őrbottyáni és a Váci Sporthorgász Egyesületnek is tagja vagyok, s 11 kilós ha! is volt már a zsákmányom. Nagy Péter János ta meg a bizalmat, csapata, sőt a mezőny egyik legjobbjá­nak bizonyult. Kapkodóan, idegesen kezdtek a váci fiúk, hisz Tökölön emlékezetesen durva mérkőzésen kaptak ki a hazaiaktól, és ezért bizony győzni akartak. Szerencsére Szunyogh ebben az időben el­lenállhatatlan volt, gólerőssége megnyugtatta a hazai csapa­tot, akik levetkőzve idegessé­güket, egyre inkább a játék­kal foglalkoztak, mely biztos vezetést eredményezett a szü­netig. A második félidőben aztán beindult a váci henger, mely­nek a vendégek nem tudtak ellenállni. Ebben az időszak­ban kivétel nélkül mindenki jól játszott, fegyelmezett, zárt volt a védekezés, ötletes a tá­madójáték, és a félidő közepén megnyugtató 19-9-es eredmény állt a táblán. Ezt követően a váciak lehetőséget adtak a fia­tal játékosoknak, egyben pi­hentették a kezdő embereket. A találkozó utolsó perceiben a vendégek fel tudtak zárkóz­ni a kissé már könnyelműskö- dő váciak ellen, a győzelmet azonban semmi sem veszé­lyeztette. Jó: Szunyogh, Modróczki, Kiss, Rozmann. Az ifjúsági csapatok talál­kozóján a harmadik helyezett tököliek csak az első félidőt tudták szorossá tenni a lista­vezető váci csapat ellen. V. Izzó ifi—Tököl ifi 25-19 (10-9) Góllövők: Sári 8, Madár 7, Vörös 5, Serföző — Sebestyén — Imre, — Miklián — Pálfi 1—1. A serdülőcsapat Budapesten szerepelt, és több gólhelyzetet kihagyva, vereséget szenvedett a Csepel csaDntától. V, Izzó serdülő— Csepel serdülő 14-17 (5-8) Góllövők: Jámbor Cs. 7, Korbely 4. Bihari 2. Majoros 1. A következő bajnoki fordu­lóban a felnőtt és az ifjúsági együttes Ikladra utazik, míg a serdülőcsapat Budapesten, a Bp. Honvéd ellen játszik. — nyári — ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom