Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-07 / 211. szám
Tájak«SCarok-MúzeumeIc vándorai Felnőttek népszerű játéka „Megtekintvén és megvizsgálván fent nevezett mesterlegény által elkészített remeket, azt elfogadjuk és őt a mesterség tanult mesterei közé béiktatjuk”. Útjuk története A régmúlt időkben igen nagy becsülete volt annak a kutyiabőrre, pergamenre, ritkábban papirosra írott tanúsítványnak, amellyel valakit szakmájában mesterré fogadtak, Nehéz inasévek után céhlegényként kellett dolgoznia, nem is szólva — a vándorlásról. Most éppen a vándorláson van a hangsúly. A fent idézett szöveget ugyanis a „Tá- jak-Korok-Múzeumok Magyarországi Anyacéhének Vezető Testületé” nyomatta arra a mesterlevélre, amelyet kétesz- tendős játék után választott témájában írásban, képben vagy tárgyban történt feldolgozásáért kap a mozgalom résztvevője. Mindez — a TKM-nek új formája. Most már nem az a lényeg, hogy a résztvevő hány múzeumot keres fel, hány pecsétet tud onnan felmutatni, hanem, hogy mennyire szerez jártasságot valamilyen „mesterségben”. Azaz: milyen mélységben sikerült megismernie azt a műveltségi ágat, amely legjobban érdekli. Érdekes, mi több: izgalmas a játék. Van, aki jócskán túl a nyugdíj-korhatáron, kezdi az „inaskodást”. Igaz. csak fél évig tart az „inasidő” s legalább ugyanaddig a „legénysor”. Vándorkönyvet kapnak a résztvevők, ezzel jogot nyernek arra, hogy az ország bármelyik múzeumától, könyv- és levéltárától minden segítséget megkapjanak tudásuk gyarapításához. A Vándorkönyvben leírják útjuk történetét, a benne lévő térképre berajzolják útvonalukat, majd ,,vállalási levél”-ben közük a TKM szervező bizottságával, hogy akarnak-e mesterré válni, s ha igen, milyen feladatokat választanak. Mindez a Tájak-Korok-Mú- zeumok mozgalomnak — ha úgy tetszik, sok ezer felnőtt népszerű játékának magasabb foka. Üj formát, nagyobb követelményeket kellett hozzá kitalálni, mert az eddigi bronz, ezüst és arany fokozatok már kevésnek bizonyultak. Alig múlt ötéves a mozgalom — 1977 végén indult —, s már harmincezer körül jár az egyéni versenyzők száma. Ehhez járul mintegy kétezer „kollektív versenyző”, azaz különböző létszámú munka- vagy lakóhelyi közösség. Pedig az arany fokozatot sem könnyű elérni. Ehhez vagy száz helyre kell elmenni, mindenütt felkeresni a helyi múzeumot vagy műemléket, s valamennyiben pecsétet kérni a látogatás igazolásául. Hogy mennyire népszerű a TKM, arra a legjobb bizonyíték. hogy az aranyjelvényesek száma jócskán meghaladja a tízezret. Külön elismerés S ez nem is a teljes szám: sokan végigjárták a TKM jegyzékében feltüntetett helyek nagy részét, de nem, vagy csak nagy késéssel küldték be a lapokat. De olyanok is vannak — nem is kis számban —, akik valamennyi, a jegyzékben szereplő helyen voltak, pecsétet is szereztek. Ez pedig 1 ezer 200 hely. amelynek felkeresése utazásban, fáradságban egymagában is megbecsülésre méltó teljesítmény. Vannak már TKM-klubok is, tagságuk közösen járja az országot. Egy budai klub például az őrségbe látogat (és nem csupán a pecsétek gyűjtése miatt), az egriek a fővárosba utaznak, s, hogy történelmi ismereteiket gyarapítsák, Nyugat-Szlovákiába is átlátogatnak. A példákat tovább lehetne sorolni, azzal a nagyon idevágó megjegyzéssel, hogy újabban a lakóhely körüli szűkebb körzetet keresik fel a legtöbben, mivel a közlekedési költségek nagyméretű emelése megnehezíti a hosszabb utazásokat. Mégis egyre többen kapcsolódnak be a Tájak-Korok- Múzeumok mozgalomba. Vonzó az új forma, szívesen vállalják az „inaskodást” az aranyjelvényesek (ez ugyanis előfeltétel!) már csak a játék kedvéért is. S hogv egy feledésbe ment régi szokást elevenítenek fel, az egykor híres remekeket alkotó magyar iparosok múltjához nyúlnak A 17-cs tárgyalóteremből A meglovasított lovasfogat A májusi monori vásárban a gazda jó üzleteket kötött. Eladta a bikát, s egy régi lovát is fiatalra cserélte. Hosz- szú volt a nap, az eladott jószágot az új tulajdonoshoz fuvarozta Pilisre, s visszafelé a monori-erdei Rétes-csárdához kanyarodott lovas kocsijával. Ott állt a fogat, hátúira kötve az aznap vásárolt lóval, órákig. e Kanalas József — barátjával és sógornőjével — Ceglédről igyekezett haza Mono- ri-erdőre aznap éjszaka. Ok is megálltak a csárda előtt, s míg a sógornő bement három üveg sörért, Kanalas meg- gusztálta a fogatot, a jószágokat. Sör nem von, piros bort ittak, talán ez is segítette Kanalast az elhatározásban: „meglovasítja” a kocsit is, a lovakat is. Felült a bakra, s Pilis és Albertirsa között talált egy rejtekhelyei a fogatnak és két lónak, egyen pedig visszalovagolt Monori-er- dőre, s ott pányvázta ki egy erdős, bokros részen. Hajnaltájt feküdt le aludni, de nem sokáig pihenhetett az éjszakai fáradság után: rendőrök ébresztették. Nem volt túl nehéz rátalálni, akciója útvonalán ugyanis elhagyta a személyi igazolványát. A százezer forintot érő holmi — a kocsi és a lovak — tehát egykettőre megkerültek, s a Monori-erdőn élő Kanalas József ismét a bíróságon találta magát. Nem először. Rablásért már másfél évet, lopásért hat hónapot töltött már börtönben, s legutóbb márciusban szabadult — feltételesen. A monori Járásbíróságon dr. Katona Sándor és tanácsa összbüntetésként két évi szabadságvesztésre ítélte, elrendelte korábbi, feltételesen elengedett büntetésének letöltését is, s két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A Rétesben iddogáló gazdák fogatai — Kanalastól legalábbis — egyelőre biztonságban lesznek. K. Zs. vissza — ezért külön elismerés illeti a TKM továbbfej- leszíőit. Komolyan vegyék Még akkor is, ha vannak aikik inkább az eddigi forrná- hpz, a jelvényszerzéshez ragaszkodnak. Hiszen éppen ezért játék, mert senkit sem kötelez semmire. De megadja a lehetőséget arra is, hogy csupán játszva-szórakozva töltse idejét, ha kirándul valahová. meg arra is, hogy — az „inasidő” után a Felszabadító levelet majd a mesterré fogadó Testimoniális levelet elnyerve —, magas szintű szakemberré képezze magát. Biztos, hogy az így nyert ismeretekből a közösségnek is haszna lesz. Talán még tudományos munkák is készülhetnek a „remekek” alapján, a honismeretnek, a történelemnek vagy más tudományágaknak mindaddig ismeretlen területei tárulnak fel. Vagyis a lehetőségek szinte korlátlanok. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a múzeumok, Levéltárak és könyvtárak is nagyon komolyan vegyék a hozzájuk forduló „inasok” és „mesterlegények” kéréseit, s valóban segítsék őket ismereteik bővítéséhez. Minden illetékes A legjobb „remekeket” a TKM közkinccsé teszi, megjelenteti. S hogy ne legyenek „átfedések”, máris hozzáláttak a szervezéshez, hogy a múzeumi hónap idején találkozzanak az egymással rokon témákat feldolgozók legalább megyénként. Tervezik, hogy a „mesterjelöltek” segítésére több szakembert is bevonnak. Játék marad továbbra is a TKM, de komoly, közhasznú játék, ami megérdemli a segítséget minden „illetékes” részéről. V. E. Mend® Autóvezetői Mint már korábban megírtuk, autóvezetői tanfolyam indul Mendén, a művelődési házban. A tandíj 3 ezer 700, a vizsgadíj pedig 400 forint. A tanfolyam csekkéi megérkeztek, s átvehetők a művelődési házban pénteken, szombaton és hétfőn 14 és 18 óra között. Az első előadás szeptember 15-én, 17 órakor kezdődik a művelődési ház nagytermében. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 7., SZERDA • • Összkomfortos juhászat A régi módszer már elavult Sokan kockázatos bátorságnak minősítették a pilisi Aranykalász Tsz szakembereinek pár évvel ezelőtti elhatározását, hogy juhászati ágazatot létesítenek. Mindehhez csupán a terület volt meg maradéktalanul, hiányoztak azonban a helyi tapasztalatok, a hodályok, a juhászok, s bizony menet közben az értékesítési lehetőségek is kedvezőtlenül alakultak. Sokat kell tudni A két évvel ezelőtt elkészült telep teljes költsége 20 millió forint korül alakúit, ebből 3 ezer 800 elhelyezésére alkalmas négy istállót, kiszolgáló létesítményeket építettek. A tartási technológia kiválasztása nem volt egyszerű, hiszen a régi módszer nagyüzemi keretek között nem lehet kifizetődő, az újabbakhoz pedig nehéz a környéken felkészült embereket találni. A kiválasztás, kiválasztódás máig sem fejeződött be... Ezen a nyáron négyezer háromszáz birkával tíz ember foglalkozott, a takarmányosokkal együtt. A munka egyébként — a köztudat bármennyire igénytelen állatnak is ismeri a juhot — nagy figyelmet követel a juhászoktól, akiknek ma sem csak a terelgetéshez kell érteniük, hanem a betegségekhez, az éltetéshez, a takarmányozáshoz, esetleg a nyíráshoz is. Pilisről tavaly ötezer birkát exportáltak még a vásárolt alapanyagból. De már akkor azon törték a fejüket, hogyan tudnák a kivitelt még gazdaságosabbá tenni saját szakmai munkájuk javításával. Mert hiba lehetne egy bizonyos időszakban például rengeteg pecsenyebárányt jó pénzért eladni, ha akkor épp kettő-három béget csak a karámokban. A mesterséges megtermékenyítés önmagában még nem jelent megoldást. Elhatározták tehát, hogy „szinkronizálják” az állományt, vagyis hormonkezeléssel ugyanarra a napra állítják be 200—250 anyajuh ivarzását és ellését. Ez a munka hallatlan precizitást követel, s óriási feladat elé állítja az elletőket, de megéri. Karácsonykor mondjuk az olasz üzletkötő is ott Dolgozik a savauyiféüzem A nyáj békésen keresgél, a karámban, Kelemen Sándor az egyik juh lábát vizsgálja. Mutnefalvy Zoltán {elvétele A vecsési Ferihegy Tsz-ben az idén 330 hektáron termesztenek káposztát. A körülbelül 400 mázsás átlagtermés java fejeskáposztaként kerül piacra, a többit pedig a közös gazdaság korszerű üzemében — hagyományos helyi recept szerint —savanyítják. Békési Jánosné, Szőlősi Ferenc és Orsányi Antalné az üllői határban ültetett Glória nevű középkorai fajtát szedik. Hancsovszki János {elvétele vásárol szívesebben és jobb áron, ahol akár 300—350 pecsenyebárányt is kaphat. Oda a romantika Az említett módszer alkalmazása után rengeteg az iker- ellés, az állat szervezetének természetes biológiai egyensúlya is felborul, sűrűn kell tehát az anyaállományt cserélni. A jövedelmezőség azonban az állattartásban is elsődleges követelmény, nincs helye a nosztalgiának, mégha az öreg „bürgések” szerint oda is a szakma romantikája. A pilisi juhászok a telepen épített korszerű szolgálati lakásokban élnek, összkomfortban. Ma már így is nehéz igazán jó szakembert szerezni — panaszolják a téesz vezetői. Pedig a jövedelmek közelebb vannak a tíz, mint a hatezer forinthoz, sőt... Mint azelőtt Igaz, a teljesítménybérezés normái valóban szigorúak, de aki odafigyel a rábízott állomány szaporulatára, a gyapjúhozamra, s hogy öt százalék alatt maradjon a sántaság aránya, az jól jár. S ha ehhez valóban nincs is szükség a régi romantikára, szívvel, becsülettel kell dolgozni a juhásznak. Akár azelőtt. V. J. Eredményekről és gólokról MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Aszód—Gyömrő 0-0, Aszód: 200 néző, vezette: Ily és F. Már a 6. percben veszélyeztettek a gyömrőiek, Oldal hatalmas lövése a felső kapufán csattant. Nagy volt az iram, hol az egyik, hol a másik kapu előtt folyt a játék. A 39. percben Csirkó J. röviden ^dott haza. Az aszódi csatár elcsípte a labdát, kapura rúgott, de akasztották — ll-es. A rosszul helyezett büntetőt Csató, a gyömrőiek kapusa bravúrral kiütötte. A Kipattant pettyes másodszor a kapufán csattant. A második félidőben jól kezdett a Gyömrő. Vojácsik jobb lábas lövése a kapufa tetején kötött ki, majd Gáspár János fordulásból a jobb kapufára emelt. Ezekben a percekben bizony nem volt szerencséje a vendégcsapatnak. Feljött az Aszód, s többször veszélyeztetett, de a védelem jól zárt. Az utolsó percekben Oldal elemi erejű lövése ismét a felső kapufán csattant. Két jól felkészült csapat nagy taktikai csatájában született meg a döntetlen, amely igazságos. Ha azok a kapufák nincsenek, nyerhetett volna a nagyon lelkesen játszó Gyömrő. Jó: Csató, Csirkó S., Bakos, Ohát, Leiner, Oldal — de a többiek is megérdemlik a dicséretet lelkesedésükért. Ifi: Aszód—Gyömrő 2-4 (1-0). G. J. Pilis—Nagykáta 3-2, Nagy- káta, 300 néző, vezette: Máthé. Meglepő, de teljesen megérdemelt győzelmet aratott a vendégegyüttes a kissé elbizakodottan pályára lépő hazaiak ellen. A járási labdarúgó-bajnokság második fordulójának eredményei: Vecsés II.—Dán- szentmiklós 1-0, Kocsér—Ceg- lédbercel 0-3, Maglód—Abony 0-0, Törtei—Vasad 6-0, Nyáregyháza—Mende 1-1, Albertirsa—Ecser 3-’, Péteri—Mo- nor 0-1. A bajnokság állása 1. Törtei 2. Monor 3. Maglód 4. Mende 5. Nyáregyháza 6. Péteri 7. Albertirsa 8. Dánszentm. 9. Ceglédbercel 10. Vecsés II. 11. Abony 12. Kocsér 13. Ecser 14. Vasad í — 1 — 1 — 1 — 1 — 2—1 2---2---2---2- 0 3- 1 6- 2 3- 2 3- 3 7- 1 3- 2 2-10 0- 1 0-10 — 2- 6 — 1-11 — Megjegyzés: Azonos pont- szám esetén az ifjúsági csapat jobb helyezése dönti el a sorrendet. X=két büntetőpont levonva. Ifjúsági eredmények: Maglód—Abony 5-1, Törtei—Vasad 3-0 (játék nélkül). Nyáregyháza—Mende 1-5, Aibert- irsa—Ecser 1-0, Péteri—Monor 2-1. A Kocsér—Ceglédbercel találkozóról lapzártáig nem kaptunk jelentést. Az élmezőny állása 1. Maglód 2 2-------8-1 4 2. Péteri 2 2-------9-3 4 3. Albertirsa 2 2-------41 4 4. Dánszentmiklós 1 1 — — 3-0 2 5. Törtei 1 1-----30 2 6. Mende 2 1—1 8-4 2 7. Nyáregyháza 2 1—1 4-5 2 Kétszáz néző előtt jó ira mű, élvezetes találkozót vívott egymással az Albertirsa és Ecser csapata. A hazaiak az első félidőben remekül játszottak és megérdemelten szereztek háromgólos előnyt. Szünet után viszont elfáradtak, feljöttek a vendég ecse- riek és helyzeteik alapján akár ki is egyenlíthettek volna. A hazaiak góljait Turu (2), Jansik (11-esből), a vendégekét pedig Herédi szerezte. A Monori SE értesíti szurkolóit, hogy a vasárnap sort a kerülő Dánszentmiklós—Monor mérkőzésre a csapat autóbuszában korlátozott számban helyet biztosítanak. Várják a mintegy 20—25 helyre a jelentkezéseket vasárnap 12 órakor a labdarúgópályán, indulás előtt. Kucsera József->SN 0133—2651 (Moiiurl Hírlap)
