Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

KfCTtt ■Jogi tanácsok» A megváltozott lakásrendelet új szabályairól Gyesen lévő anyák Fél munkaidőben A gyermekgondozási segélyről Szóló 10,1982. (IV. 16.) MT szánni rendelet szerint a gyermekgondo­zási segélyben részesülök — a se­gély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhatnak. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében havi átlagban napi négy órát dolgozhatnak. A kedvező rendelkezés alapján a gyermekgondozási segélyen lévők —■ függetlenül attól, hogy munka- viszonyuk (tagsági viszonyuk), il­letve bedolgozói jogviszonyuk ez alatt fennáll vagy sem — bármi­lyen munkára irányuló jogviszonyt létesíthetnek: munkaviszonyt, szö­vetkezeti tagsági viszonyt, bedol­gozói jogviszonyt, vagy munka­végzésre irányuló egyéb jogvi­szonyt, például gazdasági mun­kaközösségi tagsági viszonyt, rr % bízást, stb. A munka­vállalás lehetséges akár az eredeti állásuk szerinti, akár új munkál­tatónál. Gyakran kérdezik meg a munkát vállaló anyák, milyen kötelezett­ségük van a törzsválallatukkal szemben. Kell-e onnan engedélyt kérniük, vagy valami más formá­ban a vállalat hozzájárulását kér­niük a munkavállaláshoz. Figyelemmel arra, hogy a gyer­mekgondozási segély folyósítása idején a dolgozó fizetés (dijazás) nélküli szabadságon van, munka­kötelezettsége szünetel, így ez alatt történd munkaválallására a főál­lás melletti foglalkoztatás 22/1979. (XII. 28.) MŰM. számú, valamint a /1981. (IX. 29.) MŰM. számú rendeletekkel módosított 1/1976. (I. 31.) MŰM. számú rendeletbe foglalt korlátái (engedélyezés, elő­zetes bejelentés, időkeret) nem vo­natkoznak — mondja ki a jogsza­bály. Az előzőekhez még annyit hozzá kell fűzni, hogy bár a mun­kavállalás keretei viszonylag kötet­lenek, az alkalmaztatás! összefér­hetetlenségtől' nem lehet eltekinte­ni­Azt Ismételten le kell szögez­nünk, hogy munkaviszony (tagsági viszony) keretében a gyermekgon­dozási segély folyósításának ideje alatt csak részmunkaidős foglalkoz­tatásra kerülhet sor. Ha a gyermek- gondozási segélyben részesülőt ha­vi átlagban napi 4 órát meghala­dóan foglalkoztatják, ezt a foglal­koztató köteles bejelenteni a Se­gélyt folyósító szervnek. Ez vi­szont a segély megvonásának kö­vetkezményével járhat. p* ■ TíZ NAP .........Ti I Rendeletéiből! t A VH. »téves népgazdasági terv kidolgozásának egységes általános munkaprogramjáról a Tervgazdasági Értesítő 4. száma ad tájékoztatást. A területrendezést tervek tartalmi követelményeiről az Építésügyi Értesítő 23. száma adott ki közleményt A társulási szerződések jó­váhagyásáról az Ipari Közlöny 18. számában találnak tájékoz­tatót az érdekeltek. A polgári kézi lőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szin­tén az Ipari Közlöny 18. száma tartalmaz közleményt. Nehezen mennek át a köz­tudatba a január 1-től meg­változott lakásrendeletek sza­bályai. Olvasóink kérdéseiből látjuk a nehézségeket, de is­merjük a tanácsok problé­máit is. Különösen a lakás­használatbavételi díj, a tető­térbeépítés áll az érdeklődés középpontjában. Nem értik sokan, hogy miért kell több­szörös, egyes esetekben ötszö­rös lakáshasználatbavételi dí­jat fizetni, és többen kérde­zik, kell-e egyáltalán hasz­nálatbavételi díjat fizetni, ha a kijelölt bérlő az építkezés egy részét is magára vállalja. • Hogyan lehet pályázat út­ján lakáshoz jutni? Pályázat útján nyerhető el: a) emeletráépítéssel tetőtér-be­építéssel létesülő lakás, b) címjegyzékbe vett, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakás­sá alakítása, c) a lakásügyi hatóság által ki­jelölt lakás műszaki megosztása, ü> lakás helyreállítása vagy ez­zel egybekötött korszerűsítése, amennyiben annak költsége a bér­beadó költségvetése szerint a la­kásra megállapított lakáshasználat­bavételi díj összegét meghalad­ja, és az igénylő tanácsi bér- vagy kedvezményes tanácsi értékesítésű lakás juttatására jogosult, e) a lakótömbök felújítása (re­habilitációja) során műszaki álla­potuk miatt kiürített, de helyre­állítással fenntartható, állami tu­lajdonban álló épületek helyreál­lítást vállaló igénylők részére tör­ténő elidegenítése, f) állami építési telkeknek tar­tós használatba adása. Emeletráépítést, tetőtér-be­építést a munkáltató szerv — külön jogszabályban megha­tározott módon —, pályázhat meg. Az előbbiekben meghatáro­zott lakásjuttatásra irányuló pályázat — ha a lakásigény­lést már nyilvántartásba vet­ték —, Budapest bármely ke­rületében előterjeszthető. Pályázatot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a lakás, illetve az épület fek­vése szerinti lakásügyi ható­ságnál lehet előterjeszteni. • Tetőtér-beépítés esetén mi­kor nem kell használatbavételi díjat fizetni? A tetőtér-beépítésre vonat­kozó szabályok is változtak. Nőttek a lehetőségek, amíg korábban csak két lakás rá­építésére adhattak engedélyt magánosok részére, most ezt épületszekcióként kell értel­mezni. Az erre a célra alkal­mas épületeknél a tanácsok a felújítás során végeztetik el a szükséges munkákat. Ebben az esetben is lehetőség nyílik az ún. félkészmódszer beve­zetésére. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy az a bér­lő, akit a tanács kijelöl, el­vállalja az egyes szakipari munkák befejezését. Ha a költség több, mint a lakás­használatbavételi díj lenne, nem kell használatbavételi dí­jat fizetni, illetve az ezt meg­haladó többletköltség össze­géig bérbeszámításra van le­hetőség. • Kétszeresétől ötszöröséig Is terjedhet a lakáshasználatba­vételi díj. Melyek ezek az esetek? — kérdezik olvasóink. Kétszeres lakáshasználatba­vételi díjat akkor kell fizet­ni, ha olyan személy folytatja a lakásbérleti jogviszonyt, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán ta­nácsi bérlakásra nem jogo­sult, s aki a bérlővel legalább égy éve, de öt évnél rövidebb ideig lakott együtt állandó jelleggel a tanácsi bérlakás­ban; ha a lakásban olyan jó­hiszemű, jogcím nélküli sze­mély maradt vissza, aki az előbbi szempontok folytán ta­nácsi bérlakásra egyébként jo­gosult lenne, és részére a ta­nács a lakást kiutalja. Háromszoros a lakáshaszná­latbavételi díj, ha a jövedel­mi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán bérlakásra nem jogosult olyan személy folytatja a lakásbérleti jogvi­szonyt, aki a bérlővel nem, vagy egy évnél rövidebb ideig lakott együtt állandó jelleggel a tanácsi bérlakás­ban; ennyit fizet az a jóhisze­mű lakásban visszamaradt jogcím nélküli személy, aki A Minisztertanács új ren­deletet adott ki a hazai elő­állítású gépek pótalkatrész- ellátásáról is, amely október 15-én lép hatályba, de rendel­kezéseit a korábban értékesí­tett gépekre is alkalmazni kell. A jogszabály szerint a hazai előállítású gépek üzem­ben tartásához, illetve javítá­sához szükséges pótalkatré­szekről és tartozékokról a gyártó a gép szokásos élettar­tama alatt a gyártás befejezé­sét követően is folyamatosan noha jövedelmi, vagyoni és szociális helyzeténél fogva ta­nácsi bérlakásra nem jogo­sult, de azt a tanács részére kiutalja; aki a központi fel­adatok megoldására szolgáló lakáskéretből kap tanácsi bér­lakást, de erre a vagyoni, jö­vedelmi és szociális helyzeté­nél fogva nem lenne jogosult. Ugyanez a helyzet a minősé­gi lakáscserénél, ha az előb­biek szerint arra (jövedelmi, vagyoni, szociális szempont­ból) nem jogosult személynek nagyobb szobaszámú másik tanácsi bérlakást utal ki a ta­nács, illetve ilyen személy a beköltözhető állapotban át­adott lakással azonos szoba­számú, de magasabb komfort- fokozatú, tanácsi bérlakást kap. Háromszorostól ötszörösig terjedhet a lakáshasználatba­vételi díj akkor, ha a tanács nem szociális tanácsi bérla­kást olyan személynek utal ki, aki egyébként jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete folytán tanácsi bérlakásra nem jogosult, illetve, aki a tulajdonában álló lakást be­költözhető állapotban a ta­nácsi ingatlanközvetítő szerv­nek értékesítette. (Ez esetben az eladási árnak megfelelő összeget kell fizetnie, ha az eladási ár egyébként a fize­tendő összeget nem éri el.) A lakáshasználatbavételi díj megállapításakor figyelem­mel kell lenni a lakásnak a településen és az épületen be­lüli fekvésére, továbbá az át­lagosnál magasabb színvonalú kialakítására és felszereltségé­re. Dr. M. J. köteles gondoskodni. (Itt nem a tartós fogyasztási cikkekről van szó, azokra külön rende­let vonatkozik.) A gépek szo­kásos élettartamát az érték- csökkenési eljárások időtarta­mával megegyezően kell meg­állapítani, de az legalább 5, legfeljebb pedig 20 év lehet. A pótalkatrész- és tartozékellá­tás időtartamáról és módjáról a felhasználókat a gépek hasz­nálati, kezelési útmutatóin, minőségi tanúsítványain vagy más módon kötelező tájékoz­tatni. A Minisztertanács szabályozta Pótalkatrész-ellátás A KOMPLEX MEGELŐZÉSRŐL VITATHATATLAN, hogy a fiatalok helyes nevelésében és a bűnözést meg­előző tevékenységben valamennyi álla­mi és társadalmi szerv szoros együtt­működése szükséges. A hatékony ifjú­ságvédelem az egész társadalom össze­fogását, tevékeny közreműködését igényli. Ennek szükségességére mutatott rá például a Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetőségének a gyermek- és ifjú­ságvédelmi munkát értékelő tanácsko­zása, amelyen szorgalmazták a komp­lexebb, szélesebb körű családvédelmi munka feltételeinek megteremtését, az együttműködést, a tennivalók összehan­golását az állami szervekkel. A Vöröskereszt Pest megyei vezetősé­ge öt évre szóló tervében feladatul je­lölte meg, hogy a vezetőségek a konk­rét helyi igényekre épülő, a politikai, állami és társadalmi szervekkel egyezte­tett munkaprogramok alapján, tervsze­rűen dolgozzanak. Az egészségvédelmi — különösen az ifjúságot érintő —• felvilágosító, nevelő tevékenységben ezentúl jobb összhangra és koordiná­cióra kell törekedni az érintett állami és társadalmi szervekkel. A tapasztalat az, hogy területenként az állami, társadalmi és gazdasági szer­vek többnyire egymástól elkülönítve, feladataik összehangolása nélkül mun­kálkodnak. Hiányzik például az adott település ifjúságvédelmi helyzetéről, gondjairól való kölcsönös tájékoztatás, az információk kicserélése. Elvétve akadnak jó helyi példák, kezdeménye­zések a szervezetszerű, széles körű egvüttműködésre. Ä GYÁMHATÓSÁGOK munkája ott hatékonyabb, ahol a gyermek- és ifjú­ságvédelem társadalmasítását sikerült megvalósítani, vagy ennek érdekében Jelentős lépéseket tenni. A társadalmi együttműködés igénye már a korai megelőzéstől jelentkezik, és a közös te­vékenységnek komplexnek kell len- nie, vagyis ki kell terjednie az ifjúko- rúak felnőtté válásáig tartó időszak va­lamennyi folyamatára. A társadalom legszélesebb rétegei és szervezetei bevonhatók a veszélyezte­tettség, az ifjúkori bűnözés megelőzésé­be — erre sokféle mód kínálkozik. Hasznosnak bizonyult például az anké­tok tartása, Ezekre meghívhatok az állami és társadalmi szervek képvise­lői, valamint a fiatalkorúak problémái­val foglalkozó szakemberek. Ezenkívül javasolható az eredményes együttmű­ködés érdekében a részt vevő szervek számára feladatokat meghatározó in­tézkedési terv kidolgozása. Szükséges továbbá — a tervszerűség is, ezt dik­tálja — a megelőzés érdekében tett in­tézkedések hatásosságának visszatérő elemzése, értékelése. AZ ELMONDOTTAKRA jó példaként említhetők az ácsai és gyáli tapasztala­tok. A Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága előtt, a dabasi járási hivatal tevékenységéről elhangzott és elfoga­dott beszámolónak ez a megállapítása: A fiatalkorú bűnözés megelőzésére jó együttműködés alakult ki a megyei, já­rási ügyészség és a XVIII. kerületi ta­nács között, a járási gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottság közreműködésével. Eredményes volt az ácsai és gyáli ke- rekasztal-beszélgetés, a községi munka helyszíni értékelése. A fiatalkorú bűnözés megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű a fővárosban és a környező Pest megyei településeken a bűnözés visszaszorítása. Erre a területre a többes, illetőleg a csoportos elkövetés a jellemző. A bű­nözők között helybeliek és távol lakók egyaránt megtalálhatók. Gyakori, hogy a bűncselekmény-sorozat a fővárosban kezdődik, de kiterjed a szomszédos községekre, vagy fordított a sorrend. A megfigyelések szerint a szomszé­dos területi — tanácsi, rendőri, tár­sadalmi és más — szervek szoros együttműködése lenne indokolt. Ilyen irányú kezdeményezést tett a főügyész­ség két éve Gyál esetében, amikor a kriminológiai felmérés eredményeként tartott kerekasztal-beszélgetésen a XVIII. kerületi rendőrkapitányság és a tanács is képviseltette magát. Ezt kö­vetően — a gondos előkészítő munka eredményeként — a két település taná­csi és rendőri szervei, a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt helyi szerveze­teinek képviselői két évre szóló ifjúság- védelmi együttműködési szerződést ír­tak alá, amelynek védnöke a megye fiatalkorúakkal foglalkozó ügyésze. Jelenleg az ilyen kezdeményezések (és általában a megelőzés) a bűnüldöző szervek munkájához kapcsolódnak, azonban o feladat túlnő a bűnüldöző és igazságügyi szervek keretein. Abban az állami és társadalmi szerveknek önálló teendőik is vannak, amelyeket ma még hiányosan teliesítenek. SZÜKSÉGES LENNE ezért jogsza­bályban is előírni a többi állami és társadalmi szerv tennivalóit a bűnözés megelőzésében. Ugyancsak gyakorlati igény egy megfelelő szervezet felállí­tása, amely tervezné, szervezné és irá­nyítaná a komplex bűnmegelőzést. A közelmúltban megalakult — s ez nagy eredmény — a Magyar Krimino­lógiai Társaság, amely a különböző szakemberek részvételével sokat tehet a kriminológiai szemlélet és gvakorlat szélesebb körű formálása érdekében. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi ügyész, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja Tál l ózás Üzemi lapokban olvastuk Vállalkozni. E fogalom, melynek évtizedekig éreztük vala­miféle pejoratív ízét, az utóbbi hónapokban egyre többször szerepei szótárunkban. Azt a felismerést jelzi, hogy aki nem próbál új utakon járni — lehet ugyan, hogy elkerüli a lát-, ványos kudarcokat, de csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem jut előre. A vállalkozás terjedő szelleme tehát korántsem azt jelenti, hogy olyan utakat próbálnánk Járni, amelyek ke­veseknek jót, sokaknak bosszúságot, alárendelt erkölcsi, még- inkább anyagi helyzetet eredményeznek. Ellenkezőleg: ha az újító szándék társadalmi nagyságrendbeli érik tetté, valameny- nyiünk boldogulását szolgálja. E heti tallózásunk során éppen Ilyen, Jórészt üzemi lapok, ban megjelent írásokra figyeltünk fel. aki bemutatná a szerek szak­szerű használatát... A terem — ottjártunkkor — ebek har- mincadján állott. Most heti két alkalommal kártyások birtokolják. És ugye a szűkös kultúrházi kapacitás mellett érthető, ha a vezetés mindig azt az igényt elégíti ki. ami éppen jelentkezik. Most. erre van igény. A kondicionálás­ra, úgy tűnik, nincs. KÖZSÉGÜNK ■■■■ l/IIWMIIW SORSUNK ÉLETÜNK WBUmm E lapnak, már a megjelené­se is figyelemre méltó vállalko­zás, s méginkább azok az I. évfolyam első számában meg­jelent írások. A halásztelki művelődési központ kiadásá­ban megjelent tetszetős újság ugyanis többek között olyan kérdéseket feszeget, hogy miért nem élnek jobban a művelő­dési központ kínálta oktatási, közművelődési és szórakozási lehetőségekkel a környékbe­liek, E kérdés már csak azért is jogos, mert olyan üzemek, intézmények vezetőinek tették fel, akik maguk is hathatósan támogatták a művelődési köz­pont építését. Ami pedig a további vállal­kozásokat illeti: a lap hon­ismereti, szépirodalmi pályá­zatot hirdet; a: következő számtól kezdve szívesen közli olvasói írásait, a fiatalok sza­vazatai alapján slágerlistát is közzé tesz. sőt apróhirdetések­re is vállalkozik. ___ Hajts»je ara&Amt Mf lcsanaoyQ VTkAS BOYBSÖUiTSKf Ma még talán szokatlannak tűnő vállalkozás, az is, ami­ről a Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozóinak lapja Szá­mol be. 1981. II. féléve óta kereske­delmi igazgatóságunk folya­matosan foglalkozik a fél­használóknál elfekvő, hazai gyártású és importcsapágyak visszavásárlásával. Akkor fel­vásároltunk és értékesítettünk 1 millió forint értékű csap­ágyat. A következő évben négytagú csoport alakult fél­vásárlási csoport néven, amely 8 millió 400 ezer forint for­galmat bonyolított le. Hogy miért foglalkozik a termelő vállalat, kereskede­lemmel? Nos, a válasz ebben az esetben magától értető­dő. A jó csapágyellátásért az MGM felelős. S az olyan ter­méket, amelyik már'kész, nem kell újra gyártani, importál, ni. S aligha tévedek, ha azt gondolom, a haszon is tete­mesebb. , Ügy látszik erre az igazság­ra mások is rájöttek. Idén ugyanis már a MAGÉV és a FERROGLOBUS is felvásárol­ja az elfekvő csapágyakat, s ez nem kis konkunrenciát je­lent a gyáriaknak. A verseny­társak ugyanis magasabb ár­réssel dolgoznak az MGM néb AZ IPÁM SZRBLViWY. *fl CÖPSTAA DOtSOZ«rtAK lAf}A w. • Hütamsi • Lza i Az Ipari Szerelvény és Gép­gyár dolgozóinak lapjában ol­vashattuk az egyik cikk címé­be foglalt kérdést: Kondicio­náló- vagy kártyaterem, A fiatalok kérésére ugyanis drága pénzen kondicionáló­termet nyitottak a gyári mű­velődési házban. Azt gondol­ták, nem győzik majd beosz­tani a jelentkezőket. Nem (gy történt. Az ötiet — egyelőre legalábbis úgy tűnik — nem vált be. Nincs Igény tehát a tested­zésre, a sportolásra? A cikk­író. Gubán József így válaszol a maga feltette kérdésre i Gyanítom, hogy azoknak van igazuk, akik az érdeklődés hiányát a szervezetlenséggel magyarázzák. Azzal, hogy nincs megfelelő szakember, Csupán egy kis hír, amit a Csepel Autógyár dolgozóinak lapjában láttunk, mégis fi­gyelmet keltő. Arra igyekszik rábírni olvasóit, hogy vegye­nek részt szakmásító tanfolya­mon. Gondolhatja az olvasó, ebbén igazán nincs semmi szenzáció, kár is volt idézni. Gyanúm szerint se a pályá­zat meghirdetői, s azok, akik élhek a lehetőséggel, nem így gondolják. Mert manapság elég gyakran előfordul, hogy az élet lépésváltásra, új út­ra kényszeríti az embert. Aki­nek. nincs szakmája, elegendő szaktudása, élőbb-utóbb azt érezheti, lemaradt a verseny­ben. Ezért érdemes komolyan venni az ilyen, az ember éle­tét hosszú távon megváltozta­tó, talán csak pár sorba sze­dett rövid ' híreket Közös úto S A dunavarsányi termelőszö­vetkezet dolgozóinak lapja fényképes hírben tudósít ar­ról, hogy új technológiát ve­zették be a kukorica gyom­irtásában. Érdemes szó sze­rint idézni: A korszerű mezőgazdaság­ban a kémiai növényvédelem a növénytermesztés egyik alapvető műveletévé vált. Termelőszövetkezetünkben is egyre nagyobb jelentőséget kap . ez a munkafolyamat. A legkorszerűbb gyomirtó szerek csak korszerű technikával juttathatók ki szakszerűen. Ennek érdekében termelőszö­vetkezetünkben is új gépeket kellett beállítani a termelésbe. Pyenek a Hunniper 2000-es permetezők, amelyekből je­lenleg 3 darabbal rendelke­zünk. A permetezőket alkat­részenként megvásárolva és házilag felépítve 50 száza­lékkal olcsóbban tudtuk elő­állítani. Nagy előnyük, hogy a gyomirtó szerek talajbajutta- tásával egy menetben a mag­ágyat is előkészítik. Teljesit- ményük összesen 120 hektár. 12 órás műszakot számítva. Ez a gépkapacitás 2000 hek­tár kukorica vetés előtti gyomirtását teszi lehetővé. Jö­vőre a permetezőkapacitást bővíteni szeretnénk úgy. hogy valamennyi kukoricaterületün­kön alkalmazhassuk ezt a technikát. Ebben a tudósításban azt találtam figyelemre méltónak, hogy éppen egy olyan gazda­ságban találták ki ezt az ol­csó megoldást, amelyik az ország legjobb, ha úgy tetszik leggazdagabb tsz-ei közé tar­tozik. Pedig nem kényszerül­tek rá a takarékos megoldás­ra. lett volna pénzük meg­vásárolni a drágább gépeket is. Ha mégis kutatták az újat. az azt látszik bizonyítani, hogy a szakemberek vérévé vált a vállalkozó szellem, az örökös megújulás. Minden bi­zonnyal éppen ezért tartoznak az ország legjobbjai közé. Cs. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom