Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

1983. SZEPTEMBER 7., SZERDA xMitav Tanácskozás hazánkban Közúti fuvarozás Kedden délelőtt Kecskemé­ten megkezdődött a szocialista országok nemzetközi közúti fuvarozó szervezeteinek ta­nácskozása. A háromnapos ér­tekezleten Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió ilyen jellegű egyesületeinek 25 szakembere vesz részt. Az első napon az ENSZ nemzetközi fuvarozó szerve­zetének (IRU) őszi ülésszaka elé kerülő ügyeket tekintették át. különös tekintettel a szo­cialista országokat is érintő témákra. A tanácskozás témá­ja továbbá a szocialista or­szágok közötti gépjármű- közlekedés javítása. Szó lesz arról is, hogy miként fejlesz- szék a fuvarozóit és a fuva­roztatók közötti együttműkö­dést, az üresjáratok csökken­tésében. A tanácskozás csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával ér véget. Lenin pártja Nyolc évtized története . A Szovjetunió Kommunista Pártja megalakulásának 80. évfordulója alkalmából Lenin pártja címmel kiállítás nyílt kedden a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban. A Szovjet­unió Központi Lenin Múzeu­ma. a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság és a múzeum kö­zös tárlata a párt életét, nyolc évtizedét mutatja be. 1903 nyarán ülésezett Brüsz- szelben. majd Londonban az Orosz Szociáldemokrata Párt II. kongresszusa, amely fordu­lópont lett az orosz és a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetében. A kiállítás képet ad az új típusú forradalmi párt megalakításáról. Felvillantja Marx és Engels forradalmi te­vékenységének dokumentu­mait, az I. és a II. Internacio- nálé megalapítását, a párizsi kommün történetét, az orosz munkásmozgalom kibontako­zását, valamint az Orosz Szo­ciáldemokrata Munkáspárt létrehozását. Dokumentumok idézik Leninnek és pártjának szerepét az Októberi Forrada­lom előkészítésében, győzelem-. Széles e határ termékei Export — kis tételekben A Generálimpex Külkeres­kedelmi Vállalat ebben az év­bén már csaknem 2 millió dol­lár értékben exportál olyan térmékeket, amelyek a Pest megyei mezőgazdasági szövet­kezetekből, állami gazdaságok­ból, az élelmiszeripari válla­latoktól kerülnek a piacra. A Nagykőrösi Konzervgyár különböző dzsemjei, kornpót- jai és savanyúságai közvetíté­sükkel kerülnek például az Egyésült Államokba, Kanadá­ba és a Közel-Kelet számos országába. A Generálimpex külföldi kapcsolatai révén évente negyedmillió dollár ér­tékben exportálnak friss gom­bát a csepeli Duna Tsz-bői a szomszédos Ausztriába. A hol­landiai és svájci üzletekbe a dunavarsányi Petőfi Tsz-nél termelt paprika, hagyma és néhány gyümölcsféle ugyán­csak ezen a külkereskedelmi láncon jut el. A Törökbálinti Állami Gaz­daság gyümölcsleveket, a szo­bi gyümölcsfeldolgozó külön­böző szörpöket szállít az NSZK-ba. Ugyanitt nagyon kedvelt a vecsési Ferihegy Tsz savanyúkáposztája. A Monori Állami Gazdaság többféle takarmányféleséget szállít külföldre. A Generál- impex-szél való együttműkö­dés eredményeként ez az ex­port az év végéig eléri a 800 ez_er dolláros értéket. Mindezek az exportlehetősé­gek az ország nagy külföldi szállításaihoz képest csak ki­csiny mennyiségek, de a sok kicsi sokra megy elve alapján minden piaci lehetőséget érde­mes kihasználni. K. Z. Egyszerre több odón Jó kép, tiszta hang A rádió és a televízió műso­rainak vételét meteorológiai és terepviszonyok, az év- és napszakok Változása az adók teljesítménye, a vevőkészülé­kek érzékenysége és még jó néhány más tényező befolyá­solja. Az adó és vevő műsza­ki adatain és a földrajzi, ég­hajlati adottságokon kívül, más adók és ipari berendezé­sek is okozhatnak zavart a vé­telben. Ez a magyarázata an­nak, hogy a fejlettebb techni­ka korában egy-egy állomás csak kisebb körzetben szolgál­tat jó minőségű képet és han­got Honnan kapja? Pest megyében ennek elle­nére az átlagosnál jobbak a televíziós és rádiós vételi le­hetőségek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenütt egy­forma a minőség. Megyénk földrajzilag tagolt, hegyek, dombok, sík vidékek egyaránt találhatók itt. A legkritiku­sabb vételi helyzet az Ipoly völgyében volt, de erre a te­rületre már négy adó sugároz műsort, s ez segített a gondo­kon. A legjobb a budapesti adó. amely a Széchenyi-hegyen van és a megye legnagyobb részé­re eljuttatja a televízió 1-es és 2-es műsorát. A hegyvidéke­ken előnyös, ha a Kékes felé néző oldalakon — a megye északi részén — a 8-as csator­nán az egyes, és a 36-os^ csa­tornán veszik a kettes művűt Ráckevén és a Csepel-sziget déli részén a kabhegyi adó su­gároz, a 12-es és a 22-es csa­tornákon. Nagykőrös környék kén, a délkeleti oldalakon pe­dig a szentesi adóállomás se­gíti a nézőket, a 10-es és a 23-as csatornán, az egyes és kettes műsor vételében. Ahol a fenti adók és a budapesti műsorsugárzás fedi egymást, ott a nézők választhatnak a csatornák között. Segítő átjátszók Ezeken a nagy teljesítményű adóberendezéseken kívül, ki­sebb teljesítményű átjátszó adók is működnek a megye te­rületén. Az előbbiek az egyes televíziós műsort 30 kW—100 kW-os erősséggel sugározzak, míg az átjátszó adók teljesít­ménye 30—200 W-ig terjed. A fővárosban az Intercontinental és a Budapest szálloda tetején van ilyen adóantenna, a me­gyében Nagymaroson, Perö- csényben és Vámosmikolán működik hasonló. A posta előzetes felmérései szerint Pilisszentlászló térsé­gében lenne szükség még egy átjátszó adóra. Most ezen a környéken a legrosszabb a két hazai tv-műsor vételi lehetősé­ge. A posta anyagi lehetősé­gei egyelőre azonban nem te­szik lehetővé az új telep fel­állítását. Jellemző panasz A megye jellegzetes televí­ziós Vételi problémája a nyá­ri időszakban, hogy a buda­pesti adó vételhatárán távoli állomások zavarják a televí­ziózást. Különösen Ráckeve környékén sok emiatt a pa­nasz. Ilyenkor csak az segít, ha a készüléktulajdonosok más hazai állomásra kapcsolnak. A rádióműsorok vételi vi­szonyai, kivéve a Petőfi rá­dióét, kielégítőnek mondhatók A posta foglalkozik a Petőfi rádió középhullámvételének megjavításával is. s. a re vitelében. Grafikonok szemléltetik a tizenöt nemzet és több mint száfc nemzetiség képviselőit egyesítő SZKP taglétszámának emelkedését: azt a folyarhatbt, amelynek so­rán az elmúlt nyolc évtized alatt háromezerről IS millióra nőtt. Nagy teret kapott a kiállítá­son a párt gazdaságpolitikájá­nak, az ipar és a rnezőigazda- ság, valamint a tudományfej­lődésének szemléltetése, s .kü­lön fejezet foglalkozik a Szovjetunió külpolitikájával. Fényképek mutatják bé á KGST-országok közös vállala­tait és építkezéseit; képet kap­nak az érdeklődők a Varsói Szerződéshez tartozó országok baráti hadseregeinek együtt­működéséről, s számos érde­kes felvétel örökítette meg az imperializmus által korábban kizsákmányolt gyarmatok fel­szabadulásának pillanatait, a harmadik világ országainak harcát a nemzetközi kizsák­mányolás ellen. Nem hiányoz­nak a tárlatról a Szovjetunió Kommunista Pártja és az MSZMP, a szovjet, illetve a magyar nép közötti kapcsola­tot tükröző dokumentumok sem. A kiállítást Nagy Mária, az MSZBT alelnöke nyitotta meg. Jelen volt Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió budapesti nagyköveté is. A tárlat októ­ber 3-ig látható a budavári palotában. A nőtnnács javasolja A Magyar Nők Országos Ta­nácsa Elnökségének kedden tartott ülésén a tömegkommu­nikációs eszközök, főleg a te­levízió használatának szoká­sairól és ezek közérdekű vo­natkozásairól tárgyaltak. Azok a családok, személyek, akik nem „élnek a művelődés, a szabad idő: hasznos . eltölté­sének más, lehetőségeivel, a ta­pasztalatok szerint a televízió nélkül sem vennék igénybe azokat — hangoztatták az el­nökségi ülésen. Kétségtelen — mondották —, hogy egyes tár­sadalmi rétegek; a távoli te­lepüléseken élők, az idős, ne­hezen közlekedő emberek szá­mára a tévé szinte az egyet­len szórakozás. Főleg az ő szá­múkra kellene több, kis mére­tű, olcsó tv-készüléket és fül­hallgatót forgalmazni — java­solták. A nőtanács véleményét, ja­vaslatait eljuttatják a Magyar Televízióhoz. tiHit tesz a beruházó? A lakások határidőre készek ^ ez általában 2 különösen e Talán túl sokszor hallot- '■ tűk, s tévesen értelmeztük, j hogy újabb beruházásokra $ kevés az ország pénze. ^ Ezért gondolják néhány hu ^ úgy, hogy alig-alig van új beruházás nálunk. Pedig sem igaz, s nincs így Pest íj megyében, ahoi az elmúlt ^ esztendők adósak marad- | iák néhány halaszthatatlan, | a lakosság napi igényeit ^ kielégítő intézménnyel, is- kólával, egyéb tanácsi, kom- munális beruházással. Másfél milliárd A legsürgetőbb hiányokat pótolni kell, s ezek száma is oly nagy, hogy a Pest megyei építők, sőt az ezeket a munká­kat irányító, a megrendelők és a kivitelezők között a kapcso­latot tartó Pest megyei Beru­házási Vállalatnak is van bő­ven munkája. Mint arról Nizák Imre, a vállalat igazgatóhelyettese tá­jékoztatott, idén másfél mil­liárd forint értékű munka fö­lött bábáskodnak. Tevékeny­ségük a tervek megrendelésé­től, a területelőkészítéstől egé­szen a reklamációk intézéséig terjed. Ez sem jelenti azonban azt, hogy akár fővállalkozóként, akár tőkével rendelkező bo­nyolítóként intéznék a jelen­tősebb beruházások sorsát. Er­re egyelőre azért sincs lehe­tőségük, mert nagyon kevés az ilyen célokra fordítható pénzük. A vállalat munkáinak na­gyobbik felét teszik ki az Or­szágos Takarékpénztár Pest megyei Igazgatóságának meg­rendelésére épülő házakkal kapcsolatos tennivalók. Idén 1283 lakás építése fejeződik be, 4389 új otthon építése pe­dig az előkészítés, vagy a ki­vitelezés stádiumában van. Tapasztalataik Szerint fe­gyelmezettebbek, szervezetteb­bek lettek az építők, ezt bizo­nyítja, hogy az első félévben 531 lakás elkészült, s bizonyo­sak abban, hogy a terv szerint idén átadandó lakásokkal sem lesz probléma. Ha csak azt nem vetjük a kivitelezők sze­mére, hogy még mindig soka hiánypótlási munka, s ezek kijavítása is késik. Ilyenkor a beruházási vállalat a megren­delők érdekeit kéövisélve köt- bérezési eljárást indít, peres úton igyekszik érvényt szerez­ni a megrendelők és a lakók érdekeinek. Tegyük hozzá, túl­nyomórészt sikerrel. Az OTP megbízása alapján, a beruházási vállalat irányításival, a PAÄV kivitelezésében épül Vác főutcáján, a Lenin ütőn az új, tízemeletes házsor. Barcza Zsolt felvétele Csupán a beruházási válla­lat közreműködésével idén 74 tanterem készül el a megyé­ben. s örvendetes, hogy mind­össze 10 olyan van, amelyet nem adtak át tanévkezdetre. Ez az épület a ceglédi Malom téri általános iskola. Itt a ki­vitelező a kecskeméti DUTÉV késedelmeskedett — elsősor­ban a közművek építésével. További 123 tanterem építését készíti elő, illetve ellenőrzi a vállalat. Többségükben ezeket is használhatják a gyerekek jövőre. Tantermek csengetésre Az elmúlt esztendőkben az általános iskolákból és az óvo­dákból volt a legnagyobb hiány, most mindössze két óvoda és egy bölcsőde készül a megyében. Annál több a szakmunkásképző és a közép­iskola. Az ok: az igények kö­vetik a népes, hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején született korosztályokat. Ezért épül .gyors ütemben Cegléden szakmunkásképző, .Nagykátár, Százhalombattán, Pácon szak- középiskola, Szentendrén gim­názium.. Ezeknek az épületek­nek egy része még csak papí­ron látható, de néhányon már dolgoznak az építők. Hasonló a helyzet az új diákotthonokkal, kollégiumokkal, közöttük az Örkényi, 120 személyes inté­zettel. Közismert: a Pest megyei egészségügyi ellátás elmaradt az igényektől. Az utóbbi esz­tendőkben a lemaradásból so­kat sikerült behozni, de még így is bőven van tennivaló. Sok évig tart még a Pest me­gyei feladatokat ellátó buda­pesti Rókus kórház rekonst­rukciója, melynek csupán a második üteme 170 millió fo­rintba kerül. Vácott 164 mii-, lió forintért új egészségügyi mosoda készül, s fejlesztik a gödi egészségügyi gyermek- otthont is. E sorba tartozik, hogy Vácott sok nehézséggél megküzdve építik újjá a mű­emléki házakban levő süket­némák intézetét, Dunakeszin — ha lesz elegendő pénz a beru­házásra — jövőre kezdődik a 176 személyes csecsemő- és gyermekotthon építése. Jövőre el kell készülnie a százhalombattai művelődési háznak,'s folyik a ceglédi mű­velődési központ rekonstruk­ciója is. Megújult műemlékek Az idei legnagyobb megyei kereskedelmi beruházás a mo­nori Forrás áruház volt, en­nek elkészültéről hírt adtunk. Ugyancsak fogad már a duna­keszi szolgáltatóház. idén be­fejeződik a szigetszentmiklósi ABC építése is. ' Szintén az idén elkészült munkák közé sorolható a ceglédi tornacsar­nok, a ráckevei motel is. A felsoroltakon kívül ter­mészetesen még jó néhány be­ruházás koordinátora a Pest megyei Beruházási Vállalat, s a megye ennél is több léte­sítménnyel lesz gazdagabb idén és az elkövetkező évék­ben. A kisebb építkezéseknél a helyi tanácsok, vagy más be­ruházások irányításával fog­lalkozó cégek vállalják a szak­értő gazda szerepét. Cs. A. A statisztikus ars poeticája A számok rendhagyó világa Mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanévnyitó ünnepé­lyén díszdoktorrá avatták dr. Kiss Albert egyetemi ta­nárt. a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét. Ebből az alkalomból beszélgetünk vele munkásságáról. • Honnan Indult, hogyan kezdődött ez a nagy ívű és ko­rántsem lezárt pálya? — Hétgyermekes szegény­paraszt családban születtem, 1920-ban. Székesfehérvárott. A reálgimnáziumot tandíjmentes diákként végeztem, s a hiány­zó anyagiak előteremtése ér­dekében instruktorkodtam a jobb módú tanulótársak köré­ben. • Miként jegyezte el magát a számok világával, a statisz­tikával? — A tudományág egyik hír­neves professzora fedezett fel a Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetemen. Engem már másodéves koromban megfo­gott a lehetőség, hogy a szá­mokból újszerű következteté­seket lehet levonni. Tulajdon­képpen ennek az érdeklődés­nek köszönhetem állásomat az egyetemen, s hogy dolgozhat­tam a Mezőgazdasági Szerve­zési Intézetben is. Ez az idő­szak 1952-ig tartott. Ekkor még az oktatás a kutatás mel­lett csak másodlagos szerepet kapott életemben. Később azonban a sors az utóbbi mű­velésére is bőséges lehetőséget nyújtott. Tizenhét éven át 1989-ig tevékenykedtem a gö­döllői egyetem falai között, ahol 1963-tól 1969-ig a rektori tisztet is betöltöttem. Ü Kérem, szóljon tudomá­nyos munkásságának főbb ál­lomásairól. — Az agráregyetemen eltöl­tött évek kézzelfogható hasz­na, az első hazai, a mezőgaz­daság sajátos viszonyait tük­röző statisztikai tankönyv meg­jelentetése volt. E munka még az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt született. a legújabb viszont, ami a közel­jövőben a könyvesboltokba ke- rü, már figyelembe veszi a megváltozott közgazdasági kö­rülményeket. De akad ió né­hány olyan általam írt régeb­bi tanulmány, melyeket a szakemberek szerint még min­dig érdemes kézbe venni. Ilyen egyebek között az 1944-ben kiadott és a magyar mezőgaz­daság fejlődését 1895-től 1935- ig feldolgozó írásom. S ha már itt tartunk, el kell mondiam, hogy ez a témakör, ami kora ifjúságomtól máig is foglal­koztat. — Az ágazat szerkezeti vál­tozása, a fejlődést mozgatóru­/ ásík / ■K V' « feM§§ ■fi £«$81» 1 i ■ gók, az okok megtalálása iz­gat elsősorban. Más szóval a statisztikai információk révén kitapintani az élet, a gazdál­kodás még ismeretlen fő fo­lyamatait. A Mire gondol? — Száz évvel ezelőtt eldőlt például a kérgés, hogy a Kár- pát-medencében nem verse­nyezhetünk a holland legelők­kel. A legjobb földjeinken ezért termesztünk kukoricát, gabonát, s hagytunk fel a rét- és legelőgazdálkodással, fog­lalták el a gyepek helyét a szántók. Létrejött azonban egy újabb ellentmondás. Miközben megduplázódott a szalma és kukoricaszár mennyisége, szarvasmarha-állományunk az 1938-as szinten maradt. Azt hiszem, a nagyüzemek egy ré­sze rosszul értelmezett nagy­vonalúságból mond le ezekről az értékekről. A változtatás sürgetőbb. Terveim között sze­repel, hogy könyvet írok — e kérdésről. e Van-e egy statisztikusnak ars poeticája? — Miért is ne lehetne. Ha nagyon általánosan akarom megfogalmazni törekvéseim célját, el kell mondjam, a leg­fontosabb számomra, új dol­gokat felismerni, kifejezni és ezeket mások számára hozzá­férhetővé tenni. • Mit jelent önnek a dísz- doktort diploma? — Bár nem gyűjtöm a me­dálokat. mégis jólesik az elis­merés. főképpen az, hogy a kollégák nem feledkeztek meg rólam. Örülök, hogy részese le­hettem mezőgazdasági szak­gárdánk ki nevelésének. A ön túl van a nyugdíjkor­határon. Gondolt-e a visszavo­nulásra? — Egy-két évet még szeret­nék a KSH-ban dolgozni, de reggelente jobban érzem már a fáradtságot, mint kellene. Persze, ha elbúcsúzom ettől a tevékenységtől. akkor sem unatkozom majd. Egy életre akad megírnivaló íróasztalom fiókjaiban. Valkó Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom