Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-04 / 209. szám
LfljOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP Akikre büszke a falu Cselédlakások helyén község A kartaliak augusztus 20-i ünnepségének megkezdése előtt Urbán János, a néptánc mestere izgalomtól kissé elfo- gódottan súgta oda Sőregi János községi tanácselnöknek: — Végigrobotoltam az egész életemet, vállamon hetven év ezernyi terhe, most mégis inkább egy mázsa búzával teli zsákot raknék rá, s vinném a padlásra, mint hogy szülőfalumban, lakóhelyemen, kenyerespajtásaim előtt táncoljak a színpadon. — Mit is mondanak majd az emberek? — kérdezte az elnöktől Darázs Jánosné is. Sokat vállaltak Sőregi János biztatta a táncosokat, biztatta a népdalkor tagjait, s amikor az ünnepi műsornak vége lett, már ó kérdezett. Ugye-e, hogy sajat hazájában is lehet próféta az ember? Mert a falu négy táncosát, Urbán Jánost és feleségét, valamint Darázs Jánosnét és Bereczki Jánost, meg velük Bereczki Mihálynét, az asz- szonykórus minden tagjával olyan szeretettel, elismeréssel, biztatással fogadta a műsor nagyszámú közönsége, ahogyan azokat szokták fogadni, akikre büszke a falu. Az elismerést a község vezetői úgy is kifejezték, hogy kiváló társadalmi munkás jelvénnyel, oklevelekkel tüntették ki a többet vállalókat. Mert a kar- taliak valóban sokat vállaltak. Nyári műsornaptáruk gazdag tevékenységről vall. Felléptek Mogyoródon, ahol a szadai és a helybeli népdalkörrel együtt adtak közös műsort. Veresegyházon a néprajzi táborban mutatták be tánctudásukat, s tanították a kar- tali bukósra az érdeklődő fiatalokat. A község tanárait, tanítóit a pedagógusnapon ünnepi műsorral köszöntötték. Meghívták őket a- Balaton mellé, s nagy sikerrel mutatkoztak be a fonyódi szabadtéri színpadon. Legemlékezetesebb nyári fellépésük Puszta- vacson, az ország közepén rendezett békefesztiválon volt. — Negyedmillió ember találkozott itt — emlékezik Urbán János —. és mi éppen a táncunkkal, meg az asszonykórus énekével sok barátot szereztünk, sok emberrel ismertettük meg Kartal' nevét. Szinte nem jelent meg olvan kénes újság, amiben a fényképünk ne szerepelt volna. — De a legjobban annak örültünk — szól közbe a felesége —, hogy Kartalról nemcsak mi táncosok, énekesek mentünk Pusztavacsra, hanem jött velünk három autóbusz- nyi kísérő, akik között ott szurkolt értünk a tánácselnök is. — Szép nap volt — összegzi az emlékeket Darázs Jánosné. Más munkát is Meghívták a kartali táncosokat a külföldi magyar nep- táncegyüttesek vezetői és tagjai szamara szervezett gödöllői tanfolyamra is. — Boldogok voltunk, és fáradozásunk értelmet láttuk ezen a fellépésükön — mondja Bereczki János —, mert megtudtuk, hogy a távol élő magyaroknak mit jelent a nep- hagyomány, mit jelent a népdal és a néptánc. Ajándékként fogadták műsorunkat, s mi ajándékot soha ilyen szívesen nem adtunk még. Egy kis szünet következett, aztán a hagyományőrző népi együttesek országos találkozójának Gödöllőn és Kisbagon rendezett gálaműsorán köszöntötte a taps a kartaliakat. Ennyi volt a nyár és bizony ez sem kevés, mert a szereplések mellett sok más munkát is el kellett végezniük. A kartaliak vidámságát, jókedvét, és gazdagságát a tisztességgel végzett munka adja. A közös éneklés, meg az együtt táncolás csak kiegészítője a hétköznapoknak, ahogyan mondják: testet frissítő, lelket ápoló, örömet fakasztó ünnepi szórakozás. — Az a baj, hogy öregszünk — mondta többször is beszélgetésünk során Urbán János —, s a mi táncunkat csak úgy lehet megtanulni, ha a kisgyerek vagy kislány már öt-hatéves korában ellesi és kezdi tanulni a mozdulatokat a nagyobbaktól, s gyakorolja. Tudjuk, mára más világ járja, más a módi, meg a szokás, de azért jó lenne, ha velünk együtt nem múlna el a kartali tánc szépsége. Közüggyé tenni — Sok a gond a falunkban — jegyezte meg Sőregi János tanácselnök —, s egyik legnagyobb éppen a korszerű művelődési ház hiánya. Azt hiszem, hogy az iskola segítségével, lehetőségeivel tudjuk Köntösök holland exportra Három hónapja működik Kartalon a gödöllői Diana Ruhaipari Szövetkezet varrodája. A Felszabadulás úton a régi ve:-!, églő helyen berendezett műhelyben tíz helybeli asszonynak és lánynak nyújtanak munkaalkalmat. Az itt dolgozókat a szövetkezet tanműhelyének vezetője, Molnár Zsuzsa avatta be a varrás titkaiba, olyan jól, hogy már holland exportra varrják a köntösöket. A képen: Bangó Istvánné és Lányi Ti- borné éppen ezeken dolgozik. Hancsovszkl János (elvétele pótolni a táncosok utánpótlását. Községünk lakossága mindig híres volt a lakóhelyért végzett sok-sok társadalmi munkájáról. Most is ilyenre gondolunk. A közművelődés ügyét szeretnénk az itt élő emberek mozgalmává, közügyévé tenni, hogy az új élet szépségei mellett az újra felfedezett régi értékeinket is megőrizhessük. Miért ne sikerülhetne a kar- taliaknak ez a vállalkozása? Nagyobb feladatokat is meg kellett oldaniuk, amíg az egykori földbirtokok cselédlakásai helyén megépítették a járás egyik legszebb, legrangosabb községét. Fercsik Mihály Sertés, bárány és hízott lé Ebben az .évben is eredményesen dolgozik a péceii Ró- kosvölgye Termelőszövetkezet háztáji üzemága, amely több száz kistermelő állattenyésztő munkáját szervezi, integrálja. Az év első felében tizenkét és fél ezer hízósertést, több mint ezerhatszáz bárányt, hatvan hízott lovat vásároltak fel, ez utóbbit exportra küldték; értékesítettek még négyszáznyolcvan hízómarhát is. iégysker kiválóak Félmilliós anyagtakarékosság Nem >először hallottam róluk. Hol Ikiadón, hol Do- monyban. vagy éppen Aszódon dicsérték őket. Legutóbb a nagyközségi közös tanács elnöke Bagyin József hozta szóba a galgamácsai Galga- parti összefogás Tsz ikladi faüzemének Ady Endre szocialista brigádját, amikor a helybéli falumúzeum kialakításában részt vett társadalmi munkásokat, kisebb-na- gyobb közösségeket sorolta. Fafogas Bakti Tibor üzemvezető is jó szóval illeti a brigád tagjait. Két emléklap is van a kezében. Honnan származnak ezek? — Éppen az Ady Endre brigád kapta — mondja az üzemvezető. — Az egyiket az ikladi általános iskola új szárnyának építésénél, a másikat a falumúzeum létrehozásánál végzett önzetlen munkáért érdemelték ki. A múzeumnál az utcafront kerítésének felújítását végeztük el úgy, hogy a régi motívumokat alkalmaztuk a rekonstrukciónál. Ugyancsak elvállalta a brigád a hátsó udvari kerítés rendbetételét. Nagy szükség lpsz erre is. hiszen sok látogatót várnak a jövőben. — Maradjunk még a társadalmi munkánál, ha már e felől közelítve jutottunk el a brigádjukhoz. — Az ikladi iskoláinál vállaltuk mintegy kétszázhatvan fafogas elkészítését, valamint az üvegtáblák felrakását. Do- monyban kétszázötven mate- niatikai egységkészletet adtunk át az iskolának. Természetes, hogy a szövetkezeten belül is dolgoztak a brigádtagok munkaidő után. Vagy hogy pontosabb legyek: a gazdaság balatonszéplaki üdülőjét a szezon előtt mi újítottuk fel. A faházakon részleges födémcserét, a zárak javítását és egyéb pótlásokat végeztünk el. Itt az üzemben termékeik széles választéka tűnik szem be. Gyártanak egyebek közt konyhai fűszertartókat, szerszámnyeleket, tányértartó polcokat, órakereteket, vagy há éppen arra van szükség raklapokat is. amelyre a darus a targoncás anyagmozgatásnál igen nagy szükség van. Tavaly több mint huszonegymillió forint értékű terméket állítottak elő. fontos megrendelőik közé tartozik a Magyar Acélárugyár, az El- zett Müvek és a dömsödi Dózsa Tsz. Döntő — Igen jó az üzem, a brigád szakmai és életkori ösz- szetétele — mondta még Bakii Tibor. — Az átlagéletkor a harminchoz van közelebb, s nem a negyvenhez. Döntő. hogy itt senki sem fél az újtól. Tavaly született egy újítás. amelynek révén fél millió forint értékű anyagot tudtunk megtakarítani fél év alatt. Az újítás á brigádvállalások között is szerepel náluk. Kiválóra — Brigádunk négyszer érte el az aranykoszorús fokozatot — mondja Dudás József, a vezetője. — Én magam 1969 óta vagyok a téeszben. azelőtt az aszódi asztalosüzemben dolgoztam, amit gazdaságunk elődje üzemeltetett. Hogy mi a célunk? Általában a jó minőségű munka, meg az, hogy jó lenne már egyszer elérni a szövetkezet kiváló brigádja címet. Ügv érzem, hogy az eddigi teljesítésünk jó alap erre az évre hozzá. F. I. Élelmiszer-ellátás Sa ját üzlet Járásunk huszonöt községének és Gödöllő városának mezőgazdasági termékekkel való ellátásában jelentős szerep hárul az itt működő nagyüzemekre. Gazdaságainknak huszonhét saját üzlete van, amiből tizenhetet a járásban, kettőt Gödöllőn, nyolcat pedig Budapesten tartanak fenn. Húsból, tejből, tejtermékekből, hentesárukból, zöldségből, gyümölcsből, kenyérből és apróbb pékárukból, továbbá egyes abrakféleségekből nem kevesebb mint nyolcvanezer tonnát forgalmaznak évenként szűkebb pátriánkban. A megtermelt élelmiszereket természetesen nagyobb tételekben is eladják, mindenekelőtt a konzervgyáraknak,, az áfé- szeknek és más, további feldolgozást végző cégeknek. A helyi ellátás segítése nőm tartozik a nyereséges tevékenysé,kis nyerssé seggel Szerencsés ember A Szilhát utcai kovács Vídiás, kemény patkó készült a műhelyben Hogyan lesz valakiből kovácsmester, esetleg éppen gödöllői kovács élete termékeny időszakában? Ez sok-sok mindentől függ; gyermekkorban elsősorban a családi környezet adhat akár egy életre szóló indítást a munkára. Ha valaki élete kezdetétől hozzászokott az üllő és kalapács ritmusos csengéséhez, s addig jött-ment a kovácsműhely környékén, figyelve az ott folyó munkát, amíg egyszer csak kezébe foghatta először a kiskalapácsot, aztán a nagyot is, az nemcsak szakmát tanulhatott hamarabb mint más, hanem hagyományt folytatva hivatást is. Ferhéc és lőcs Így született bele a kovács- mesterségbe Linkes Béla, átvéve nagyapja, apja hagyományát, akik Kassán, Selmecbányán tanulták a bányakovács munkát, a lópatkolást meg Mezőhegyesen, őt is aztán egész életében valahogy ebbe az irányba segítették még a nehézségek is. Szerencsés ember, mert a mesterségét tanulhatta otthon, katonáskodás alatt, gyári munkában és más műhelyekben. Mind-mind jó alkalom volt a gyakorlásra, s fel is használta ezeket. Az 1946-ban megkapott mesterlevéllel először Zsámbékra került, majd ismerősök útján Gödöllőre, a Szilhát utcai volt Horváth-féle műhelybe, ahol ma is dolgozik. Itt tanultak régebben Körösi István, Molnár Gyula, Mazsár Pál gödöllői kovácsok. A szekér és kocsivasalások jelentették az első nagyobb megrendeléseket. Kellett a jó szekér nyáron mezei munkához, mindenféle fuvarhoz, őszszel trágyahordáshoz, télen fa- és jégszállításhoz. Külön, sok munkával készültek például az első ferhéc húzóvasai, első ■ és hátsó csátlás, kerékpánt: vagy a tengely-, a lőcs- és az oldalvasalások. Ha a gazdák aztán elégedettek vele, további megrendelésekkel ostromolták a kovácsot. így csinált aztán Linkes Béla kalapácsos darálót (16 kalapáccsal) többet is, pedig hasonlót üzletben is lehetett kapni. Sok finommunkával járt az elkészítése. Parlagon maradna Mindennapi elfoglaltságot jelentett a hozzáértést igénylő iópatkolás is. Az általa bevezetett vídiás, kemény patkókat nehezebben lépte le a ló, nem csúsztak könnyen, tartósak voltak. Máig csinálja őket. De hasznos volt a munkája az akkori csemetekert számára is, ahol új csemetekiemelő kések kialakítását és gyártását vállalta. Hatékonyan segítette az ötvenes évek közepén működő Belsped fuvarozási vállalatot a lovak vasalásával, kocsijavítással, mikor mi kellett. Ügy dolgozott kora reggeltől késő estig, hogy nála nem volt munkaidő. Megcsinálta a hibás kerekeket öt óra után is. A gödöllői homokos területek talaja hamar megeszi az ekevasat, aminek rendszeres élezése nemcsak régen volt fontos, hanem most is az, hiszen a már lassan városon kívüli területekre szorult szántók feltörését még mindig fo- gatos, taligás ekével végzik a gázdák. Enélkül sok-sok kisebb földdarab bizony parlagon maradna. Mint ahogy mások, a helyiek is nehezen barátkoznak a drága kis kerti traktorokkal, melyeknek alkatrész-utánpótlását nem hívják semminek. Sok helyen van ez így, ahol az új gépek nem vették át időben a régi munkát, mert nem vehették át, kicsit' siettünk velük. A gazdálkodás helyi, megmaradt eszközeit javítani, a gazdák, fuvarosok lovait patkóim kell ma is. A lakosság részére sok a kisebb-nagyobb javítás, kerítések készítése ad százféle munkát Linkes Béla számára. Megérezni valamit Mindezt friss erővel, jó kedéllyel bírja a mester egyedül. Ha többen vannak, a műhelyben, hamarabb mégered a szó, békés ember, könnyű helyen áll nála a beszéd. Jobban telik így az idő a várakozással és a munkával is. Talán ettől van az, hogy megérezni valamit nála a régi kovácsműhelyek levegőjéből, mely az állandó munka zaja mellett cserélendő, friss hírekkel, mindig valami eseménnyel lehetett tele. Dr. Györkös István gek közé, sőt a korábbi években veszteséges volt. A megfelelő intézkedések hatására tavaly elérték, hogy belkereskedelmi tevékenységük, illetve a közvetlen fogyasztói értékesítésükkel 2-3 százalékos ráfordításarányos nyereséget realizáltak, de ez is kisebb, mint más kiegészítő tevékenységé. Kartal, Petőfi Tsz -■ A huiadás útja Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettek a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben a gazdálkodás eredményeinek javításában, nemkülönben a tagok és a vezetők szakmai tudásának gyarapításában. Négy évvel ezelőtt tizenhat, ma már huszonegy felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberük van, közülük hétnek két diplomája van. A középfokú végzettségűek száma a kétszeresére emelkedett, s ma már meghaladja a hatvanat, a szakmunkásoké pedig eléri a kétszázat. A Bag, Hévizgyörk, Kartal és Verseg határában csaknem 5 ezer 500 hektáron gazdálkodó szövetkezetben most már minden vezetői munkakört megfelelő szakképesítéssel rendelkező egyén tölt be. Az első forduló Ma indul a járási labdarúgó-bajnokság. A mérkőzéseket négy órakor kezdik el. A párosítás: Domony—Gödöllő Valkó—Hévizgyörk, Galgahé- víz—Zsámbok, ErdőkertesTúra, Isaszeg—Mogyoród, Ke- repestarcsa—G E AC. Természetesen a serdülők bajnoksága is beindul. A mérkőzéseket egységesen 9 órakor kezdik az alábbi párosításban: Bag—Gödöllő, Kartal —Isaszeg, Aszód—Kerepestar- csa, Iklad—Veresegyház, Pé- cel—Vácszentlászló. (A Dány —Erdőkertes mérkőzést szombaton játszották.) A nap programja Szeptember 4-én. Gödöllő, művelődési központ: Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szól a figemadár című fotó- kiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930- as évek magyar fotóművészeinek anyagából (a Magyar Fotóművészek Szövetségének archív anyaga). Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Bakó Ilona textilművész kiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Szeptember 5-én. Gödöllő, művelődési központ: Kórushangverseny a színházteremben, 18 órakor. Közreműködik: Sángerveíeinigung Treis (NSZK), a péceii szövetkezetek férfikara és a gödöllői városi-egyetemi vegyeskar. Kós Kár,oly emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Szól a figemadár című fotó- kiállítás, megtekinthető 10— 20 óráig. Népi életképek című kiállítás. Mozi Vasárnap: Kaliforniai lakosztály. Színes, szinkronizált, amerikai filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. Hétfőn: Won Ton Ton, Hollywood megmentője, Színes, szinkronizált, amerikai film. Csak 4 órakor. A lator. Színes, szinkronizált, olasz—francia filmvígjáték. Csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap t
