Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

lirc.rtt POSTABONTÁS 1983. SZEPTEMBER 4., VASÄRNAF VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PFs 311 - 1446 Vércsementés Emberek és madarak vörösvércse-fiókák nyu­godtan pihegtek a fé­szekben, amikor — pedig szellő sem fújdogált — vá­ratlanul megmozdult alat­tuk a fa. Egy iskolás fiú kapaszkodott fölfelé. A kis vércsék ijedten húzódtak össze és éles kiáltással hív­ták szüleiket, de azok tehe­tetlenül, fájdalmasan vijjog­va keringtek a levegő­ben... Aztán az egyik fióka a sötét oldaltáska mélyén utazott az ismeretlen felé. Otthon a fiú szülei nem szóltak az elrabolt kis ma­dár miatt, pedig ezeknek a vércséknek rabságban tar­tásáért — a természetvé­delmi törvény értelmében — háromezer forint pénz­bírság szabható ki. A kis vércse pedig, an­nak ellenére, hogy nem ju­tott megfelelő táplálékhoz, azért lassan kitollasodott, és eav óvatlan pillanatban elszállt... Ezen a délelőttön egy kimerült vörösvércse zu­hant Székely György ud­varába. Szerencsére olyan emberhez került a madár, aki tudta, mit kell csinálni vele. A jövevény szépen fejlődött, megerősödött. A tollai csak úgy ragyogtak a A rabság utolsó pillanata; a kis vércse „felszállás” előtt... napfényben, amikor lábára került az ornitológiái jel- zőgyűrü, és szabad lett. Először felszállt a háztető­re, onnan aztán még maga­sabbra emelkedett, egy da­rabig körözött, aztán eltűnt a Szentendrei-sziget irá­nyába. Ennek a madárnak sike­rült megmenteni az életét, és visszaadni a természet­nek, de vajon hány fiókát szednek ki a fészkéből, hány olyan van, amelyik elpusztul emiatt? A mada­rak életének megmenté­séért — okos, tanító szóval — nagyon sokat tehetnek a szülők is — írja Dénes János Vácról. Duna menti mozaik Idén ünnepelte tizedik szü­letésnapját a gödi Dunakanyar Kertbarátkor. Az alakulás esz­tendejében 28, jelenleg 130 tagjuk van. Minden évben ki­állításon mutatják be a ker­tek legszebb termékeit, rend­szeresen találkoznak a megye más kertbarátköreinek tagjai­val, tapasztalatcseréken, TIT- előadásokon bővítik ismere­teiket. •Ar A Duna környéki Ruházati és Háziipari Szövetkezet szöd- ligeti részlegében évente öt­millió forint értékű játékot gyártanak. A kedvelt textiljá­tékokat, többek között a - ma­cit, a moncsicsit s különböző babákat varrnak itt a dolgo­zók. ★ Az Ipoly menti Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság verő­cemarosi fűrésztelepén évente mintegy 19 ezer köbméter alapanyagot dolgoznak fel. Nemcsak itthon értékesítik termékeiket, az NSZK-ba és Ausztriába is küldenek azok­ból. ★ A sződí Virágzó Termelőszö­vetkezetben idén 18 hektáron termesztettek sárga- és,görög­dinnyét. Két család érkezett Hortról is, és nagy szakérte­lemmel ápolták az ültetvénye­ket. A gondoskodás eredménye gazdag termés lett ★ Sajnos, a váci járás telepü­lésein levő buszmegállókban, illetve azok környékén sincs kevesebb eldobott cigaretta­vég, szemét, mint az ország más területén. Ha statisztikát vezetnének az egy főre jutó szemetelésről, biztosan nagyon „jó helyezésre” számíthat­nánk. Sok országot bejártam már, és irigykedve állapítot­tam meg, hogy máshol jobban ismerik a szeméttárolók ren­deltetését, mint nálunk. Jó lenne többet tenni azért, hogy utcáinkon, parkjainkban és erdeinkben mindenki meg­őrizze a tisztaságot. Szabó László Sződliget Jó tudni! Mármint azt, mikor is van a váci vásár. Sajnos, a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is pon­tatlanul tájékoztatták a nagy- közönséget. Augusztus 28. he­lyett ugyanis augusztus 14-én tartották a nagy érdeklődéssel kísért eseményt. Aki nem ér­deklődött idejében utána, az bizony lemaradt erről a prog­ramról. Solymosi László Dunakeszi Kenyérgondok Gyakran kapunk félig sült kenyeret. Igaz, a külleme szép, mutatós, csak az a baj, hogy sületlen. A héjától két- három centire még jó, de a belseje már... össze lehet nyomni osomóba. Ilyen nagy községben, mint Albertirsa na­gyon elkelne egy sütőüzem. Legalább akkora, hogy el tud­ná látni Dánszentmiklóst és Mikebudát is. S talán, ha Ceglédnek nem lenne akkora körzete, jobban tudna ügyelni a minőségre is. Van ugyan a községben egy maszek pék, de ott állandóan akkora sor áll, hogy nem győzzük kivár­ni, no meg drágább is a ke­nyér. És sajnos, kevés. Száz szónak is egy a vége: jó kenyeret szeretnénk enni mi is. Hozzávaló van. már csak egy kis figyelem hiányzik! Lengyel László Albertirsa ★ Beck Mihályné, a Ceglédi Sü­tőipari Vállalat főkönyvelője a panaszra az alábbiakat vála­szolta: „Volt Albertirsán egy sütőüzemünk, de átadtuk a Magyar-Szovjet Barátság Tsz- nek további fenntartásra, üze­melésre. Ami a kenyér minő­ségét illeti, meglepő a panasz, mert a ceglédi kenyérnek jó hire van a környéken. Az valóban előfordulhat, hogy az előgyártás miatt — no meg a szállítási gondokat hozzátéve — a kemencéből kikerülő jó minő­ségű kenyér is veszít élvezeti értékéből. Sajnos, fejlesztési alapunk nem teszi lehetővé, hogy új üzemet létesítsünk a községben. Tervezzük, hogy Cegléden új kenyérgyár épül, s a szűkös anyagiakat erre tartogatjuk, de még ez ügy­ben is a tárgyalásoknál tar­tunk egyelőre.” Megtudtuk továbbá, hogy a tsz továbbadta az üzemet a panaszos levélben is említett maszeknak, s gyakorlatilag kiszállt a község kenyérellátá­sából. így csak abban remény­kedhetünk az alhertirsaiakka! együtt, hogy a jövőben jobb kenyér érkezik a faluba a ceglédiektől. Kiválók A közelmúltban a Hazafias Népfront jászkarajenöi és kő- röstetétleni bizottsága kitün­Elromlott a mozdony Hetven utas hiába várt vonatra j, Az eset, amit Kovács G. István gödöllői olvasónk elpanaszolt, ^ még július 28-án történt. A vonat, amelyen a fővárosból Gödöl- í lőre utazott, Gödöllő, állami telepek megállóban a szokásos- y nál tovább várakozott, majd a jegyvizsgáló bejelentette, hogy Ä elromlott a mozdony, el kell hagyniok a szerelvényt, mert az z visszamegy Isaszegre. Az utasok között nagy volt a zúgolódás, 2 a délelőtti műszak dolgozói fáradtan igyekeztek haza. Egy j utas a Kisállattenyésztő Vállalat portájáról felhívta a gödöllői 6 volánt, hogy segítséget kérjen a mintegy hetven jármű nélkül y maradt utasnak. Ott azt a választ kapta, hogy jelenleg csúcs- J forgalom van, nem tudnak buszt küldeni. Vagy várakozzanak, y vagy induljanak el gyalog. 2 „Vártunk is a végtelenségig — Írja Kovács G. István — végül y Is az utasok hada elindult gyalog. Voltak közöttük öregek, bete- Z gek, sokan nehéz csomagokkal, bóröndökkel. Beértek a gödöllői í állomásra, s meglepődve tapasztalták, hogy a buszpályaudvaron j kilenc busz áU. Nagy volt a felháborodás, hiszen feleslegesen 4 gyalogoltak. y A múlt évben több plakáton is olvashattuk! a MÁV a kö- y zönség szolgálatában. Ez a történet éppen nem erről tanüsko- V, dik. Talán azt hitték a Volánnál, hogy az utasok nem fizetik ki a 2 forintos menetdíjat, s ezért nem küldtek kocsit? Igaz- iá ság szerint a MAV-nak kellett volna vonatpótló buszt külde- í nie, ha már áramzavar miatt nem működött a szerelvény." Csak a MÁV szavára A Volánnál Szabó István gö­döllői forga’.omvezető megle­pődve értesült a történtekről. — Létezik egy megállapodás a MÁV és a Volán között, amelynek értelmében, ha a vasút a segítségünket kéri, mi kötelesek vagyunk kocsijain­kat a jármű nélkül maradt utasok elszállítására beállíta­ni. Télen nemegyszer előfor­dult, hogy Gödöllő és Hatvan között mi bonyolítottuk a sze­mélyforgalmat. — És, ha egy utas kér se­gítséget? — Sajnos, az utas bejelenté­sére nem indulhatunk el, mert mi van akkor, ha csak rossz vicc az egész. Ha a kérdéses időpontban bármelyik MÁV- állomástól értesítést kapunk, hivatalosat, arról, hogy kocsik­ra van szükség, azonnal intéz­kedtünk volna. A MÁV gödöllői állomásfő­nökségén ugyan készségesen elmondták, hogy valóban tör­tént ilyen áramkimaradás, ezért inkább visszavitték a szerelvényt Isaszegre, hogy ne okozzon komolyabb fenn­akadást a forgalomban. Az isa- szegi áLlomáson kellett volna intézkedni az utasok érdeké­ben. Egyébként az ügyről bő­vebbet a MÁV miskolci igaz­gatóságától tudhatunk meg. Válasz nincs Itt is hasonlóan készségesek voltak. Felvilágosítást kaptunk, a történtek megerősítését, s azt a valóban jogos észrevé­telt, hogy a dologban mégis­csak ott kellett volna és sür­gősen intézkedni, ahol az eset történt. Fájlaljuk, hogy az isa. tetésben részesítette a társa­dalmi munkában élenjárókat. Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést kapott a Szikla Ruhaipari Szövetkezet és az Árpád Tsz munkakollektívája. Érdemes társadalmi mun­kás kitüntetést nyújtottak ót a jászkarajenöi nyugdíjas­klub tagjainak kulturális te­vékenységükért, Szénái Júlia krónikaírónak, a Komarov, az Árpád és a Vasas szocialista brigádoknak, Terjéki Péter tanárnak, valamint Horváth Antal, dr. Lakos Lászlóné, Mészáros Józsefnc, Urbán István, Pásztor Imre és Szer­dai Károlyné kőröstetétleni aktivistáknak. A községi közös tanács vb társadalmi munkáért elismerő oklevelet adott át az V. szá­mú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói kö­zül Kiss Sándor, Nemes Lász­ló, Bakosi József, Mester Gyu­la, id. Sándor Mihály, Kan- csár Ferenc, Skultéti József és Tóth Sándor aktivistáknak. Ugyanezt az elismerést vették át az egészségügyi szakszol­gálat és a napközis óvoda dolgozói is. Valkó Endréné HNF-elnöli Szerkesztői üzenetek Üdülő viseli nevét Egy különös találkozás Ifj. Kovács Károly, Dabas: Ké­rem. írja meg pontosan a vállalat nevét, amelyik akadályozza a jó­szágtartást. Herczeg Istvánná, öcsa: Ügyé­ben csak a bíróság mondhatja ki a végső szót. Létezik olyan tör­vény, amely szülőtartásra köte­lezi? a gyermekeket, kivéve, ha a szülő valamilyen oknál fogva ér­demtelenné vált erre a támoga­tásra. Boda Jőzsefné, Tápiőgyőrgye: Kérdéseivel forduljon a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgató­ság budapesti és Pest megyei igazgatóságához (Budapest VIII., Mező Imre út 19/a. 1430. Pf. 1.). Ferancz Jőzsefné, Tököl: Sorait köszönettel vesszük, levelét to­vábbítottuk az illetékeseknek. Különös élményben volt ré­szem a nyári szabadság alatt. Már harmadszorra üdültem a vasasszakszervezet Háner Jó­zsef nevét viselő nyugdíjas­üdülőjében. Amikor meglát­tam Háner Józsefnét, Annus nénit, s elgondolkoztam, va­jon milyen érzés lehet számá­ra abban az üdülőben pihen­ni évről évre, amely férje és harcostársa nevét viseli. Mit jelenthet neki az, hogy na­ponta többször elhalad férje bronzba öntött képmása előtt, olvashatja a márványba vé­sett sorokat... Az emléktáblát a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége helyezte el 1977-ben. Sikerült összeismerkednem Háner József özvegyével, s el­mondta, ha kissé lassan és akadozva is, meg-megcsukló hangon közös életük harcait, hányattatásait. Háner József 1896-ban szü­letett. Esztergályos szakmun­kásként lépett be a vasas­szakszervezetbe 1914-ben.1930- ban választották meg a köz­ponti' vezetőség esztergályos bizottsága titkárának, majd 1956-ban a szakszervezet elnö­ke lett. s ezt a tisztséget 1975- ig, haláláig töltötte be. Féle­ségével is a mozgalomban is­merkedett meg, s ahol Annus néni szemérmesen még ma is emlegeti, halálosan egymásba szerettek. A mozgalmi munka azonban sok üldöztetéssel járt. — Bizony, lelkem — mond­ja az övegy —, többet volt szegény Józsim a börtönben, mint szabadlábon. Nagyon sokszor véresre verve vallat­ták. De engem sem kíméltek. Aztán, amikor újra és újra találkoztunk, nem panaszkod­tunk egymásnak. Háner József 1919-ben poli­tikai népbiztos, vöröskatona, majd Salgótarjánban hadosz­tálykomisszár volt. A Tanács- köztársaság bukása után bör­tönbe vetették, de a Margit körúti fogházból sikerült meg­szöknie és akkor még leendő feleségével együtt elmenekült az országból. Először Pozsony­ba mentek, ahol összeházasod­tak, majd Bécsbe emigráltak. Itt született meg egyetlen gyér. mekük, a fiuk. Bécsből haza­térve ismét az üldöztetés ju­tott osztályrészükül. Hánya­tott életük csak a felszabadu­lás után fordult jóra. Mindket­ten teljes erejükkel az új rendért dolgoztak. A férj a vasasszakszervezetben, a var­rónő feleség a nőmozgalom­ban. Nyitott kapukat döngetett Még egyszer a táblákról Az illetékesek meglepetéssel olvasták Semetka Gyuláné ceglédi olvasónk levelét, amelyben szóvá tette, hogy a városban sehol sem található tájékoztató tábla, amely a kis­iparosok névsorát, lakcímét tartalmazná. Nos, a KIOSZ ceglédi kör­zeti csoportjának tájékoztatása szerint a ceglédi piacon évek óta ki van függesztve száz kis­iparos cégtáblája. A KIOSZ telefonján (11-028) is segítsé­get adnak az érdeklődőknek. Működik a városban egy la­kásszerviz-szolgálat is, ahol a kisiparosok címét telefonon is, szegi állomással nem sikerült konzultálni az esetről, lévén, hogy telefonjukat leszerelte a Posta, s így épp a legilleté­kesebbtől nem szerezhettük be a szükséges és megnyugtató információt. Még mielőtt bármilyen kö­vetkeztetést is levonnánk az esetből, ezúton kérjük az isa- szegieket, válaszoljanak olva­sónk jogos panaszára, miért is maradt hoppon hetven utas, s volt kénytelen vállalkozni a gyaloglásra., A hírnév záloga Mert igaz, akadnak kivéd­hetetlen műszaki problémák, gazdasági érvekkel alátámasz­tott józan kötelék kötheti az intézkedni kész Volán kezét, de jogosan várja el az utazó- közönség azt is, ha már a megemelt árakon kénytelen utazni, legalább ne kelljen az út egy részét gyalog megten­nie! Bár a testmozgás sosem árt, azt hiszem, nem ez a leg­jobb módszer a gyaloglás megkedveltetésére. A vasút jó hírnevének záloga a pontos, korrekt szolgáltatás, még kri­tikus helyzetekben is! G. M. személyesen is megadják a hozzájuk fordulóknak. Sajnálatos, hogy olvasónk nem értesült ezekről a lehető­ségekről, s panaszos levelével tulajdonképpen nyitott kapu­kat döngetett. Annus néni most 86 éves. Gyakran gyengélkedik, viszont nincs egyedül. Unokája, nyug­díjas sógornője szeretettel ve­szi körül. S nem felejtette el a vasasszakszervezet sem. Az országban 14 szocialista brigád viseli Háner József nevét. Élete, munkássága nem­csak a vasas kollektívák, har nem valamennyi fiatal szá­mára például szolgálhat. Seregélyes János Aszód Lakás az egereknek? Nemrégiben új lakásokat adtak át Vácott a deákvári lakótelepen. A boldog tulajdonosok egyelőre még bosz- szankodás nélkül tekintenek ki az ablakukon, gyönyör­ködnek a panorámában. S mit láthatnak? Például ezt az ócska, kibelezett Trabantot, melybe már hónapokkal előbb beköltöztek az egerek. A fűzfa ágai is benövik las­san a roncsot, jövőre nyilván már teljesen eltakarják. Am kérdés, hogy mi lesz télen? Vagy elviszik addig? Erdősi Ágnes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom