Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

Hefen ülnek a szalag oldalán Futnak a fehér babpatakok A házi válogatásra mindig szükség lesz Keringek a színes papírzsá­kok, a szürke jutazsákok la­birintusaiban. A monori mag- gyár egy darab, élő történel­mét keresem. Vaslépcsők, be­tonlépcsők, gépek. A fordulók­ban egy-egy tábla: dohány­zásra kijelölt hely. A sarkok üresek, mindenki a dolga után siet. Táskámban a kép, amely ideiglenesen és profánul a Nyugdíjas Hamupivőkék címet kapta. Ám — mint a Grimm- meséből jól tudjuk — Hamu­pipőkének büntetésből kellett kiválogatnia a tengernyi szem­ből az ocsút. A maggyárban pedig önként jönnek a Hamu­pipőkék borsót, babot válogat­ni. És hol vannak innen a me­sebeli galambok, a királyfiról nem is beszélve! Sokká! könnyebb Ellenben van egy okos gép- . sor. A mennyezetről egy cső [ vezet a szalag szélére, s a sza­lag végén a megtisztított bab, borsó kerül a földszintre veze­tő csőbe, s lent már a zsákoló- ké a további feladat. Heten ülnek a szalag két ol­dalán. Azt mondják, a TMK- sok által konstruált masina sokkal könnyebbé teszi a dol­gukat, mint annak idején, ami­kor zsákból öntötték maguk elé egy asztalra, s úgy túrták, válogatták. Most egy szalag mozog, hét idős asszony dol­gozik. Pár évvel ezelőtt száz, százötven válogató serényke­dett a teremben. Közben új gépek érkeztek, szeparátorok, szelektálók, s feleslegessé vál- . tak a serény emberi ujjak. De ha szükség lenne is rájuk, nem tudni, akadna-e vállalkozó, aki hajlandó lenne nyolc órán át a szaporán mozgó borsósze­mekre meredve válogatni, vá­logatni, válogatni? Szédülök. Pedig alig negyed­órája figyelem a mozgó szala­gon futó két fehér babpatakot. FotóceElás gépek — Mi már nagyon megszok­tuk. Gyerekkorunk óta csinál­juk. Igaz, a szalagot is újra fneg kellett szokni, én az első papon nem győztem kiszalad­gálni, olyan rosszul vol­tam ... — mondja Polonyi József né. — Én három napig szédül­tem! Aztán már ment a do­log ... — nevet Varga Lász- lóné. Mindannyian nyugdíjasok, húsz-harminc éve „maggyá­riak”. S míg az alkalmi segí­Százak munkája volt Monoron, ma már csak heten válogatnak. Közülük öt idős asszony a képen: Korb Istvánné, Skrapits Patrickné, Ellenpacher Lajosné, Varga Lászlóné és Polonyi Jó­zsefné. Hancsovszki János felvétele tők sorra lemorzsolódtak, ki­hullottak közülük, ez a gárda maradt. Minden esztendőben, július közepén, végén, amikor kezdődik a szezon, hívja őket a gyár, és jönnek. A nyugati vevő különösen érzékeny. Amit a gép nem vesz észre, azt az emberi szemnek kell meglátnia. Másfél hónap alatt a hét asszony kiválogatott tíz vagon borsót, s most színre válogat 15 vagon — 1 ezer 500 tonna — fehér babot. Juhász Ferencné, a fiatal művezető az irodában lapozza a kimutatásokat. Igényesek a külföldi vevők, mondja, s amíg nem lesznek fotocellás gépek, a házi válogatásra min­dig szükségük lesz. Csakhogy egyre fogynak. Emlegetik a régieket. Farkas Rózsikát, aki olyan hangula­tot tudott teremteni, hogy nem győztek nevetni. Mert nevetni, beszélgetni azért a koncentrált figyelem mellett is lehet. Be­iktattak tíz órakor egy frissí­tő tornát is. Jólesik a görnye­dő hátnak, a zsibbadó kéznek a mozgatás. — Csak úgy, magunktól,.. Olvastuk is, halottuk is, hogy ez jót tesz ... Reggel hatkor kezdenek. Kérdezem: melyik az az óra, amikorra már összefolyik a szemük előtt minden mag, és úgy érzik (mint én húsz perc után), hogy ma már képtele­nek több babot elviselni? Ér­tetlenül nevetnek: — Ugyan! Meg lehet ezt szépen szokni! Kétezerkétszáz-kétezerhat­I! 5YE LET HÄ*®!! Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyomron: közpon­ti ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, a já­rási rendelőintézetben), Mag­lódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon. Úriban és Menőén: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Gebauer Béla Sülysáp, Pesti u. 17. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes ál­latorvos címén. Kézilabda és foci A hét vége sportműsora A mérkőzések délután kezdődnek SZOMBAT Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Gödöllői SC—Gyöm- rő. Gödöllő, 17 óra. Az ifjúsági mérkőzés 16 órakor kezdődik. VASÁRNAP Labdarúgás, megyei I. osz­tály: Sülysáp—Szigetújfalu, Süly­sáp, 15 óra 30 perc, Bag—Fe­rihegy SE, Hévízgyörk, 15 óra 30 perc. Megyei íí. osztály, A-cso- port: Üllő—Tápiószecső, Üllő, 15 óra 30 perc, Aszód—Gyömrő. Aszód, 15 óra 30 perc, Nagy- káta—Pilis, Nagykáta, 15 óra 30 perc. Az ifjúsági találkozók mind­két osztályban 13 óra 30 perc­kor kezdődnek. Járási I. osztály: Vecsés II.—Dánszentmik- lós, Vecsés, 16 óra, vezeti: Mázló (partjelző: P. Szabó), Kocsér—Cegléd bércéi, Kocsér, 16 óra, hits (Szóró), Maglód— Abony, Maglód, 16 óra, Szu- da (Letkó — Hörömpö), Tör­tei—Vasad, Törtei, 16 óra, Ágoston (Prohászka), Nyár­egyháza—Mende, Nyáregyhá­za, 16 óra, Gavló (Mészáros M.), Albertirsa—Ecser, A!- bertirsa, 16 óra, Szalontai (Csanaki), Péteri—Monor, Pé­teri, 16 óra, Eperjesi (Schil­ler). Az ifjúsági mérkőzések 14 órakor kezdődnek. száz forintot keresnek. Egyéni norma nincs, munkájuk cso­portnormában mérhető. Egy­formán jól értik a dolgukat. Kicsit megfáradtán — Nyugdíjkiegészítésnek jól jön ez a pénz. Ezért is jövünk mindig szívesen, ha hívnak minket. Szükség is van ránk. Jár a kezük serényen, fado­bozokba gyűlik az elszínező- dött bab, az idegen anyag. A segítő gép halk zajjal züm­mög. Őszen, kicsit megfárad­tán hajolnak a munka fölé, de mozdulataikon nem látszik a kor. Egyikük megigazítja a szemüvegét, öt munkaóra még hátravan. Koblencz Zsuzsa OR I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT lif®, milyen területen számítanak a későitbieSdsen Közös feladat a kádernevelés A káder, káderezés szavak­kal kapcsolatban az idősebbek és a középkorúak között még sokaknak vannak viszolyogta- tó emlékeik. Egy részük nehe­zen felejti el a velük indokolt íurcfia eljárásokat, tortúrákat. Az elnevezések megmaradtak ugyan, de tartalmuk lényege­sen megváltozott, nyíltabb lett. A káderképzés — talán szebben hangzik úgy: a veze­tői utánpótlás nevelése — minden munkahelyi közösség­nek érdeke és közös feladata is. Ezt a munkát természete­sen irányítaniuk, s összefog­niuk kell az arra jogosult tes­tületeknek, szervezeteknek, személyeknek. Felelősségük többszörös. Magasabb politikai fórubiok épp ezért gyakran vizsgálják egy-egy üzem, vál­lalat, szövetkezet, intézmény ilyen irányú tevékenységét. Jobban szerepelt A Monori Állami Gazdaság­ban folyó káderképzés és -ne­velés eredményeit, gondjait nemrégiben a munkahelyi Történetek erről, arról Még meg sem köszönte IWagyon tetszett nekem ez a történet. Nem mondom, hogy falrengetö, de mostanság, hogy az építkezési, felújítási kedv egyre nő, talán nem tanul­ság nélkül való elmesélni. Ismerősöm apránként újítja fel a lakóházát. Most került sor arra, hogy fürdőszobát alakítson ki. A helyiség megvolt, a mester­rel megbeszéltek egy idő­pontot, amikor hozzálát a szereléshez. Nem maradt más hátra, mint beszerez­ni a szükséges berendezést. Jó lenne egy kék fürdőszo­ba — gondolta a család. Elmentek a monori TÜZÉP- telepre, meg is kaptak min­dent, ami kék, csempétől a mosdókagylóig, kivéve a fürdőkádat. Majd lesz az is, nyugtatták meg őket. csak nézzen be sűrűn. Is­merősöm nézegetett is, de a hetek múltával egyre tü­relmetlenebbül. A mester betoppanásának ideje egyre közeledett. S amikor utol­jára a telepen járt, azzal fogadták: milyen kár, hogy nem jött korábban, megint épp most vitte el a kék ká­dakat egy maszek — a fejéhez kapott. És ment a „maszek” után, aki a csú­szópénz felajánlása után is csak azt közölte sziklaszi­lárd eltökéltséggel: kék ká­dat csak a teljes kék be­rendezéssel együtt tud ad­ni. Bele is törődtek, hogy hát istenem, a kád végül fehér lesz, amikor egy leg­utolsó próbálkozás mégis meghozta a maga eredmé­nyét: elcsíptek egy kék ká­dat a TÜZÉP-telepen. El­lenben csak úgy kapták meg, ha hazaszaladnak a számlákért, amelyekkel iga­zolni tudják, hogy az egyéb kék berendezéseket is ugyané telepen vásárol­ták. A számlák szerencsére még megvoltak, elkövetke­zett a happy end. Hogy mi ebből a törté­netből a tanulság? Több is van. Nézőpont kérdése az egész. Az egyik változat például ez lehetne: építte­tő (felújíttató) ne legyen válogatós. ★ Az ember nem is gon­dolná — még szenvedő ala­nya nem lesz —, hogy egy kismacska végigfertőzheti fél utca összes gyetekét) s háromévestől a kilencévesig mindegyiken csúf, ijesztő bőrferfőzés jelentkezik. Cselekvési sorrend: kis­macska eltűnik, gyerekek a körzeti gyermekgyógyász­hoz, majd kórházi szakren­delőbe kerülnek, gyógy­szert, ecsetelőt, kenőcsöt kapnak, szülök pedig a fi­gyelmeztetést: több hétig eltarthat a gyógyulás, ad­dig a csemeték közösségbe nem mehetnek. Igen ám, de a gyógyító tabletta szedé­séhez laboratóriumi vizs­gálat is tartozik, vérképet kell készíttetni. Vagyis: gyerekekkel sorban állni a monori rendelőintézet kar- tonozója, előtt. Gyerekek kezén, arcán, hasán csúnya kiütés. A kicsik mindent megfogdosnak. Fent is, a laboratórium előtt, ahol le kell ülni és kivárni a sort. Elővigyázatos szülő szólni próbál: vannak itt más gyerekek is, és az övéi, úgy tudja, fertőző bőrkiütés miatt nemigen szerencsés, ha elvegyülnek a tömeg­ben ... Válasz: — Várjon a sorára, mi erre nem vagyunk beren­dezkedve! •k Kiharcolt az utca egy járdát, öröm volt nézni, hogy dolgozott vállvetve minden lakó. Segítettek egymásnak, segítettek az időseknek, forogtak a köl- csön-betonkeverők, serény­kedtek a lapátosok, míg­nem elkészült a mű. Min­den utcabeli javára. Hogy ne kelljen térdig a sárban közlekedni, hogy tiszta ci­pővel érjék el a lakók a központot is, a vasútállo­mást is. Volt. ahol sört bontottak, s elégedett koc­cintással zárták a közös munkát. Úgyhogy teljesnek látszott az öröm, amikor valaki azt mondta: 'Tfegnap erre járt az a..)-L (a tanácstag, aki szer­vezni segített a dolgot). Még csak meg sem köszön­te. Mármint a járdát. Amit az utca magának épített. Tanácstagnak : lenni sem könnyű mesterség ... K. Zs. pártbizottság is értékelte, majd tájékoztató jelentést állítottak össze a járási párt-végrehaj- tóbizottság számára is. A pártbizottság hatáskörébe olyan közép- és felsőszintű vezetőket vontak be, akiknek a gazdaság egészére, illetve a fő tevékenységi ágazatokra ki­terjedő intézkedési joguk van. A pártvezetőségek véleménye­zési listáján olyanok szerepel­nek, akiknek tevékenysége meghatározhatja a kerület, üzem gazzdálkodási eredmé­nyeit. A Monori Állami Gazdaság­ban a káderképzési tervekben 72, az utánpótlási tervekben 7. a cserére jelöltek között pedig 6 személyt tartanak nyilván. A beiskolázások során természe­tesen elsősorban azt veszik fi­gyelembe, hogy kire, milyen területen számítanak a későb­biekben. Ettől függően javasol­ják vagy politikai, vagy szak­mai ismereteik bővítését. Ter­mészetesen ehhez szükséges az érintett beleegyezése is. Godó János, a gazdaság pártbizott­ságának titkára is szóvá tette azt, amit mostanában más te­rületen is tapasztalni: a bent­lakásos, hosszabb tanfolya­moktól általában húzódoznak az emberek. Ezt rendszerint családi problémákkal, jövede­lemkieséssel, s a tanfolyamok költségeinek növekedésével indokolják. Ennek ellenére természete­sen akadnak önként jelentke­zők is, akiknek beiskolázását a lehetőségeken belül szintén támogatja a gazdaság. Több­ször megesett már, hogy az önként jelentkező jobban sze­repeit a felvételi vizsgán mint aki a munkahely bizta­tására készült fel. Gondolkodó kell Olyan modem mezőgazda- sági üzemben, mint az állami gazdaság, az utánpótlásként számba jöhető személyek ter­mészetesen elsősorban a kö­zép- és felsőfokú oktatási in­tézményekből érkeznek. A fia­tal szakembereket csak azután nevezik ki különböző munka­körökbe, miután már a gazda­ság egészét megismerték. Ma­gasabb beosztásba kerülésük a gyakorlati munkában nyúj­tott teljesítményüktől függ. A saját nevelésű, rátermett, alapos helyi ismeretekkel ren­delkező szakemberek termé­szetesen előnyt élveznek. Mind felelősségteljesebb feladatokat kaphatnak, s az előrelépésük, lehetőségeik is biztosítottak. Előfordul persze — mondta a pártbizottság titkára —, hogy egy-egy fiatal túlságosan tü­relmetlennek bizonyul, s in­kább olyan munkahelyet ke­res, ahol — még ha az kisebb is az állami gazdaságnál — hamarabb kerülhet az „első sorba”. Az ő megtartásukért sokat nem tehetnek, de való­jában nem is akarnak. Az utánpótlásként számba vett személyek között jelentős a fizikai munkások aránya is. Közülük a legtöbben termelés- irányítói munkakörökbe kerül­nek. E területen is tapasztal­ható azonban némi gond. So­kan teszik szóvá például, hogy bár beosztásuk magasabb lett, jövedelmük visszaesett a ko­rábbi időszakhoz képest. Ezért kell nagy figyelmet fordítani a meggyőzésre a fizikai dolgo­zók körében is. Persze az em­lített feszültség megszünteté­sén sem ártana gondolkodniuk az illetékeseknek. Nem mellékes Az idő múlása, a körülmé­nyek változása természetesen rendszereséh szükségessé teszi a káderképzésí-nevelési ter­vek felülvizsgálását is. Meg­esik, hogy valaki nem vált­ja be a hozzá fűzött reménye­ket, így le kell őt cserélni. Nem könnyű, nagy körültekin­tést igénylő feladat. Csak így érhető el, hogy az úgynevezett „második lépcső” mindig biz­tosított legyen. Az állami gazdaságban az utánpótlás minél jobb kivá­lasztását igyekeznek elősegíte- m társadalmi ösztöndíjakkal, pályázati kiírásokkal is. Vég­sősoron a mindennapi munka eredményei függnek attól, hogy sikerül-e minden poszt­ra a legmegfelelőbb embere­ket állítani. S ez sem a veze­tő, sem a beosztott számára nem mellékes. V. J. Nyolcadikosok is jelentkezhetnek A közlekedés biztonságáéit Az ősz közeledtével egyre több művelődési házból ka­punk hírt különböző tanfo­lyamok indításáról. Különösen sokan kívánnak a jelek szerint kismotorra, illetve lassú jár­műre jogosítványt szerezni. A Monori Járási Művelődési Központ a közelmúltban szin­tén egy felhívást tett közzé szórólapon, amely egyben je­lentkezési ív is. Ebben tájé­koztatják az érdeklődőket ar­ról, hogy a vezetői igazolvány megszerzésének feltétele se­gédmotoros kerékpár esetében a vizsga napjáig betöltött 14. életév, lassú, illetve állati erő­vel vont jármű esetében a 16 életév. A járási művelődési köz pontban — információink sze rint elsőként — az általáno iskola nyolcadik osztályos ta nulói is elvégezhetik a tanfo­lyamot és eredményes vizsga esetén a jogosítványt 14. élet­évük betöltésekor kapják meg Az előadássorozat — amely­re folyamatosan lehet jelent­kezni — előreláthatólag öt hé­tig tart, hetente két alkalom­mal. általában kedden és csü­törtökön 17-től 19 óráig. A tanfolyam és a vizs-gE együttes díja 270 forint. Jelentkezni lehet a művelődési házban Kiállítókat keresnek A vecsési kertbarát kör — hagyományaiftbz híven — szeptember 16—19. között is­mét megrendezi a községi gyű mölcs-, zöldség-, és dísznö­vény-kiállítást. A kiállítók kö­rét szeretnék kibővíteni, ezért számítanak azoknak a ker- tészkedőknek a részvételére is. akik különlegesen szép termé­keiket, virágaikat szívesen mutatnák be a nyilvánosság­nak. Előzetes jelentkezés szep­tember 7-én és 8-án 15—19 óráig a vecsési művelődési ház irodájában. ISSN 0133—2651 (Monori Hírtap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom