Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

1983. SZEPTEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK %Mtíao novemberben melegüzemi próbák Befejezés előtt a kenyérgyár ftlegválfoznak a körülmények % Nem jó a kenyérellátás és ez régi gondja az egész já- $ rásnak. Szentendrét és környékét évente mintegy másfél- | kétmillió turista keresi fel, akiket ugyan a műemlékek f varázsa vonz erre a tájékra, de azért természetes, hogy ^ enni is kívánnak. Nem biztos, hogy fehér asztal mellett, Í esetleg inkább a Közért csemegepultjáról. Helyben vásárolni Nyári hétvégeken üdülők­kel, strahdolókkal népesül be a Dunakanyar, és a többség a cipekedést elkerülve itt akarja legalább az alapvető élelmiszereket beszerezni. Vé­gül, de nem utolsósorban, ter­mészetes, hogy helyben akar­nak vásárolni az itt élő em­berek. Nagy bosszúság, ha nincs kenyér, vagy rossz mi­nőségű, száraz és szaladgálni kell utána, hogy ugyan hol akad megfelelő. A háziasszonyokat, vagy a vásárlással megbízott család­tagokat vajmi kevéssé vigasz­talja, de tény, hogy a jelenle­gi üzemi feltételek között hiá­ba iparkodnak a pékek, nem sokat tehetnek. A szentendrei üzem régi, elavult, és a ke­mencesor nem üzembiztos. Amikor javításra szorul (a kö­telező karbantartás is két-há- rom hetes szünetet ielent), tán volabbról kell hozni a kenye­ret. A szállítás pedig nem kedvez a minőségnek, a me­leg pékáru törődik, nyomódik, elveszti a formáját. A környékben Pomázon, Du- nabogdányban és Tahiban vannak még kisebb üzemek, de ezek is (Tahi kivételével) elavultak, fejlesztésük nem ér­né meg az anyagi ráfordítást. Ilyen előzmények után szüle­tett meg az elhatározás, hogy fel kell építeni az egész já­rást kiszolgáló új,/ modern ke­nyérgyárat. Húsz alvállalkozó Három évvel ezelőtt rakták le az alapokat, és most jutot­tak el odáig, hogy rövidesen átadják rendeltetésének a ll­es út pomázi leágazásánál épü­lő létesítményt. Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat új gyárát a Szövterv tervezte és ők a kivitelezők is. Eredetileg százmillió forintos berúházás lett volna, de az eredeti el­képzelések némi módosításával a költségeket 80 millió forint­ra csökkentették. Ami a kivitelezést illeti, az Óbuda Termelőszövetkezet csi­nálta meg 1980-ban az alapo­zást, menet közben más cégek is bekapcsolódtak és jelenleg több mint húsz alvállalkozó működését kell kooperálni. A munkálatok befejező sza­kasza jól halad, és előre lát­hatólag novemberben megkez­dődhetnek a melegüzemi pró­bák. Amikor megindul a terme­lés az új létesítményben, a ré­gi szentendrei pékséget leál­líttatják. A járás kenyérüze­meinek jelenlegi kapacitása 22 tonna naponta, ezt 35 tonnára növelik. Á cél természetesen nem­csak a mennyiség gyarapítása, hanem hogy valóban finom, ízletes, frisseségét több napig Megkezdődik és új tanfo­lyamokkal bővül a politikai oktatás. Kanyó Lászlómé, az MSZMP városi-járási bizott­ságának munkatársa elmond­ta, hogy az ML esti egyetem minden évfolyamán két osz­tályt indítónak. Id érj először, Budakalászön kihelyezett ta- gbzaton is tanulhatnak ebben az oktatási formában a kör­nyékbeliek. Az esti ML-középiskolában már korábban is megvolt ez a lehetőség. Három első osz­tályt szerveztek: kettőt Szent­endrén, egyet Pomázon. A másodikosok öt osztályban (három Szentendrén, egy Ta- hitótfaluban, egy Budakalá- szon) tanulnak. Üj dolog a valláskritikai speciális tanfo­lyam, melyen huszonnégyen vesznek részt, többségében pedagógusok. megőrző kenyér kerüljön az asztalra. A műszaki feltételek ehhez biztosítva lesznek. Modern kemencesorok Három korszerű kemencesor lesz a gyárban, ami a nagyobb kapacitás megteremtése mel­lett az üzembiztonságot, a vá­lasztékbővítést is szolgálja majd. Sokféle változata készül már országszerte a kenyérnek, (mint például a burgonyás, rozslángos, vázsonyi, kukori­cás, alföldi) és a nagyobb vá­laszték nyilván ebben a já­rásban is sikert arat. A körülményeket jellemzi, hogy a lisztet emberi kéz érin­tése nélkül pneumatikus mód­szerrel továbbítják majd egyik helyről a másikra. A legnehe­zebb fizikai munka a lapáto­lás és a zsákolás így megszű­nik, és a pékek több figyelmet fordíthatnak arra. hogy való­ban jó minőségű kenyeret, sü­teményt, kalácsot készítsenek. A novemberi melegüzemi próba egyidejűleg tömegmére­tű kóstolás is lesz, mert a ki­sült vekniket árusítják majd Szentendrén és a járás közsé­geiben. A politikai oktatást külön­féle szemléltető eszközökkel (diafilmek, írásvevítők stb.) is igyekeznek színesíteni. Folytatják a tavaly jól be­vált kezdeményezést, idén is megszervezik a propagandis­ták klubját, melynek október­ben lesz ::az első foglalkozása. Mint Kanyó Lászlóné hang­súlyozta: a hallgatók érdeklő­dők, sokat kérdeznek. A vi­tákban pedig a jó módszerek mellett elsősorban érvekre, tényekre, az igazság bizonyí­tására van szükség. A prob­lémák tisztázása iránti igény arra készteti a propagandis­tát, hogy megsokszorozza érv­anyagát, erősítse felkészültsé­gét. Ezért fordítanak nagy fi­gyelmet a klubra, ahol a ta­valyiak alapján már bebizo­nyosodott, hogy ott jó a mű­helymunka. Propagandisták klubja Módszerek, érvek a vitában ÍJ ÖTLET A VIDEÓ-GALÉRIA MENEDZSELNI KELL A MŰVÉSZETET A legkisebbek is szívesen nézelődnek a galériában Különös dolog a kirakat másik oldalán üldögélve, be­lülről figyelni az embereket, amint meg-megállnak a Mű­hely-galéria előtt. Hétköznap délelőtt i$ sok az érdeklődő. A gyerekeket szeretem a legjobban — mondja Fábián Jánosné, aki az idegenvezetést cserélte fel a galériával, mert vonzotta ez a légkör, a sok szépség, a művészi tárgyak tisztelete. És a kíváncsi, ér­deklődő gyerekek, akik közül a helybeliek visszatérő ven­dégek. Romlatlan ízlésüket, látásmódjukat dicséri, mellyel mint biztos kritikusok kivá­lasztják a legszebb darabokat és hosszan elidőznek előttük. Ám a vásárlók természete­sen nem közülük kerülnek ki, és a galéria üzlet is, nemcsak kiállítás. Erdész László, a létesítmény vezetője arról beszél, hogy a vásárlók többsége külföldi, -ki Szentendrével ismerkedve örömmel fedezi fel a modern magyar képzőművészetet. — És a hazaiak? — kérde­zem. , — Érdeklődő emberek, nem -znobok. Egy-egy alkotóhoz ■•"vy irányzathoz vonzódnak, •v’akran ' meghatározott céllal •^nnek. Idén szeptemberben kezdte harmadik esztendejét a galé­ria. Az első évben még kizá­rólag a műhelyben, szitanyo­mással (legfeljebb harminc da­rabot sokszorosítanak egy al­kotásról) készülő grafikák el­adásával foglalkoztak. A műhely Lipták Mihály nyomdász birodalma, ö taní­totta meg a művészeket a speciális technikára. A galé­riának ötvennégy alkotóval van kapcsolata, és közülük negyvenen a műhelynek is tagjai. Beosztás szerint min­den héten más dolgozik Lip­ták Mihállyal a sokszorosító­ban. A műhely évi háromszáz- ezer forint anyagi támogatást kap, melyet több szervezet (Képzőművészeti Alap, Pest megyei Tanács, Szentendre város Tanácsa, a múzeum) biztosít a részükre. Ebből fe­dezik a költségeket. A művé­szek pedig a sokszorosított grafikákból hat darabot a ga­lériának adnak. Az első évben a mérleg veszteséget mutatott, ezután módosítottak az eredeti elkép­zeléseken, és egyedi darabokat is kezdtek árusítani. A most szeptemberben záródó máso­dik esztendőben már egyen­SZENTENDREI t/tmeip « PEST MEGTEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Egyeztetett érdekek Teherszállítás HÉV-en f A teherszállítás kulcskérdés minden üzem életében, ^ az ezzel kapcsolatos költségek — hiszen nagy összegek­éi ről van szó — erősen befolyásolják a gazdaságosságot, í a nyereséget. Honvédelmi verseny Erőpróba négy kategóriában A fegyveres erők napjának tiszteletére járási, városi lö­vészverseny volt szeptember 25-én Szentendrén, a Kossuth Lajos utcai lőtéren. Csaknem száz induló mutatta be tudá­sát négy kategóriában: férfi és női kispuska, úttörő fiú és leány légpuska. Első helyezést értek el a kö­vetkező versenyzők: női kis­puska: Szekeres Em öné (Szentendrei-szigeti Honvédel­mi Klub), férfi kispuska: Sze­keres Ernő (Szentendrei-szigeti Honvédelmi Klub). Üttörő leány légpuska: Ná- nási Katalin (Szentendrei-szi­geti Honvédelmi Klub). Úttörő fiú légpuska: Káldi Csaba Városi Honvédelmi Klub). A csapatversenyt a Szent­endrei-szigeti Honvédelmi Klub nyerte. Sikeresen szerepeltek Szent­endre versenyzői a tartaléko­sok honvédelmi versenyének országos bajnokságán, melyet ugyancsak szeptember 25-én tartottak a Győr-Sopron me­gyei Döbrentén. A Pest megyét képviselő együttes: Dopajov Imre és Péter Gyula. Szentendrére^, valamint Gombos István és Varga László Ceglédről külön díjat nyert lövészeten. Mint ismeretes, a HÉV-te- herforgalmat 1977-ben korlá­tozták, mert ekkor kezdődött a Budapest—Békásmegyer kö­zötti pályaszakasz rekonstruk­ciója. Ezen a szárnyvonalon addig nagyon jelentős volt a teherszállítás. A korlátozás előtt Szentendréről 8200, Po- mázról 2500, Budakalászról 1000 vagon árut fuvaroztak. A teherforgalom Szentendre üze­meinél 1200, a pomáziaknál pedig 1700 vagonra esett visz- sza. Időközben elterjedt a hír, hogy a szóban forgó szakaszon a teherszállítás megszüntetését tervezik. A BKV-nál ugyanis olyan álláspont alakult ki, hogy amikor hárompercenként közlekedő gyorsjárat lesz a budapesti Batthyány tér és Békásmegyer között, ott a be­rendezések jelenlegi állapota miatt éjszakai karbantartás is szükséges az üzemeltetéshez. Ez pedig akadálya a teherfor­galomnak. Havas Imre, a Szentendrei városi Tanács elnökhelyettese elmondta, hogy a város és a járás üzemei egységesen til­takoztak a tervezett intézke­dés ellen. A teherautókkal tör­ténő áruszállítás ugyanis olyan beruházásokat igényelne (új gépkocsipark, rakodóesz­közök, egyebek), amelyeket a jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között nem tudnának vállalni. Fokozza a nehézségeket, hogy a Filatori gátnál levő MÁV-átrakodó pályaudvar korszerűtlen, nem felel meg a rendeltetésének. A Közlekedési Minisztérium és a Fővárosi Tanács illetékesei a helyzetet megvizsgálva és a szempontokat egyeztetve, arra a következtetésre jutottak, hogy a HÉV-teherforgalom fenntartása hosszabb távon — legalább 1990-ig — feltétlenül szükséges. A helyi érdekeken túlmenően a népgazdaság szempontjai is ezt indokolják, s végtére is ez szolgáltatás. Gyorsan jött a sárga angyal A nagyvilág egy kis szobában S) A nagyvilág hangját hozza az FT 250-es típusú készii- ^ ték az MHSZ rádiósklubjába. A csütörtöki találkozón ^ például sikerült kapcsolatot találniuk Japánnal, Baku- Á val, Máltával és Helsinkivel. Korszerű technika — A fiatalok tájékozódnak a világban, alaposan megis­merik nemcsak a térképet, ha­nem egyes országokról is sok mindent megtudnak — mond­ja Gulácsy Tamás, az MHSZ járási-városi titkára. Adott esetben neves közéleti szemé­lyiségekkel is beszélgetnek, súlyba kerültek, de ezzel még nem elégedettek. A hazái művészeti életben a menedzselésnek nincsenek még nagy hagyományai. Mit próbálnak mégis itt, Szent­endrén megteremteni? A kíná­lat rendkívül gazdag, de sokat lehet javítani az eladás felté­telein. Jól bevált kezdeménye­zés volt a presszó berendezése. hiszen közülük sokan foglal­koznak hobbyból a rádiózás­sal. A klub tevékenységének a hasznát még hosszan lehetne sorolni, de minden bizonnyal a legfontosabbak közé tarto­zik, hogy a fiatalok megismer­kednek a korszerű technikával és több idegen nyelvet leg­alább alapfokon elsajátítanak, hiszen enélkül a rádiózás el­képzelhetetlen lenne. Rádiózásból házasság Jelenleg ötven tagja van a klubnak, az utóbbi időben már lányok és asszonyok is mind többen jönnek. Lelkes szervezőjük Cserni Ferencné, a budakalászi lenfonógyár |,-gyakcfrlatl oktatója, aki há­rom idegen nyelvből tett vizs- 1 gát. A táborozásokon családta­gok is részt vesznek, és sajátós módon a közös érdeklődési kör nagyon szorosra fűzi a kapcsolatokat. Az utóbbi évek­ben két esküvőt is tartottak a klubban. Azonnali értesítés Maradandó élmény, szép emlék, amikor segíteni tud­nak másoknak. Tavaly, egy közös kiránduláson törött lábú turistának hívtak gyors orvosi segítséget az adó-vevő készüléken. Legutóbb, idén nyáron a£ Omszki parkban volt éppen CB-s találkozó, amikor a közelben elromlott egy öttagú család gépkocsija. Természetesen nem okozott gondot, hogy azonnal értesít­sék a sárga angyalokat b A tárgyalóteremből! Az ötlet úgy született, hogy a külföldi vásárlók többnyire családostul jöttek, és míg va­laki közülük az üzletben né­zelődött, a többiek kimentek az udvarra, élvezték és dicsér­ték a mediterrán hangulatú környezetet. Leültek valame­lyik lépcsőfokra, kértek egy pohár vizet... Mü már elválaszthatatlan­nak tűnik a várostól a han­gulatos presszó, ahol a kiállí­tások megnyitásakor fogadá­sokat is rendeznek. Üj ötlet a művészi témájú filmek készítése, vetítése, amit Videó-galériává akarnak fejleszteni. Az alkotásokat kí­vánják ily módon bemutatni az érdeklődőknek, hiszen nem fér el minden a galériában, és sok művet külföldi vagy hazai kiállításokra is visznek hosz- szabb időre. Másrészt a művészekről forgatnak riportfilmeket, em­berközelből, otthonukban és munka közben. Az első fil­met Korniss Dezsőről forgat­ták, és a mester hetvenötödik születésnapja alkalmából ren­dezett kiállítás megnyitóján mutatták be az érdeklődők­nek. Közveszélyes munkakerülő Egy negyvenhárom éves férfi adatainak felsorolásánál, a foglalkozása rovatban hosz- szú ideig ez szerepelt: foglal­kozás nélküli. A pomázi ille­tőségű C. S. ugyanis tavaly október 13-tól idén májusig sem állandó, sem ideiglenes munkát nem vállalt. Amikor közveszélyes mun­kakerülés miatt bíróság elé került, ott is csak egy-egy na­pos hólapátolásról és összesen 660 forint keresetről tudott számot adni. A férfi egyébként elvált, gyermeküket az asszony neve­li. Felmerült a kérdés, hogy C. S. miből él? Elmondta, hogy élettársa guberálni járt, de a szomszédok tanúvallomása sze­rint ebből nem sokra futotta, mert gyakran napokig még en­nivaló sem volt otthon. A vádlott érvelése így hang­zott: semmiféle betegségben nem szenvedek, de összevesz­tem az élettársammal, és ez idegileg nagyon megviselt. Dolgozni pedig egyébként sem szeretek. C. S. védekezését, amgly még magyarázatnak sem ele­gendő, nem fogadták el. Az ítélet kiszabásánál enyhítő té­nyezőként vették számításba büntetlen előéletét. Súlyosbí­tó körülmény volt a munka­kerüléshez kapcsolódó kifogá­solható életvitele. A járásbíróság mindezek fi­gyelembevételével C. S.-t öt hónapig tartó szabadságvesz­tésre ítélte. Fellebbezés után a Pest me­gyei Bíróság ismét tárgyalta az ügyet. Figyelembe vették, hogy C. S. még az első fokú ítélet meghozatala előtt egy állami vállalatnál segédmunkásként elhelyezkedett, és azóta is ott dolgozik. Büntetését ezért 10 hónapig tartó 10 százalékos bércsökkenéssel járó javító-ne­velő munkára mérsékelték. Az ítélet jogerős. Az oldalt írta: Gál Judit Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom