Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám
6 1983 SZEPTEMBER 28 . SZERDA grr7= ■■■ .................= I II Z NAP 'Rendeletéiből A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 60/1979. (XII. 24.) PM. számú rendelet módosításáról a 26/1983, (IX. 29.) PM. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 42. szám.) TANÁCSOK* Lakás vagy üdülő? — Üzemi baleset után mely károk esnek a megtérítési kötelezettség alá? Az ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő állami házingatlanok eladásának feltételeiről a Fővárosi Tanács Í/ÍMS. szám alatt rendeletet adott ki, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 17. számából ismerhetnek meg. Az export-import ügyletek devizalebonyolítási szabályairól, ezzel kapcsolatos tennivalókról a Pénzügyi Közlöny 13. száma tartalmaz tájékoztatást A reprezentációs költségek felhasználásáról, valamint a devizamentes kapcsolatok létesítéséről és a csereutak lebonyolításáról az Építésügyi Értesítő 27. száma nyújt felvilágosítást. A kert- és parképítő tevékenység, a vegyszeres növényvédelmi munka és a fa- kitermelés kisipari tevékenységként való gyakorlásáról kiadott tájékoztató a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 18. számában jelent meg. • MI aönti el, hogy egy helyiség lakásnak vagy Üdülőnek minősül-e? Ezt kérdezik gödöllői olvasóink. Annak elbírálása során, hogy az épület, illetőleg az összefüggő helyiségcsoport lakásnak vagy üdülőnek minősül-e. elsősorban létesítésének célja, másodsorban pedig a használatának módja a döntő. Ebből következőleg, ha az épületnek, illetőleg az összefüggő helyiségcsoportnak a létesítési célja a) lakás, illetőleg üdülő és a használat módja is ezzel azonos, azt lakásnak, illetőleg üdülőnek, b) lakás, de a használat módja üdülő, amíg ez a használati mód fennáll, azt üdülőnek, c) üdülő, de a használat módja lakás, amíg ez a használati mód fennáll, azt lakásnak kell tekinteni. A vállalkozónak kell tudnia Hat ember felesleges Hosszú évek óta rengeteg bírálat hangzik el a vállalaton belüli munkanélküliségről, az indokolatlanul sok ember foglalkoztatásáról Most egy ilyen ügyben hangzott állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet szakcsoportját egy vállalat szállítási és- szerelési feladatokkal bízta meg. A munka befejezése u{án a szövetkezet számláját kifizette, de mert az összeget sokallta, egy részének visszafizetéséért pert indított ellene. Az ügyben a megyei főügyészség is fellépett. A kihallgatott igazságügyi szakértő véleménye szerint a munka elvégzésénél indokolatlanul tartottak hat embert készenléti szolgálatban. Mindössze két lakatos ötheti munkáját lehet jogosan felszámítani. Ez kilencvenötezer forintot tesz ki, amihez negyvenötezer forint építőipari munka járul. Tehát a tsz a vállalattól csak 140 ezer forintot követelhet, és nem 470 ezer forintot, mint amennyit jogosnak véltek. A helyszínen feleslegesen tartott dolgozók munkáját nem lehet felszámítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A tsz nem hivatkozhat arra, hogy a megrendelő vállalat beruházási osztálya hat ember kiküldését kérte. Éppúgy, mint a szakértőnek,' neki is tudnia kellett, hogy két dolgozó is elég. Nem a megrendelőnek kell a szükséges létszámot meghatároznia, hanem a szakképzettséggel rendelkező vállalkozónak. A szövetkezet négy ember munkabérét jogtalanul számlázta, ezért ennek összegét Vissza kell fizetnie. K. S. Nem lehet azonban a lakóépületet, illetőleg lakást a használat módja alapján a b) pont esetében üdülőnek tekinteni, ha a városban, fővárosban, megyei városban, vagy olyan községben (nagyközségben) van. amelyre nézve a megyei tanács a lakásigények társadalmi elbírálását elrendelte, és — a tulajdonos azt 1953. április 1. napja után építette vagy állami szervtől, mezőgazdasági termelőszövetkezettől lakás céljára vásárolta, illetőleg — az üdülőhasználati mód 1971. július 1. napja után keletkezett. Ezek a kizáró okok a városok és a községek üdülőterületén, illetőleg az üdülőkörzetek regionális rendezési terveiben meghatározott üdülőfalvakban, továbbá a csökkenő népességszámú településeken levő lakóépületekre nem vonatkozónak. Az ilyen területeken, illetőleg településeken a lakás céljára létesített és használt, de megüresedett lakóépület tulajdonjoga üdülőtulajdonként is megszerezhető, ha a szerző állampolgár, azt üdülés céljára kívánja használni és üdülőtulajdon-szerzési jogosultsága vanA Mennyiben tartozik megtérítési kötelezettség alá az elmaradt jövedelem, és mit kell ezalatt érteni? Üzemi baleset folytán, ol- vosónk megsérült. Az eljárás során megtérítették részére a dolgaiban keletkezett károkat, a sérelemmel kapcsolatos költségeket (taxi, rokonlátogatás. koSztfeljavítás stb.) még a nem vagyoni kárát is. Elmaradt jövedelemiként, csak a fizetés és táppénz közötti kü- lönbözetet kapta meg, és mint ahogy helyesen írja is. ezt egyébként is meg kellett volna kapnia, mert üzemi baleset esetén százszázalékos a táppénz. Mit kell tehát érteni az elmaradt jövedelem alatt, milyen károk tartoznak ebbe a körbe, és hogyan történik ennek kiszámítása. Erre kér választ olvasónk. Elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azzal éri, hogy a sérelemből származó munka- képtelensége, illetőleg munkaképesség-csökkenése miatt elesik a keresetétől, vagy a sérelem előtti keresetét nem éri el. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a dolgozó a sérelemből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. A munkaviszony körében elmaradt jövedelemként meg kell téríteni az — mind a pénzben, mind a természetben megállapított — elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások (pl.: egyenruha, . nem bérjellegű természetbeni juttatások) pénzbeli értékét, amelyekre a dolgozó a munkaviszony alapján a munkabéren belül jogosult, ha azokat a sérelem bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munka esetén járnak (pl.: védőital, munkaruha, védőruha). A természetbeni juttatások értékét a kártérítés megállapításának időpontjában érvényes fogyasztói ár figyelembevételével kell meghatározni. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Az elmaradt kereset megállapításánál nem vehető figyelembe a költségtérítés címén kapott összeg. • Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni kell. Dr. M. J. Vám- és pénzügyőrök mérlege Vitte a takarékbetétkönyvet is... Véget ért a nyár, a vám- és pénzügyőri munka fő évida. Lanyhul az országhatárokat átlépők forgalma, s az időpont. alkalmas afféle kisebb mérleg készítésére: milyen változásokat hozott az év első féle, s á nyár? A Vám- és Pénzügyőrség Pest, Fejér és Nógrád megyei parancsnokságán Torma István főhadnagy adott tájékoztatást. Autóval többen Pest megyében van á Szob- Sturovó közötti vasúti határ» átkelő hely, s a megye peremére a parassapuszta—sahyi közuth Június elejétől augusztus Végéig Szobnál 784 ezer 985-en (2 százalékkal többen, mint tavaly a hasonló időszakban), lépték át a határt, Parassapusztánál pedig 765 ezer 198-an, azaz 62 százalékkal többen,.’ mint az előző esztendő nyarán. Már c. az utóbbi <ádát* is jelzi: erőteljesen megnövekedett itt a gépjárműforgalom, s erről pontos információnk van: 167 ezer 791 személyautó érkezett, illetve hagyta el az országot az átkelőhelyen, 59,6 százalékos á növekedés, melynek hátterében az áll: normalizálódott a lengyelországi helyzet, s /fellendült a turizmus, többször látogattak haza ezen az úton a Magyarországon dolgozó lengyel munkások is. — A külhonba indulók, s a hozzánk érkezők fegyelmének fokozódására utal, hogy lényegesen csökkent azoknak a kísérleteknek a száma, amelyeknél (ez nem szabálysértés és nem is bűncselekmény), tilalom alá eső áruféleségeket — például kávét, illatszert, csokoládét —, próbáltak kivinni. A kötelező valutabeváltással kapcsolatos ügyek is mind ritkábbbak, s ha meg is esik olykor, hogy valaki valuta nélkül indul útnak, nyilvánvaló az ok: a tájékozatlanság, vagy az, hogy az illető hirtelen határozott, s úgy gondolta, hogy a határszakaszhoz közel még válthat valutát, ám szombaton és vasár- nap ez szinte reménytelen, S mi a helyzet a vám- és deviza jogszabályokat sértő cselekményekkel ? — Az év első felének tapasztalatait mondhatom, bár tény, hogy ez ügyben is csúcs- időszaknak számít a nyár. A múlt esztendő első feléhez képest növekedett (173-ról 282- re) az előírások megszegőinek a száma, s ugyancsak nőtt (1 millió 35 ezerről több, mint 1,5 millió forintra) az ilyen ügyekben szereplő érték. Valuta — kez alatt — Vannak-e Jellegzetesen gyakori szabálysértések? — Természetesen igen. Például a deviza kivitel és behozatal szabályait sértik az esetek háromnegyedében. Sokan, az engedélyezett 200 forint helyett többel — olykor 500 és 1000 forintosokkal —, vagy a hivatalosan váltottnál több valutával próbálnak kilépni az országból. Ide kívánkozik: jó néhányan helytelenül értelmezték azt az 1982. decemberében bevezetett változást, hogy kétezer forintnak megfelelő összegű valucát tarthatnak birtokukban. Ügy képzelik; a külföldi pénzt szabadon eladhatják, s megvehetik — erről azonban szó sincs. így az utóbbi időben többször megesett, hogy kéz alatt vásárolt valutát próbáltak kivinni. Szabálysértési eljárás indult ellenük. — Kevesen tudják, pedig lényeges, hogy más országok vámhatóságai megkívánják a valutakiviteli engedélyek bemutatását. Ezt az iratot minden váltóhelyen díjtalanul adják, s önmagának okoz gondot. aki eldobja, vagy otthon hagyja. — A vámesetekben szereplő áruféleségek választéka igen széles, akad, aki műszaki cikkekkel, más szőrmével, bőráruval próbálkozik, a külföldre indulók között pedig egyesek nagy értékű elektromos gépeket, híradástechnikai eszközöket, a megense- dettnél sokszorta több illatszert, textíliát szeretnének kivinni a vámhatóság megkerülésével. Egyetlen szélsőséges valutaügy: valaki Zsámbékról úgy szállt a Csehszlovákiába induló vonatra, hogy magával vitte 55 ezer forintról bemutatóra szóló takarékbetétkönyvét, s ráadásul egy ötezer forint értékű gépkocsi- nyeremény-betétkönyvet. Az összeg nagysága miatt ez már bűncselekménynek számít, s az elkövető indítékainak, szándékosságának, vagy tájékozatlanságának megállapítása már a bíróságra tartozik. Cukorcefre borként — Nemcsak a határok mentén, az ország belsejében, Pest megye településein is akad munkája a vám- és pénzügy» őröknek... — Ennek zömét az adócsalások és a jövedékkel való visszaélések felderítése adja. Pontosabban, a tiltott pálinkafőzésről és a bor hamisításáról van szó rendszerint. Tavaly augusztusig 73 pálinkafőző készüléket, s 12 ezer ötszáz liternyi 50 fokos pálinkát vagy annak megfelelő cukorcefrét foglaltunk le. Idén, az esztendő első felében — bár az ellenőrzések száma hasonló volt —.28 készülék került kézre, de a lefoglalt italmennyiség sokkal több: 34 ezer hatszáz liter pálinkával egyenértékű. Ebben benne van az a mennyiség is, amelyből cukor, víz és borseprő felhasználásával hamisított bort próbáltak előállítani. Ismét egyetlen eset. Cegléden 200 hektoliter cukorcefrét találtunk valakinél, az illető borként szerette volna értékesíteni. Ha sikerül, 695 ezer forintos kárt okoz a népgazdaságnak. Az ügy szintén bíróság elé került, az eljárás még tart Vasvári G. Pál I Vizek partján — IIORGÁSZBO TTAL Furcsa kaland a csukával Ha az ember kitekint az ablakon, a sárguló faleveleket látva, meg a hőmérő egyre lejjebb eső higanyszálát mustrálva, hamar megállapíthatja, visszavonhatatlanul közeleg az ősz. A horgászszezonnak azonban koránt sincs vége! Igaz, a hideg idő beálltával sokan teszik le a botokat, készülve a téli karbantartásra, még többen vannak viszont, akik a pontyozó szerelékek helyére csu- kázó, BÜllőző cejgokaí kötnek. Mert az ősz — immár évszázados tapasztalat ez — a legjobb rablólialazó időszak. Kishalat őszre, télre Még nem késő tehát, ha most törjük azon a fejünket, miként oldjuk meg, hogy mindig legyen élő kishalunk a horgászathoz. Merítőhálóval a part menti hínárosokban vagy a mélyebb vizekben még meglehetősen sok apróságot foghatunk. Érdemes horoggal is próbálkozni, bár aki ezt a módszert választja, nagy körültekintéssel járjon el! A lehető legkisebb — 18-as, 20-as — horgot használja, vékony, tízes zsinórra kötve, csaliként pedig az egészen apró csontkukacot vagy a kenyérgyúr- mát ajánljuk. Nem mindegyik halfaj alkalmas a téli tárolásra. A legmegfelelőbb az apró kárász, amely nagyon szívós, és ha jó körülmények közé helyezzük, táplálkozik is. A kisebb dévérek csak rövidebb ideig tarthatók el, a szélhajtó küszök szintén. A nagy, lehetőleg száz-készáz literes tartály vizét folyamatosan szellőztessük, erre legalkalmasabb az akvarisztikai boltokban kapható motoros légpumpa. Gazdára talált tó Legutóbb az isaszegi tőzegtavak helyzetéről írtunk. Nos, a lehető legjobbkor hoztuk szóba e vizek ügyét, mert az elmúlt napokban már választ is kaptunk cikkünkre. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól érkezett levélből idézünk: A _ Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat 1979-ben megszűnt, s mint Pest megyei Településtisztasági Kommunális Vállalat működött 1982. december 31-ig. Idén január 1- től pedig beolvadt vállalatunkba, mint településtisztasági osztály. Vállalatunk engedélyt kapott a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától horgászegyesület létrehozására az isaszegi tözegbá- nya-tavakra. Ennek megfelelően szeptember 26-án tartottuk alakuló közgyűlésünket. A levelet Bendes Gábor igazgatóhelyettes főmérnök és Ritz Sándor szolgáltatási osztályvezető írta alá. Köszönjük a gyors választ, s a számunkra is jó hírt: egy tó gazdára talált, sok horgász pedig végre saját vízre tett szert! Az új egyesületnek sok sikert kívánunk megyénk valamennyi horgásza nevében. Onetető, kukorica Szintén múltkori adósságunkat törlesztjük, amikor részletesen beszámolunk az Ipo- lyon fogott rekorder csuka történetéről. íme a részletes elbeszélés, amelyet a legilletékesebbtől, Megyes Ferenctől, a nem mindennapos kaland másik főszereplőjétől, a helyi termelőszövetkezet munkavédelmi vezetőjétől és egyben alapszervezeti párttitkárától hallhattunk: Mindenki tudja rólam, hogy megszállott horgász vagyok. Ám emellé most már jó ideje egy kis szerencse is párosul. Amióta itt, az lpolyon elkezdtem önetetővel horgászni, egyre több szép pontyot fogok, s akadnak termetes dévérek, amurok is. Sokan csóválták a fejüket: folyóvízben önetetővel? Igen! E praktikus eszköznek a csúszós változatát használom, s hogy a sodrás ne okozzon gondot, általában csendes folyású szakaszon vetem be ■ készségem, a parthoz közel, tüskök, akadók közelében. Magam fabrikálta kapás- jelzőm jól kisúlyozza a víz húzását, így a legapróbb mozdítást is észlelem. Egy ilyen felszereléssel horgásztam június 18-án is. Reggel hatkor ültünk le keresztapámmal meg sógorommal megszokott helyemre. Ügy terveztem, ezúttal rablóhalazok is. így rokonaimat megkértem, hozzanak Pestről élő kishalat. Szereztek is valahonan néhány apró naphalat, ezzel próbálkoztam. A fenekező azonban rezzenéstelen maradt egész nap. A sikertelenség nem kedvet- lenített el túlságosan, s mert az az elvem, hogy a kis hal is hal, átszereltem az egyik botomat etetőkosárra és apró horgokat kötöttem fel. A csali kukorica volt. Ügy hét óra tájban aztán végre megmozdult a kapásjelző. Bevágtam. Éreztem, hogy nagyobbacska hal akadt, de mivel gond nélkül jött a partig, nem feltételeztem, hogy váratlan kalandok részese leszek a következő percekben. Pedig így történt: a partnál a hatalmas hal megfordult, s vagy húsz métert húzott le az orsóról, mire meg tudtam fékezni a kirohanását. A sógor szerencsére észnél volt, gyorsan kikapkodta a bevetett készségeket, így nem tekerte össze az ide-oda úszkáló — akkor még nem tudtam, csak utóbb derült ki, hogy — csuka a zsinórokat. Voltak olyan pillanatok, amikor valósággal reszketett a lábam az izgalomtól. Például akkor, amikor a hatalmas tengeralattjáró egy tuskókkal sűrűn benőtt rész felé törekedett. Ha oda bemegy, nincs az az ember, aki harmincas Turbóval onnan kivezeti! A sógorom azonban még időben odaszaladt és elkezdte a szákkal verni a vizet, így a hal visz- szafordult. Szó, ami szó, harmincperces fárasztás után sikerült megszákolnunk, ám ahogy ráhúztuk a hálót, csapott egyet a farkával, s a szák kiszakadt. A sógorom azonban megintcsak résen volt: egy rántással partra emelte a csukát, amelynek pedig a feje is, a farka is kilógott a merítőhálóból. A krokodilpofájú jó nagyra nőtt, összesen 101 centiméter hosszú és 67 centi kerületű volt, a súlya pedig 15 kiló 70 dekagramm. Ez a hazai örökranglista harmadik helyére minősíti a kukoricára kapott váratlan vendégemet. S hogy a szerencséről is szóljak néhány szót: ha a horog mélyebben akad, soha nem fogom meg, de mivel éppen csak a szája szélébe szűrődött a tű, s a szára kilógott, a csuka nem tudta elharapni a zsinórt. Ennyi a beszámoló. Hosszasan törtük a fejünket, vajon milyen indítéka lehetett a kapitális rablónak, hogy kukoricára támadt kedve, de nem sokat sikerült kisütnünk. A legvalószínűbb válasz az, hogy a csalit valamilyen apróbb keszegféle piszkálta, amelyre a krokodilpofájú rárabolt. A lendülettől fekavaro- dott vízzel együtt a horog is besodródott a szájába és... A többit már ismerjük a szerencsés horgász, Megyes Ferenc elbeszéléséből. / Furucz Zoltán Vereszki János
