Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 27., KEDD Intézkedési terv a hibák kijavításaira A komplex vizsgálat tanulságai A tanácsoknál tartott komp­lex felügyeleti vizsgálatok nem elsősorban bírálnak, hanem segítik a munkát. A Pest me­gyei Tanács v. b. monori járá­si hivatala, szakosztályai, va­lamint a mellérendelt szervek legutóbb a vecsési nagyközsé­gi tanácsnál tartottak felügye­leti vizsgálatot. Megállapíthatták, hogy a vizsgált időszakban, 1981-ben és 82-ben kedvezően alakultak a nagyközségben a községpoli­tikai célkitűzésekkel összehan­golt és az alapellátás színvona­lát javító beruházások. A VI. ötéves terv első két évére üte­mezett célkitűzések a nehéz és változó körülmények ellenére is megvalósultak. A jelentősebb beruházásokon kívül — a Petőfi téri 16 tan­termes általános iskola, poli­technikai oktatótermek és tornaterem, nyolc munka­helyes szakorvosi rendelő- intézet, a gázhálózat kiépí­tése a főbb feladatok — több felújítással, korszerűsítéssel is igyekeztek emelni a nagyközsé­gi alapellátást. A kereskedelemmel nincs különösebb gond, a választék hiánya ad inkább okot a pa­naszokra, s az, hogy hiányzik a kisállomásnál megszüntetett háztartási és vegyi bolt. Az egészségügyi ellátás átmeneti­leg megnehezedett, változás a rendelőintézet átadása után várható. Megfelelő az óvodák száma és felszereltsége, gond inkább — az új iskolaépítés mellett is — a tanterem-ellá­tottsággal van. A tanács testületi munkája rendszeres, munkaterv sze­Ä sertés nemcsak oldalasból ál! Ä pénznek ezer helye van — A kenyerespult mögött segít a hentes — tájékoztat Jámbor Lászlóné üzletvezető­helyettes. Nagy most ott a to­longás. Aztán amikor fogy a sor, a saját „asztala” mögé áll ez a nádszál vékonynak éppen nem mondható fiatal asszony­ka. — Én vagyok a hentes — mutatkozik be. Persze, azért a félbevágott sertés becipelésére nem vállal­kozna. A ceglédi vágóhíd fe- hárköpenyes szállítói munka­köri kötelességükön túl szolgá­latikész udvariassággal a hűtő­kamra nikkelkróimos húshor­gaira akasztják hetente két­szer azt a 300 káló sertést és a negyedbe szabott marhahúst. Mielőtt azonban a vásárlók jönnek, emeli, darabolja a tömzsi íhústőkén, úgy kezeli az élesre fent kést, a nehéz bár- dot, a sikoltozó csontfűrészt, mintha mészárszékben szüle­tett volna. Pedig alig egy éve vállalta a másfél milliót for­galmazó élelmiszerüzletben a munka nehezét. Amikor nem áll a pultja előtt senki, segít ott, ahol sorbanállnak, esetleg az .áruállványt tölti fel. Ugyanis képzett bolti eladó. Ahhoz azonban, hogy Horváth Sándorné kezébe vehesse a hentesszakma veszélyes szer­számait, nehéz, gyakorlati tanfolyamokat kellett végezni. A sikeres eredményről ujjai tanúskodnak, sehol nem látni rajtuk az éles kés beforrt nyo­mait. A részenként bontott húst elnyeli a nagy hűtőszekrény, ahonnan csak akkor kerül a pultra, amikor jönnek a vá­sárlók. Csattog a bárd, szele­tel a kés, pontosan játszik és mér a mérleg. Hatháza városi szintű boltjában Üllőn nagy figyelemmel nézik a mérleget, takarékos nép lajkik errefelé. Kis darab húsokat vásárolnak, marhából különösen, azt is csak azért, hogy színesebb, ízesebb legyen a húsleves. A környéken ugyanis gomba módra szaporodnak, a szép, új házak, a pénznek bizony ezer helye van. Az ellátás kielégítőnek mi­nősíthető — így mondja a fia­tal Horváth Sándorné. A ceg­lédi vágóhíd az igényeknek megfelelő húsmennyiséget mindig pontosan szállítja, csu­pán azt nehezményezik a vá­sárlók, hogy a sertés nemcsak oldalasból áll. Töltelékárukból is eléggé Választékos a kíná­lat, különösen most, hogy a budapesti vágóhíd is besegít, ahonnan rendszeresen érkezik már a különleges szállít­mány is, szárnyasszalámik és pulykafelvágottak. Egyelőre azonban a lángolt kolbászt errefelé jobban ked­velik. Amikor azt kérdem, a saját disznójának levágását merné-e vállalni, nincs eget­rengető tiltakozás. — A bontásával már elbol­dogulnék — válaszolja —, a sivalkodó állat leszúrására azonban semmiképp nem vál­lalkoznék, az inkább férfi­munka. Mert ugyebár az mégiscsak pálinkaivással kezdődik... K. S. Jegyzet Közlekedünk Nem láttam, de szavahi­hető ismerősöm meséli bor­zongással vegyes nevetés­sel: a minap Monor forgal­mas főútján nagy nyugod­tan ment egy személygép­kocsi. A bal oldalon. Szem­ben a forgalommal. Aki látta, meghűlt benne a vér. Az autósok dudáltak, inte­gettek, a vezető visszainte­getett, és ment tovább. S miután a főtéren áll a rend­őrkapitányság, nosza, a hölgyvezető után eredt egy rendőrkocsi, utolérte, meg­állította. — Asszonyom — mond­ták neki —, hát nem veszi észre, hogyan közlekedik?! — Jé... ! Nahát! Még ilyet! — mondta a hölgy. Most már észrevette. Jött egy másik — egy Trabant — megintcsak a Kossuth Lajos utcán. A Jó­zsef Attila utcából meg ép­pen fordulni készült kifelé egy billenős Z1L. Megtehet­te volna, a Trabant a bú­torboltnál járt, de dudált és süvített. Két kerékpárost csaknem kilökött az díszéi­re, megállította a ZIL-t, rázta az öklét, ordibált. Hölgy volt ő is. Megállt egy járókelő az útszélen, s szelíden csak azt kérdezte, amúgy szónoki módon: — Egyenjogúskodunk, egyenjogúskodunk ... ? K. Zs. rint ütemezett, törvényes. Ked­vezőtlenül alakult, azonban a tanácstagok megjelenési ará­nya a testületi üléseken. Ennek megváltoztatására a jövőben folyamatosan és kiemelten szükséges ügyelni. A tanácsi bizottságok tevé­kenysége pozitív irányban vál­tozott. Célszerű azonban fo­kozni. és szélesíteni ellenőrző tevékenységüket, rendszeressé tenni oktatásukat, tájékozta­tásukat. Az általános igazgatási fel­adatokat áttekintve a komplex vizsgálat megállapította, hogy javult a szabálysértési tevé­kenység. Kiegyensúlyozottab­bá kell azonban tenni a bírsá­golási gyakorlatot, s egyes ese­tekben nem árt növelni a bír­ságolás arányát. Javulás ta­pasztalható a gyámügyi fel­adatok ellásátában. Védő és óvó intézkedés alatt Vecsésen 101 gyermek áll, igen magas a szü­lők alkoholista életmódja miatt nyilvántartott kiskorúak szá­ma. Több esetben kell alkal­mazni az alkoholelvonó keze­lést. Javult az adóbeszedési mun­ka, s megfelelően foglalkoztak az oktatás és a közművelődés területeivel. A műszaki ága­zatban az építésügyi igazgatás­nál sok a visszatérő hiányos­ság, s 30 napon túli ügyintézés is gyakran előfordul. Megfele­lő azonban a kereskedelmi fel­adatok ellátása, az ellenőrzések színvonala is, ám az ellenőrzé­sek számát — különösen a szerződéses üzleteknél — nö­velni szükséges. A vizsgálat összegzése után a munka színvonalának, minő­ségének javítása érdekében a vecsési tanácsi vezetés intéz­kedési tervet készít, s ennek alapján igyekszik felszámolni a hiányosságokat. Koblencz Zsuzsa Húsz éve a könyvtárban Kötetekkel rakott útilsörönd léi érezték magukat a nagyközségben Harmincéves a monori járá­si könyvtár. £zt egészen idáig sikerrel titokban tartotta, mint hiú szépasszonyok az eszten­dők múlását... Azaz dehogy. Ez esetben ugyanis szó sincs szépítő kozmetikáról, frissítő kendőzésről. A könyvtár szin­te maradt olyan, amilyen, egyetlen költözést kivéve, ami­kor az OTP-fiók megürülő he­lyiségei is könyvbirodalommá váltak. És mégis hangulatos, otthonos, képes látogatói meg­tartására és vonzására. Itt dolgozik közel húsz éve dr. Si­mon Gyuláné, aki nemrégiben a népművelők napján vette át kiemelkedően jó munkájáért, kimagasló népművelői tevé­kenységéért a „Kiváló mun­káért” kitüntetést. Ä kezdet — Úgy kezdődött — mond­ja halkan a sarokasztalnál, ahová rövid beszélgetésre le­telepedtünk, igyekezvén nem zavarni a közelünkben böngé­szőket, olvasgatókat — úgy kezdődött, hogy jó messziről kerültem ide, Sopron megyé­ből, Vitnyédről. Ennek rövid a története. A férjem az egye­tem elvégzése után két mun­kahely között választhatott, akkor ugyanis még az egyétem helyezte el a végzős hallgató­kat. Monor és Aszód került szóba. De miután Baranyi Fe­renccel, aki akkor vendég- hallgató volt az olasz szakon, már jó barátságban voltak, • s általa Monor volt „ismerő­sebb”, hát erre esett a válasz­tás. Itt kezdett tanítani a Jó­zsef Attila Gimnáziumban, s ide jöttem utána hamarosan én is. A szomszédunkban la­kott a könyvtár azóta elhunyt vezetője. Pásztor Antal. Olva­sóként hamar megismert, s felajánlotta, hogy ha dolgozni kezdek — a gyerekek miatt ezt eleinte nem tehettem —, hoz­zájuk „szegődjem”. Így tör­tént, és nem bántam meg. Dr. Simon Gyulánéval be­szélgetve az embernek az az érzése, hogy olyan partnerrel vált szót, akinek elképzeléseit sikerrel „fedi” az élete. „Ott­hon” van a munkahelyén és otthon van a magánéletében is — a szónak ezúttal teljes és igazi értelmében. — Kétszer adódott volna le­hetőség á változtatásra. Elő­ször a legelején, amikor nem volt lakásunk, s már szinte Járműalkatrészek Pilisről Évente 10 millió forint értékben készítenek vasipari terméke­ket, köztük különböző járműalkatrészeket, valamint villanymo­torok álló részének megmunkálását végzik a pilisi Aranykalász Tsz központi forgácsoló- és lakatosüzemében. Az ÉVIG és a Ganz Villamossági Művek részére készített bérmunka évente mintegy 32 ezer munkaórát köt le. A képen Bugyinszki István targoncás a megmunkálásra kerülő torlócsapokat szállítja a for­gácsolóüzembe. Hancsovszki János felvétel« az utolsó percben jutottunk egyhez. Később aztán pedagó- guskölcsönnel építkeztünk, de akkor ez azt jelentette, hogy maradhatunk, végleg beren­dezkedhetünk itt, és ezt szí­vesen tettük. Azért is, mert jól éreztük magunkat Mono- ron, s mert közel van Buda­pest, a kiadók ... Rómától Londonig Utóbbi fontossága sem el­hanyagolható. A férj, dr. Si­mon Gyula, a gimnázium ma­gyar—olasz szakos tanára mű­fordító, s szerzője az azóta megjelent olasz nyelvű tan­könyvek sorának. — Ez azzal is jár, hogy so­kat van úton. A nyáron há­rom hónapot töltött Rómában, jutalomként a harmadik és negyedik osztályos tanköny­vek összeállításáért, ö, ha jól számolom, már hetedszer volt Olaszországban, én négyszer, amikor utána látogattam. Si­került „beoltania” a családot Itália-vonzalommal. Együtt szótározunk, Bea lányunk olasz—magyar szakos hallgató az egyetemen, otthon több az olasz nyelvű könyvünk, mint a magyar ... Legutóbb a vámo­sok már meg is jegyezték, amikor két. könyvvel megpa­kolt bőröndünket nézték: ér­dekes, mások nem könyvekkel szoktak megtérni Olaszor­szágból ... A könyvtár e szenvedélyben megintcsak hasznos: a könyv­tárközi kapcsolatok útján a fe­leség olyan kiadványokhoz is hozzájuthat — akár Rómából, akár a British Museum könyv­tárából —, amelyeket egyéb­ként nehéz lenne megszerezni. — S a második, kihagyatlanul hagyott változtatási lehetőség? — Alkalom adódott, hogy munkahelyet változtassak. Több fizetésért kényelmesebb állás — ez volt az egyik olda­lon. A másikon pedig a mun­katársaim, akikkel úgy össze­nőttünk az évek alatt, s olyan jól megvagyunk, hogy éppen és elsősorban ezért — marad­tam. Azt remélem, hogy ma­radhatok is nyugdíjazásomig. Miattuk is Ami persze még messze van, és egyelőre felesleges is arról töprengeni, mi lesz Marikával a könyvek nélkül — és mi lesz a könyvekkel nélküle...? A monori könyvtárat ugyanis nehéz úgy elképzelni, hogy a régi munkatársak egyszer csak nincsenek. Vannak, szerencsé­re, hogy miattuk is szeressen az olvasó bekopogni, amilyen gyakran lehet. Most ünnepre készülnek. Ankéttal, író—olvasó találkozó­val, köszöntőkkel. Aztán jön­nek megint az állandóságuk­ban is megnyugtató könyvtári hétköznapok. Simonnéval és munkatársaival a kiadó mö­gött, a polcok mellett. K. Zs. Sporthírek Szélviharban gólzápor Döntetlent hozó rangadó MEGYEI n. OSZTÁLY, A-CSOPORT: Üllő—Hernád 1-1 (1-0) Hernád, 200 néző. Vezette: Födi. Qrkánszerű szélben nagy küzdelem folyt a két csapat között. Az üllőiek jogos 11- esből szereztek vezetést Giedl révén, amit a hazaiak szintén büntetőből egyenlítettek a második félidőben. A vendé­gek több nagy helyzetet hagy­tak ki, minek többségét a nagyszerűen védő hazai kapus hárította. A hazaiak kétszer a kapufát találták el. A 88. percben Pénzes ért el gólt, de a játékvezető kezezés miatt érvénytelenítette ezt. Jók: Hornyák (a mezőny legjobbja), Czabula, Dobos, Kriskó. Ifi: Hernád—Üllő 2-1. Egy perc alatt két büntetőt ítélt Üllő ellen a játékvezető, amit kihagytak a hazaiak. Ritka az ilyen esemény. B. S. Gyömrő—Kakucs 4-1 (1-0) Gyömrő, 700 néző. Vezette: Bokor. A két veretlen újonc össze­csapását élénk érdeklődés kí­sérte. A viharos szél irreá­lissá tette a játékot, hiszen nem lehetett kiszámítani a labda ívét. A 19. percben Ol­dal lövése egy vendég védőről felpattant, és a magas labdát Bekő közelről a bal felső sa­rokba fejelte. Kiegyenlített volt a játék, de a hazai táma­dások veszélyesebbek voltak. Egy szabadrúgás Sárközi mel­léről kipattant, és a vendég­csatár közelről nem hibázott. Feljött a Gyömrő, s valóság­gal kapujához szegezte a ka- kucsiakat. A 63. percben Ká­kái fejesét még mentették a védők, de a kipattanó labdát Szűcs közelről a hálóba po­fozta. Három perccel később Bakos 17 méteres szabadrú­gásból ért el újabb gólt. Né­hány perc elteltével Deiner át­adásával Oldal ugrott ki, és a kaous mellett a jobb sarok­ba lőtt. Továbbra is a Gyöm­rő játszott fölényben, de újabb gólt nem sikerült elérniük. Második félidei jó játékával a hazai csapat ilyen arányban is megérdemelten győzött a har­cos kakucsiak ellen, tovább őrizve ezzel őszi veretlenségü­ket. Jók: Bakos, Bekő, Ohát, Ká­kái. Oldal, Sárközi. Ifi: Gyömrő—Kakucs 3-2. G. J. Vácszentlászló—Pilis 2-1 (2-0) Pilis, 300 néző. Vezette: Hummel. Értékes két pontot vesztett a hazai csapat a minden csa­patrészében jobb vendégek ellenében. A hazaiaknál so­kan mélyen a tudásuk alatt játszottak, s így megérdemelt a vendégsiker. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Monor—Abony 3-3 (3-2) Abony, 300 néző. Vezette: Szuda. Már az első percben veze­tést szereztek a vendégek. Varga keresztbe ívelt labdá­ját a jó ütemben kilépő Rich­ter emelte a bal sarokba. A váratlan gól egy ideig sokkol­ta a hazaiakat, de nemsokára rendezték soraikat, és a ven­dégek két hibáját kihasznál­va, megfordították az ered­ményt. A 23. percben Kécskei szögletét Gáspár fejelte a há­lóba, újra egalizálva ezzel az eredményt. A 36. percben Tóth viharzott el a jobb oldalon, beadása az egyik hazai hát­véd testéről az alapvonalon túlra pattant, a játékvezető azonban teljesen érthetetlenül büntetőt ítélt, amit Varga ér­tékesített. Fordulás után erő­södött az abonyi nyomás, ám egyenlíteni sokáig nem tud­tak. A 81. percben ismét a já­tékvezetők voltak a főszerep­lők. A hazaiak csatára kézzel tette maga elé a labdát, s úgy rúgta a hálóba. A partjelzőnek látnia kellett az esetet, nem jelzett, s így a játékvezető megadta a gólt. Jó mérkőzé­sen a két játékvezetői „baki” ellenére igazságos eredmény született. A vendégek minden játékosa dicséretet érdemel. Albertirsa—Törtei 3-1 Albertirsa, vezette: P. Szabó. Jó iramú, változatos mér­kőzésen megérdemelt hazai si­ker született a jó képességű vendégek ellen. A forduló további eredmé­nyeiről és a tabella állásáról holnapi számunkban tájékoz­tatjuk kedves sportkedvelő ol­vasóinkat. K. J. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, fiunk, ifj. Aschenbrenner József temetésén Monoron részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, részvé­tüket nyilvánították személyesen és táviratban, ezzel igyekeztek fájdalmunkat enyhíteni. Gyászoló család. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap).

Next

/
Oldalképek
Tartalom