Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

1983. SZEPTEMBER 27., KEDD rrsrr Mf.c.Yn x~f « síi §I(fIO A Világbanktól Hitelfeltétel A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank új hitelezési és hiteltámogatási elképzelé­seinek első konkrét megvaló­sulásaként az MNB képvise­lői vasárnap kétszázmillió VSA-dollár hitel felvételéről írtak alá megállapodást Wa­shingtonban az arab Banking Corporation (ABC) Bahrein pénzintézet által szervezett bankcsoporttal. A Világbank pénzügyi részvételével szerve­zett hitel további támogatást nyújt Magyarországnak a ga­bonatárolás és a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésére, va­lamint az ipari energia diver­zifikálására és megtakarításá­ra vonatkozó programok meg­valósításához, amelyekhez a Világbank ez év júniusában összesen 239 millió dollár ér­tékű, a program megvalósítá­sának menetében folyamato­san igénybe vehető hitelt sza­vazott meg. Az új hitelt nyolc év alatt kell visszafizetni, há­rom év türelmi idővel, kama­tai a londoni, illetve a New York-i bankközi dollárkamat­lábakhoz igazodnak. Felül cipő, alul lyuk... ...de rövidesen a talp is rákerül a dányi Magvető Tsz cipő­felsőrész-készítő üzemében összeállított bélelt, női csizmafel­sőrészekre. A szovjet exportra készülő árut a Duna Cipőgyár megrendelésére varrja, ragasztja Kovács Andrásné munkatár­saival. Trencsényi Zoltán felvétele Előléptetéshez a képesség, a képzettség legyen szempont Kevés még a vezető állású nő bővíteni kell a gyermekintézmény-hálózatot is Egyre több nőt léptetnek elő vezető beosztásba — állapította meg a Magyar Nők Országos Tanácsa hétfőn a Parlament Vadásztermében tartott ülésén. A II. és a III. nőkonferencia ajánlására végzett vizsgálataik során szerzett tapasztalataikat elemezve elmondták, hogy fő­leg az alsó és középszintű vezetők között növekedett a nők aránya. A felsőbb szinteken még mindig kevés a vezető állású asszonyok száma, bár a dolgozó nők közül számosán felsőfokú végzettségűek, és bizonyították poli­tikai, szakmai felkészültségüket, képességüket. Helyen­ként azonban még mindig úgy vélik: a társadalmi hely­zet nem érett meg ahhoz, hogy a vezetők között na­gyobb mértékben növekedjék a nők aránya. Egyes vé­lemények szerint fiatal nők még nem felelnek meg, a 43 évnél idősebbek pedig már nem alkalmasak maga­cqKIi n<\7Íf>jÁ hpfftH.PSPPP. A Nőtanács szükségesnek véli, hogy a nők a jelenleginél nagyobb arányban vegyenek részt a társadalmi és a gaz­dasági tevékenység alakításá­ban, irányításában. A párt-, állami és társadalmi szervek, a munkahelyi vezetők, a sze­mélyzeti apparátus feladata segíteni, hogy több nőt jelölje­nek és készítsenek elő vezető munkakörök betöltésére. Azo­Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője fel­szólalásában hangsúlyozta a tervszerű, a megfelelő káder- kiválasztás szükségességét. A párt- és az állami szervek számítanak arra, hogy a Nő­tanács kritikai elemző munká­jával, javaslataival a továb­biakban is segíti a nők vezető állásba helyezését. Az ülésen Vándor Ferem,né, az MNOT nemzetközi kapcso­latok osztályának vezetője tá­jékoztatta a résztvevőket: ok­tóber 10—14 között Balaton- aligán ülésezik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség leg­felsőbb szervei, az iroda és a tanács. Több mint száz or­szágból érkező mintegy 400 küldött megvizsgálja majd, hogy az NDN tagszervezetei miként munkálkodnak a bé­kéért, a nukleáris háború ve­szélyének elhárításáért, a nemzeti függetlenségért és fej­lődésért, a nők és a gyermekek jogainak védelméért. Megvi­tatják azt is: milyen további akciókat kell indítani a nő­szervezetekkel együttműködve azért, hogy a kormányok és a parlamentek elfogadják és megvalósítsák a nők évtizedé­nek akcióprogramját. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Áfészek a Zöldéit frckéheei Kölcsönös érdekek alapján ? Vevőcsalogatásra nem, Inkább -riasztásra szánták ta- f valy ilyenkor még nem is kevés helyen a fonnyadt zöld- ^ séget, a löttyedt paradicsomot, paprikát, a romlófélben levő körtét, almát, a muslicák hadától ellepett szőlőt. fr Nem ritkán ládaszámra — a zöldséges boltokban. Na- ^ gyón kellett az a paradicsom vagy alma, ha az ember ^ megpróbálta — főleg, ha hagyták! —, hogy ebből a ha- 4 lomból kiválogassa az épet, azt, amiért még érdemes í fizetni. Ügy tűnik — mert elhamarkodott megállapítás- | tói tartózkodom éppúgy, mint a Fogyasztási Szövetke- í zetek Pest megyei Szövetsége —, mindez már a múlté, jg Legalábbis Pest megyében. Lenyomott árak Fél év igazán nem hosszú idő. Hat hónap telt el azóta, hogy a zöldség-gyümölcs el­juttatása a fogyasztóhoz az áfészek feladata lett. S ez pe­dig nem jelent kevesebbet, mint a termelés és ellátás szervezését. Mielőtt arról pró­bálnánk képet alkotni, hogyan oldották meg feladatukat — érdemes néhány tényt felele­veníteni. Azt például, hogy a megye kisgazdaságainak száma megközelíti a 180 ezret, s ebből 80 ezer a családi szük­ségleteken túl árutermeléssel is foglalkozik. Közülük mint­egy 25—30 ezren kötnek több éves szerződést az áfészekkel, illetve a területen működővel. Mit kínálnak? Igaz, kisterme­lést csökkenő földterületen folytatnak, a mennyiség is ke­vesebb, ám részarányuk még­is növekvő a zöldség, a bur­gonya, a baromfi, a vágóser­tés és juh termelésében, illet­ve tenyésztésében. Mézet, ga­lambot, tollat szinte csak a kistermelők adnak az ellátás­hoz, a feldolgozáshoz. Pest megye összes mezőgazdasági termelésének harminc száza­léka tőlük kerül ki. Az általuk termelt, úgynevezett kertészeti áru egyharmadát mindig is az áfészek vásárolták fel, az arány a Zöldért megszűnésé­vel megközelíti a negyven százalékot. Az idén, január elsején az áfészek ,a megyei Zöldéit vál­lalat állóeszközeinek 64, dol­gozóik 35 százalékát vették át nyolc nagykereskedelmi telep­hellyel, s 103 kiskereskedelmi egységgel. A döntés előnyei a hat hónap alatt jelentkeztek. Az áruellátás az előző évihez képest javult, frissebb árut értékesítettek, kínáltak az áfé­szek boltjai. Érthetően, mert a helyben termelt, felvásárolt áru negyvenegy százaléka közvetlenül a lakosság ellátá­sát szolgálta. S az sem utolsó szempont, hogy a tavalyihoz képest 7—8 százalékkal sike­rült leszorítaniuk a zöldség­gyümölcs fogyasztói árát. Mert hogy mi mennyibe ke­rül, a kínálathoz igazítják — a korábbi mechanikus árköz­léssel szemben! —, s az sem ritka, hogy településenként el­térő árakat alkalmaznak. Ilyen jó gyakorlat alakult ki a tápiószelei, a dabasi, a gal- gamenti áfész-eknél. Igaz, a MÉSZÖV is segít: gyors in­formációként adja tovább a Bosnyák téri Nagy vásártelep, s a budapesti Zöldért kiske­reskedelmi árait. Támasz a szakcsoport A régi tétel nagyon sokszor kapott hangsúlyt a Zöldért megyei vállalatának megszün­tetése előtt is: mennél több kézen-közön megy át az áru, annál drágább, s netán még fonnyadtabb is lesz, mire a standokra, a zöldséges boltok­ba kerül. Hát ha valami eredmény, az már önmagában is az: lerövidült az áru útja! Azzal, hogy az áfészek köz­vetlenül a boltokba szállíta­nak, vagy a feldolgozóipar­nak, a közületi fogyasztóknak. Tehát még arra is vállalkoz­nak területenként, helyenként, hogy az üzemi konyhának napra készen biztosítsák a friss zöldséget, vagy a hámo­zott burgonyát. Igen ám, de az utóbbinál megálljt szab az ár. A nyersanyagnormák közbe­szólnak. Az áfész értékesítési készségének éppúgy, mint a munkát megkönnyíteni szán­dékozó konyhavezetőnek, -fő­nöknek. Ez azonban már messzebbre vezet, mint az eredeti téma. hogyan is állják meg helyü­ket az áfészek, a Zöldért örö­kében. Az áru útjának lerövi­dítésében — mert ez a dön­tő! — jó módszert alakított ki például az ócsai áfész: zöldsé­ges boltjait átadta a szakcso­portoknak, mely a termelés szervezése mellett maradékta­lanul biztosítja a kiskereske­delmi ellátást is. Megoldáshoz közelítve A felesleg sem megy veszen­dőbe — ha egyáltalán van! — a helyben termelt árut a Bos­nyák térre viszik. Csakhogy úgy tartják az ócsaiak, az idő. meg a fuvar, az bizony pénz, s éppen ezért a felesleges zöldséggel megrakott kocsi visszafelé sem futhat üresen. Olyan árut visz, amit helyben nem termelnek, ám a boltok kínálatából nem hiányozhat. Célszerűen, ésszerűen, az ellátást szolgálva igyekeznek a nagy feladathoz felnőni az áfészek. Javították a kapcso­latot a kistermelőkkel. Erre mód és lehetőség kínálkozott, hiszen a közvetítő kereskede­lem kiesése miatt a kölcsönö­sen előnyös árban tudtak megállapodni. Ugyanakkor gyakran éltek, élnek az érté­kesítésben is a kockázatot vál­laló bizományosi megállapo­dással. Nagyon is kedvező az össz­kép, ám ahogy a MÉSZÖV el­nöksége legutóbb a témát tárgyalva megállapította: elé­gedettségre azért mégsincs ok. Mert például a termelés és forgalmazás egysége ma sem tökéletes — csak közelíten j'.: e felé. A tapasztalatok birto­kában fogalmazták meg a to­vábbi feladatokat, melyek már a jövő évi munkát alapozzák — a lakosság jobb ellátását. S ebben hangsúlyt kap az is pél­dául, hogy az úgynevezett pia­ci ösztönösség csökkentésének — tehát annak adom, aki töb­bet ígér, ráígér — egyik fon­tos eszköze a kölcsönös érdeke­ken alapuló szerződéses kis- árutermelés. S ennek megkö­tését már idén, októberre ter­vezik. Legalább ilyen fontos a nyolc áfész — monorvidéki, Dél-Pest megyei, gödöllői, vá­ci, tápiószelei, dabasi, nagyká- tai — gesztorságával létrehí­vandó zöldség-gyümölcs ke­reskedelmi gazdasági társulás is. Ugyanakkor a közvetlen, s közvetett exporttevékenység fokozása. Kiragadott példák, ám ha azt jelzik, hogy a törekvések mögött az a szándék húzódik meg: kistermelő, forgalmazó, s elsősorban a vevő nehogy kárát lássa az átszervezésnek, hanem nyerjen azon! Szeptember 9-én adtunk hírt arról, hogy Kiskunlachá- zán a költségvetési üzem épü­lő irodaházának egy része le­omlott. Híradásunkban még nem tudtunk beszámolni arról, hogy mi okozta a nem min­dennapi esetet, viszont ígére­tet tettünk olvasóinknak, hogy tájékoztatást adunk az ügy kivizsgálásának menetéről. A Pest megyei Tanács épí­tési osztályán tájékoztatásunk­ra elmondták, hogy a felelős­ség megállapítását megelőzően kon a munkahelyeken, ahol támogatják a nők vezetővé válását, ott a nők — még a kisgyermekes anyák is — vál­lalják az irányító, vezető sze­repet. fíogy egy nő vezető legyen, nem eleg a tudás, a szándék, a kinevezés: szüusé- ges a gyermekintézmény- és szolgáltató hálózat bővítése is, mivel a háztartási munka, a gyermekek ellátása még min­dig sok időt és energiát kíván a nőktől, így a vezetőktől is — mondotta szóbeli kiegészítőjé­ben Demeter Piroska, az MNOT Elnökségének tagja. Szükséges az is — mutatott rá —, hogy a társadalom meg­változtassa a nők előlépteté­sét akadályozó, régi szemléle­tet. A nők részvétele a veze- * tésben társadalmunk érdeke. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nők Országos Taná­csának egyik bizottsága az or­szágos nőkonferenciák javasla­tára ipari üzemekben, egész­ségügyi és más intézmények­ben, a tanácsi apparátusban vizsgálta a nők vezető beosz­tásba állításának helyzetét. A vitában felszólalók hang­súlyozták, hogy előléptetéskor a képességet, a képzettséget kell figyelembe venni. Rámu­tattak: még a nődolgozók is fenntartással fogadják a női vezetőt, akiknek így több energiát kell kifejteniük ké­pességeik bizonyítására. Elő­fordul, hogy ha a nőknek ép­pen akkor ajánlják fel a veze­tői beosztást, amikor azok kis­gyermekük gondozása vagy más családi gondok miatt nem vállalják, egy idő eltelte után nem keresik fel újra ezzel a kéréssel. Elmondták: felnö­vekvőben ak a nemzedék, amely számára természetes a megméretés — az esetleges si­kertelenség elviselése is — a vezetői beosztásban, és letűnő­ben az a generáció, amely a női vezetőket a gyengébb nemhez sorolja. Csak az a nő tud igazán helytállni a mun­kában és a közéletben, aki ki­egyensúlyozott családi hátterei tudhat maga mögött, akinek családiában megfelelő a mun- knmeeosztás — hangsúlyozták többen is. szakembereket hívtak segítsé­gül az okok feltárására. Ezért kérték fel az Építésügyi Mi­nőségellenőrző Intézet munka­társait, hogy mondjanak szak- véleményt arról: emberi mu­lasztás avagy műszaki hiba következtében dőlt-e össze az irodaház. A vizsgálatot a közeli na­pokban kezdik meg. Az ered­ményről, s a leomlott ház ügyének további fejleményei- ről is tájékoztatjuk olvasóin­kat. Varga Edit A (somiét! hóz ügyében Még tirt a vizsgálat Az őszi ülésszak előtt Az országgyűlési tisztségvi­selők, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselő- csoportok vezetői hétfőn a Parlamentben tartott ülésü­kön a soron következő, őszi ülésszak előkészítésével fog­lalkoztak. Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a jelenle­vőket a parlament plénuma elé kerülő tervezett napirend­ről, az ülésszak előtti képvise­lői teendőkről. Az őszi ülés várhatóan elsőként az ipari miniszter beszámolóját vitat­ja meg. amely az ipar helyzer tével és feladataival foglalko­zik. Az ülésszak második té­mája: a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének be­számoló jelentése a népi ellen­őrzés munkájáról. A hétfői tanácskozáson előbb Méhes Lajos ipari mi­niszter, majd Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke ismertette a napirendekkel kapcsolatos tudnivalókat. HAZAFISÁSRA NEVELT A lig múlt 17 éves, amikor férjhez ment Koreny Pálhoz. Egy év sem telt el, megszületett első gyermekük: József. S ahogy teltek, múl­tak az évek, úgy szaporodott a család. A 60-as évek elején már kilenc gyermek — hét fiú és két lány —, ülte körül az asztalt. Igaz, a családfő keresetéből csak, szerényen futotta, s a fiúknak nagyon kellett vigyázniuk ruhájukra, cipőjükre, hogy a fiatalabb testvérek is használhassák még. Valamennyien korán hozzáedződtek a fizikai mun­kához és megszokták, hogy a ház takarítása, a felmosás, söprés, mosogatás, favágás ... mind-mind közös feladat. A zsebpénzt pedig nagyon be kell osztani, mert a családi kasszából nem futja többre. Károly, a legkisebb fiú még csak hétéves volt, amikor a 19 éves Pált behívták so"ka- tonai szolgálatra. Koreny Pálné az egész család ial együtt örült a nagy esemény­nek. Aki alkalmas katonának, az biztosan egészséges! — hangoztatta. A szíve persze mindig elszorult, valahányszor ránézett az ebédlőasztalnál üresen maradt helyre. Aztán a messzi laktanyából megér­kezett az első levél. Ne ag­gódjanak értem, jól megy a sorom. És csomagot, pénzt is felesleges küldeni, mert elég kaját kapunk! — írta a katonafiú. S amikor az eskü napján találkoztak vele, még azt is hozzátette, hogy máris hízott fél kilót. Három évvel azután, hogy Pál leszerelt, Ferenc öltötte magára az angyalbőrt. Akár­csak bátyját, édesanyja öt is azzal bocsátotta útjára: Az­tán jól viselkedj! Fogadj szót a parancsnokaidnak! Feri persze csak mosolygott. Lát­szott rajta, hogy nem fél a katonáskodástól. S akárcsak bátyja, ő is egy sor dicséret­tel zárta kétéves szolgálatát. Amikor leszerelt, András vo­nult be katonának, öt István váltotta, majd László követ­kezett, aki akkor már -a Belügyminisztériumban volt szakács. Bár László kötődött legjobban a fegyveres erők­höz, úgy tűnt, az ő helyzete lesz a legnehezebb. Ugyanis bevonulásakor volt egyéves a kisfia, s félesége rövid idő múlva újabb kisbabát várt. Ám, ez csak a látszat. Nem sokkal azután, hogy második gyermekének megszületése miatt leszerelték, visszatért a fegyveres ' szolgálathoz, A rendőri hivatást választót'a életpályájául. A hét fiú közül csupán József, a legidősebb nem volt katona — egészségi okokból nem hívták be és Károly, a legifjabb fivér, aki viszont joggal várhatja a be­hívóparancsot, mert megfe­lelt a sorozáson... Uüszke vagyok a fiaimra! Becsületes, dolgos em­berek voltak mindig. A ma­gánéletükben is megtalálták a számításukat. Mivel szinte valamennyien Kartalon lak­nak, rendszeresen találnak rá alkalmat, hogy összejöjjön a családunk. Ez pedig mindig nagyszerű dolog! — mondta Koreny Pálné, alig félórával azután, hogy a magyar nép­hadsereg művelődési házában — fiainak hazaszeretetre ne­veléséért, a katonai szolgálat­ra való felkészítéséért, az öt fiú példamutató katonai szol­gálatának teljesítésében vál­lalt szerepéért — a fegyveres erők napja alkalmából átvet­te kitüntetését, a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozatát. Büki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom