Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-25 / 227. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA 19^3» SZEPTE XXVII. ÉVFOLYAM, 227. SZÄM 1933». SZEPTEMBER 25., VASÄRNAP A kirakatban dolgoznak Az építőknél még sok a tartalék Kisgépeket, új eljárásokat alkalmaznak Az építők kirakatban dolgoznak, nem csoda hát, hogy munkájuknak minden járókelő kritikusa. Városunkban annyi minden épült az utóbbi években, hogy megszokhattuk az építőmunkások folyamatos jelenlétét. Házaknál, közintézményeknél, közművek kialakításánál egyaránt megtalálhatjuk őket. Tanúi lehetünk néha lankadó igyekezetüknek, máskor igyekvő hajrájuknak Csóváljuk a fejünket, ha oktalanul elprédálják a drága anyagokat, összevonjuk tekintetünket, ha italosüvegeket látunk szétdobálva az állványok környékén. Bosszankodunk, ha csúszik a határidő, s ha mégis elkészül az építmény, hosszú a hiánylista, sok a jogos reklamáció. Ez az érem egyik oldala, amelyet a felületes szemlélő lát. Az arra hivatottak viszont mélyreható elemzést végezteti. mielőtt a párt városi bizottsága elé tárták a közelmúltban az építőipari vállalatok tevékenységéről szóló jelentést Nem kevesebbet vizsgáltak, mint azt; hogy az utóbbi néhány esztendőben mit tettek az üzem- és munkaszervezés, a munkafegyelem javítása érdekében, miként munkálkodtak a vezetői teendők színvonalának emelésén, mit tettek a jobb minőségű feladatvégzés és a határidők betartása érdekében. Apadó létszám Ennek alapján olyan megállapítás született, mely szerint az építők a kijelölt feladatok szellemében tevékenykedtek. Kivette a részét a teendőkből a DUTÉP, a KE- VIÉP, a PVCSV és az Aszfaltútépítő Vállalat is. A „hazaiak” közül a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a városgazdálkodási vállalat és az építőipari szövetkezet állt az érdeklődés középpontjában. Ezek mellett működnek még az ipari üzemekben és a termelőszövetkezetekben kisebb brigádok. A lakosság megrendeléseinek száz építőiparos tesz eleget. A hárorrt említett helybeli üzem a termelési értéket nem növelte számottevően, mi több az idén további csökkenés várható. Az okok hátterében az apadó létszám áll. Ez a megfogyatkozás 1978. és 1982. között 190 személyt jelentett. Főleg az építőmesteri szakmákban jelentős az elvándorlás. Mértéke a DÉTÉV-nél a legnagyobb, amely már-már veszélyeztette az elmúlt években a befejezési határidőket és a jó minőséget. Ha tovább boncoljuk az okokozati összefüggéseket, akkor a bérekhez lyukadunk ki, amelyek nem növekedtek az évek során az elvárható mértékben, A távoli munkahely, a naponkénti hosszú utazgatás is ta- szítólag hatott. Ma már mindenhol tudják, hogy csak a figyelmes szakmunkásképzéssel lehet enyhíteni a krónikus gondokon. Az öt évvel ezelőtti 63 szakmunkástanulónak ma több mint a dupláját oktatják. Nagyobb figyelmet fordítanak, a fiatal szakmunkások megtartására, megfelelő bérezésére. Ez is része annak, hogy a korábbi években az építőiparral kapcsolatban megszabott teendők rendre megvalósulnak. De nézzük a példákat! Korszerű bérezést A DÉTÉV folytatta a technológia korszerűsítését és központi telepe kiépítését. Az építőipari szövetkezet főként felújításokat, foghíjbeépítéseket vállal. Kisgépeket vásárolt a nehéz emberi erőfeszítés- könnyítésére. Náluk is központi telephely alakul ki. A városgazdálkodási vállalat er épületfelújítások mellett új létesítmények kivitelezését >« vállalta. Korszerűsödött az anyagmozgatás, meghonosodott a konténeres szállítás. A középvezetők körében még nem fejlődött a joggal elvárható mértékben az irányítás színvonala. Ma is vannak még. üzem- és munkaszervezési hiányosságok, munkafegyelem megsértéséből eredő rendellenességek. Ezek bizony ked vezőtlenül befolyásolják a célok elérését. Elgondolkodtató az is, hogy a három vizsgált építőipári egységnél mindösz- sze tucatnyi felsőfokú építőipari szakképzettséggel rendelkező személyt foglalkoztatnak. A korszerű bérezési formák bevezetése vontatottan halad. Az élet- és munkakörülmények viszont javultak. Az üzemi konyha ételei eljutnak hozzájuk is és ma már megszokott dolog autóbusszal járni munkába. A növekvő költségek, a csökkenő nyereség nagyobb éberséget követel. A takarékos gazdálkodás mindinkább előírás. A járművek üzemeltetése ma már több mint a duplájába kerül a vállalatoknak, s ez megdrágítja a munkás- szállítást. Az anyagtakarékosságban is sok tartalék rejlik még. Joggal borzolja a kedélyeket az a nagyvonalú nemtörődömség, amely egyes ép-t- kezéseknél pusztulni, veszni hagyja a sok drága, olykor nehezen beszerezhető anyagot. Az sem bocsánatos bűn, hogy elhanyagoltak, riasztóak az építkezéseket körülvevő telBontják, beépítik Versenytárgyalás Cegléden, ebben az évben az a szokás járja, hogy házat vesznek, elbontják, elhordják, a tanács beleegyezésével, mi több. ösztönzésére. Az történik ugyanis, hogy ott, ahol a városfejlesztés során egy-egy helyen öreg ház helyére újat építenek, az öreg épületet bontásra versenytárgyaláson vevőkézre adják, aki a megállapodás szerinti határidőre elbontja az épületet, elhordja a még használható építőanyagokat, hogy saját céljára tovább hasznosítsa. Ily módon nem kerül ebek harmincadjára tégla, cserép, faanyag és a terep újból hasznosítható lesz. Mint a városi tanács illetékes osztálya jelezte, épület- bontással kapcsolatos versenytárgyalás legközelebb október 4-én, kedden délelőtt 9 órakor lesz, a tanácsháza emeleti ' nagytermében. Előtte helyszínbemutatót tartanak október 3-án délelőtt 9 órakor, a Teleki utca 8. számú háznál. Az érdeklődők részletes felvilágosítást kapnak a tanácsháza ügyfélszolgálati irodájánál kifüggesztett tájékoztatóról. illetve hivatali Időben az emeleten, a 24-es számú szobában. kék. a szemét és a gaz rányomja bélyegét az ott végzett munka színvonalára. Kedvező változás Miután nem ritka az elhúzódó beruházás, a befejező szakaszban gyakran társadalmi munkások csapata serénykedik egy-egy helyen. Ez dicséretes, csak éppen azoknak az önzetlenül sürgő-forgóknak a kedvét lohasztja, akik azt látják, hogy a fizetésért ott dolgozók miként „pihennek”, úgy állva a munkához, hogy más is hozzáférjen. A párt városi bizottsága összességében kedvező változás jeleit látta az utóbbi évek eredményei mögött. A technológiai fejlődés nem elhanyagolható tény. Ennek kell folytatódnia a DÉTÉV-nél, kiegészülve a bérszínvonal kedvezőbbé alakításával. A lakosság igényeit (lakásszerviz, építőgépek, eszközök kölcsönzése, félkész lakások építése stb.) az eddiginél sokrétűbben kell kielégíteni. A munkafegyelem, az üzem- és munkaszervezés, a rendszeres ellenőrzés, a fiatalok javára végrehajtandó kádercsere kell hogy jellemezze a további időszakot. A pártszervezetek éljenek a beszámoltatás, feladatmeghatározás eszközével, a pártcsoportok személy szerint foglalkozzanak a rosszul dolgozókkal, a fegyelmezetlen emberekkel. A pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya ezentúl is szorgalmazza az úgynevezett koordinációs értekezletek összehívását, amelyek előbbre viszik várospolitikai céljaink megvalósítását. T. T. A Játék a legfontosabb Az első lépések a napköziben Turkálok emlékeimben. Az iskoláskor néhány merev fényképe megmozdul, filmként pereg, aztán megszakad. Égy másik pillanat, másik tabló tolul helyébe, álomszerűén, csapongva. Osztálytársak, tanárok, diákcsínyek villannak fel, mind-mind a délelöttök összefüggéstelen eseményei. S mi történt később, délután, a napköziben? Hiába, alig-alig szakadozik fel a nem is oly távoli múlt ködgomolya. Tán csak a puffanások hangzanak idáig, a meglőtt labda hangja, mely megremegtette a szűk udvar kapuját. Ki tudja, miért nem őrzünk semmit a napköziről? Talán, mert nem kaptunk életre szóló muníciót. Vagy csak egyszerűen más volt, mint manapság. Csemőben nincsenek távolságok, mégis időbe telik, mire az iskola ebédlőjébe érünk. Az óvodából alig kinőtt apróságok sorban, páronként egymás kezét fogva ballagnak saroktól sarokig. A betonút előtt megállnak,, a lassúbb léptűeket is megvárják. Nemcsak a rend kedvéért, így ismerkednek a közlekedés elemi mozzanataival. Az asztalokhoz hármasával telepednek le, egy-egy szék üresen marad. A szabad helyet Emi néninek tartogatják, aki minden alkalommal másmás társasághoz ül le. Csöndben majszolgatják a kelkáposztát Rejtett tanterv — Még ma is él az az elképzelés, hogy a délutáni időszak feladata egyedül csak a gyermekmegőrzés — mondja Túri Emília, az elsős napközis csoport vezetője. — A napközi valójában a rejtett tanterv gyakorlásának színtere. A viselkedésminták elsajátítása, a társas kapcsolatok szabályainak megismerése aprólékos, folyamatos tanulást igényel. A formák persze mindig közvetettek. Például a közös étkezéskor minderre jó néhány alkalom kínálkozik. Nem mindegy, hogyan ülnek a gyerekek az asztalnál, helyesen használják-e az evőeszközöket, s ha végeztek, ügyesen, tülekedés nélkül viszik-e vissza a tálcát. A szieszta időszaka nem telik katonásan. Szerencsére. Mint színes lepkék, röpködnek a gyerekek az udvaron. Kell a mozgás a délelőtti feszes ül- dögélés után. A sorakozásért felelős pöttöm kislány összegyűjti homokozó, fogócskázó társait: „Húzzátok ki magatokat! Lehet indulni.” Bár nem ragadt sár a cipőkre, a küszöbön átlépve gyakorolják a lábtörlés mozdulatait, mert télre Megjött már a kukorica Az aszályos időjárás miatt a tervezettnél kevesebb vetőmagnak vaió kukorica érkezik a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozóüzemébe. A termés- kiesést különösen gondos feldolgozással és költségmegtakarítással igyekeznek ellensúlyozni. Felső képünkön: az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezetből érkezik a liibridkukorica- szálütmány. Alsó képünkön: Szűcs . Sándorné és Su- lyok Györgyné a **•■'■*- szárítóból a mor- zsolóba engedi a csöveket Anáti-Tóth Sándor felvételei már megszokottá, természetessé kell válnia. Kézmosással zárul az ebéd utáni pihenő. Nincs grimasz az arcokon, nem nyomasztó a rend. Készül a lecke — A mostani napközi abban különbözik a régitől, hogy az érdemi munka követelmény. A tanítás befejezte utáni időszakban szinte átvezetjük a gyerekeket a következő napi munkához, a reggeli csengőszó jelezte órasorhoz. Ehhez azonban kizárólag nevelési eszközöket használunk. Kötetlen kultúrfoglalkozás kezdődik. Emi néni az ősz jelenségeiről kérdez, magasba röppennek a kezek, ki jól, ki rosszul válaszol. A nyárból kinyúló évszak természeti csodáiról, mezőgazdasági növényeiről, gyümölcseiről, munkálatairól, főleg a szüretről esik szó. Minden témaszeletet játék, ének, vers, furulyaszó követ. A szüreti mulatsághoz érve a sarokkopintós tánclépésekkel próbálkoznak, szemlátomást élvezettel. — Az iskolai légkört, a kimért időbeosztást az elsős nebulók nem könnyen szokják meg. Az összetett, többféle tevékenységet ritmusosan váltogató kultúrfoglalkozás, ha jól sikerül, feloldja a feszültséget, egyben előkészíti, megkönnyíti a soron következő egy órát, amikor a leckének kell elkészülnie. Ettől függetlenül már most észlelhető a fegyelem lazulása. Türelmetlenebbek a kicsik, mint az iménti foglalkozás előtt. Kellemes muzsikát forgat a lemezjátszó. Lágy, tapintatos felszólítás ez, hiszen minden napközis egyszerre húzza elő, s teszi a padra a könyvet, füzetet. Nincs mese, tanulni kell. Furcsa írásjegyek kerülnek a zöld táblára meg a vonalas leckefüzetbe: alsó és felső hurokvonal, cés kötővonal, a majdani betűk elemei. Emi néni halkan járkál a padsorok között, mindenkinek segít, kedves szigorral kéri számon a késlekedőket. És jön a mumus, a matematika: körök kerülnek a papírra, beléjük meg pöttyök.. Melyik körben van több pötty? S melyikben kevesebb? A nagyságrendet mutató jelek hamarosan a helyükre kerülnek. Otthon már nem kell írásbeli feladatokkal foglalkozni, ennek alighanem a szülők is örülnek. Az olvasókönyv már a legújabb elképzelések szerint készült. Ábrákkal illusztrált szóképeket böngésznek az apróságok. Csak a névelőkkel gyűlik meg a bajuk, ezeket nem lehet .leolvasni” a kedves rajzocskákról. Néhányuk figyelme elkalandozik, szívesebben játszanának már. Emi néni értékeli az órát, főleg az írásbeli készséget dicséri, de sorolja az olvasás hiányosságait is. Homokvár az udvaron Két óra után tódul ki a kis csapat az udvarra. Készülnek a remek homokvárak, az árnyas diófa alatt körjátékhoz készülődik a társaság. Percenként jönnek a szülők, cipelik haza a csemetéket. Megtelnek a sónehéz táskák, az ajtóból még visszaköszönnek a gyerekek. Otthon már nem kell tanulni. Varga Sándor Hiányzik az árjegyzék — Hogy a csibe, hogy? — Három forint húsz. Egy játékos gyereknótában hangzik emígyen a párbeszéd. A ceglédi piacon viszont ott, ahol az igazán gusztusos konyhakész bontott csirkét, szárnyasaprólékot árusítják, nem ez a nóta járja. Többen jelezték már; szóbeli eligazítás helyett jobban örülnének, ha mint a húsboltokban és más, vágott baromfit árusító boltban szokás, itt is közszemlére tennék az árlajstromot, tételesen felsorolva, jól látható helyre, hogy ki-ki láthassa, ne kelljen kérdezősködni. Mert, ha az ember ott kérdezősködik, könnyen megkapja: — Ugyan, tudja azt jól mindenki. Mármint az árakat. Am úgy látszik, mégsem tudják. Ezért kérik a tájékoztatást, segítséget — amit, piacról lévén szó, kérés nélkül is eleve teljesíteni kellene. FeSúJátásX a múzeumbans Szeptember 25-én bezárja állandó kiállítását a ceglédi Kossuth Múzeum. Az épület felújítása az emeleti termek rend behozásával folytatódik. A IV. Fa és környezet kiállítás október 30-ig zavartalanul megtekinthető. Játékuk felkészült, sikeres Az országos, területi egyéni atlétikai bajnokságot serdülő B-korosztályban Dunakeszin rendezték meg. A viadalon rajthoz állt Ceglédi VSE három aranyérmet hozhatott haza versenyzői révén, akik egyébként kilenc dobogós helyezést szereztek. Duplázni Németh Noéminek sikerült,’ ő síkfutásban volt a leggyorsabb, a száz és a kétszáz méteres Diszkoszvetésben Rossi Judit szerzett aranyat. Lakos Piroska a második helyezett lett az ezerötszáz méteres futásban, bronzot Kiss Anikó három számban nyert: 80 m-es gátfutásban, 800 m-es síkfutásban és magasugrásban. Ugyancsak bronzos 400 m-es síkfutásban Pál Andrea, súly lökésben Rossi Judit, diszkoszvetésben Magyar Csilla. A felsorolt atléták tovább jutottak a Győrben sorra kerülő országos bajnokságra. ★ A többszörös magyar ifjúsági válogatott Varga Attila az ugyancsak válogatott, gerelyhajító Zátrök Zsolt és Mo- tyovszki János, aki a vasutas országos bajnokságon legutóbb gátfutásban nyert, helyet kapott az NDK-ba utazó Pest megyei válogatottban. A megyei szövetség a CVSE edzőjét, Fenyődi Miklóst jelölte ki a válogatott szakvezetőjéül. I Asztaliteniszben vasút j rangadóra került sor az IS ! III. második fordulójában, ceglédiek a BVSC-t fogad ti és nagy meglepetésre gye tek. Ceglédi VSE II.—BVSC II. 11 Csupa ifjúsági arany jelv nyessél, a ranglistán a cégi dieknél jobban álló játékoso kai állt ki a fővárosi csap. így a győzelemre eleve < voltak esélyesek. A CVSE n gyón jól játszó fiataljai azut; a _ számításukat alaposan á húzták, mert a Szőnyi útia nak egy percnyi esélyük volt a két bajnoki pont me szerzésére. A CVSE második együttes' nek minden tagja dicséret érdemel. Külön ki kell emel. az egy vereséggel végzett« közül Nagy Miklóst, akin« mind a három győzelme mei lepetést, bravúros játék' takar. Szappanosnak sikerű bizonyítania, hogy a megyei t zeken elért győzelme nem vo meglepetés és egyedi eset, i itteni végső sikerben neki alapos része volt. Győzte! Szily Gy., Nagy M., Tűn (3—3), és Szappanos (2). ISSN om-250» (Ceglédi Hírlap)
