Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 226. SZÄM 1983. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Szervezett keretek kozott Hazafiasságra neveli azif júságot Sokféle lehetőség kínálkozik Állampolgári kötelességeink sorában szerepelnek a haza védelmét előíró kötelmek, amelyek ismeretére már gyermekkorban fel kell ké­szíteni az i'iúságot. A körük­ben végzett honvédelmi neve­lőmunkáról és az ezzel kap­csolatos feladatokról tárgyait a minap a párt járási végre­hajtó bizottsága, megvitatva és elfogadva a Magyar Hon­védelmi Szövetség járási-vá­rosi vezetőségének beszámoló­ját. Honvédelmi napok Tavaly nyáron a megyei pártbizottság intézkedési ter­vet hagyott jóvá e teendők­kel kapcsolatban és a járási pártbizottság is több határo­zatában megszabta a feladato­kat Ennek nyomán a testület azt a megállapítást szűrte le, hogy a pártszervek és párt- alapszervezetek összehangol­ták a területükön folyó hon­védelmi nevelést, kiválasztot­ták a kádereket, pártmegbíza­tásokat adtak tagjaiknak és beszámoltatták őket a végzett munkáról. A fiataloknak Cse- mőben, Abonyban és Albert- irsán maguk a párttitkárok is tartottak előadást. A tárgyi feltételek anyagi alapjainak előteremtésében társadalmi munkát, másfajta akciót is szerveztek Abonyban, Albert- irsán, Csemőben, Jászkaraje- nőn. Mindez azt bizonyítja, hogy a pártszervek az ifjúság honvédelmi nevelésének irá­nyításában, összehangolásában jelentkező feladataikat jól megoldják. A tanácsi szervek ugyan­csak jól szervezett munkával vették ki részüket a teendők­ből. Az előképző tanfolyamo­kat megtartották, helyiségről gondoskodtak előadások, kiál­lítások, másfajta honvédelmi rendezvények céljaira. A lö- térépítés, fenntartás szívügyük volt, a spartakiád és az Ed­zett ifjúságért mozgalom ke­retében szervezték a honvé­delmi sportokat. Kiemelke­dően oldotta meg a feladatát Abony, Nyársapát, Albertir- sa, Törtei és Kocsér, a város­ban a 20-as Volán, a kórház, a KÖZGÉP és a szakmunkás- képző intézet. Az ifjúság érdeklődését el­sősorban a néphadsereg életét bemutató kiállítások, a honvé­delmi napok, bemutatók, a KISZ ifjú gárda és az úttörő gárda rendezvényei keltik fel. Ezeken szívesen részt vesznek. Sikeresek a honvédség közre­működésévei rendezett kato­napolitikai előadások. Az MHSZ e témakörben minden tanfolyam keretében tíz órás előadássorozatot szervez. A fiatalok ilyenkor tájékoztatást kapnak a katonaéletről, a ha­za szolgálatának körülményei­ről. Sorkötelesek között Az iskolákban tanévenként húsz órát fordítanak honvé­delmi oktatásra az osztályfő­nöki órák keretében. A törté­netem- és magyarórák anya­gába is beépítik ezt a gondo­latkört. A hazaszeretetről és a nemzetköziségről egyaránt szó esik ilyenkor. Szeptember végén honvédelmi napokat .tartanak, a fegyveres erők napjához kapcsolódva. Számos intézményben mű­ködik MHSZ-klub vagy szak­osztály. amelyek sajátos esz­közeikkel szintén a honvédel­mi nevelés céljait szolgálják. Nem hiányoznak programjuk­ból a filmvetítések, az aka­dályversenyek, a katonatalál­kozók, kiállítások és bemuta­tók. Főleg az abonyi, az al- bertirsai, a kocséri és a nyárs­apáti iskolák járnak élen eb­ben. Közművelődési intézmé­nyeink a lehetőségek széles skáláját nyújtják a hazafias és honvédelmi neveléshez, bár ezt a lehetőséget az eddiginél jobban kellene hasznosítani. A művelődési házak, könyvtárak és mozik tevékenységi körébe beilleszthetők ilyesfajta ren­dezvények. A KISZ és az út­törőmozgalom megoldja a tő­le elvárt feladatokat. A for­radalmi ifjúsági napok, az if­jú- és úttörő gárda szemlék fizikailag is erősítik a fiatalo­kat, de fokozni kell részvéte­lüket a tömegsportban is. A honvédség minden téren hat­hatós segítséget nyújt, de a munkásőrség és a rendőrség ilyen irányú tevékenysége is megérdemli az elismerést. Az MHSZ végzi a sorköte­lesek kötelező honvédelmi ok­tatását, gépjárművezető, rá­diós és modellező képzését. Segítik a tanintézeti honvé­delmi oktatást, a KISZ ifjú gárda és az úttörő gárda tag­jainak felkészítését. A peda­gógusokat továbbképzés kere­tében teszik alkalmassá a lö­vészetek vezetésére. A honvé­delmi szövetség honvédelmi napokat, kiállításokat, bemu­tatókat, filmheteket, laktanya­látogatásokat, összetett és út­törő honvédelmi versenyeket, honvédelmi kupa lóversenye­ket rendez. Vonzó programok A párt-végrehajtóbizottság ülésén bőven esett szó a to­vábbi feladatokról is. Első he­lyen szóltak a honvédelmi ne­velés hatékonyságának foko­zásáról, amelyben szükség van az alsóbb pártszervek, alapszervezetek támogatására is. A testületi üléseken cél­szerű áttekinteni e terület idő­szerű tennivalóit, értékelni a végzett munkát, s arra alkal­mas kádereket kijelölni. A községi tanácsok, gazdaságok, intézmények a tárgyi, techni­kai felszerelések beszerzésé­ben, a tudatformálásban mű­ködhetnek közre. A tömeg­szervezetek és mozgalmak vonzó programokkal járulhat­nak hozzá a fiatalok érdeklő­désének felkeltéséhez és ki­elégítéséhez, gondot fordítva a tömegsport és a turizmus, az ifjúság edzettségét szolgáló programok fejlesztésére, gya­koribbá tételére. Az MHSZ já­rási-városi szervezetének nö­velnie kell tömegbefolyását, ki kell építenie bázisait minden réteg körében. Rendezvényei középpontjában a hazafias és honvédelmi nevelésnek kell állnia, s a szervezésben első­sorban a járás és a város nagyüzemeiben és tanintéze­teiben kell előbbre lépni. Tamasi Tamás Fogadóórák Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke szeptember 28-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városhá­zán hivatali helyiségében. ossb M o z i mm. Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap, délelőtt 10, délután 2 órakor: Misi Mókus kalandjai (magyar ■ mesefilm). Délután: Várkastély a Kárpátokban (Csehszlovák film). Este: A la­tor (olasz—francia filmvígjá­ték). Szombaton, éjszakai elő­adás: A nagy zsákmány (fran­cia-olasz filmvígjáték). A kamaramoziban: Bűnös dal a Föld (finn film). A mesemo­ziban: A kék madár (szovjet— amerikai mesefilm). Abony, szombaton és va­sárnap: A szénbányász lánya (amerikai film). Aibertirsa, szombaton és vasárnap: A kobra napja (olasz bűnügyi film). Vasárnap, délután: Névtelen vár (magyar film). Ceglédbercel, szombaton és vasárnap: Szuperzsaru (olasz filmvígjáték). Törtei: szomba­ton: Emberek és farkasok (olasz film). Vasárnap: Kör­hinta (magyar film). Jászka- rajenö, vasárnap: Éjszaka történt (szovjet bűnügyi film). Közösségi ember Kocsérró! szól a zömök kötet Most éppen könyvtáros a krónikás Ázott rögtől, musttól, méz­től, száradó dohánytól illa­tos a kocséri levegő. A szep­temberi verőfényben szinte nyújtózni látszik a falu, mint a pihenten ébredő, világával elégedett gyerek. Nyújtózik — nyújtózását az új házak­kal, alakuló portákkal meg­hosszabbodott főutca jelzi, erősödését a takarosán gon­dozott faluközpont. A lakos­ság legtöbbje ilyenkor még munkahelyén van, tsz-ben, üzemben vagy a közeli vá­rosok valamelyik hivatalá­ban, gyárában dolgozik. Ha­mis kutyák köszönnek a kerí­tések mögül megkötve az ide­genre, mosolygós asszonyok néznek ki kíváncsian a ház­ból, a jövevény kit keres, mit keres? Mutatják az utat, mer­re a községi könyvtár. Körü­löttük szilvalekvár, épp be­főzött paradicsom, savanyúié paprika, uborka illata sündö­rög. A könyvtár egy macskaug­rás, az iskola szomszédságá­ban. Hűvös terme nyáron menedék. Ilyenkor még el­viselhető a hőfok, ha az em­beren kiskabát van. Nagy köszönéssel beront egy isko­laköpenyes gyerekcsapat, ada­tokat bogarászni jöttek a há­zi feladathoz. Eligazítást kapnak, eltűnnek a polcsorok között. — Megbízható, aranyos kis társaság. Lehet és nagyon jó velük foglalkozni — mondja Antal Domokosné, a könyv­tár vezetője, ö már csak tud­ja, hiszen pedagógus, kis ide­je pedig nyugdíjas. — Nyughatatlan nyugdíjas — mondom tréfálkozva. Le­gyint, nevet a szeme. — A, dehogy. Hiszen pihe­nek, azt csinálom, amit sze­retek, magam vállaltam. Az iskolában könyvtároskodtam az 1959-es tanév kezdetétől a múlt év szeptemberéig. Alapfokú könyvtáros végzett­ségem van. A könyveket pe­dig szeretem. A véremben le­het, anyám szerette a köny­veket nagyon, de fiatal ko- xában ugyan, mikor . jutott ideje az olvasásra? Később igen. Hazajárt szerepelni Antalné tősgyökeres kocsé­ri. Ahogy mondja, a „felme­nők” valamikor régen, mint sokan mások, Jászapátiból te­lepültek ide. Csöpp korában élete álma volt, hogy tanít­hasson. Része lehetett benne, saját falujában. Közösségi ember. Képzős korában diák­társaival el-elruccantak Kecs­kemétről ide, haza, szerepelni. Később ő is vezetett a falu­ban színjátszó csoportot. Az első színdarab, amit a 35 személyes gárda megtanult 1949-ben, a Ludas Matyi volt. Az ötvenes évek végén megint csak jutott a kultúr­Juhiábhengert kért a külföld misszióból számára jócskán, a tanítás és akkor már a csa­lád, a gyermeknevelés gond­ja mellé. Falutörténet — Egy esemény azután 1964-ben következett. Az or­szág felszabadulásának 20. év­fordulójára készültünk, ami­kor községi krónika írására Pest megyében is bizottságok alakultak. Pataki Ferenc szak- felügyelő, aki helytörténész és nyugdíjas pedagógus már, ösztönzött, hogy tollat fog­junk. Hivatalos irányítást kaptunk, tízszemélyes bizott­ságunk lelkesen munkához látott. Az egyik könyvespolcról bordó kötésű könyv, helytör­téneti munka került le: Ko­csér község 20 éves története 1945-től 1965-ig. A javát ő írta, hiszen elvállalta a köz­ben lemorzsolódott vállalko­zók témáit is. — Ez o kezdet volt. Kife­jezetten szóbeli emlékezések adtak hozzá alapot. Készen is lett, 1965. április 4-re. A szer­kesztésben. szakmai tanácsok­kal Pataki tanár úr sokat segített. Antalnét úgymond, a téma megfogta és azután nem is eresztette. Éveken át szinte fél életét a helytörténeti ku­tatásnak, adatgyűjtésnek ál­dozta. Szélmalomharcokhoz időnként, mert olyan is volt, az egészségét vitte vásárra. Járt a honismereti akadémiai előadásokra, ingázott a me­gyeszékhely és kis faluja kö­zött, tanított, tanult, vállalt új feladatot, alapos részt a népfrontmunkából is melles­leg. 1970-ben az átdolgozott, ki­egészült falutörténet megyei pályázaton második helyet szerzett alkotójának. Mivel közeledett Kocsér község 100. évfordulója, mások lelkes biz­tatására elhatározta, megírja a százéves falu történetét. Felkérték arra is, hogy ha már annyira benne él a fa­lutörténetben, vállaljon részt az évfordulós ünnep szervezé­séből, rendezéséből is. A ju­talom : megkapta a kötet megírására a megbízást. írhatná tovább Fehér borítós, vastag, tet­szetős könyv. 1978-ban a Kecskeméti Nyomda készítet­te el. Az országban nem sok település dicsekedhet azzal, hogy ilyen krónikája, hozzá­fűzöm, azzal sem, hogy ilyen pedagógusa van. — Az egészségem is itt van, a kötetben — mondja. Sza­vainak nincsen különösebb hangsúlya. — A kötet pedig itt. a könyvtárunkban és más könyvtárakban. Történelmünk adattára gazdagodott vele. Arról meg szinte csak un­szolásra, mellékesen szól, hogy most, alkotmányunk ünnepén megkapta a Hazafias Nép­front magas kitüntetését, a Hazafias Népfront Munkáért érmet. Tervei? A könyvtáros­kodást szereti. Aludt a könyv­tár, fel kell ébreszteni. És még? — Hát, ha győzöm, ha bí­rom, megírhatnám akár kö­vetkező kötetként a krónikás történetét... Kölcsönzőkartonok közt ma­tat, rendezkedik. Rámosolyog a gyerekekre. Eszes Katalin Sxép terveket dédelgetnek Dzsesszművészek koncertje Az immár egyéves ceglédi dzsesszklub szeptemberben kezdi második évadját. Az el­múlt évad folyamatos működé­se és sikerei (néha pillanatnyi kudarcai) azt mutatják, hogy a klub felsőbb osztályba léphet. Ezt nemcsak a klubvezetőség önkritikus számvetése bizo­nyítja, hanem a városi tanács művelődési osztálya, valamint a Kossuth Művelődési Központ vezetése. Munkájukat és mű­ködésüket segíti az a támoga­tás. amely lehetővé teszi, hogy a Ceglédi ősz ’83 rendezvényso­rozat keretében megrendezzék a dzsessz-zongoristák feszti­válját. Ezt a mini fesztivált az egy­kori Róna-dzsessz hagyomá­nyokra alapozva, a reális anya­gi lehetőségeket és a közönség­bázist figyelembe véve szerve­zik meg. A ceglédi művelődé­si intézményeken kívül jelen­tős segítséget nyújtott a meg­valósításhoz Gonda János, a Magyar Zeneművészek Szövet­sége dzsessz-szakosztályának vezetője és Béres Károly, a ceglédi zeneiskola igazgatója. Az országban egyedülálló kezdeményezés tartós tovább­élésében bíznák a szervezők, s kétévenként tervezik e zenei fórum megismétlését, Ezz§l bemutatkozási lehetőséget te­remtenek a fiatal muzsikusok­nak, továbbá pódiumot adnak a vezető hazai dzsessz-zongo- ristáknak, ahol számot adhat­nak művészi munkájuk leg­frissebb eredményeiről. Titkos szándékaik közé tartozik, hogy a klub megfelelő működése esetén idővel külföldi dzsesez- művészeket is meghívnak. A dzsesszklub 1983/84-es évadjának első rendezvénye­ként kamarakoncert lesz a helyőrségi művelődési központ pincepresszójában, ahol Pét- rik András és Sülé László lép fel szeptember 30-án este hat órakor. Másnap — ugyanab­ban az időpontban — a dzsessz- zongoristák fesztiváljának ré­szeként a zeneiskolában ad szóló zongorakoncertet Szaba­dos György, Gonda János és Bori Viktor. A klub további programjá­ban szerepel többek között a szombathelyi Masina együttes, a Super Trio meghívása Bon- tovics Katival és decemberben egy nagyszabású dzsessz Mi­kulás-est (jazz session) meg­rendezése. Aranyos Károly Október közepén Ismét jön a limlomjárat Nyugatnémet tervek alapján — tőkés megrendelésre — juhlábhengerek gyártását kezdték meg nz idén az KÖZGÉP-ben. Az út- és töltésépítések földmunkáinál használatos hengerekből az év végéig tizenötöt készítenek. Apátl-Tóth Sándor (elvétel* A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa ajánlásának meg­felelően a Pest megyei nép­frontbizottság elkészítette a másodnyersanyagok és hul­ladékok hasznosításának ak­ciójára vonatkozó tervét. En­nek nyitányaként városunk­ban a lomtalanítás időszakára ideiglenes gyűjtőhelyeket je­lölnek ki, s onnan szállítják a MÉH-telepre a még hasz­nosítható holmikat. A befolyó összeget a nép­front saját szociális támoga­tási felajánlásaira fordítja. A munkában részt vesz a kör­nyezetvédelmi munkabizottság sok aktivistája, számos válla­lat. A lebonyolításhoz egy se­reg konténert is igénybe kell venni. A háztartásokból sok újság, szabványon kívüli üveg kerül ki, textilhulladékok is akad- I nak. Az öreg akkumulátorok, fémlapok, rossz edények — mind-mind egymástól elkülö­nítve — kihelyezhetők a gyűj­tőhelyre, ahonnan erre a cél­ra mozgósított járművek szál­lítják el. Ez az akció kettős célt szolgál: a hulladék ingye­nes elszállítását és rendelte­tésszerű felhasználását. Most tehát itt a jó alkalom a ház körüli rendcsinálásra, hiszen a fuvarozásról központilag gon­doskodnak. A népfront keretében műkö­dő környezetvédelmi munka- bizottság számít a vállalatok közreműködésére, amelyek egy-egy kijelölt körzetben já­rulhatnak hozzá a hulladékok továbbításához. S. D. ISSN óira—asoo (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom