Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

■ Abowyi krónikái Vadgazdálkodás, környezetvédelem Törődnek a madarakkal Évszázadokkal ezelőtt a né­pek számára létkérdés volt a vadászat, halászat. Ma fontos­ságáról szólva megtoldjuk az­zal, hogy egyesek számára szórakozás, sport, netán stá­tusszimbólum. Aki figyelem­mel kíséri hal- és vadgazda­ságaink munkáját, meggyő- zötínet arról, hogy nem egé­szen így van. A vadásztársa­ságok, horgászegyesületek is népgazdasági szempontból fontos feladatot teljesítenek, a környezetvédelemből, a terv­szerű hal- és vadvédelemből a részüket alaposan kiveszik. Megszámlálhattak Ezeket figyelembe véve vizsgálta nemrég az abonyi nagyközségi tanács mellett működő termelés-ellátási bi­zottság a helyi vadásztársasá­gok és a horgászegyesület te­vékenységét. A Postás Szak- szervezet sportvadásztársasá­ga munkájáról Káman Gyula, a társaság elnöke tájékoztatta a bizottságot. Elmondta, hogy vadgazdálkodást az abonyi József Attila és Ságvári Endre Tsz-től, valamint a Ceglédi Állami Tangazdaságtól bérelt területen, 13 ezer 400 hektá­ron folytatnak. Működésük kezdetén gyér volt a vadállo­mány, csak az utóbbi évtized­ben erősödött meg annyira, hogy abból vadászni lehet. Fejlesztési ütemterv írja elő, hogy melyik vadfajtából mennyinek kell lenni 1990-ig. A program szerint például őzből 130-140 darabnak. Az idén számlálást tartottak, eszerint már 130 kecses moz­gású őzet találtak, ami egy­ben arra utal, hogy a terüle­ten ennél több jószág is meg­él. Mezei nyálból a terv 1200 , darab. Évtizede még csak itt- ott találkozott az ember tapú- fülessel az abonyi határban, ma már annyi van, amennyi­nek időarányosan lennie kelj. Így az idén minden vadász négy vadnyulat lőhet és éven­te" negyven eleven vadnyulat kell befogni. Szárnyas vadból, fácánból az előírt törzsállomány 1500 madár. A tavaszi számlálás­kor ennek úgy felét találták. Pest megye déli részét sajnos, nem nagyon kedvelik a va­dak, kevés a búvóhely, erdő, nádas, csenderes. Tavaly a szabadba úgy négyezer darab, nyolchetes előnevelt madárkát engedtek, a számláláskor Ke­veset találtak meg közülük. Főleg a vízhiány miatt ván­dorolhattak el a szomszédos erdőségekbe. A vadásztársaság a fejlesz­tési ütemterv mellé minden évben vadászati tervet készít. Ügyelnek az állatok takarmá­nyozására. a takarmányt a Jó­zsef Attila Tsz-től veszik. Rendszeresen, minden évben készítenek új etetőket, azokat kihelyezik. Sajnos, nemegy­szer azért kell pótlást állítani, mert ismeretlen személyek megrongálják vagy épp eltu­lajdonítják az etetőket. Ká­naán Gyula említette azt is, hogy nem lehet figyelmen kí­vül hagyni: a vadak, vadhú­sok ára nem emelkedik oly mértékben, mint a takarmá­nyé. E negatívum ellenére is valószínű, teljesíteni tudják éves tervüket. Az Üj Világ Tsz vadásztár­sasága működéséről Babcsá- nyi István elnök szólt, véle­ményét több tekintetben osz­totta a másik társaság elnö- kéével. Ismertette, nálunk az évtized végéig 160 őznek, 1180 fácánnak, 560 vadnyúlnak kell lennie. A tavaszi vadszámlá­láskor ez az állomány meg­volt. Gondjaik közül kiemelte a betakarítás során tapasztalt jelentős vadpusztulást, állo­mánykárosodást, valamint az értékesítést. A horgászok egyesülete Abonyban 1976-ban alakult, jelenleg 130 tagja van. Terü­letük tíz hektár, növelésére egyelőre lehetőség nincsen, a taglétszámot sem tudják gya­rapítani, pedig sok jelentkező lenne. A tó egy partszakaszán a tanácstól kapott típustervek alapján horgásztanyák készül­nek. Évente 80-100 ezer forint értékben telepítenek halat, halivadékot a tóba. Igazán kü­lönleges zsákmány még ugyan nem volt, de épp a közelmúlt­ban fogott ki az egyik hor­gász egy tizennégy kilós har­csát. Tanul a horgász Horgászversenyeik iránt az érdeklődés nagy, az idei is jól sikerült. Ezen a tét az volt, hogy aki tíz kilósnál nagyobb harcsát kap horogra, annak jövőre nem Jcell haltelepítési díjat fizetnie. Jó kapcsolaiuK van a szolnoki TITÁSZ faor- gászegyesülettel, tapasztalat- cserére, versenyre kölcsönö­sen meghívják egymást. A horgászok számára, a téli hó­napokra tanfolyamot szervez az egyesület. E csendes, pihen­tető szórakozást kedvelők be­csületére váljék, hogy nem­csak a vizet lesik, hanem kör­nyezetükre is figyelnek. Sze­retnék az abonyi tó környékét még szebbé, rendezettebbé, barátságosabbá tenni. Társa­dalmi munkában ezért facse­metéket ültettek. Gy. F. Kevesebb ugyan, de édes Az Idén négyszáz hektáron termesztett cukorrépát az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet. Szedését két géppel meg­kezdték. A kedvezőtlen nyári időjárás miatt a tervezett termés­átlagra nem számíthatnak ugyan, de a cukortartalma, a fel­dolgozó szolnoki gyár véleménye szerint, nem rosszabb, mint a tavalyi termésé volt. Gyuráki Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1983. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Mék és adófizetők ­Viszontlátnak minden forintot üékus, csodapók Két rajzfilm bemutatója zajlik a Szabadság Filmszín­házban a Ceglédi ősz alkal­mával. A Pannónia Filmstú­dióban készült a Misi mókus, amelyet szeptember 23—28-ig és a Vízipók-csodapók, amit 29-től október 2-ig vetítenek. Féayszóróniéffés Ingyenes fényszóró-beállí­tást, CO-mérést, fagyállómé­rést végez autósok kérésére, ingyenesen a Ceglédi Autója­vító Kisvállalat szombaton, szeptember 24-én reggel 8 órá­tól déli 12 óráig Cegléden, a Kossuth Ferenc utcai, lakóte­lepi kisáruház mellett a par­kolóban. Ha az idő esősre fordulna, a vizsgálatokat el­végzik, de kinn, az autójavító telepen. — Fizetek azért, mert dol­gozom — berzenkedik a jó hí­rű mester. Nagyot üt a leve­gőbe, mint aki bonyolult ösz- szefüggések megértéséről mon­dott le. — Áttértem egy újfaj­ta időszámításra. Az év egyik része: adófizetés előtt, a má­sik: adófizetés után. Ha job­ban belegondolok, már nem is éri meg. Töprengek azon, visz- szaadjam-e az ipart? Sok az adó, s ki tudja, mit csinál­nak vele. A pénz sorsa — Tényleg, mi történik a befizetett lakossági adóval? — Az adó természetesen ál­lami bevétel, ami a tanácsi költségvetés szerves részévé válik — mondja Ungvári Mik- lósné, a törteli tanács adóügyi előadója. — Felhasználásáról is a községi tanács gondoskodik. Új létesítmények épülnek be­lőle, mint például az óvoda, és persze a település közintéz­ményeinek fenntartását, mű­ködését is fedezi. Amellett, hogy az adó a tanácsi költség- vetés bevételi oldalának kiseb­bik hányada, nélküle nehezen képzelhető el az oktatási, köz- művelődési intézmények léte­zése, az utak, járdák építése, a vízhálózat bővítése. A nem­rég átadott vízmű több millió­ba került, évekig spórolt rá a tanács. Az adó tehát olyasfaj­ta pénzösszeg, amivel a lako­sok saját községük fejlődését támogatják. Ezért fogalmaz­hatunk úgy, hogy •minden be­fizetett forintot viszontlátnak valamilyen formában. — Melyek a legfontosabb lakossági adófélék? — Leginkább közismert a házadó, A tarifákat nem mi találjuk ki, mint sokan gon­dolják. Egy pénzügyminiszteri rendelet írja elő, hogy az öt­ezer feletti lélekszámú közsé­gekben, tehát Törteién is, egy szoba után 100, két szoba után 160, három után 220, négy szo­ba után pedig 280 forintot kell évente fizetni. — Az úgynevezett általános jövedelemadót a kisipari. a kiskereskedői és a szellemi te­vékenységet végzők róják le. Az iparosok és a kereskedők adóját a KIOSZ Pest megyei adóközössége állapítja meg, veti ki. Erről minden esetben értesít bennünket. A pénz vi­szont a helyi tanács kasszájá­ba kerül. A szellemi munkát folytatóknak, orvosoknak, ter­vezőknek, földmérőknek csak a hivatalos munkaidőn túli te­vékenységért kell adózniuk. Egy orvosnak például a ma­gánrendelésért. — A harmadik fő adóforrás a háztáji és a kisegítő gazda­ságok jövedelme. Ez az adó lényegében a föld használatá­hoz kapcsolódik. Ha valaki a háztájit vagy az illetményföl­det természetbeni, esetleg pénzbeli formában kapja meg a termelőszövetkezettől, az illeték akkor sem engedhető el. így igazságos. — A kötelező községfejlesz­tési befizetések ellen főképp a tanyán élők ágálnak. Azt mondják: ők nem járnak moziba, nem használják a közintézményeket, s ná­luk járda sincs — hát akkor minek adózzanak. Kifakadásu- kat nem nehéz megérteni, de mindig elfelejtik, hogy fiaik, unokáik iskolába, művelődési házba, moziba járnak, és az orvosi ellátás is fontos. Illetékek ^ ! — Mennyi adóbevételt ter­veztek 1983 első félévére? —. Egymillió-hatszázezer fo­rintot. — Mennyi jutott ebből köz- zésfejlesztési munkákra? — Háromszázezer forint. A piac korszerűsítésére, járda építésére, az egészségház fel­újítására fordítottuk. — Mely időszakokban esedé­kes az adófizetés? — Évente március 15-ig és szeptember 15-ig lehet kamat­Vizet kaptak a szivarfák \7annak pillanatok, ami­' kor ebben-abban az ügyben az eredményért szinte szélmalomharcot folytató ember képe felvi­dul. így van ez most a Károlyi lakótelepen. Szá­mos bokor, kis és nagy fa azért vészelte át a kániku­lai napokat, mert volt, aki nem röstellt időnként ~ egy fazék vizet a növény tövé­hez önteni. Voltak, akik például a Kossuth Ferenc utcában rendszeresen tö­rődtek a fák, bokrok lakó­épületük elé ültetett cso­portjával. Volt, aki így in­dult a boltba vásárolni, ko­sarában a visszaváltani szándékozott üveggel, hogy előbb az üveget megtöltötte vízzel, meglocsolta a nö­vényt és úgy ment tovább. (Ám voltak „szigorúbb” há­zak, ahol a locsolási tila­lomra hivatkozva elzárták az öntözők elől a közcsa­pot.) A szivarfák és a többiek meghálálták a gondosko­dást. Zöldellnek és díszíte­nek, tetszetős termést nö­veltek. Szépítik a lakóne­gyedet. ★ Kora hajnalban elkezd­ték nyesni a füvet. Látvá­nyosan dolgozik a motoros fűnyíró, alaposan megstuc- colja a megsárgult nö­vényzetet. amit minden másnak, csak gyepnek nem lehet most nevezni. Viszont amerre a masina már járt, szinte fellélegzett a talaj. Jól jött az eső is, talán ha­marosan kizöldüí a fű, tél beálltáig díszíti a környé­ket. A hatalmas házak között, az ablak alatt néhány lel­kes. virágot és szépet sze­rető ember pöttöm virágos- kertet ültetett, ki most elő­ször, ki évek óta. Ott dísz­ük az egy sor, két sor ne- bántsvirág, őszirózsa, bü­döske. Ugyan, mi lesz a sor­suk, hogyan dönt a fűnyí­ró? A fűnyíró komótosan ha­lad. Elérve az említett he­lyekre a házbeliek ültette virágokat szépen kikerüli. Megkegyelmez a sárgás vadmimózának, meg a töb­binek. A vasútállomás közelé- ben honos lett már, belehelyezkedett a környe­zetbe Gömbös László ivó- kútja. Talapzatán itt-ott megtelepedett a moha, a nyirkos helyet kedvelő üde zöld. Arra járva sokan kortyolnak a csapon csor­dogáló friss vízből. Nem titok, hogv a közelben itt- ott azért fejlődött szépen a tavasszal telepített növény­zet, bokorsor, mert volt, ak; a naphosszat csordogáló vízből kannába fosott egy- esv adagot és a bokrokat megitatta. Egészségükre vált. (e. k.) mentesen törleszteni. Ha vala­ki késik, havonta egy százalé­kos adópótlékra számíthat. 1827 adóköteles lakosunk van. többségük rendesen megadja tartozását. Mintegy négyszáz késlekedőnek szoktunk felszó­lítást küldeni. Ha ez sem hasz­nál, közvetlenül a munkahe­lyekhez fordulunk, és a bérek­ből tiltatjuk le a szükséges részt. Ez szerencsére ritkán fordul elő. Megesik, hogy na­gyon alacsony nyugdíjjal ren­delkezőknek, rossz körülmé­nyek között élőknek mérsékel­jük vagy töröljük az adóját, de csak akkor, ha kérik. Mérsékelni lehet — Hálás feladat adóüggyel foglalkozni? — Azt nem mondhatnám, hisz végül is pénzt veszünk el az emberektől. Igaz, hogy ez még komolyabb konfliktusra nem adott okot. A türelem és a megfelelő személyes kapcso­latok átsegítenek a nehézsége­ken. Varga Sándor Ceglédi ősz leaefstnulók hangversenye A Ceglédi ősz eseménysoro­zata keretében a zeneiskola hangversenytermében szeptem­ber 24-én, szombaton délután 16 óra 30 perckor kezdődik a zeneművészeti szakközépisko­lák tanulóinak hangversenye. Köztük több, a pályára Ceg­lédről indult fiatal mutatkozik be a közönség előtt. Műsoru­kon klasszikus és modern szerzők zeneművei szerepel­nek, zongorán közreműködnek a 'zeneiskola pedagógusai. Ugyanezen a napon a zene­iskolában este 19 órakor kez­dődő újabb hangversenyen a Zeneművészeti Főiskola bu­dapesti, szegedi, debreceni ta­gozatán lépnek fel. Ezüstöt kaptak az Öregfíúk Tej és gyümölcs a befutóknak Az olimpiai ötpróba futó- és kerékpárosszámát az ille­tékes megyék rendezik, a töb- bi sportág versenyété közpon­ti szervezésben" kerül sör. Most szombaton kerékpáro­zásban lehet a követelményt teljesíteni. A nők hatvan ki­lométert kerekeznek, Cegléd— Csemő—Nagykőrös—Törtei —Cegléd útvonalon. A szint­idő négy óra. A férfiak­nak öt óra alatt száz kilomé­tert kell megtenniük. Szá­mukra a Cegléd—Csemő— Nagykőrös—Kőröstetétlen— —Abony—Kőröstetétlen—Tör­tél—Cegléd útvonalat jelölték ki. A rajt tíz órakor lesz a városi tornacsarnok elől, s ide is érkeznek vissza a résztve­vők. Előzetesen nevezni a KISZ városi bizottságán vagy a helyszínen, a próba napján reggel nyolc órától lehet. Az indulók három hónapnál nem régibb orvosi igazolást vigyenek magukkal. A torna- csarnok előtt — szükség sze­rint — orvosi vizsgálatot is tartanak. A szervezők kérik, hogy akinek már van, az ak­cióigazolványát is vigye ma­gával. A tizennégy éven alu­liak csak felnőtt kísérettel le­hetnek ott a mezőnyben, A nők beérkezése után a Várkonyi iskola udvarán a KBT közreműködésével ügyességi kerékpárverseny lesz. A befutókat tejjel és gyümölccsel vendégelik meg. ★ A Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa ötödik alkalom­mal rendezte meg a budapes­ti ifjúsági napokat, ennek keretében a kispályás labda­rúgótornát. A főváros legjobb kispályás labdarúgócsapatai között meghívottként ott le­hetett a város bajnokcsapata, az Öregfiúk is. Az elmúlt évi aranyérem után most — ti­zenkilenc induló között — a második helyet sikerült meg­szerezni. A selejtezőből és a középdöntőből 13-3-as gólkü­lönbséggel kerültek a döntőbe, ahol a Munkaügyi Miniszté­riummal találkoztak. Az 1-1- es végeredmény után az első­ség sorsa csak büntetőrúgá­sok alapján dőlt el, a minisz­tériumi csapat javára. U. L. Játékos akciók Ceglédi FiK-napok a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat ceglédi szaküzleteiben> szeptember 23-tól október 8-ig Sorsolásos akciák Előrendelés telefonon Csak nyerhet, ha a PiK-nél vásárol ISSN 01*3—2500- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom