Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

1983. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK sxffltiao Pest megyei termelőszövetkezetek a vásáron Nyereséget hozó munkaalkalom A Rozmaring Tsz kettősfalú fóliasátorát mutatja be Már régein vége azoknak az időknek, amikor a szakembe­rek arról vitatkoztak, hogy ér­demes-e a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben ipari melléküzemeket létesíteni. Az ellentábor érved gyorsan el­fogytak, hiszen a gazdasági eredmények önmagukért be­szélnek. Erre jó bizonyíték a mostani Budapesti Nemzetiközi Vásár is, ahol megyénkből nem egy tsz kiállítása — írjuk nyu­godtan — arat közönségsikert. Amikor 1980. októberében a kisnémedi Aranykalász Tsz és a bernecebaráti Börzsöny Tsz úgy döntött, hogy létrehozza a MŰFÉMSZER GT-t, még nem gondolták, hogy vállalkozásaik közül ez lesz az egyik legsike­resebb. Az alapításkor befek­tetett több millió forint immár megtérült, s a további bevéte­lek a gazdaságok nyereségét növelik. Nem hiánycikk többé De nézzük mit is tud ez a gazdasági társaság. Legna­gyobb tevékenységi köre az építőipari, ebből esztendőnként több mint 80 millió forint ár­bevétele származik. Emellett több mint 100 asszonynak munkát adva megszervezték a játékgyártó részleget, amely évejite mintegy 100 ezer darab műszőrméből és újabban filc­ből készült árut ad el a keres­kedelemnek. Ugyancsak fon­tos területe a GT-nek a nyom­daipar, a műanyag termékek előállítása, és a fémfeldolgozás. Mindezek azonban csak akkor hoznak hasznot, ha valóban olyan termékeket kínálnak a vásárlóknak, amelyek kelen­dőek is. Ezért azután nem meg­lepő, amit Külföldi László igazgató mondott: — Már hároméves a kapcso­latunk a Skála-cooppal. Ez mindkét fél számára hasznos. Az áruháziak rendszeresen fel­mérik az igényeket, s elsősor­ban olyan áruféleségek gyártá­sát kérik tőlünk, amelyek hi­ánycikknek számítanak. De vállalkozunk mindenféle mun­kára, amely tisztes bevételhez juttatja gazdasági társaságun­kat. így például egyebek kö­zött levegőfrissítőket, háziker­ti műanyag porozókat is előál­lítunk. asszonyaink pedig kü­lönböző szegeket, és más ter­mékeket csomagolnak. Nem csoda hát. ha az elmúlt esz­tendőben több mint 120 mil­lió forintos árbevételt értünk él. s ebből 20 millió volt a nyereség. Luxus lakókocsi Lényegesen szerényebb si­kerre számítanak az Alagi Ál­lami Tangazdaság ipari üzemé­nek vezetői. A BNV-n bemu­tatott luxuskivitelű lakókocsi­juk magas ára miatt nem is elégíthet ki tömegigényeket, ennek ellenére az utánfutó­gyártás ma is az egyik legje­lentősebb tevékenységi köre a gazdaságnak. Mint Gergely Imre fejlesztőmérnöktől és Se­res István ágazatvezetőtől megtudtuk, elsősorban a ha­gyományos termékeik . gyártá­sát helyezik előtérbe. Tavaly például a Farmer 250-es után­futóból több mint ezer dara­bot adtak el. s a 150-es — az idén vásárdíjat nyert—típus­ból is mintegy 400 fogyott. S hogy a szerényebb anyagi le­hetőségekkel rendelkezőknek A hernádi Március 15. Tsz az ízcscsirkéjével nyert vásárdíjat, de fá- ból készült játékai is szemrevalók Erdősi Agnes felvételei is kedvezzenek, folytatják azt az akciójukat, amelynek kere­tében bizonyos utánfutókat egységcsomagban meg lehet vásárolni. így körülbelül 8 ezer forinttal olcsóbbak ezék a jár­művek. A Pest megyei Pincegazda­ság is jó néhány újdonsággal igyekszik megnyerni a piac e'- ismerését. Immár hagyomá­nyos termékeik mellett bemu­tatják a háromliteres, papírdo­bozba és műanyag zacskóba csomagolt borokat, amelyek egyszerű mozdulattal „megcsa­polhatok”. Simon Péter keres­kedelmi főosztályvezetőtől az­után megtudtuk, hogy boraik címkéit egységesítik, ezzel is jelezve, e termékek jó minő­ségéért a gyártók garanciát vállalnak. Bővült a Márka-csa­lád is: már kapható a boltok­ban a Márka-menta és a Már­ka-keserű is. S ami különösen örvendetes: ebben az esztendő­ben is mintegy 65 ezer hekto­liter vermouthot exportálnak, elsősorban a Szovjetunióba és az NDK-ha. Versenyben maradnak A hazai üdítőital-forgalma­zásban félig-meddig vetélytár- sa a pincegazdaságiaknak a szobi szörp. Mint Bók Tibor keresked-eilmi főosztályvezető elmondta, 18 féle szörppel, négyféle gyümölcsborral igye­keznek versenyre kelni a hazai és a külföldi partnerekkel, sőt április 1-től már saját ver- mouthot is gyártanak. Sikerei­ket jelzi, hogy a növekvő kon­kurencia ellenére bevételeik nem csökkennek. Az új palac­kozó átadásával pedig lehető­ség nyílik a kapacitás bővíté­sére is. s ezzel újabb termékek forgaloma hozatalára. F. Z. Hivatásként, szakértelemmel A Pest megyei Tanács végratiajté bizottságénak ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napi­renden szerepelt a gyámügyi munka személyi és tárgyi fel­tételeiről szóló tájékoztató je­lentés. A gyámügy az az igazgatási terület, mely feladatait te­kintve a lakosság legszélesebb rétegeit érinti. Ide tartoznak a gyermek- és ifjúságvédelem, az úgynevezett felnöttvédelmi feladatok — ezen a testi vagy értelmi fogyatékosságuk miatt korlátozottan cselekvőképe­sekről való gondoskodást ért­jük —, továbbá egyéb, ke­vésbé közismert, jogszabályba foglalt teendők. A gyámható­ * 11 ságok — melyekből Pest me­gyében 138 elsőfokú és 10 másodfokú működik — hatás­köre nagyrészt decentralizált. Helyben, a községekben inté­zik például a kiskorúak látha­tásával, egyes segélyek folyó­sításával, a megelőzéssel kap­csolatos hatósági feladatokat, ugyanúgy, mint a veszélyez­tetett helyzetben levő gyere­kek ideiglenes intézeti beuta­lását, gondnoksági teendőket. Hasonló feladataik vannak el­sőfokon a városi tanácsok igazgatási osztályainak. Má­sodfokon a járási hivatalok, illetve a megyei tanács ille­tékes osztálya döntenek az ügyekben. A gyámügyi munka feltételei egyelőre jobbak az országos átlagnál A jelentés leszögezi, hogy a gyámhatósági tevékenység színvonala mindenekelőtt a szakszerűséget tekintve az el­múlt öt évben jelentősen fej­lődött, az ügyintézők többsége hivatásának tekinti ezt a sok­oldalú, nehéz munkát. A fel­ügyeleti vizsgálatok megálla­pították, hogy fokozottan túl­terheltek a gyámügyekkel fog­lalkozók. Nem tartott lépést az ügyintézés egyszerűsítése és korszerűsítése a jelentősen megnövekedett ügyiratforga­lommal. Ez utóbbira jellemző, hogy a megye gyámhatóságai 1977-ben még 57 ezer, 1982- ben pedig már több mint 68 ezer iratot regisztráltak, ami azt jelenti, hogy évente mint­egy 33 ezer személy ügyében járnak el. Az eljárások során érintettek száma pedig ennek is többszöröse. Átlagosan egy- egy ügyintéző az év során 150 helyszíni ellenőrzést tart, de a veszélyeztetett kiskorúak szá­mának növekedése még ennél is jóval többet igényeibe. Ta­valy a gyámhatóságok 13 ezer határozatot hoztak, melyek megalapozottságára utal, hogy a fellebbezések aránya nem éri el a két százalékot, ami alacsonyabb az általános taná­csi ügyintézést jellemző fel­lebbezési aránynál. Mindezek ellenére a körül­mények, legalábbis egyelőre, jobbak az országos átlagnál. Bizonyos jelek viszont arra fi­gyelmeztetnek, hogy intézke­dés híján fokozatosan romol­hat a helyzet, az ügyin­tézők megoldhatatlan felada­tokkal találhatják szembe ma­gukat. Tendenciáját tekintve ugyanis a főváros mellett Pest megyében gyarapszik legin­kább a veszélyeztetett kisko­rúak száma. Ennek kiváltó okait, például a lakáskörülmé­nyeket, az életmódot a taná­csok hatósági munkája nem tudja befolyásolni. Ugyancsak a gyámügy feladatait növeli az idős korúak nagy száma, egyre fokozódó problémái. A hatósági munka színvona­lát meghatározó személyi és tárgyi feltételekről szólva a jelentésből kitűnik, hogy a gyámügyekkel foglalkozók kö­zül harmincán látják el ön­álló munkakörként ezt a fel­adatot, 122 ügyintéző emellett még további fontos területe­kért is felelősséggel tartozik. Egy országos vizsgálat ta­pasztalatai szerint a gyámügyi ügyintézők körében a meg­terhelés, a tevékenység ideg­őrlő jellege következtében a fluktuáció meghaladja a taná­csi átlagot. Van olyan megye, ahol 5 év alatt valamennyi ügyintéző kicserélődött. Pest megyében egyelőre nincs ilyen negatív kép, bár öt év alatt a 152 helyen 217 esetben volt cserélődés. Örvendetes vi­szont, hogy az ügyintézők több mint egynegyede 15 év feletti szolgálati idővel rendelkezik. Az elvándorlás néhány köz­vetlen okára is rámutattak a testületi ülésen. Sok helyen nem biztosított, hogy az ügy­intéző külön szobában fogad­hassa a feleket, holott a meg­beszélések jellege ezt szinte minden esetben megkövetel­né. A nyilvántartások vezeté­se, a határozatok megfogal­mazása, a levelezés jóval több energiát köt le, mint más munkaterületeken. Ugyancsak terhelő, hogy a helyszíni el­lenőrzések, környezettanulmá­nyok nagy száma ellenére nemhogy hivatali, de gyakran közhasználatú jármű sem áll az ügyintézők rendelkezésére. A munka legnehezebb része a határozatok végrehajtása, kényszer útján. Az érintettek sokszor életveszélyes fenyege­téssel, sőt tettlegességgel is igyekeznek ezt meghiúsítani. Az ügyintézők többsége nő, s védelmüket a rendőrség min­den igyekezete ellenére sem tudja minden esetben bizto­sítani. A fluktuációt motivál­ják az örökölt béraránytalan­ságok. sőt olykor az erkölcsi elismerés hiánya. Joggal állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a várhatóan növekvő feladatok színvonalasabb ellátása a munka feltételeinek folyama­tos kiigazítását, helyenként gyökeres megváltoztatását igényli. Mindemellett fokozot­tabban kell támaszkodni a gyámügyi munka önzetlen társadalmi segítőire, akiknek a jelenlegi eredményekben is jelentős részük van. Csak ott legyen épít isi tilalom, áltól elkerülhetetlenül szükséges Ugyancsak a tegnapi ülésén foglalkozott a testület a me­gye különböző településein el­rendelt építési tilalmakkal. A végrehajtó bizottság legutóbb két esztendeje irta elő a felül­vizsgálatukat, s az indokolat­lan korlátozások mielőbbi fel­oldását rendelte el. Ennek nyo­mán csaknem hét és fél ezer ingatlanra szüntették meg a megyében az építési tilalmat. Jelenleg az idén nyáron be­fejezett felmérés adatai alap­A MEZŐGAZDASÁGOT az utóbbi évtizedben a terme­lés gyors ütemű fejlődése jel­lemezte hazánkban. A nagy­üzemek össztermelése 1970— 1982. között 83,7 százalékkal, ezen belül a kifejezetten me­zőgazdasági termelés 65,3 szá­zalékkal emelkedett, ami nem­zetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény. Közben átalakultak a mező- gazdasági termelés technikai, technológiai feltételei is. Az alapvető termelőeszköz, a földterület ebben az időszak­ban .4.3 százalékkal csökkent, a munkaerő 1982-ben 16 szá­zalékkal volt kevesebb, mint 1970-ben. A termelés növelé­sének alapvető forrása a mű- szaki-technikai-biológiai ala­pok gyors ütemű fejlődése, az anyagi ráfordítások, elsősor­ban ipari eredetű anyagok, eszközök, energiahordozók, kemikáliák felhasználásának pövelése volt. Az erőforrások átrendeződése erőteljesen be­folyásolta a termelés költsé­geinek alakulását. Hogy konk­rétan miként, azt vizsgálta tegnapi ülésén az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsága, dr. Cselőtei Lászlónak (Pest m. 2. vk.). a bizottság elnöké­nek vezetésével. Az erről szóló előterjesztést dr. Villányi Miklós, a MÉM államtitkára egészítette ki, szólva, természetesen a mező­gazdaság jelenlegi legnagyobb gondiairól. az aszályról, az aszály okozta károk vonásá­ról s a jövő esztendő legége­tőbb feladatairól is. PARLAMENTI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN KÖLTSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS A KEDVEZŐTLEN nyár a legsúlyosabban a takarmá­nyok oldaláról érint bennün­ket. Ezért az eddigiektől elté­rően irányított takarmánygaz­dálkodást folytatunk a továb­biakban, így ugyanis bizton- sággal el lehet majd látni a minden eddiginél nagyobb,ál­latállományt. Hangsúlyozta az államtitkár, hogy a kormány semmiféle árfelhajtást nem fog eltűrni, az gazdaságilag indokolatlan volna, erkölcsi­leg pedig kifejezetten tartha­tatlan lenne, ha olyan gazda­ságok, amelyeknek például többletkukoricájuk van, ki­használnák — mások rovásá­ra — előnyös helyzetüket. Megszülettek a takarékos, ugyanakkor megfelelő tápérté­két nyújtó takarmányozási re- cepturák, melyeknek alkalma­zása szeptember 20-tól meg­kezdődött, kötelező érvénnyel. A MÉM szigorúan ellenőrizni fogja ennek betartását. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani, az őszi vetésekre, éppen a jövő évi takarmányszükséglet biztonsá­gos megtermelése érdekében, másrészt ajánlatos volna, ha még nagyobb szerepet kapná­nak a takarmányként haszno­sítható melléktermékek: a cukorrépaszelet (és -fej), a melasz, a sörtörkölv és a töb­bi. A jövő esztendőre vonat­kozóan pedig általános érvé­nyű törvényszerűség: anyag- és energiatakarékos gazdálko­dási formák megválasztásával elősegíteni, hogy a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar versenyképes maradjon a nemzetközi piacon, miközben megteremti a folyamatos belső ellátás feltételeit. A VITÁBAN felszólalók kö­zött dr. Varga János (Pest m. 11. vk.), a Monori Állami Gazdaság főágazatvezető főál­latorvosa föltette a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy év közben kevesebbet törődünk a mezőgazdasági termelés költ­ségtényezőivel? Különböző fó­rumokon beszámolnak a gaz­daságok arról, hogy mennyi volt a búza, a kukorica, a burgonya t terméshozama, mennyi az egy tehénre jutó tejtermelés, de nemigen kér­dezik a mezőgazdasági üze­mek vezetőitől, mennyibe ke­rült megtermelni a gabona tonnáját, a tejnek literét, a húsnak kilóját. Az ilyesfajta mennyiségi szemlélet nem ösz­tönöz takarékosságra, mert hiszen, ha jó magas a termés, már kihúzhatja magát az el­nök. az igazgató. Szólt arról is, hogy az állattartó gazdasá­gokban a takarmány vetéste­rülete a legrosszabb min "sá­pit földekre esik, a hozam ke­vés, ám megvannak a költsé­gek ugyanúgy, mintha többet' teremnének, jobb — vagy jobban kezelt — földeken. És ki kérdi meg rendszeresen, hogy mit adtunk a gyepnek, s mit vettünk le róla? Antal Imre (Pest m.19. vk.), a Mezőgép érdi gyárának igazgatója elmondta, hogy ta­pasztalatai szerint az aszály ellenére sincs ,rossz hangulat az országban, inkább azt lát­ni lépten-nyomon, hogy egyre többen akarnak segíteni a ká­rok pótlásában, egyre gyak­rabban kezdeményeznek. A takarékosabb gazdálkodásról, a költségek- ésszerű csökkenté­séről szólva kiemelte, hogy feltétlenül föl kell hívni a felvásárló vállalatok vezetői­nek figyelmét egy alapvető dologra: ha a szerződött jó­szágot a telephelyek nem ve­szik át a megfelelő időben, kárt okoznak. Föl kell etetni ugyanis — fölöslegesen — a drága többlettakarmányt az állatokkal, ami a fai'agos költ­ségek növekedését jelenti. Hiábavalókká válhatnak te­hát az egyik oldalon foganato­sított jó intézkedések, ha nem vagyunk eléggé körültekin­tőek. ha nem veszünk figye­lembe minden egyes szem­pontot. A BIZOTTSÁG ülésén szá­mos olyan javaslat hangzott el, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban megfontolnak maid, s a sokak által sürgetett sza­bályozó-korszerűsítés kapcsán föl is használhatnák. B. I. ján több mint 18 ezer telekre, épületre vonatkoznak tovább­ra is korlátozások. Ezek el­rendelésének időpontja válto­zó, 1961-től napjainkig szület­tek ilyen határozatok. Jelen­tős a megyében az olyan ti­lalmi terület — a Ferihegyi repülőtér szomszédságában levő településeken —, melyen nem a tanácsi szervek kez­deményezésére rendeltek el korlátozásokat. A tiltó határo­zatok többsége dinamikusan fejlődő települések központi területeire vonatkozik. Ez kü­lönösen ott okoz gondot, ahol az elrendeléseket követően nem volt vagy ma sincs lehe­tőség anyagi eszközök hiánya miatt a kártalanításra, illetve csereterület biztosítására. Az adott magántulajdon haszná­latának hosszabb idejű korlá­tozása rontja a lakosság han­gulatát, szinte állandósúlnak a panaszok. Vecsésen például 508 ma­gántulajdonú telepszerű la­kásra, 425 beépített családi házas területre és 23 üres te­lekre vonatkozik építési tila­lom a repülőtér fejlesztése miatt. Ráckevén, a két szige­ten pedig 768 beépített üdülő ingatlan és 122 üres telek áll tiltás hatálya alatt. Jelentős a korlátozás Üllőn, Ecseten, Nagymaroson, Szobon, lpoly- damásdon, Budaörsön, Gyálon és Monoton. Amint' a testületi ülésen hangsúlyozták, a tilalmak el­rendelése, illetve fenntartása elkerülhetetlen, s ez az érin- tet'ek számára mindig hátrá­nyokat jelent. Mindemellett a rendezési tervek készítése so­rán különös figvelmet fordí­tanak a hatóságok arra. hogy csak ott lényén korlátozás, ahol” feltétlenül szükséges. Azokat a terveket készítik el előbb, ahol különösen indo­kodnak tartják az énítési ti­lalmak felülvizsgálatát. Azo­kon a t°rfi]et°kon. ahol ie'en- tősebb énítési tilalmi terület van. rendszeresen f vré-ík. il­letve értékeik. f-’nn.dlnak-é méz a rendelkezéseket indokló körülmények. Mészáros János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom