Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

A pest megyei hírlap gödöllői járási és Gödöllő városi különkiadása X. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 19S3. SZEPTEMBER 21. SZERDA Még megfelel a követelményeknek Harmincéves az első bölcsőde Volt egy kitüntetett ' Bizonyára igen sokan emlé­keznek még Gödöllőn arra, hogy az első bölcsőde 1953- ban épült meg a Kossuth La­jos utcában. Ez akkor az or­szágos típusterv alapján léte­sült. Ami figyelemre méltó: nemcsak akkor, de alapjában véve még ma is megfelel a követelményeknek. Az óvoda vezetői számára is jelentős év­fordulójáról ünnepélyes körül­mények között emlékeztek meg, ugyanakkor mi is felke­restük őket. Arra is kíván­csiak voltunk, kik azok, akik az indulásnál az elsők voltak. Emlékezetből sorolná Bircsák József né, aki hu­szonnyolc évet töltött a bölcső­dében, ma már nyugdíjas. így emlékezik vissza: — Kotász Zoltánná volt a vezető, társaim Dallos József- né, Déri Ottóné, Farkas Mik- lósné és Nagy Jolán. Abban az időben háromhónapos kor­tól vettük be a gyerekeket, hiszen nem volt. a gyermek- gondozási segély intézménye, a szülők, az anyukák dolgoz­ni jártak. Akik itt nevelődtek, azok legtöbbje már családos, mint például ifjabb Magyar- óvári Pál, Gyuris Károly, Lé­vai Katalin. Emlékezetből sorolná talán az akkori 45 gyerek nevét Bircsák Józsefné, hiszen sze­retettel emlékezik az itt töl­tött csaknem három évtized­re, á sok kicsire. Ahogy mond­ja, aranyosak voltak, és mindegyik tudta szerettetni magát. Igaz, talán szegénye­sebb volt a bejáró ruhácská­juk. Abban az időben egy gondozóra tizenöt-húsz gyerek jutott, sokszor kellett énekel­ni a sírásra fakadó gyerekek­nek. — Hogyan zajlik az élet mostanában a bölcsődében? — Én huszonkilenc éve va­gyok itt, és egy évvel később kezdett nálunk Pólyák István­ná, de ő már 1976 óta nyug­díjban van — mondja Lévai Mihályné, a bölcsőde vezető­je. — Negyvenkét gyereket fo­gadunk naponta, ma a legki­sebb gyerek egyéves, rit­ka a 6, illetve három­hónapos. Minden gondozónő szakképzett; átlagos életkoruk 30 év alatt van. Rendszeres a heti orvosi vizit. A kicsik koruknak megfelelően kapják a védőoltásokat, dr. Horváth István gyermekgyógyász igen pontosan érkezik és látja el a gyerekeket. A harmincéves bölcsőde a gyerekek szempontjából meg­felelő, változatos az élelme­zésük. Sokat változott az élet, vele a dolgozók helyzete is javult, de még mindig nem ki­elégítő. Régi, száraz épület ez, van benne négy gyerekszoba, két mosdó, két átvevőhelyiség, teakonyha. Nagyrészt olaj­kályhával fűtenek, csak két helyiségben van cserépkályha. Cipekednek, rakodnak — Húsz éve -vagyok itt, két gyermekem van — kapcsoló­dik a beszélgetésünkbe Jóvér Józsefné gondozónő. — Kollé­ganőim közül talán csak egy­nek nincs családja. Gondunk, a fűtés mellett, hogy az étel­hordást a Dózsa György úti bölcsődéből kell megoldani, onnan kell kézben elhordani az edényeket. Van, ahol egy menetlevéllel gépkocsit me- nesztenek, nekünk meg a meg­töltött edényeket is cipelni kell. A bölcsőde életéhez tartoz­nak a rendezvények, amelyek itt is elmaradhatatlanok. Anyák napjára, gyermeknap­ra, Mikulásra, karácsonyra és húsvétra mindig nagy a ké­szülődés. A legtöbb szülő igen hálás, hogy gyermeke jó ke­zekben nevelkedik a Kossuth utcai bölcsődében, van olyan, akinek öt unokája is ide járt. — Milyen a gondozónők megbecsülése? — tettem fel a kérdést végül. — Az első eset volt, amikor egy gondozónő kitüntetésben részesült. Horváth Józsefné ti­zenhét év után kapott elisme­rést. Fűtés, központilag A látogatás után felkeres­tem Bamberger Károly ta­nácselnök-helyettest, akitől azt kérdeztem, mikor oldódik meg a bölcsőde fűtési gondja. — Ahogy azt a rendelet is előírja, 1985-ig kell a helyze- -ten javítani;' A gondot az okozza, hogy konvektorok nem szerelhetők be, csak radiáto­rok, tehát kazán beépítése is szükséges, ezért húzódik a ki­vitelezési munka, Néhányan attól tartottak, hogy szanálják az épületet. Ez olyan távol van, hogy arról a legilletékesebb helyen még , nem is beszélnek. Csiba József Gondolkodni a jövőről Kőzetek, hévizek, tárások Tikkasztó volt a nyár. Strandbusz indul Gödöllőről — hirdették a plakátok. Talán még az is megmártózott volna egy napfényes, hűsítő meden­cében, aki addig megelége­dett a fürdőkáddal. De nem volt hol. A környék természe­tes tavai sem csalogatnak már, tilalmazó táblák és őrök hessegetik el onnan a tópar­tok egykori szerelmeseit. Éltetve a reményt Lidércnyomásként kísért az alsó-parki kút sorsa. Az érté­kes gyógyvízzel nem tudunk mit kezdeni, mert fürdővíz­ként a csőelzáródást okozó sókiválás (egy liter vízben 4 deka só van) miatt nem alkal­mas. Gátolja a felhasználást az is, hogy a horgásztavak kialakítása után már nincsen természetes befogadója a fel­használt víznek. Csak távoli elképzelés lehet az, hogy női és légúti betegségek gyógyítá­sára balneoterápiás részleg lé­tesüljön. Mind többen teszik fel ma­gukban a kérdést.— feltették többen nekem is —, le kell-e mondanunk arról, hogy Gö­döllőn valamikor is fürdő­együttes táplálására megfele­lő mennyiségű, összetételű és hőmérsékletű termális vizet tárjanak fel. Ma, a mindennapok gazda­sági valóságában bizony idő­szerűtlennek is tűnhet ilyen távlati .elképzelésekkel fog­lalkozni. Mégis, a reményt él­tetni kell, üres pénztárcával is szabad gondolkodni. A szakvéleményt annak ide­jén majd hidrogeológusok fogják megadni; szerény cé­lom csupán annyi, hogy olyan ismeretekre mutassak rá, ame­lyekből ki-ki a maga látás­módja szerint formálhat vé­leményt, ha optimista, esetleg bizakodást is meríthet. Mon­danivalómat mindvégig az a felismerés árnyalja, hogy hé­vízfeltárásban biztos siker előre nem szavatolható, de bizonyos eredmény nem zár­ható ki egyértelműen. Ismereteink hiányosak, csak járulékos töredékei a szénhid­rogén-kutatások által szolgál­tatott adatoknak. E fúrások lemélyítése során ugyanis nem vizsgálták a vízre utaló jelen­ségeket. A sok száz meddő furat közül csak azokat ké­pezték ki hévízkúttá, ame­lyekből az előirányzott mély­ség elérése előtt — a tervezett mélységen belül — a fúró nyomában víz tört fel. A szárító-pusztai szénhidro­gén-kutató fúrásokkal kaocso- latosan felmerült kérdésre, hogy lehetséges-e ezeket hé- víznverésre átalakítani, a fen­tiekben találunk magyaráza­tot. Értékelhető adat Nem kaptunk az 1400 méter alatti mélységekből értékelhe­tő adatot az alsó-parki fúrás­ból sem. A fúrás ugyanis a reménybeli triász időszaki övezet elérése előtt elszeren- csétlenedett. Szükséghelyzet­ben nyitották meg az 1130 és 1340 méter közötti tengeri eredetű vízlencsét, amelyből az 54 fokos kloridos-jódos hé­víz fakad. Ásványianyag-tar- talma egyébként arra mutat, hogy ez a ritka esetben víz­adó rétegződés bizonyos kap­csolatban van a még mélyebb víztározókkal. Túrán forró Alig hisszük el, hogy a ter­mális víz szövevényes úton le- szivárgó csapadékvíz, amely szivárgás közben a mélyebb, melegebb kőzetektől átmeleg­szik, az átjárt és a tároló kő­zetek ásványi anyagaitól fel­dúsul, majd hasadékos és na­gyobb házagtérfogatú szem­csés kőzetekben tározódik. Csak kisebb hányadban — és ritkán — egészülnek ki a föld­kéreg repedésein át feltörő forró (juvenilis) vizekkel. A hévizek hőmérséklete tehát a mélységgel nő és egy bizonyos területre jellemző az, hogy egy fok hőmérséklet-emelke­désnek milyen mélységköz fe­lel meg. Az Alsó-parkban 27 métej), az országos átlag alatt van, amely 22 méter. Szénhidrogén-kutatás kere­tében Szárító-pusztán 1893 méteres mélységben érték el az általában hasadékosként jellemzett dachsteini mészkő- vonulatot. Cinkotán ezt 2343, Túrán pedig 1511 méteren ütötték meg. Szárító-pusztán a fúrást csak méhány méterrel (2019 méterig) toldották meg, nem hatolt le a fúró a mész­kő mélyebb tömegébe, így an­Tamilék a Dianánál Tervszerűen, jól gondoskodnak az utánpótlásról a gödöllői Diana Háziipari Szövetkezetben. A helybeli kisegítő iskolából és a Hatvani 213-as számú Szakmunkásképző Intézetből csak­nem negyven fiatal érkezik hozzájuk minden második héten gyakorlati foglalkozásra. Képünkön: Molnár Zsuzsanna, a szö­vetkezet tanműhelyének vezetője ezúttal az elsőéves ipari ta­nulók csoportjával foglalkozik. Hancsovszki János (elvétele Vöröskereszt Ruhagyűjtés ­fernes célokra Ruhagyűjtési akciót szer­vez a Vöröskereszt járási-vá­rosi szervezete. Kérik, akinek nélkülözhető ruhadarabjai vannak és készek azokat fel­ajánlani, tisztán vigyék el a gödöllői Szőlő utca 12-14-be, a garázsba, reggel 8 és dél­után 4 óra között. Lehet vin­ni férfi-, női és gyermekbal­lonokat, átmeneti kabátot, öl­tönyt, zakót, nadrágot, trikót, inget, pulóvert, női és leány­karuhát, szoknyát, blúzt. A ruhagyűjtési akciót az ango­lai és a mozambiki testvér- szervezet támogatására szer­vezi a Vöröskereszt. J! nap programja Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Bakó Ilona textilművész ki­állítása, megtekinthető 10—:14 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Mozi Vízipók-csodapók. Színes magyar rajzfilm. Csak 4 órá­kor. Gyilkos bolygó. Színes, szinkronizált, amerikai bűn­ügyi film. 6 és 8 órakor; ills küUségű vereség Az ikladi kézilabdások nem az esélytelenek nyugalmával utaztak el Budakalászira. A ta­vaszi fordulóban Ikladról, ugyan mindkét pontot elvitte a budakalászi csapat, a ven­dégek mégis háromesélyes­nek tartották a mérkőzést. Az előzéteá taktikái éífekezlé-i ten az ikladiak kielemezték ellenfelük erős és gyönge pontjait, minden játékosnak megszabták a feladatát, s eze­ket is jól oldották meg. Még­is vereséget szenvedtek. Ren­geteg labdát, adtak el és any- nyi ziccerhelyzet maradt ki-, használatlanul, amelyek két mérkőzés megnyeréséhez is elegendők lettek volna. hak esetlegesen repedezett voltát és az esetleges vízelő­fordulást sem vizsgálták. Ugyanakkor Túrán 500 méte­res további mélyítés során 1883 és 2091 méter közötti re­pedésből 95 fokos forró víz tört fel. Recept nincs Megtaláljuk Gödöllő alatt a hasadékos mészkővonulat fe­lett a másik nagy hévíztároló képződményt a pannon üle­déksorozatot is. Az alsóbb — tengeri származású üledékek — sós vizet tároznak. A Pan­non tenger visszahúzódása utáni . tómedencénél azután édesvízi, folyami üledékek töl­tötték fel, amely vize már hidrogénkarbonátos alapössze­tételű, így fürdő táplálására alkalmas. Gödöllő alatt a vas­tagságát mindössze 400—500 méterre, mélységi elhelyezke­dését pedig 1200 méterig jel­zik. Isaszeg irányában ezek a mutatók javulnak. Alig vitatható, hogy egy termális vizű fürdőeeyüttes olyan igény Gödöllőn is, amelynek megvalósítására a társadalom széles rétegeinek áldozatkész hozzájárulását biztosítani lehetne. Valamikor a jövőben — megfelelő gaz­dasági körülmények között — a megfelelő termális víz fel­tárására, mivel a sikerre tel­jes bizonyossággal ma még nincsen recent —. még koc­kázatot is kell vállalni. A hézagos ismeretekből ar­ra következtethetünk, hogy Gödöllő alatt — a fúrás helyé­nek szerencsés megválasztása esetén — 2000 méter alatt, 3000 méteres mélységig lehet­ne hidrogénkarbonátos hévíz után kutatni. Szakonyi Dezső Budakalász—IM Vasas 23-21 (10-12) Vasas: Hévíz — Liszkai (4), Raffai (8), Boldis, Sima (3), Gaál (4), Majoros (1), Csere: Szalay (1), Basa, Elter. Az első félidőben az ikla­diak ragadták magukhoz a kezdeményezést, 3-0-ás veze­tésre tettek szert, majd föl­jöttek a hazaiak, 4-4-nél lett egyenlő. Az első tíz percben az ikladiak ötször adták el a labdát és három százszázalé­kos helyzetben hibáztak. Ké­sőbb nyugodtan játszottak, jobban kihasználták helyze­teiket, ismét átvették a veze­tést, 8-6. Az előnyt a szüne­tig megtartották, 12-10 volt a félidő- eredménye. Jól kezdtek a második har­minc percben is, egy góllal növelték előnyüket. A hazaiak nagyon szívósan és igen sport­szerűen játszottak, a félidő de­rekára kiegyenlítettek, 17-17. Utána még egyszer fordítot­tak a vendégek, 19-17, de ez sem nyugtatta meg őket, min­denki gólt akart dobni, tá­madásaik kapkodóvá váltak, elhamarkodottan lövöldöztek kapura. Ennek az lett a következ­ménye, hogy a hazaiak gyors indításokkal, 23-19-re elhúztak és utána már csak szépítésre tellett az iklaúiak erejéből. Az utolsó tíz percben a Sze­rencsé is elpártolt tőlük, négy nagy helyzetet alakítottak ki, s valamennyit kihasználatla­nul hagyták. A mérkőzés nagyon sport­szerű keretek között zajlott le, Nagy II. és Zsigri játékve­zetőik rangadóhoz méltóan ve­zettek áz oss2ecsápáát. "f“ Jók:. Hévíz, Liszkai, G’ágl, Raffai. Ifjúsági csapatunkat seih 'kí­sérte szerencse. Azzal min­denki tisztában volt, hogy 4 kalászi ifik jobbak, de ilyen súlyos vereségre nem számí­tottak a vendégek.. Budakalász ifi—IM Vasas ifi 39-17 (20-10) Vasas: Aranyos — Poros (4), Nagy Z. (7), Mayer (3), Katona (2), Gyimesi, Blauba- cher (1). Csere: Furák, Valkó. Az első félidőben a fiata­lok is jól kezdtek, 6-6-ig szo­ros volt az eredmény. Sajnos a következő tíz percben csak kapták a gólokat, szám szerint hetet, s egyet sem lőttek. A félidő végére tíz gólra nőtt a hazaiak előnye. A második játékrészben hengerelt az ellenfél, már csak győzelmük aránya Volt kétséges. Tartalékos csapa­tunk nem tudott komoly ellen, állást kifejteni. Jók: Poros, Nagy Z. Az Épületszerviz Leányvállalat fehréielre keres hegesztőket, festő-mázolókat, üvegeseket, valamint e munkák műszaki előkészítésében jártas, legalább középiskolát végzett munkatársakat. Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Budapest Xlü., Mautner Sándor u. 11., telefon: 490-507, 290-850. ISSN »m—1Í57 (Gödöllőt Hírlap) épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira jól képzett szakmunkásokat, elsősorban lakatosokat, forgácsolókat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom