Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
« PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 21. SZERDA A megoldás érdekében Közösen állhatják költségeit Az utcabeliek összefogásán múlik Rövid időn belül (augusztus 10-én és szeptember 3-án) a Pest megyei Hírlapban két cikk is foglalkozott a ceglédi Szép utca lakóinak gondjaival. Korábban, a Széchenyi út rekonstrukciójának tervezésekor, majd a kivitelezés során többször vizsgálni kellett a térség utcáinak helyzetét. A lakossági bejelentés alapján, illetve az újságcikk olvasása után az egyes részleteket újból áttekintettük, s ennek eredményéről és a lehetőségekről tájékoztatjuk az olvasókat. A Széchenyi út építése miatt több lépcsőben végrehajtott forgalomterelést kellett végeznünk az utca teljes hosszában 1981. májusától a mai napig. A forgalomterelés a KRESZ előírásainak megfelelően ment végbe és a Pest megyei Tanács közlekedési és vízügyi osztályának útügyi csoportja hagyta jóvá. Ez a terv a Szép utcát a forgalomterelésbe nem vonta be. Az építés alatt nyolc hétig a Puskaporos utca egy része zsákutcává vált, és így fordult elő, az, hogy eltévedt gépkocsivezetők igénybe vették a Szép utcát és megnövelték annak forgalmát. Nincs miből A városban végrehajtandó útrekonstrukció jelentős anyagi terheket ró a városra^ melyeket előzetesen nem tervezett munkákkal tovább növelni nem lehet, mert az még az egyes utcák ütem szerinti befejezését is veszélyeztetheti. Cegléden 285 utcát tartunk nyilván. A többi 216 utca hasonló minőségű földút, mint a Szép utca. A földutak esetenkénti karbantartása is csak az első esőig ér valamit. A szilárd burkolatú utak kis hányadának egyszeri öntözése a köztisztasági keret (hárommillió forint) mintegy tíz százalékát igényli évente. A szűkös pénzügyi lehetőségek tehát nem teszik lehetővé a földutak öntözését. Lakóút Bízunk abban, hogy a Szép utca lakói ismerik a város pénzügyi gondjait és belátják, hogy környezetükben a további változásokat már csak a lakók anyagi áldozatvállalásával tudják elérni. A Szép utca a város közlekedési rendszerében lakóút besorolású, jelentősége a település közlekedési rendjében kicsi, így közművesítése és az útépítés hosszabb távon sem szerepel a tervekben. Ennek ellenére van mód az utcában élők körülményeinek javítására, amennyiben a korszerűsítés költségeit magukra vállalják. Az utca fekvése kedvező lehetőséget kínál a szennyvíz- és a földgázvezeték megépítéséhez. Ezt a munkát, a város több utcájának példáját követve, lakossági költségválla- Tással, tanácstagok, utcabizalmiak, tevékeny lakók szervezhetik. A műszaki, szakmai segítséget a városi tanács részéről a műszaki osztály adja. Szennyvíz- és földgázvezeték építését gazdaságossági okokból előbb célszerű megoldani, mert azok az út alá kerülnek, és csak ezután érdemes az útépítéshez fogni. Az útszegélyhez a tanácstagi csoportok döntése alapján tudunk kockakövet adni, ugyanis az elbontott utcák burkoló anyagát évek óta tároljuk, hogy ezzel is csökkenteni tudjuk az útépítés kiadásait, a lakosság érdekében. Évek óta bevált gyakorlat szerint a Széchenyi út kövét sem adjuk el, hanem járda- és útépítéshez használjuk majd feí. Rangsorolják Az egész város területére érvényes az a gyakorlat, inely szerint az utcák lakói által szervezett munkákat az igények bejelentése után (a műszaki osztályra juttatják el, minden évben decemberig) a tanácstagi csoportértekezleteken rangsorolják a csoport tagjai és határozzák meg a következő év feladatait. Ez a tervezési módszer évek óta bevált gyakorlat, mellyel a Szép utca lakói is élhetnek. Sajgál Tamás a műszaki osztály vezetője Bemutató Kutyafajta- és ügyeségi bemutatót tart a MEOE ceglédi csoportja szombaton, szeptember 24-én, délután 16 órai kezdettel a város melletti, Gerje-parti kiserdőben, a kutyakiképző iskola területén. A bemutatón tombolajáték is lesz, értékes, érdekes nyereménnyel. Szájról szájra szálltak Bőven buzgott a humer forrása Hiába kérték, nem adták kölcsön a bitót AKAR A KÉPMESE, a közmondás és a szólásmondás, az anekdota is nyugtalanul kószál az emberek között. Jelen van a disznótorok zsíros vacsoráin, baráti névnapok borozásain, kaszárnyák zárt falai között, a vasúti kupékban, legújabban az országjáró autóbuszokon. Itt a túravezető kedvderítésre anekdotával szórakoztatja a valóban szórakozni, világot látni indulókat. Nincs a társadalomnak olyan osztálya, rétege, melyet a * csúfondáros élcek, elmés tréfák kikerülnének. S az anekdotákon senki sem sértődik meg, lévén bár országos magas méltóság vagy kisinas, pap, kántor, harangozó, adószedő, katona vagy rendőr, paraszt, polgár vagy ítélőbíró. Áttörvén a nyelvi határokat, népektől népekig vezet az útja, szájról szájra száll modern köntösben, új emberek történeteként, mintha ma találták volna ki, holott a múlt örökségeként más szereplőkkel már járt dédapáink körében. Akár a népdal, az anekdota is átalakul, kivetkőzik eredeti formájából, változataiból tudományos kutatók keresik az ősforrást, melyből évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt elindult. Napjaink vidám történeteitől világhírű tréfamesterek, mint a török Naszreddin, vagy az európai nagy kópé Eulenspie- gel, akár az itáliai Gonella vagy a firenzei Arlotto, a reneszánsz Poggio, a tübingiai Bebel professzor szelíd és vaskos történeteihez jutunk el, bár érezzük ódon ízükről, hogy anekdotáik sokkal mélyebb múltúak. A magyarság között bujkáló anekdotákat a XVII. század óta gyűjtik, gyűjtögetik, a napjainkig megjelent kötetek száma eléri a félezeret. Annak ellenére, hogy Cegléd híres élceiről, kísérlet sem történt anekdotáinak összeszedé- sére, hadd mondjak el hát néhány vidám történetet a magam gyűjtéséből! Közismert a török; időkből Nagykőrös, Kecskemét és Cegléd három város szoros szövetsége, az ozmán elől a Felvidékre futott megyei urak távollétében megszervezett parasztvármegye. Az igazság biztosítására a három város küldöttei teljes értékű tagok voltak egymás bíróságain. A bíróságok nemcsak tyúkpörök- ben ítélkeztek, hanem súlyos vétségekben halált is mondtak a rablógyilkosok fejére. TÖRTÉNT, hogy Cegléd akasztófája kidőlt, tudták, hogy a körösiek most ácsoltattak egy vadonatúj tölgyfabitót, elkérték hát a szomszédtól, de nem kapták meg. A futárral ezeket az elutasító sorokat küldték válaszul: Ezt az új akasztófát nem adjuk ki senkinek, mert azt magunknak és utódainknak állítottuk. Béni gazdának szép lányai voltak, el kellett tűrnie az udvarlókat. A legények hangosak voltak és sokáig időztek, ő pedig már kívül szerette volna látni őket, hogy lefeküdhessen. Föl-fölkel a székről, kimegy, bejön, megint leül, szemmel látható a türelmetlensége, mentegetőzik is az egyik legény, hogy mennének, de esik az eső. Valóban, teli, nagy csöppek zuhognak és csorog a víz, ahogy kifolyik az utcára. Béni gazda vigasztalan, végül is fölkiált: Mentem én mán haza nagyobb esőbe is! Büszke Nagy András, a bécsiháti kukoricaföldjén hatalmas tököket termelt, dicsekvő rigmust karcolt a legóriásabb- ra: Mit bámulsz te bakó? / Látod tán, hogy tök vagyok, Azt is tudod, hogy Nagy Andrásé vagyok! Telt az idő, egyszer a nagy tök eltűnt, az ottmaradt kis tökre ezt írták a huncut tolvajok: Elment bátyám katonának, / En maradtam Nagy Andrásnak. Hajdan a vízimalmokban és a szárazmalmokban előre vették ki a vámot a gabonából, csak azután öntötték a javát a garatra. Várja a sorsát a gazda a többi őrlésre váróval, pipázik, beszélget. A molnár gyüh-mén a garat alatt a zsákok között, majd megáll a vámosládánál. Kérdi a legé- nyit: Kivetted-es már a vámot? Igen. Látta a gazda? Nem. No, akkor vedd ki még- egyszer, a szeme láttára, ne Kisíistből az üvegekbe „Tüzes vizet’, kisüsti pálinkát ötfélét is palackoznak a KÖPI ceglédi üzemében. Az automata gépsoron napontna 16 ezer üveget töltenek meg. Bellér Mihályné a címkézőgépet kezeli, Palásti Ferencné pedig a megtöltött és lezárt palackokban az itóka tisztaságát átvilágítással ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sokat ígérő zenei estejt Népszerűek ősztől tavaszig azok a bérleti hangversenyek, amelyeket a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola az Országos Filharmónia közreműködésével évente rendez. Az iskola hangversenytermét megtölti a közönség; a ceglédieket érdeklik a zenei események, és nem titok, hogy ez a zeneiskola nevelésének, igénykeltésének érdeme. Most novemberben kezdődik az egyik zenei bérleti sorozat. Az előadások mindig hétfőn este hat órakor kezdődnek, kivéve az elsőt, amelynek időpontja november 22., kedd lesz. NDK-beli művészek lépnek fel, Joseph Schwab gordonkaestjét hallgathatják *meg a zenekedvelők, amelyen zongorán Hanna Dipner- Schwab működik közre. Decemberben Fábián Márta és Szakály Ágnes cimbalomestje következik, februárban a Magyar Rádió gyermekkara lép fel, Botka Valéria és Csányi László vezényletével, Almás- sy László' zongoraművész közreműködésével. Márciusban Cegléden hangversenyez Varsányi László zongoraművész, áprilisban pedig a zeneiskola művésztanárainak hangversenye zárja az előadássort. • Az érdeklődők felvilágosítást a zeneiskola gazdasági irodájában kaphatnak, bérletet ott igényelhetnek. Kedvezmény, hogy a bérletet két részletben is ki lehet fizetni. Ceglédi ősz '83 Aidákból szórják A Magyar Autóklub ceglédi szervezete jelezte: ők is csatlakoznak a Ceglédi ősz látványos programsorához. A megnyitó ünnepség előtt, szeptember 23-án, délután fél négykor az Árpád utcában, a Kossuth Művelődési Központnál gyülekeznek az autósok, onnan vonulnak a Rákóczi úton végig, majd a Kossuth Ferenc utcán, a Károlyi lakótelep szélén vissza, és menet közben a Ceglédi ősz ’83 műsorajánlatait szórják. Cegléden készült Az őszi BNV-n a látogatók találkozhatnak számos olyan vásári termékkel, amelyek Cegléden készültek. Ipari vállalatok, szövetkezetek, kisipar rosok mutatják be igényes, korszerű technológiával gyártott áruikat. A könnyűiparhoz tartozó ruhaipar termékei között a Május 1. Ruhagyár, a PEVDI és a NÍVÓ márkajel- zéses ruhái, kabátjai láthatók. Vendég eső Hűvös cseppek peregnek le az ablaküvegen, lassan, kedvetlenül. Alul bolyba gyűlnek, egymásba kapaszkodva bontják színeire a szemközti neonlámpa fényét. Némelyik megszédül, alázuhan, magával rántva öt-hat csepptársát, a párkányra folyik. Későre jár. Egyhangúan kopogtatja a fekete aszfaltot, megragad az út menti vályúkban, síkos sarat old ki a kockakövek fugáiból. Hívott vendég, kései látogató. Lehetett volna aszályűző, gyümölcsöt élesztő, bornak lelket adó, ha előbb érkezik, s időben vet szemet a váró földekre. De késett, elcsa- vargott, ki tudja, merre járt. Most már csak eső. Eső., semmi más. V. S. Megyei labdarúgás Kezdők és haladék Hat nyelven beszélhetnek Klubok, szakkörök, tanfolyamok A ceglédi Kossuth Művelődési Központban élénkül az élet. Mozgalmasabbak a klub- foglalkozások, egymás után indulnak a hasznos ismereteket adó tanfolyamok. Sok az érdeklődők száma, ki telefonon, ki személyesen keresi fel az intézményt, felvilágosításért. A figyelemkeltő szervezés tamondja, hogy tőle nem szedünk vámot. Gyere mán — hívja az abonyi ember a sógorát — hereijük ki a Fakót. Elsőbb a sógor lép be az istállóba, a Fakó ott fekszik a jászol előtt döglötten. Hallod, megdöglött emmán. Meg-e? Meg. Nézik- nézik szótlan, szomorún. Majd fölsóhajt a gazda: azért adjuk csak meg a módját. Azzal kiherélték a kimúlt csikót. A régi Cegléden kevés volt az orvos, az is felcser volt. De voltak halottkémek, tapasztalt, háborút viselt obsitosok, sok élcelődés alanyai. Rendszerint a füle hallatára kérdi egyik mókás a másiktól: Oszt a Misa bácsi (halottkém) hunnan tudja, hogy meghalt az illető? — Mert sírnak a népek az utcán. Soroznak, az újonc ott áll a mérce alatt. Kérdi tőle az ősmester, aki a nagy könyvet írja: Hogy hívják? Karsai Mihály. Ipszilonnal írod a neved? Igen. De csak a Mihályt. KOCSIT KÜLDÖTT A FÖLDESÜK a szomszéd falusi plébánosért, jöjjön át hozzá tarokkozni. A pap fölszáll, megindulnak. Erdőn vezetett át az út, a kocsis lát egy benyúló gallyat, hátraszól a bakról: Tisztelendő úr, tessék vigyázni, gyün a gally! De mire ezt kimondja, a gally szá- joncsapta a plébánost. Tapogatja a képit: Idefigyeljen János, ezután, ha ilyet lát, csak röviden szóljon; Pap, gally csap! Mén a körösi asszony a kisfiával a járdán, látják, hogy kihajlik egy nagy gyümölcsös ág a kerítésen. Kérdi a gyerek: Milyen fa ez édesanyám? É’ fiam kék szilva. Oszt mért piros? Mert még zöld. Ián hatásosabb ezen az őszön, mint az előző években. A ceg- .lédiek közül postaládájukban ezekben a napákban sokan megtalálják, olvashatják a művelődési központ értesítését. A Kossuth Művelődési Központban jelenleg tizenegy klub van, új klubtagokat is szívesen fogadnak, öt baráti kör, két szakcsoport tevékenykedik, helye van két szakkörnek, hat művészeti csoportnak. Hamarosan az induló tanfolyamoknak is helyet kell szorítani, mivel ilyen is lesz, egy sereg. Az előrejelzés szerint nyelvtanfolyam kezdő és haladó fokon hat is indul: angol, német, francia, orosz, olasz és eszperantó. Egyetemi előkészítő tanfolyamra szintén várnáik jelentkezőket, számukra történelem, magyar, rpatematika, fizika, földrajz és biológia szakos tanárok tartanak előadásokat. Tál harciasak voltak a vendégek CVSE—Kartal 2-1 (1-1) Cegléden, háromszáz néző előtt zajlott a CVSE—Kartól mérkőzés. A játékvezető Kálmán volt. Az első félidő jó játékot hozott, a második viszont sok izgalmat, csatát tartogatott. A vezetést — ebben egy öngól is közrejátszott — a vendégek szerezték meg. A hajrában egy-egyes állásnál a kartali Nagyot, mert durva volt, kiállították. Társa, Magony követte a 85. percben az öltözőbe, mivel megengedhetetlen módon a CVSE győztes góljának szabályos voltát vitatta. A lelkesebb, kapura veszélyesebb ceglédiek a győzelmet megérdemelték. Góllövők: Fekete T„ Kazai. illetve Petró (öngól). Jók: Fekete 1., Kertész, Gracza és Pásztor. Az Épületszerviz Leányvállalat felvételre keres épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira jól képzett szakmunkásokat, elsősorban lakatosakat, forgácsolókat. hegesztőket, festő-mázolókat, üvegeseket, valamint e munkák műszaki előkészítésében jártas, legalább középiskolát végze munkatársakat. fémmunkás Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Budapest XIII., Mautner Sándor u, 11., telefon: 490-507, 290-850. Hídvégi Lajos ISSN íl»—250» (Ceglédi Hírlap)