Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

« PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 21. SZERDA A megoldás érdekében Közösen állhatják költségeit Az utcabeliek összefogásán múlik Rövid időn belül (augusztus 10-én és szeptember 3-án) a Pest megyei Hírlapban két cikk is foglalkozott a ceglédi Szép utca lakóinak gondjai­val. Korábban, a Széchenyi út rekonstrukciójának tervezé­sekor, majd a kivitelezés so­rán többször vizsgálni kellett a térség utcáinak helyzetét. A lakossági bejelentés alapján, illetve az újságcikk olvasása után az egyes részleteket új­ból áttekintettük, s ennek eredményéről és a lehetősé­gekről tájékoztatjuk az olva­sókat. A Széchenyi út építése miatt több lépcsőben végrehajtott forgalomterelést kellett végez­nünk az utca teljes hosszában 1981. májusától a mai napig. A forgalomterelés a KRESZ előírásainak megfelelően ment végbe és a Pest megyei Tanács közlekedési és vízügyi osztályá­nak útügyi csoportja hagyta jóvá. Ez a terv a Szép utcát a forgalomterelésbe nem vonta be. Az építés alatt nyolc hé­tig a Puskaporos utca egy része zsákutcává vált, és így fordult elő, az, hogy eltévedt gépkocsivezetők igénybe vet­ték a Szép utcát és megnövel­ték annak forgalmát. Nincs miből A városban végrehajtandó útrekonstrukció jelentős anya­gi terheket ró a városra^ me­lyeket előzetesen nem terve­zett munkákkal tovább növel­ni nem lehet, mert az még az egyes utcák ütem szerinti be­fejezését is veszélyeztetheti. Cegléden 285 utcát tartunk nyilván. A többi 216 utca ha­sonló minőségű földút, mint a Szép utca. A földutak eseten­kénti karbantartása is csak az első esőig ér valamit. A szi­lárd burkolatú utak kis há­nyadának egyszeri öntözése a köztisztasági keret (három­millió forint) mintegy tíz százalékát igényli évente. A szűkös pénzügyi lehetőségek tehát nem teszik lehetővé a földutak öntözését. Lakóút Bízunk abban, hogy a Szép utca lakói ismerik a város pénzügyi gondjait és belátják, hogy környezetükben a to­vábbi változásokat már csak a lakók anyagi áldozatválla­lásával tudják elérni. A Szép utca a város közlekedési rend­szerében lakóút besorolású, jelentősége a település közle­kedési rendjében kicsi, így közművesítése és az útépítés hosszabb távon sem szerepel a tervekben. Ennek ellenére van mód az utcában élők kö­rülményeinek javítására, amennyiben a korszerűsítés költségeit magukra vállalják. Az utca fekvése kedvező le­hetőséget kínál a szennyvíz- és a földgázvezeték megépíté­séhez. Ezt a munkát, a város több utcájának példáját kö­vetve, lakossági költségválla- Tással, tanácstagok, utcabizal­miak, tevékeny lakók szervez­hetik. A műszaki, szakmai se­gítséget a városi tanács ré­széről a műszaki osztály ad­ja. Szennyvíz- és földgázveze­ték építését gazdaságossági okokból előbb célszerű meg­oldani, mert azok az út alá kerülnek, és csak ezután ér­demes az útépítéshez fogni. Az útszegélyhez a tanácstagi csoportok döntése alapján tu­dunk kockakövet adni, ugyan­is az elbontott utcák burkoló anyagát évek óta tároljuk, hogy ezzel is csökkenteni tud­juk az útépítés kiadásait, a lakosság érdekében. Évek óta bevált gyakorlat szerint a Széchenyi út kövét sem adjuk el, hanem járda- és útépítés­hez használjuk majd feí. Rangsorolják Az egész város területére érvényes az a gyakorlat, inely szerint az utcák lakói által szervezett munkákat az igé­nyek bejelentése után (a mű­szaki osztályra juttatják el, minden évben decemberig) a tanácstagi csoportértekezle­teken rangsorolják a csoport tagjai és határozzák meg a következő év feladatait. Ez a tervezési módszer évek óta bevált gyakorlat, mellyel a Szép utca lakói is élhetnek. Sajgál Tamás a műszaki osztály vezetője Bemutató Kutyafajta- és ügyeségi be­mutatót tart a MEOE ceglédi csoportja szombaton, szep­tember 24-én, délután 16 órai kezdettel a város melletti, Gerje-parti kiserdőben, a ku­tyakiképző iskola területén. A bemutatón tombolajáték is lesz, értékes, érdekes nyere­ménnyel. Szájról szájra szálltak Bőven buzgott a humer forrása Hiába kérték, nem adták kölcsön a bitót AKAR A KÉPMESE, a közmondás és a szólásmon­dás, az anekdota is nyugta­lanul kószál az emberek kö­zött. Jelen van a disznótorok zsíros vacsoráin, baráti név­napok borozásain, kaszárnyák zárt falai között, a vasúti ku­pékban, legújabban az ország­járó autóbuszokon. Itt a túra­vezető kedvderítésre anekdo­tával szórakoztatja a valóban szórakozni, világot látni in­dulókat. Nincs a társadalom­nak olyan osztálya, rétege, melyet a * csúfondáros élcek, elmés tréfák kikerülnének. S az anekdotákon senki sem sér­tődik meg, lévén bár országos magas méltóság vagy kisinas, pap, kántor, harangozó, adó­szedő, katona vagy rendőr, paraszt, polgár vagy ítélőbíró. Áttörvén a nyelvi határokat, népektől népekig vezet az út­ja, szájról szájra száll mo­dern köntösben, új emberek történeteként, mintha ma ta­lálták volna ki, holott a múlt örökségeként más szereplők­kel már járt dédapáink köré­ben. Akár a népdal, az anek­dota is átalakul, kivetkőzik eredeti formájából, változatai­ból tudományos kutatók ke­resik az ősforrást, melyből évszázadokkal vagy évezre­dekkel ezelőtt elindult. Nap­jaink vidám történeteitől vi­lághírű tréfamesterek, mint a török Naszreddin, vagy az európai nagy kópé Eulenspie- gel, akár az itáliai Gonella vagy a firenzei Arlotto, a re­neszánsz Poggio, a tübingiai Bebel professzor szelíd és vaskos történeteihez jutunk el, bár érezzük ódon ízükről, hogy anekdotáik sokkal mé­lyebb múltúak. A magyarság között bujká­ló anekdotákat a XVII. szá­zad óta gyűjtik, gyűjtögetik, a napjainkig megjelent kötetek száma eléri a félezeret. An­nak ellenére, hogy Cegléd hí­res élceiről, kísérlet sem tör­tént anekdotáinak összeszedé- sére, hadd mondjak el hát né­hány vidám történetet a ma­gam gyűjtéséből! Közismert a török; időkből Nagykőrös, Kecskemét és Cegléd három város szoros szövetsége, az ozmán elől a Felvidékre futott megyei urak távollétében megszervezett pa­rasztvármegye. Az igazság biz­tosítására a három város kül­döttei teljes értékű tagok vol­tak egymás bíróságain. A bí­róságok nemcsak tyúkpörök- ben ítélkeztek, hanem súlyos vétségekben halált is mond­tak a rablógyilkosok fejére. TÖRTÉNT, hogy Cegléd akasztófája kidőlt, tudták, hogy a körösiek most ácsoltattak egy vadonatúj tölgyfabitót, el­kérték hát a szomszédtól, de nem kapták meg. A futárral ezeket az elutasító sorokat küldték válaszul: Ezt az új akasztófát nem adjuk ki sen­kinek, mert azt magunknak és utódainknak állítottuk. Béni gazdának szép lá­nyai voltak, el kellett tűrnie az udvarlókat. A legények hangosak voltak és sokáig időztek, ő pedig már kívül szerette volna látni őket, hogy lefeküdhessen. Föl-fölkel a székről, kimegy, bejön, megint leül, szemmel látható a türel­metlensége, mentegetőzik is az egyik legény, hogy mennének, de esik az eső. Valóban, teli, nagy csöppek zuhognak és csorog a víz, ahogy kifolyik az utcára. Béni gazda vigasz­talan, végül is fölkiált: Men­tem én mán haza nagyobb esőbe is! Büszke Nagy András, a bé­csiháti kukoricaföldjén hatal­mas tököket termelt, dicsekvő rigmust karcolt a legóriásabb- ra: Mit bámulsz te bakó? / Látod tán, hogy tök vagyok, Azt is tudod, hogy Nagy And­rásé vagyok! Telt az idő, egyszer a nagy tök eltűnt, az ottmaradt kis tökre ezt írták a huncut tolvajok: Elment bá­tyám katonának, / En marad­tam Nagy Andrásnak. Hajdan a vízimalmokban és a szárazmalmokban előre vet­ték ki a vámot a gabonából, csak azután öntötték a javát a garatra. Várja a sorsát a gazda a többi őrlésre váróval, pipázik, beszélget. A molnár gyüh-mén a garat alatt a zsá­kok között, majd megáll a vámosládánál. Kérdi a legé- nyit: Kivetted-es már a vá­mot? Igen. Látta a gazda? Nem. No, akkor vedd ki még- egyszer, a szeme láttára, ne Kisíistből az üvegekbe „Tüzes vizet’, kisüsti pálinkát ötfélét is palackoznak a KÖPI ceglédi üzemében. Az automata gépsoron napontna 16 ezer üveget töltenek meg. Bellér Mihályné a címkézőgépet kezeli, Palásti Ferencné pedig a megtöltött és lezárt palackokban az itóka tisztaságát átvilágítással ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sokat ígérő zenei estejt Népszerűek ősztől tavaszig azok a bérleti hangversenyek, amelyeket a ceglédi Erkel Fe­renc Állami Zeneiskola az Országos Filharmónia közre­működésével évente rendez. Az iskola hangversenytermét megtölti a közönség; a ceglé­dieket érdeklik a zenei ese­mények, és nem titok, hogy ez a zeneiskola nevelésének, igénykeltésének érdeme. Most novemberben kezdődik az egyik zenei bérleti sorozat. Az előadások mindig hétfőn este hat órakor kezdődnek, ki­véve az elsőt, amelynek idő­pontja november 22., kedd lesz. NDK-beli művészek lépnek fel, Joseph Schwab gordonkaestjét hallgathatják *meg a zenekedvelők, amelyen zongorán Hanna Dipner- Schwab működik közre. De­cemberben Fábián Márta és Szakály Ágnes cimbalomestje következik, februárban a Ma­gyar Rádió gyermekkara lép fel, Botka Valéria és Csányi László vezényletével, Almás- sy László' zongoraművész közreműködésével. Március­ban Cegléden hangversenyez Varsányi László zongoramű­vész, áprilisban pedig a ze­neiskola művésztanárainak hangversenye zárja az elő­adássort. • Az érdeklődők felvilágosí­tást a zeneiskola gazdasági irodájában kaphatnak, bérle­tet ott igényelhetnek. Kedvez­mény, hogy a bérletet két részletben is ki lehet fizetni. Ceglédi ősz '83 Aidákból szórják A Magyar Autóklub ceglédi szervezete jelezte: ők is csat­lakoznak a Ceglédi ősz látvá­nyos programsorához. A meg­nyitó ünnepség előtt, szeptem­ber 23-án, délután fél négy­kor az Árpád utcában, a Kos­suth Művelődési Központnál gyülekeznek az autósok, onnan vonulnak a Rákóczi úton vé­gig, majd a Kossuth Ferenc utcán, a Károlyi lakótelep szé­lén vissza, és menet közben a Ceglédi ősz ’83 műsorajánla­tait szórják. Cegléden készült Az őszi BNV-n a látogatók találkozhatnak számos olyan vásári termékkel, amelyek Cegléden készültek. Ipari vál­lalatok, szövetkezetek, kisipar rosok mutatják be igényes, korszerű technológiával gyár­tott áruikat. A könnyűiparhoz tartozó ruhaipar termékei kö­zött a Május 1. Ruhagyár, a PEVDI és a NÍVÓ márkajel- zéses ruhái, kabátjai láthatók. Vendég eső Hűvös cseppek peregnek le az ablaküvegen, lassan, kedvetlenül. Alul bolyba gyűlnek, egymásba kapasz­kodva bontják színeire a szemközti neonlámpa fé­nyét. Némelyik megszédül, alázuhan, magával rántva öt-hat csepptársát, a pár­kányra folyik. Későre jár. Egyhangúan kopogtatja a fekete aszfaltot, megragad az út menti vályúkban, sí­kos sarat old ki a kocka­kövek fugáiból. Hívott ven­dég, kései látogató. Lehetett volna aszályűző, gyümöl­csöt élesztő, bornak lelket adó, ha előbb érkezik, s időben vet szemet a váró földekre. De késett, elcsa- vargott, ki tudja, merre járt. Most már csak eső. Eső., semmi más. V. S. Megyei labdarúgás Kezdők és haladék Hat nyelven beszélhetnek Klubok, szakkörök, tanfolyamok A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban élénkül az élet. Mozgalmasabbak a klub- foglalkozások, egymás után in­dulnak a hasznos ismereteket adó tanfolyamok. Sok az ér­deklődők száma, ki telefonon, ki személyesen keresi fel az intézményt, felvilágosításért. A figyelemkeltő szervezés ta­mondja, hogy tőle nem sze­dünk vámot. Gyere mán — hívja az abonyi ember a sógorát — he­reijük ki a Fakót. Elsőbb a sógor lép be az istállóba, a Fakó ott fekszik a jászol előtt döglötten. Hallod, megdöglött emmán. Meg-e? Meg. Nézik- nézik szótlan, szomorún. Majd fölsóhajt a gazda: azért ad­juk csak meg a módját. Azzal kiherélték a kimúlt csikót. A régi Cegléden kevés volt az orvos, az is felcser volt. De voltak halottkémek, ta­pasztalt, háborút viselt obsi­tosok, sok élcelődés alanyai. Rendszerint a füle hallatára kérdi egyik mókás a másik­tól: Oszt a Misa bácsi (halott­kém) hunnan tudja, hogy meghalt az illető? — Mert sírnak a népek az utcán. Soroznak, az újonc ott áll a mérce alatt. Kérdi tőle az ős­mester, aki a nagy könyvet írja: Hogy hívják? Karsai Mi­hály. Ipszilonnal írod a ne­ved? Igen. De csak a Mihályt. KOCSIT KÜLDÖTT A FÖLDESÜK a szomszéd falusi plébánosért, jöjjön át hozzá tarokkozni. A pap fölszáll, megindulnak. Erdőn vezetett át az út, a kocsis lát egy be­nyúló gallyat, hátraszól a bakról: Tisztelendő úr, tessék vigyázni, gyün a gally! De mi­re ezt kimondja, a gally szá- joncsapta a plébánost. Tapo­gatja a képit: Idefigyeljen Já­nos, ezután, ha ilyet lát, csak röviden szóljon; Pap, gally csap! Mén a körösi asszony a kis­fiával a járdán, látják, hogy kihajlik egy nagy gyümölcsös ág a kerítésen. Kérdi a gye­rek: Milyen fa ez édesanyám? É’ fiam kék szilva. Oszt mért piros? Mert még zöld. Ián hatásosabb ezen az őszön, mint az előző években. A ceg- .lédiek közül postaládájukban ezekben a napákban sokan megtalálják, olvashatják a művelődési központ értesíté­sét. A Kossuth Művelődési Köz­pontban jelenleg tizenegy klub van, új klubtagokat is szívesen fogadnak, öt baráti kör, két szakcsoport tevékenykedik, he­lye van két szakkörnek, hat művészeti csoportnak. Hama­rosan az induló tanfolyamok­nak is helyet kell szorítani, mivel ilyen is lesz, egy sereg. Az előrejelzés szerint nyelv­tanfolyam kezdő és haladó fo­kon hat is indul: angol, né­met, francia, orosz, olasz és eszperantó. Egyetemi előkészí­tő tanfolyamra szintén várnáik jelentkezőket, számukra tör­ténelem, magyar, rpatematika, fizika, földrajz és biológia sza­kos tanárok tartanak előadá­sokat. Tál harciasak voltak a vendégek CVSE—Kartal 2-1 (1-1) Cegléden, háromszáz néző előtt zajlott a CVSE—Kartól mérkőzés. A játékvezető Kál­mán volt. Az első félidő jó játé­kot hozott, a második viszont sok izgalmat, csatát tartoga­tott. A vezetést — ebben egy öngól is közrejátszott — a vendégek szerezték meg. A hajrában egy-egyes állás­nál a kartali Nagyot, mert durva volt, kiállították. Társa, Magony követte a 85. percben az öltözőbe, mivel megenged­hetetlen módon a CVSE győz­tes góljának szabályos voltát vitatta. A lelkesebb, kapura veszé­lyesebb ceglédiek a győzelmet megérdemelték. Góllövők: Fe­kete T„ Kazai. illetve Petró (öngól). Jók: Fekete 1., Ker­tész, Gracza és Pásztor. Az Épületszerviz Leányvállalat felvételre keres épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira jól képzett szakmunkásokat, elsősorban lakatosakat, forgácsolókat. hegesztőket, festő-mázolókat, üvegeseket, valamint e munkák műszaki előkészítésében jártas, legalább középiskolát végze munkatársakat. fémmunkás Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Budapest XIII., Mautner Sándor u, 11., telefon: 490-507, 290-850. Hídvégi Lajos ISSN íl»—250» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom