Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

mrr.rrt 1983. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Vízben a paradicsomiig A Zöldségtermesztési Kutató Intézet jelentős sikereket ér el az újonnan kinemesített paradicsomfajták magexportjával. A ha­sal szükséglet mellett az idén először — ötven tonna — hazai fajtájú paradicsom-vetőmagot rendeltek nyugat-európai cégek, hogy ezekkel váltsák fel a saját fajtáikat. A képen a paradi­csommag-nyerés műveletét látjuk. Tömény sör Üj eljárást dolgozott ki a sör­előállítás fokozására a Kőbá­nyai Sörgyár. A szabadalpiaz- tatott módszer lényege: az ital­gyártás technológiájában kü­lönleges eljárással a hagyomá­nyosnál koncentráltabb sör ké­szül, amelyet később hígítanak, a megfelelő arányban. Ezáltal a gyártókapacitás — lényegé­ben az üzem bővítése nélkül — növelhető. A nagyüzemi kísér­letek az új technológiával ked­vező eredményt hoztak, s az első új gyártóvonalat most sze­relik fel. A próbaüzem még az idén megkezdődik. A különleges technológiával a Kőbányai világos mennyiségét kívánják növelni. Ez a gyár legkeresettebb fajtája, s az igé­nyekkel — különösen nyáron — a meglévő gyártósorokon gyakran nem képes áz üzem lépést tartani. Az új módszer­rel azonban 15—20 százalékkal több italt állíthatnak elő, ez évente megközelítőleg 409 ezer litert jelent, ennyivel nagyobb mennyiség kerülhet a fogyasz­tókhoz. Szó van arról, hogy a sörel­látás fehér foltjainak felszá­molására is hasznosítják a tö- ménysör-gyártástechnológiát. A siker nem mssrndt el Megőrzik a jó hírnevüket Talpon maradni! — Hányszor hangzik el mostanában ez a mondat azok között a gazdálkodók között, akik a sokasodó gondok ellenére is a túlélés egyetlen lehetséges módjának a hatékonyabb, takarékosabb termelését tart­ják. Hasonló utat választott és jár napjainkban a Buda­örsi Vegyesipari Szövetkezet kollektívája, amely tavaly is, az idén is eredményes gazdálkodásával hívta fel ma­gára a figyelmet. Csak egy jellemző adat: ebben az esz­tendőben az első hat hónapban szinte minden fontosabb területen túlteljesítették terveiket, s június végéig az egész évi várható nyereségnek mintegy kétharmada folyt be a kasszába. Keresett gázszelepek Hogy minek köszönhetik a sikereket? Elsősorban sokol­dalúságuknak, s annak, hogy mindig az újat keresik. Ami nem megy, azt ne erőltessük — emlegetik a megfontolandó bölcsességet, s ennek megfe­lelően a fejlődés egyik sarka­latos pontja a szövetkezetben a termékszerkezet folyamatos korszerűsítése. Jelenleg hatan — hárman mellék-foglalkozás­ban dolgoznak abban a cso­portban, amelynek az a fel­adata, hogy a már meglévő termékeket tovább fejlessze, illetve vizsgálja meg jó néhány újdonságnak számító áru gyárthatóságát. az előállítás gazdaságosságát. Külön mű­szaki-fejlesztési alapot nem képeznek, a kiadásokat az egyes üzemek költségeiként számolják el. Említsünk példákat is. Már harmadik esztendeje gyártják Budaörsön azokat a gázszele­peket, amelyeket eddig tőkés importból szereztek be a hazai felhasználók. A szövetkezet a Fővárosi Gázművek szolgálati szabadalma alapján vállalko­zott a termék előállítására. A dokumentációk és a technoló­giai leírás megismerése után az egyik műhelyt átszervezték s ezzel megteremtették a soro­zatgyártás feltételeit. Még 1980-ban alig 200 ezer forint bevételük származott a gáz­szelepek értékesítéséből, ad­dig tavaly már 12 millió, az idén pedig várhatóan több mint 30 millió forintért adnak el. E termék sikerére jellemző, hogy már nem csak a gázmű­vek, hanem több vidéki gáz- szolgáltató vállalat is tőlük vásárolja e fontos alkatrészt, amelyet az idén a kezdeti há­rom helyett már negyvenféle változatban hoznak forgalom­ba. Nam kelendő a játék Hasonló utat járt be a szö­vetkezet a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is siker­rel bemutatott antennaszerel­vények gyártásával is. E ter­mék készítését a Híradástech­nikai Vállalattól vették át. s azóta jó néhányszor továbbfej­lesztették. Saját szerelőrészle­gük szerte az országban több helyen építette már közösségi antennákba ezeket az alkatré­szeket. Igaz, nem is oly régen még sok gondot okozott a munka minősége, a határidők betartása. Mint Gecse Frigyes- né elnökhelyettes elmondta: szinte nem volt egyetlen nap sem, hogy ne kellett volna foglalkoznia reklamációkkal. Amióta azonban tavaly április 1-től átszervezték a részleget, s az ott dolgozók bére a vég­zett munka mennyiségétől függ, alaposan javult a minő­ség is. Gondot a szövetkezetben mostanában a műanyagüzem tevékenysége okoz. Bár termé­keik egy része ma is kelendő áru — ilyenek az autóanten­nák —, a játékgyártás a vára­kozással ellentétben kevésbé jövedelmező és a kereslet is kisebb, mint_ arra .s^míjgj^ak. A csökkenés’ mértéké nagy: a tavalyihoz képest az idén mintegy másfél millió forint­tal lesz kevesebb az üzem be­vétele. Hiába tagja a szövet­kezet a Playcoop társulásnak, amelyet néhány esztendeje alakítottak az ipari szövetke­zetek a hazai játékgyártás fel­lendítésére, ez sem segít. Eb­ben az esztendőben csupán 2 és fél millió forintnyi termék eladására számítbatnak reáli­san, holott az induláskor évi 10 milliós forgalomra számí­tottak. Szállodai antennák A buktatók nem szegik ked­vét a szakembereknek, s to­vábbra is minden értékesítési lehetőség kihasználásával sze­retnék megőrizni hírnevüket, s nem utolsósorban pénzügyi egyensúlyukat. Folytatják a gázszelepek korszerűsítését, elsősorban az anyagtakaré- kosabb és egyszerűbb típusok kialakítását szorgalmazzák, amelyek kisebb igényeknek is megfelelhetnek, s így jóval ol­csóbbak lesznek. Ugyancsak sikerként könyvelhetik el a szövetkezetben, hogy a Buda­pesten osztrák kivitelezésben most épülő ' szállodákban ők szerelik be külföldi tervek alapján a központi antenná­kat. F. Z. Dunakanyari séta tejügyben Amikor változik az időjárás Sokaknak okozott bosszúságot ez év nyarán is, hogy — különösen a hétvégeken — a Dunakanyar élelmiszer­boltjaiban olykor elfogyott a tej. S ez így igaz, még akkor is, ha tudjuk: a tej-kenyér-húsellátás hármasában talán legkevesebb a panasz az elsőre. _ _ __ A Dunakanyar ellátásáért a Budapesti Tejipari Vál­lalat a felelős. Megkerestük Dombi János termelési fő­mérnököt, s érdeklődtünk a zavarok okairól. tudnia kell az egységek veze­tőinek: megközelítően mennyi lesz az üzletük forgalma? — Igen. Ennek ellenére elő­fordulhat egészen rendkívüli időjárásváltozás, de gondolom, ez nem túl gyakori. Vontatott ügyintézés — Régi problémáról van szó. Ügy tűnik, feloldhatatlan az ellentét a kereskedelem és az ipar között. Az üzletvezetők azért kémek kevesebb tejet, mert félnek attól, hogy nyaku­kon marad az áru. Pedig jo­gukban áll visszaküldeni, s a kárt fele-fele arányban az üzem és a kereskedelem állja. — A boltvezetők — Szent­endrén, Leányfalun, Pomázon — azt mondják, hogy amióta a tejüzem bevezette néhány hónapja a 48 órás rendelési időt. képtelenek a várható fo­gyasztáshoz mérni az igényei­ket. Mert mint mondják, hon­nan tudhatnák pélhául hétfőn, hogy milyen lesz az idő és a forgalom szerdán. Márpedig a kereslet ebben a térségben erősen függ a turisták, üdülők számától. Miért kell a keres­kedelemnek 48 órával előbb leadnia a rendelését? — A legjobb lesz, ha egy hét eleji példát vizsgálunk meg. Tegyük fel — mint ahogyan a valóságban is történik — hogy hétfőn reggel elindul a ko­csink teríteni az árut a Duna­kanyar 30—40 boltjába. Az áru­leadás után visszajövet össze­szedi a szerdai megrendelést, s valamikor késő délután ér vissza ide. Nekifogunk, hogy négyezer üzlet igényeit feldol­gozzuk. Lehet, hogy hihetet­lennek tűnik, mégis tény, hogy kedden este hat óra körül lát­juk csak világosan; hová mi­lyen és mennyi tejtermék kell. S éppen azért, hogy a boltosok is rövidebb időre jósolhassa­nak, van lehetőségük az utó­rendelésre. Ez azt jelenti, hogy — az említett példánál marad­va r— kedden délelőtt tíz óráig bejelentheik a szerdára vonat­kozó változtatásokat. Le is mondhatnak a mennyiségből, s hozzá is tehetnek. — Önök tehát úgy gondol­ják. hogy egy nappal előre Eítarisznyázzak az időt, ha nincs meg­felelő darab legalább október végére. Da­rab pedig nincs. — Játsszunk Shakes­peare-1 tanárnő! — Lelkesednek, főleg a ne­gyedikesek, hiszen ez az utolsó lehetősé­gük. Persze, a felvételire készülni kell. Igaz kezdődik, az előkészítő. A KISZ po­harába is friss, tiszta víz öntendő végre ebben az évben! Az érettségin,is jól kell szerepelni. Az1 anya megmondta, nem engedi most aztán a sok éjjelbe nyúló próbát. Egyedül neveli a fiát, mindent elkövet, hogy valaki legyen belőle. (Ki a valaki?) Hát, ha nem engedi, nem engedi, de a fiú annyira sze­retne! Annyira jó, ha megtapsolják, annyi­ra jó nyerni a diáknapokon, a kerületi, a megyei szemlén, versenyeken! A próbák hangulata, légköre isteni. Any- nyit hülyéskedünk együtt, míg színre ke­rülünk. Meg a tanárnőnek is jól odamon­dogatunk közben, micsoda alkalom!! Alkalom van, csak darab nincs, csak hely a próbára nincs, csak a próbára idő nincs, csak a szöveg megtanulására idő nincs, csak, csak... (holnap is matek röp- dolgozat. Megőrült ez a nő, máris?) Alkalom van tehát (diáknapok), meg kedv is van, mi kell még? Ja persze, da­rab kell elsősorban. Egy darab, darab. Egy olyan jó kis darabocska, főleg leányszerep­lőkkel. Főleg? Majdnem kizárólag! Hol van már a tavalyi gárda? A nagyszerű fiúk? Végre összerázódtak, megtanulták az alapvetőt: tisztán beszélj, ne hadarj, ne nyeld le a magánhangzókat, ne énekelj, ne suttogj, ne tartsd magad görbén, ne ka­csázz. ne ... ne ... ne ... Tanárnő kérem, az az elsős legyen a fér­jem? Ezt nem gondolja komolyan, külön­ben is olyan béna! A Gyuri majd eljön, majd eljátssza, igaz, dolgozik, meg tanul is, meg nagyon állatorvos akar lenni, de azért biztos elvállalja... Franciskának nem tetszik a szerepe. Kicsi a szerep, rö­vid a szerep, nem is főszerep. Franciská­nak más kell. Franciska visszaadja a sze­repet. Többen kapnak rajta, átírják Sha-kes- peare-t. Az udvarhölgyek osztódással szaporodnak egyik próbáról a másikra. — Ez meg hogy került ide? Tanárnő kérem, muszáj neki szerepelni, tiszta idegbeteg már az iskolától, a szüleitől, a barátja ott­hagyta, muszáj neki. Csak kiszit posze, és nem is dadog, dehogy csámpas, a tanárnő a kákán is csomót talál, de tanárnő ... Hosszú ez a monológ, ezt meg kell 'húzni. látsszunk színt! Együtt csinálják, aztán a másik is csinál­ja: miért éppen az ő szövege rövidül, miért nem a sajátjából húz? De hát ez képtelen­ség, ahogy mozog! Ezzel nem lehet. Eszter nem tudja a szöveget. Jó, én sem tudom, de majd tudni fogom, tegnap nem tudtam tanulni se, ma két dolgozatot írtunk, majd súgnak. Az órán? Az előadáson? A torna­teremben ma nem lehet próbálni, majd a jövő héten, a tornaterem nem színházte­rem, a tornaterembe mezítláb lehet csak bemenni, a tornateremben olyan büdös volt a múltkor is, a próba után, a torna­terem burkolása milliókba került, nem szabad a szekrényt húzni, megkarcolja a padlót. A tornateremben ma ugyan nincs meccs, nincs sportkör, nincs óra, de a tor­nateremnek ma pihenésre van szüksége. Nem lehet a klubban. Kicsi a tér. meg nem is ott lesz az előadás. A klubban zon­goraórák vannak, a klubban KISZ-gyűlés van. a klubhoz nincs kulcs, ajtó sincs, nem lehet bemenni. Próba nincs, előadás sem lesz. Minek lenne, ma is botrány volt. Fiam későn jött haza az iskolából, nem engedem többet. És felért nem kapott szerepet Emőke? Ra­gyogó diákbizottsági titkár, és a statiszti­kámat is mindig hibátlanul készíti el. Nem lehet megérteni. Ez siker volt. ez jól sikerült. Be se fértek a terembe. A nagynéném meglógott a kórházból, hogy lásson. Köszönöm, tanár­nő. A jelmezkölcsönző több héten keresztül keresgél a társulaton egy reneszánsz „ffi” alsót meg egy eszkarpent. Oristen, mi az az eszkarpen? Nem is hoztunk el ilyent, kü­lönben is Ádámnak kicsi volt. Kerítsétek elő, mert az ősök „birtoka” is rámegy különben, fizetni fogtok, nem érdekeltek, fuj, evvel már nem foglalko­zom. Az eszkarpen mégis megvan — a jelmez­kölcsönző jelzi a 10. levélben, pardon, té­vedtünk. Épp jókor: többen méregették már a jelmezlopókat, nahát, ez mégis sok! És az a rengeteg lógás az órákról! Nem éri meg, komolyan mondom. És jövőre mit adtok elő? Herman Eva Vevőhöz igazodni! — Ügy hiszem, hogy az utó- rendelések felvételénél nem a termelési főmérnök — tehát ön — ül a telefonnál. A bolt­vezetők azt állítják, hogy sok­szor nem fogadják el a módo­sítási kérésüket tíz óra előtt sem. A vállalat részéről nem gyakorolnak nyomást a dolgo­zókra, hogy ha csak lehet véd­jék ki az utórendelést? — Nincs ilyen presszió. Ha az említett időig befut a ké­rés, teljesítjük. Sőt, sürgős ese­tekben azok a tehergépkocsik, amelyek a délután nyitva tartó üzleteknek szállítanak, még aznap kiviszik a hiányzó mennyiséget. Azonban más pontokon is ütközik a kereskedelem és a tejipari vállalat állítása. Az üzletiek azt mondják, hogy gyakorta folyik a tej a zacs­kóból, összekeni a ládákat, ko­sarakat, a vevők ruháját, el­áztatja más áruk csomagoló­papírját. Nem győzik vissza­küldeni a- folyós tejet. Ugyan­ezt a dolgot az ipar képviselő­je így látja: — Csaknem egymillió zacs­kó tejet és kakaót, szállítunk ki naponta, óhatatlan, hogy ne legyen közöttük iparhibás. Megtörténik, hogy a boltok­ban rásegítenek: a kannákba összegyűjtött tej nem éri el a szabványértéket, vagyis a 2,8- as zsírszázalékot. Bizony vize­zik. A vállalati meó nem jut­hat el minden reklamációt be­jelentő boltvezetőhöz. Elégedettek magukkal — Nemrégiben Komárom megyében kitűnő tejet ittam. Kánikulában is eltartható ká­rosodás nélkül 6—8 napig. Pest megyében miért nincs hason­ló? — Van Ilyen „féltartós” tej, mi is gyártunk, csak keveset. Elég drága az előállítása. Ult­rapasztőrözzük (felmelegítjüik 142 fokra aztán lehűtjük 15— 20 fokra), steril tartályba tesz- szük, aztán olyan zárt rend­szerben kerül a tasakba, hogy közben a dolgozó nem is lát­hatja a tejet. Hogy mennyit gyárthatunk belőle, azon mú­lik: mennyi csomagolóanyagot kapunk külföldről. A gépkapa­citásunk sem korlátlan, egy ilyen masina van az ország­ban, a miénk. A tejipar és a kereskedelem vezetői évente kétszer értéke­lik a tejellátás minőségét. Dombi János mutatja a papírt, a megállapítások szerint nincs nagyobb probléma. Aki üres pultot talál, az nemigen vi­gasztalódik az elismerő mon­datokkal. A beszélgetés leg­főbb tanulsága az, hogy a ke­reskedelem és az ipar jobb együttműködésével a Dunaka­nyarban tapasztalt bosszúsá­gok is elkerülhetők lennének. Csak mindkét részről tartani kell a megállapodásokat. Vicsotka Mihály Átadás két év múlva Új iskola épül Dabason Dabas harmadik kerületé­ben új, nyolc tantermes isko­la épül. Az oktatási intéz­mény, amely a térvek szerint 45 millió forintba kerül, két év múlva, 1985 augusztusára készül el. A kivitelező, a nagyközségi tanács költségve­tési üzeme, már tavaly hozzá­kezdett a munkához. Jelenleg a szakemberek az épület fala­zásán dolgoznak. Mint Schönweitz Tamás, a dabasi tanács vb-titkára el­mondta, a tél beállta előtt még födémet kap az Iskola, s ez lehetővé teszi, hogy a hide­gebb napokon se szüneteljen a munka. Az Intézményre egyébként igencsak nagy szüksége van a gyóni kerületnek, mivel je­lenleg tizenegy különböző he­lyen tartják az iskolai órákat. A zömmel két-három tanter­mes, egykor más célt szolgált épületekben jelenleg 623 gyer­meket tanítanak. Ezen a ked­vezőtlen helyzeten fog javíta­ni a hagyományos építési mód­szerekkel készülő új intéz­mény. Cs. J. Másfél évszázad Glóbuszaink tegnap és ma A bécsi székhe­lyű Coronelli Nemzetközi Gló­busz és Műszertu­dományi Társaság az Eötvös Loránd Tudományegye­tem térképtudo­mányi tanszékével Glóbuszaink teg­nap és ma kiállí­tást rendezett Bu­dapesten (VIII. kér. Kun Béla tér 2.), amelyet a hé­ten nyitottak meg. Az érdekes tár­laton mintegy 70 föld- és éggömb, valamint földrajzi szemléltető tárgy tekinthető meg. Ezek a XIX. szá­zad elejétől a XX. század közegéig terjedő időszakból származnak. Az értékes gyűjte­mény kiegészí;l az Országos Széché­nyi Könyvtár tér­képtárának eszkö­zeivel, a Kartog­ráfiai Vállalat és a csillagászati tanszék ritkasá­gaival. Az itt lát­ható tárevakat, az iskolai oktatás, a népművelés cél iá­ra, illetve magán­Az egyik első sorozatban gyártott, magyar nyelvű iskolai földgömb. Gönczy Pál tervez­te az 1870-es években. személyek részére készítették az em­lített korban. Mi­vel gyakran hasz­nálták a glóbuszo­kat, napjainkig kevés példányban maradtak fenn. Így most az októ­ber végéig nyitva tartó kiállításon a látogatók átfogó képet kaphatnak csaknem két év­század földrajzi, térképészeti szem­léltetőeszközeiről, azok fejlődéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom